Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-06 / 243. szám
12. OLDAL TÜKÖR 2002. Szeptember 6., péntek umdFogas. CSALÁDI Nagy tömegeket mozgósítanak Népszerűek a családi futófesztiválok Ma már kevesen vitatják, hogy az egészséges élet elengedhetetlen tartozéka a rendszeres testmozgás. Gondolhatjuk persze, hogy sportolása idején az embernek egyedül kell megküzdenie a nehézségekkel. Pedig ez a magányosság még a hosszútávfutókra sem mindig igaz - hogy egy nagy sikerű, régi film címére utaljunk -, mert társaságban, esetleg együtt a családdal mindenféle testedzés könnyebben megy. A magyar egészségügyi miniszter és az Egyesült Államok hazánkba akkreditált nagykövete épp a napokban hirdette meg azt az akciót, ami az USA-ban már meglehetős népszerűségre tett szert. Lényege: mindennap sétáljunk az egészségünk megtartása érdekében. Nem többet és nem kevesebbet, mint amennyi éppen jólesik. Hasonló elgondolásból más ismert személyiségek, mint például Monspart Sarolta egykori tájfutó világbajnok is rendszeres testmozgásra hív mindenkit egy másik program keretében. Tényként rögzíthetjük, hogy egyre gyakoribbak az olyan rendezvények, amelyeken tömegeket igyekeznek mozgósítani a szervezők. Mini maratonik, kerékpáros családi túrák, ügyességet próbára tevő versenyek szerepelnek a különféle események fő-, vagy mellék-attrakcióiként. Nagy sportvetélkedő-sorozattal lepte meg például az idén a fővárosiakat a Budapesti Szabadidősport Szövetség. A Moccanj! Családi négypróba bevezetője még februárban egy hangulatos, tréfás játékokkal tűzdelt Jeges sportnap volt a Városligeti Műjégpályán, és a további rendezvények sem nélkülözték az eredeti ötleteket. Az április 21-i Természetjáró Zöldprogramja során a Hűvösvölgyben, a Nagyréten indítottak túra- és futóversenyt, ügyességi pályán kerékpározhattak, de ígértek egyéb kiegészítő sport-, színpadi, egészségvédő és kulturális eseményeket is. Két héttel később már a magyar sport napja alkalmából az Építők Sporttelepén tartották a Családi Sportfesztivált, mely hangulatos családi négypróbával, utcai kosárlabdával, rollerváltóval és játékos vetélkedők sorával szolgálta a résztvevőket, de még a közönség is jól szórakozhatott a női foci, kötélhajtás, helyből távolugrás, szökdelés, zsákban futás népszerű versenyein. Az sem vitatható azonban, hogy sokan úgynevezett különleges, esetenként extrém sportok űzésével igyekeznek kielégíteni mozgásszükségletüket. Tudni kell azonban az utóbbi kategóriába sorolható elfoglaltságokról, hogy akad közöttük jócskán olyan is, ami ugyancsak megterheli kedvelőinek pénztárcáját. (Igaz, a másik véglet is igaz: egészen olcsón megúszható némelyik ritkán űzött sportág. Összeállításunkban mindkét véglet képviselteti is magát.) Tó-átúszások: Sokan vélekednek úgy, hogy akik nyíltvízi úszóversenyen vesznek részt, azok az életükkel játszanak. A tévhitet évről évre cáfolják a sportszervezők, akik az elmúlt pár esztendőben óriási sikereket értek el. A biztonságos és kedvelt versenyek egyik legjobb példája a Balaton-átúszás. A legnagyobb nyíltvízi úszóversenyen 2001-ben már közel tízezren, az idén pedig több mint tízezren vettek részt. Nyaranta június végétől augusztus végéig tíz jelentősebb tó-átúszáson próbálhatnak szerencsét a vízi sportok szerelmesei. Az eseményeket főként a Balaton térségében rendezik, de a szervezők egyre inkább kedvelik a Velencei-tavat, illetve az új lehetőségeket kínáló Tisza-tavat és Fertő-tavat is. A legnagyobb a már említett Balaton-átúszás, amely minden tekintetben „leg”-nek számít. Ez a legrégebbi, idén huszonkettedik alkalommal rendezték, s ez a leghosz- szabb, 5,2 kilométer (Révfülöp-Balaton- boglár). A nyíltvízi úszóesemények, versenyek bárki számára biztonsággal teljesíthetők; a résztvevők ha nem bírják tovább, bármikor kiszállhatnak, a rendezők ugyanis hajókkal láncot alkotva jelölik ki az úszófolyosót. A szervezők tanácsolják: az úszás előtt közvetlenül senki se egyen. A legoptimálisabb az, ha két-három órával a rajt előtt bőségesen táplálkozik az úszó, kerülve a túlságosan zsíros és fűszeres ételeket. Tollaslabda: A nyaralás egyik nélkülözhetetlen kelléke a tollaslabda. Viharos szelet kivéve bárhol, bármikor játszható, még háló sem szükséges hozzá. Persze vannak olyanok, akik komolyabban veszik a játékot, lejárnak amatőr megmérettetésre, és nem mindegy, hogy milyen feltételek között művelik. Számukra egy rövid összeállítás álljon itt a játék szabályaiból: A hálótartó oszlopok a játéktér felületétől számítva 1550 mm magasak. A hálótartó oszlopokat a páros játéktér oldalvonalain kell elhelyezni. Páros játékra alkalmas játéktéren a hálótartó oszlopokat vagy az azokat helyettesítő textücsíkokat a páros játéktér oldalvonalaira kell elhelyezni, függetlenül attól, hogy a játéktéren egyes vagy páros játék folyik. A háló felső szélét 75 mm széles, fehér, a tartókötél felett áthajtott szalag szegélyezi. A tartókötélnek megfelelő vastagságúnak és erősségűnek kell lennie ahhoz, hogy az oszlopok magasságával egy vonalban, azokon feszesen nyugodjon. A háló felső szélének a játéktér felületétől számítva a középvonal fölött 1,524 méter, míg a páros játéktér oldalvonalai fölött 1,55 méter magasnak kell lennie. A labda készülhet eredeti toliakból (16 db), vagy műanyagból, azonban mindkét esetben közel azonos repülési tulajdonságokkal kell bírnia. A labda teszteléséhez az alapvonalról, az oldalvonalakkal párhuzamos irányban, a labda felfelé irányuló szögben való megütéséhez egy teljes alsóütést alkalmazzunk. Megfelelő sebességű a labda, ha a szemközti alapvonal előtt nem kevesebb, mint 530 milliméter, és nem több, mint 990 milliméter távolságban ér talajt. A tollaslabdaütő legnagyobb hosszúsága - a nyelet is beleértve - 680 milliméter, az ütőfej legnagyobb hosszúsága 290 milliméter, legnagyobb szélessége pedig 230 milliméter lehet. A húrozott felület hossza nem haladhatja meg a 280 mülimétert, szélessége pedig a 220 millimétert. Paintball: A játék menete: az egyeztetett időpontban - a választott pályán - mindenki saját termetére illő terepszínű ruhát választ. Ezután rövid eligazítás következik a játékról és a biztonsági szabályokról, majd a kezdők beavató lövése következik. A résztvevők - rövid séta keretében - megismerkedhetnek a pálya határaival, rejtett zugaival, esetleg veszélyt rejtő pontjaival. A csapatok elosztása, felszerelés és lőszer vételezése után már kezdődhet is a játék. A sárga és piros karszalagos csapat a pálya két ellentétes pontjáról sípszóra indul. Egy-egy játék ideje 15-20 perc. Az eltalált játékos felemelt fegyverrel a legrövidebb úton elhagyja a pálya területét, és türelmesen várja a következő bevetésre szólító sípszót. Sokfajta játéktípus létezik, ebből néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül: harc az utolsó emberig (az a vesztes csapat, melynek utolsó embere hamarabb „elvérzik” a harctéren); zászlóvédés (meghatározott ideig védeni kell a pálya egy pontján elhelyezett zászlót); harc a marmonért (a pálya egy pontjáról kell megszerezni és eljuttatni egy előre kijelölt pontra a „nehézvizes” kannát); 4x4 (4 négyfős csapat van egyszerre a pályán); zászlószerzés (az egyik csapat a zászlót védi, a másik próbálja megszerezni). Ezeken kívül még jó néhány lehetőség vár a gyakorlott játékosokra (párbaj, rókavadászat stb.). Játékszabályok: első és legfontosabb szabály a biztonság! A szem és az arc épségét a speciális pintball-maszk szavatolja, ezért azt a pálya területén, a játék ideje alatt folyamatosan viselni kell. A játék sípszótól sípszóig tart. A lelőtt játékos „halottnak” számít. (Nem beszél, nem mutogat, nem ad lőszert!) Játszani csak alkohol- és drogmentes állapotban lehet. A játék alapja a becsület. A világ egyetlen vegyes csapatjátéka a korfball: olyan önálló labdajáték, amelyet azonos szabályok szerint és egy csapatban játszanak fiúk és lányok, férfiak és nők. Minden csapatban azonos számú férfi és női játékos van, mindenkinek személyes, azonos nemű védője van. A korfballt téglalap alakú pályán játsz- szák, amely két, egyenlő nagyságú, négyzet alakú térfélre oszlik. Mindkét térfélen egy- egy kosár található, amely a 3,5 m magas korfball-rúd tetején nyugszik. Pontot (kor- fot) szerezni úgy lehet, hogy bedobjuk a labdát az ellenfél kosarába. Minden csapat 8 emberből (4 fiú, 4 lány) áll. A játékosok fele támad, a többiek védekeznek. A pálya két térfelét egy csapat szemszögéből támadási, ill. védekezési zónának is nevezik. Két korf után a csapatok zónát cserélnek, azaz aki eddig támadott, most védekezik, aki védő volt, támadni fog. Félidőben a csapatok térfelet cserélnek. A koifball filozófiája: a korfball csapatjáték. Az egyénieskedés, önző játék kizárt. Nem lehet a labdát vezetni, vagy futni vele. A második alapelv szerint a korfball vegyes játék. A fiúk és lányok létszáma nem csak a csapatokban, hanem az egyes zónákban is azonos. Fiú csak fiú ellen, lány csak lány ellen védekezhet. Ez az alapelv nagyban elősegíti az egyenlő feltételeket, és bevezeti a harmadik alapelvet: a korfball taktikai játék. Célja, hogy a csapat több korfot szerezzen a másiknál, taktikai képességei használatával. ■ Új lehetőségeket kínál a Tisza-tó fotó: pilisy elemér Receptsarok Rumos sombefőtt: Hozzávalók: 1 kg dércsípte som, 70 dkg cukor, fél liter víz, 1 liter rum. A somot megtisztítom, megmosom és lecsepegtetem. A többi hozzávalót (a rumot kivéve) mintegy 15 percig főzöm lefedve. A főzetet leszűröm, beleteszem a somot, újra felfőzöm, majd hűlni hagyom. A somot egy szűrőkanállal kiveszem a cukorléből, üvegekbe rakom. A levet mintegy 15 percig sűrű sziruppá forralom. Mikor lehűlt, elkeverem a rummal és a somra öntöm. Az üveget jól lezárom, hideg helyre teszem. Áfonyabefőtt: 1 kg áfonya, 35 dkg cukor, üvegenként egy szem szegfűszeg. Az áfonyát megtisztítom, megszabadítom a szárától, szitán lecsurgatom. A cukorral felfőzöm, majd a gyümölcsöt üvegekbe teszem. Mindegyik üvegbe teszek egy szem szegfűszeget is. A visszamaradt levet felére besűrítem és ráöntöm a gyümölcsre. Forrón üvegekbe töltöm és kidunsztolom. Bajor bodzabefőtt: 8 körte, 1 liter víz, 1 citrom, 1,5 kg szilva, 1 kg bodzabogyó, fél kg cukor. A körtéket meghámozom, negyedelem és megszabadítom a magházától, majd citromos vízben félpuhára főzöm. Rövid ideig vele főzöm a kimagozott, felezett szilvákat. Összekeverem a nyers, megmosott bodzával és üvegekbe töltöm. A főzőlevet a cukorral és a citromlével felfőzöm, ráöntöm a gyümölcsökre, és fél óráig 80 fokon gőzölöm. Egy érdekes küzdősportág: a taekwondo Egy időben igen nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban is a „misztikusnak” tartott Kelet küzdősportjai. Valószínűleg összefüggött ez a nyolcvanas évek mozijával, amikor is sorra születtek azok a „karatefilmek”, amelyek hatására a fiatalok sorra iratkoztak be különféle tanfolyamokra. A nálunk is elterjedt iskolák közül az egyiknek, a taekwondónak mutatjuk be itt a rövid történetét. A sportág neve három szó összetételéből származik: Tae = láb, nagy rúgás; Kwon = kéz, nagy ütés; Do = út, művészet. A Taekwondo története 2000 éves múltra tekint vissza. A legrégebbi adatok Kr. e. 50-ből kerültek elő. Myong király sírjának falát borították harci mozdulatokat ábrázoló festmények. Ebben az időben Korea három részből állt: Silla, KoguRyu, Pe Che. A Taekwondo egyik ősének tekinthető Tay Kion a Hwarong különítmény révén terjedt el Sillában. A Hwarang (Virágzó Ifjúság) a kor legütőképesebb és legfélelmetesebb hadserege volt, amelynek tagjai kizárólag 15-16 éves nemesi származású fiatalok lehettek. Tetteikről, ügyességükről legendák szólnak. leképzésükben helyet kapott a fizikai és stratégiai nevelés, a különböző fegyveres és fegyver nélküli harci formák, de a művészeti és etikai képzés is. Kr. u. 900 körül tűnt fel a Taekwondo másik őse, a Soo Bak. Ennek jellegzetessége a sokrétű kéztechnika, míg a Tay kion rendszerében szinte kizárólag csak a lábat használták támadásra és védekezésre egyaránt. A Yi dinasztia (1392-1909) uralomra kerülésének idején jelent meg az első hivatalos kiadvány a harcművészetekről. Addig csak az uralkodó nemesség kiváltsága volt a harcművészetek gyakorlása. A Yi dinasztia hanyatlásával a lázadásoktól tartva betiltották a harcművészetek gyakorlását, és titokban, családi hagyományokban maradt fenn az utókorra. ■ Újra hódít az egysoros Többnyire úgy volt vélhető - futó, vagy inkább gördülő - hóbort. Jött, mint a deszka, a BMX, a többi utcai különcség. S lám, a görkorcsolya első hullámát követi az újabb és újabb. A világ nagyvárosaiban sorra nyílnak a görkori- parkok, versenyek, tömegrendezvények mindenütt. Ha az ember bepillant a nagy sportvásárok (csalhatatlan) üzleti jóslataiba, látni: a „gör(d)ület” folytatódik. Biztosítéka, hogy a kamaszok mellett a középkorosztály is mind bátrabban áll az „egysorosra”, mernek játszani, hancúroz- ni, esetleg csak szemérmesen róni a megfontolt köröket. Márpedig divathullámoknak ez a korosztály már ritkán ül fel. Egy utcasport, amely ma már mindenkié... S hogy a hétköznapok mellett ünnepek is adódjanak e műfajban, szeptember 15- én Gördülőnapon ünnepelheti frissen szerzett tudományát mindenki az újpesti alsó rakparton, ahol két és nyolc kilométeres verseny, suli- és civilváltó indul majd egymás után, de az ügyességi próbák, bemutatók ellenére a kirekesztettek napja is lesz ez, hisz rögtönzött oktatáson, köl- csönkorcsolyával bárki számíthat e különös „fertőzésre”. Részletekkel az (1) 273-09-39- es telefonon szolgálnak, illetve a http://www.zoldpont.hu ad tájékoztatást. Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu \ * i i
