Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-30 / 267. szám

10. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Szeptember 30., hétfő Bát-összefoglaló Drágult a kukorica Budapest A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten egymilli- árd forint értékű áruval keres­kedtek a brókerek, míg a határ­idős devizapiacon több mint tíz- milliárd forint értékű külföldi fi­zetőeszköz került új tulajdonos­hoz. A kukoricapiacon emelked­tek az árfolyamok. A decemberi lejárat 24330 forintra drágult, míg a novemberi jegyzések sta­bilan őrizték 23 700 forintos érté­küket. A búza árai vegyesen zár­tak: a decemberi és a jövő au­gusztusi gyengült, míg a márciu­si erősödött. A decemberi szállí­tású takarmánybúza 23 800, a takarmányárpa 19 200 forint, az extrabúza 28 000 forinton cserélt gazdát. A szója elszámolóára 58 700 forint maradt. Az olajnap­raforgó jegyzései vegyesen zár­tak: az idei árak nem változtak, az októberi lejáratot 58150 forin­ton lehetett jegyezni. ÚJVÁRI Sokkal több forrást igényelne a K+F Az országok versenykepességenek fejlodeseben négy szakasz figyelhető meg, ezek közül hazánk a második, befektetésvezé­relt fázisban van. Igazi továbblépésre akkor van esélyünk, ha az innováció lesz gazdaságunk hajtómotorja, ám ahhoz a mai pénzek többszörösét kellene kutatás-fejlesztésre fordítanunk - mondta lapunknak Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetem rektora. Budapest Az egyes országok versenyképes­ségét rangsoroló nagy nemzetkö­zi elemzések listáin hazánk évek óta a 25-30. helyen áll, a több mint 300 tényező figyelembe vételével összeállított World Com- petítiveness Yearbook 2001. évi listáján például a 28. helyét tölti be. E lista élén egyébként az Egyesült Államok áll, amelyet Finnország, Luxemburg, Hollan­dia követ és az első 15 helyét nyu­gat-európai országok foglalják el. Figyelemre méltó Finnország pá­lyafutása, amely a korábbi évek­ben a 6. helyről fokozatosan ke­rült a 2. helyre, és ebben fontos szerepet játszott az innováció - mondta Chikán Atüla az Euro- pressnek. Mint kifejtette, az országok gazdasági élete a versenyképes­ség szempontjából négy fejlődési szakaszon halad keresztül: az el­ső fokozatot megtestesítő, erőfor­rás alapú fejlesztés esetében vala­mely speciális erőforrás áll a gaz­daság középpontjában - ilyen pél­dául Kuba esetén a cukor, de ilyen az is, amikor a munkaerő olcsósá­gára építenek. A befektetés alapú gazdaság viszonyai általánosan kedvezőek a gazdasági fejlődés számára, érdemes oda tőkét in­vesztálni, és az a fejlődés fő motorja. A harmadik, innováció alapú fejlődés jellemzője, hogy a világ számára új dolgokat képes feltalálni - mint például Japán a hetvenes-nyolcvanas években a menedzsment területén -, és elsősorban abból profitál. A ne­gyedik, jóléti alapú gazdaság gyakorlatilag mindent megen­gedhet magának, mert annyi pénz áll a rendelkezésére - ide sorolható például az olajban gazdag arab országok egy része. Magyarország a rendszerváltás után az első és a második fejlő­dési szakasz határán volt, ma a jelek szerint a második fázisban található. A befektetés alapú gazdaság már nem biztosít szá­munkra igazán gyors további fejlődést - ahhoz az innováció alapú gazdasági szakaszba kel­lene jutni. Csakhogy Magyaror­szág jelenleg a bruttó hazai ter­mék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja kutatási, fejlesztési (K+F) célokra, míg például Finnország esetében 4-5 százalékos ez az arány. Az innovációra költött pénz bővítése természetesen nem egyszerűen jó szándék kérdése. Napjainkban hazánkban kevés esély látszik a komoly változás­ra - ez nem szerepel a priori­tások között. Az sajnos nem le­het mérlegelés kérdése, hogy egyensúlyban kell tartani a gaz­daságot. A viszonylag széles társadalmi rétegeknek nyújtott jelentős mértékű béremelés egyensúlyi zavarokat okozhat a költségvetésben, illetve az ál­lamháztartásban. Az erős fo­rinttal együtt különösen csök­kenti a versenyképességet és a külgazdasági egyensúlyt. Chi­kán Attila szerint mindezek fi­gyelembe vételével nincs reali­tása, hogy Magyarországon né­hány éven belül innováció ala­pú gazdaság jöjjön létre. A rek­tor szerint számunkra jelenleg a következő célok jelölhetők ki: a viszonylag gyors és kiegyen­súlyozott növekedés, az európai uniós integráció, valamint a tar­tós versenyképesség feltételei­nek megvalósítása. Ezek érde­kében Chikán Attila négy priori­tás emel ki - ezek közé tartozik az oktatás, képzés fejlesztése, a külföldi tőke vonzása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve az infrastruktúra fejlesz­tése. Előbbiek érdekében elke­rülhetetlen a kis vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javí­tása, a K+F tevékenységek fej­lesztése, a képzett szakemberek biztosítása végett a munkaerő mobilitása, a roma lakosság gazdasági aktivitásának javítá­sa, valamint a nemzetközi be­ágyazódás fokozása, ami a gaz­daságdiplomácia, a külföldi je­lenlét fokozását igényli mind az üzleti, mind az innovációt elő­segítő kutatás és oktatás szférá­jában. ___ DÓCZY LÁSZLÓ pa nnon praktikum r i +Motoré íjandek ny 219( da T191 akpanttal )0 Ft L __ WA P PannonW@P korlátlanul! Az árakból 3 600 Ft lebeszélhető! Rendelje meg a PannonW@P-ot a 1741-es számon, és havi 500 forintért korlátlanul használhatja szolgáltatásunkat! A szolgáltatás megrendelése után a havi díjat az egyenlegéből vonjuk le, de az.on felül sem WAP adatforgalmi díjat, sem percdíjat nem kell fizetnie. A részletekről és a további ajánlatokról érdeklődjön területi képviseletünkön (Pécs, Széchenyi tér 8.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! A készülékek csak Pannon GSM SIM-kár- tyával használhatók. Ajánlatunk 2002. szeptember 16-tól az akciós készlet erejéig tart. Az átalánydíjas PannonW@P 2002. szeptember 18-tól vehető igénybe. Pannon GSM nonstop információs vonal: 173 (bármely más hálózatból: +36 20 920 0200). Készülékes csomagjainkat már honlapunkon, a PannonNetShopban is megvásárolhatja, www.pannsngiin.liu A* élvonal. 1 PANNON gsm Több tej, több sajt Budapest évben megszokott, a tejtermékek-------közötti vezető szerepüket, A ta­Am íg korábban egyik évről a má- valyinál 14 százalékkal több sajt síkra kevesebb tejet ittunk, addig került asztalunkra, ami tízezer idén, az első félévben 3 százalék- tonnánál nagyobb mennyiséget, kai több tej fogyott, mint tavaly és több mint 12 milliárd forintot a hasonló időszakban. Január-jú- jelent. TEJTERNIÉKFOGYASZTÁS- NÖVEKEDÉS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST (%) Tej Sajt Tejföl Gyümölcsjoghurt 1999 +4-6 +28 2000 -3 +1-8 +4 2001 -6 +6-1-4 2002 I-IV./2000 l-IV. +3 +14 +7 + 11 niusban a háztartások tejfogyasz­tása 30,2 millió litert volt. A tejvá­sárlások értéke 11 százalékkal növekedett és meghaladta a 31 milliárd forintot, amire évek óta nem volt példa - állapította meg a GfK Piackutató intézet jelentése. A sajtféleségek tartják az előző A gyümölcsjoghurt fogyasztá­sa tavalyi megtorpanása után idén ismét jelentős fejlődést mu­tat. A tavalyi forgalmat 18 száza­lékkal meghaladva, 17 millió liter joghurtot kanalazgattunk, 7 mil­liárd forint értékben. KOÓSTAMÁS Kárpótlási alap indul Budapest Egy állami részvénytársaság pa­pírjait szerezhetik majd meg a kárpótlásijegy-tulajdonosok, amelybe az ÁPV Rt. részesedése­it apportálják az év végéig - jelen­tette be László Csaba pénzügymi­niszter pénteken. Hozzátette, hogy a kormány szeretné 2004 december végéig lezárni a kár­pótlási folyamatot. A pénzügymi­niszter közölte: az ÁPV Rt. tulaj­donában van a Forrás Vagyonke­zelési és Befektetési Rt., amelybe olyan, még állami tulajdonban lé­vő részvényeket apportálnak, amelyeket különböző cégekben birtokol az ÁPV Rt., a hírek sze­rint az alap kosarába a Mol, a BorsodChem és a Richter egy ki­sebb részvénycsomagja is bele­kerül majd. A kormány azzal szá­mol, hogy 18-19 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy van a tulajdonosoknál. Az apportá- landó vagyon ennyit nem tesz ki, így a kárpótlási alapot vélhetően ingatlanokkal is „feltöltik”. Hírek Víztisztítás A víztisztító művek európai uniós ivóvíz-tisztasági szabályokhoz igazítása 2009-ig 110 milliárd forintba kerül, a felszín alatti vízbázis védelme 20 milliárd forintnyi fejlesztést tesz szükségessé. A legna­gyobb vízügyi kiadás a szennyvízelvezetéshez és -tisztításhoz kötő­dik: e beruházások forrásigénye 2015-ig 900-950 milliárd forint, mti Szántóverseny A Vas megyei Vépen rendezték meg szombaton az országos szántó­verseny döntőjét, amelynek ötvenegy indulója között osztrák, szlo­vén és szlovák versenyzők is voltak. Soós Sándor, a Magyar Szántó­verseny Szövetség főtitkára, a versenybizottság elnöke elmondta: az idei területi versenyeknek 200 indulója volt, közülük 60-an szereztek jogot arra, hogy részt vegyenek az országos döntőn. A versenyt Pé­csi Mária, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium okta­tási, kutatási és fejlesztési főosztályának helyettes vezetője nyitotta meg, aki örvendetesnek nevezte, hogy Magyarországon is újra nép­szerűek a szántóversenyek, a magyar versenyzők pedig már nemzet­közi versenyeken is jó eredményeket érnek el. A szaktárca a verseny rendezésének költségeihez pályázati úton támogatást nyújtott, mti A magyar agrárium és az EU A kormány intézkedéseinek köszönhetően a magyar mezőgazdaság teljesíteni fogja az EU alapvető elvárásait a 2004-re tervezett csatla­kozásig - mondta Szanyi Tibor szombaton Bonyhádon. A Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára egy agrárfórum előtt tartott sajtótájékoztatón közölte: az Unió hajlik ar­ra, hogy prioritásként kezelje azt az agráriumot, amely a magyar gaz- daságon belül a rendszerváltás legnagyobb vesztese volt, mti ■ 4 M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents