Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-30 / 267. szám
12. OLDAL KÉMES BEM UTATKOZIK 2002. Szeptember 30., hétfő Kémesen csökkent a munkanélküliség A település a kistérségben központi szerepet tölt be, s bár a kilencvenes évek eleje óta történt nagy gazdasági és társadalmi átrendeződés tekintélyét kissé megkoptatta, azért még - főként a közintézmények miatt - most is tartja vezető szerepét. Infrastruktúrával a többi környező faluhoz képest jól ellátott, megközelítése vasúton és közúton egyaránt lehetséges. A kezdeti - mármint a kilencvenes évtized - nagy munkanélkülisége mára már csökkent, stabilizálódott azok száma, akik nagy valószínűséggel az elkövetkező évtizedekben sem tudnak munkába állni. Fizikai állapotuk, anyagi helyzetük olyannyira romlott, hogy munkavállalásra már végleg alkalmatlanná váltak. Ők tartós szociális segélyre szorulnak, az ön- kormányzat számol is ezzel. A helyi termelőszövetkezet tönkremenetele után kialakult igen magas munkanélküliség, amely elérte a 30 százalékot, mára lényegesen lecsökkent. Volt, aki részaránytulajdonba kapott földjén agrárvállalkozásba kezdett, meglehetősen sokan járnak be a közeli Harkányba, a gyógyfürdőben vállaltak munkát, Siklóson is dolgozik kémeFauszt György polgármester si a kesztyűüzemben és a varrodában, Pécsre is járnak, például az Elcoteq több mint tíz embert foglalkoztat a faluból. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, közel 40-en kapják közalkalmazottként a havi járandóságot. Jelenleg rendszeres szociális segélyt 14-en kapnak.- Küzdelmes éveken vagyunk túl - mondja a falu polgár- mestere, Fauszt György -, de ez alatt a több mint tíz év alatt sikerült a falut a körülményekhez képest rendben tartanunk. Középületeinket egymás után felújítottuk, Az új buszvárót ebben az évben adták át bővítettük, átalakítottuk, a járdákat, utakat karbantartottuk. A rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból például rendbehoztuk a kultúrházat. A külső és belső tatarozás mellett bővítettük is az épületet, így már nem jelent gondot az eddiginél nagyobb befogadóképességet jelentős rendezvények, a falunap, a búcsúbál, vagy esküvő kényelmes, kulturált körülmények közötti lebonyolítása. Nincsenek látványos beruházásaik, csak olyan fejlesztésekre vállalkoznak, amennyit a költségvetésből meg tudnak oldani. Rendszeresen pályáznak, az önrészekre teszik félre a pénzt. így oldották meg az utóbbi években az új buszváró kialakítását, a polgármesteri hivatal, a körjegyzőség tatarozását, a játszótér létrehozását - hogy csak néhányat említsünk a közelmúlt gyarapodásából.- Gázt nem igényli a falu lakossága, a fővezetékek viszont könnyen elérhetők, feltéve, ha a falu vállalja az ezzel járó költségeket. Erről tehát nem mondtunk le, mint ahogy a csatornázásról sem. Mindkettő nagy összegeket igényelne nemcsak az önkormányzattól, a lakosságtól is, erre a közeljövőben nem lesz pénzünk. Viszont a volt tűzoltószertárban létrehozunk egy ifjúsági klubot, a belső tér kialakítását már elkezdtük, befejezése és átadása a jövő évben várható. Úgy érzem, falunk nagyjából rendben van, persze sokan ezt nem így érzik, de én erre azt mondom, a lehetőségeinket igyekeztünk ki- használni, ennyire tellett._____________■ KEINES LAKOSSAGANAK VÁLTOZÁSA 1970 1983 1985 1987 1989 1991 1992 1994 1996 1998 2002 „ A FALU TÖRTÉNELME A bronzkor késői szakaszában 1100-800 között a régióban élt Umasiros kultúra népére vonatkozóan szórványleletek kerültek elő. A faluban 1950-ben a hídépítés során késő római sir leletei is előkerültek. A középkori falu az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben szerepel először nevén. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott település volt, régen Lakban volt a falu, de onnan a törökök elzavarták az embereket. A lakosság a templom harangját a Fölös nevű helyen eltemette, a törökök viszont megtalálták és Pécsre vitték. Később a falu a Nagy-Kertben volt található. Ez alacsony fekvésű hely, gyakran elöntötte a víz, ezért költöztek el az akkori lakosok a jelenlegi helyre. A néphagyomány szerint a belterületen valamikor vár állt, amit török várnak neveztek. Mellette volt a temető. A várat alagút kötötte ösz- sze a siklósi várral. Többfelé találtak csontmaradványokat meg régi pénzeket. Azt tartják, hogy a falu neve a közeli mocsárral van összefüggésben. A mocsárban sok gém telepedett le, ezért is hívják Gémösnek, majd később Kémösnek. A környékbeliek szerint itt mindig kevély emberek éltek. A lakosságszám az elmúlt évtizedekben valamelyest emelkedett. A fiatalkorúak aránya 30 százalék, a középko- rúaké szintén, a nyugdíjasok vannak a legtöbben. Sellye Csánv<,s*"i Najycsány M Sámod M ü Válsz» 9 “°,|as túzsok o ■ í-o /"'V Baranyahídvég Drávaplskio Sósvertike Kejse Hiricso KÉMES» ZÄ£ RÄvtr Sí y*^ A falu gazdái A polgármester Fauszt György (62 éves, nyugdíjas), alpolgármester Szabó Pál (67, nyugdíjas). A testület tagjai: Kovácsáé Szabó Szilvia (29, védőnő), Szabó lstvánné (41, óvónő), Simon István (46, raktáros) és dr. Császár László (30, állatorvos). A körjegyző Ormódiné Konyhás Györgyi. Az általános iskola igazgatója Plaszauer József, az óvoda vezetője Pál Ibolya. A teleház irányítója Horváth Zoltánná, a nyugdíjasklub vezetője Soós Lajosné. A háziorvos dr. Láng Györgyi, a plébánia igazgatója VárdaFerenc, a postahivatal vezetője Árpási Istvánná. a kemes. dunantulinapb. hu Az oldal a kémesi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A templomokat felújítják A községben és környékén főként református vallású emberek élnek, érthető, hogy a Kémesen lakók elsősorban a főutcán magasodó templomtorony és épület állapotáért aggodalmaskodtak leginkább. A késői barokk stílusban elkészült egyházi épületet az 1826-ban leégett helyére emelték, s 1928- ban restaurálták. Azóta persze jócskán megérett a felújításra, a kilencvenes évek közepén mind az egyházközösség, mind a lelkes hívők úgy döntöttek, kívül-belül fel kell újítani az épületet. Kaptak hozzá Phare- támogatást, a tatarozás már elkészült, a hívők már a megújult templomban találkozhatnak papjukkal. A római katolikus templomról már kevesebben beszélnek, holott a lakosság egyre növekvő számban a katolikus felekezethez tartozónak vallja magát. Ez érthető is, hiszen a betelepülők nagy része katolikus környezetből érA katolikus templom felújítása hamarosan befejeződik kezett, vallását is ennek megfelelően gyakorolja. A templomuk 1931-ben Szent István tiszteletére épült Sárvári József, vajszlói plébános lelkes támogatásával, akinek emlékét a főhajóban elhelyezett márványtábla őrzi. Ez az épület is megérett a felújításra, az egyházközösség pályázati úton nyert egymillió forintból meg is kezdte a belső tatarozást. Az építkezés jelenlegi állapota szerint már október elején megújult külsővel fogadja a hívőket a falu szélén megbúvó kis templom. A teleházra szükség van rést. A körjegyzőséghez tartozó öt falu (Kémes, Szaporca, Cun, Drávapiski, Tésenfa) lakói veszik igénybe a teleház szolgáltatásait. A jövőben még tovább kell erősíteni a ház információs szolgáltatói jellegét, bár ehhez újabb és újabb állami támogatásra is szükség lenne. Az egészségügyi szolgáltatást például azért kellett szüneteltetni, mert jelenleg nincs erre pénz.- Ettől függetlenül továbbra is azt a gyakorlatot követjük a nagy áldozatokat vállaló munkatársaimmal együtt - mondja Horváth- né -, hogy ha minket felkeres valaki a körzetből bármilyen problémájával, segítség nélkül ne távozzon. Vagyis mindenkin próbálunk segítem, a kérvények, hivatalos beadványok megírásától kezdve az egyedi gondok megoldásáig mindennel foglalkozunk. ______■ Tá mogatásból fejlesztenek Az utóbbi évek legnagyobb beruházásait az iskola és a hozzá tartozó óvoda kapta. Az intézménybe jelenleg 101 gyerek jár, az óvodába pedig 66. Az öt község által fenntartott gyermekintézmény az elmúlt időszakban - legfőképpen a Baranya Megye Közoktatási Fejlesztéséért Alapítvány segítségével - jelentősen korszerűsítette az épületeit, javította eszköztárát. A csoportszobák padlózatát, az ereszcsatornák kijavítását, új könyvtárhelyiség kialakítását, vagy a tornaterem átalakítását ebből a pénzből fedezték. Az igazgató, Plaszauer József elmondja, hogy az Ifjúsági és Sportminisztériumtól kapott pénzből oldották meg a sportpálya világítását, vettek kézilabdakaput és kosárlabdapalánkot.- De az egyik legnagyobb fejlesztésünk az informatikai kormánybiztos által támogatott számítástechnikai géppark kialakítása volt. Nem kell arról regéket mesélnem, hogy egy ilyen, meglehetősen rossz szociális körülvalamint lézernyomtatót és internetlehetőséget. Ez utóbbit csak azért nem tudjuk kihasználni, mert a Matáv mind ez idáig nem teremtette meg ennek hálózati feltételeit. Mindettől függetlenül kialakítottuk az informatikai labort, és az ötödik osztálytól kezdve bevezettük az órarend szerinti oktatást. Ezzel arra is lehetőség nyílt, hogy a felnőtt lakosság számára is biztosítjuk a számítástechnika megismerését, tevékenyen részt is veszünk az oktatásban. Az óvoda ugyan nem bővíthető, ám a gyereklétszám növekedésével ezt is tervbe kell venni. Már most is a „csúcson” vannak, az önkormányzatnak meg kell vizsgálnia, milyen a lehetőségek a bővítésre. Egyébként a fejlesztések során eszközbővítésre itt is Az óvodában hagyományőrző foglalkozásokat is tartanak mények között élő gyerekeknek milyen kitörési lehetőséget jelent számítástechnikai ismeretek elsajátítása. A támogatásból kaptunk 9 alapgépet, egy szkennert, sor került, az utóbbi időben pedig - a gyerekek ismereteinek javítására - a falusi eszközökből hagyományőrző sarkot alakítottak ki. ■ t l 1 ( A térség egyetlen működő Tele- háza támogatásból tartja fenn magát, a kormányváltás miatt még nem jutottak hozzá a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges pénzügyi segítséghez. Az évekkel ezelőtt Együtt Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány teremtette meg a teleház létrehozásához szükséges feltételeket, figyelembe véve, hogy ezt a kezdeményezést az önkormányzat is támogatta. Horváth Zoltánná - aki a helyi iskolában tanít és az alapítványnak is az elnöke -, a teleház vezetője elmondja, hogy a kémesi teleháznak a szociális jellegét kell erősíteni, mindeközben persze az egész térség lakosságának, fiataloknak, időseknek is egyaránt szolgáltatást kell nyújtania. A szociális jelleg azért is kiemelendő, hiszen a térségben igen magas a munkanélküliség, s Teleház vezetője Horváth Zoltánná megfelelni. Az igazgatónő elmondja, hogy például nagy szerepük volt az Ecoteq helyi sikeres munkaerő-toborzásában, de abban is, hogy a felnőtt lakosság egy része - és egyre bővülő része - már igényli az internet-hozzáféahhoz, hogy az önhibájukon kívül munkahely nélkül maradt emberek újból keresethez jussanak, szükséges, hogy tudják, hol van lehetőség felvételre, hogyan kell jelentkezni, önéletrajzot írni, milyen további feltételeknek kell