Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-29 / 266. szám
RIPORT 2002. SZEPTEMBER 29. Mennyit hoz a pénzes postás ? A magyar fizetésekben nem sok logika van. Nincs ember, aki meg tudná magyarázni, hogy a tanárok vagy az orvosok miért kerestek tegnap még 60-70 ezer forintot, s ezután is csak a felét kapják majd a bírók pénzének. A Medgyessy-kormány megígérte, hogy az egészségügyieknek és a pedagógusoknak 50 százalékkal felemeli a bérét, s miután ez megtörtént, mások is szeretnének több pénzt kapni. Sokan azt remélik, hogy amint belépünk az Európai Unióba, a bérek is megugranak. Ám ez csak hiú remény, mert a fizetések felzárkóztatása nem feltétele a felvételünknek, s bár Orbán Viktor legutóbb odanyilatkozott, hogy fel kell emelni a béreket, azt ő sem tudta, hogy miből telik erre az országnak. U Az átlag magyar abban reménykedik, hogy az Európai Unióba történő belépésünk együtt jár a fizetések jelentős emelésével. Vannak, akik arra számítanak, hogy előbb-utóbb annyit utalnak a számlájukra, mint például a szomszédos Ausztriában. Ez azonban hiú remény. Jelenleg a hazai fizetések - az árkülönbségeket is figyelembe véve - az EU-átlag harmadát érik el, ami borzasztóan kevés, de tíz évvel ezelőtt csupán 30 százalék volt. Alacsony bérekkel is be lehet jutni az Európai Unióba, amire jó példa lehet Portugália, ahol kevesebbet keresnek, mint az ugyancsak tagjelölt ciprusiak és máltaiak. ■ A pedagógusok régóta rosszul keresnek, s a nyolcvanas-kilencvenes években csapatostul hagyták el a pályát. Nem csoda, hogy a magyar oktatás talán sosem volt ilyen gyenge. Sajnos ezt nemzetközi felmérések is igazolják. Varga László, a Pedagógus Szakszervezet érdekvédelmi titkára úgy érzi, végre jelentős lépések történtek. - A nemrégiben életbe léptetett béremelés 50 százalékos garantált illetékemelést hozott. Hosszú évek óta először érezzük, hogy megbecsülik a munkánkat - jegyzi meg. Árok Antal szervezeti titkár hozzáteszi: ideje lenne az alacsony pedagóguspótlékokat is feljebb srófolni. Lehet, ha ez sikerül, a pályaelhagyás is kimegy majd a divatból. Egyelőre extrém esetek sora jelzi, akad még itt tennivaló. Az M5-ÖS autópálya „szekrénykéjében” például egy volt pedagógus szedi be nap mint nap a tiketteket az autósoktól. Mások biztonsági ügynöknek, bútorszerelőnek állnak. Vannak, akik a reflektorfényt választják a katedra helyett: Pokorni Zoltán magyartörténelem szakos tanár politikusként keresi kenyerét, míg Fehér Anett orosz-történelem szakos tanítónő Anettka művésznéven illeged magát az egyik kereskedelmi televízióban. Az elvben a versenyszférához sorolt színészek már kevésbé elégedettek. Kocsó Gábor, a Radnóti Színház művésze rosszkedvűen újságolja: a kulisszák mögött szinte mindenki kényszervállalkozó. Akinek lehetősége nyílik rá, kiegészítésként a szinkronszobába rohangál vagy éppen tv-sorozatok- ban, reklámokban vállal epizód- szerepet. - A legtöbben túlvállaljuk magunkat, miután a színházakban gyalázatosán kis pénzeket keresünk. Ma egy pályakezdő egyetemi diplomával is a minimálbért vághatja zsebre. Jómagam nem panaszkodhatom, hiszen 45 éves fejjel számla ellenében a magam 145 ezrét is megkeresem. Ráadásul abban a színházban dolgozhatok, ahol a magas szakmai színvonal mellett messze a legmagasabb fizetéseket adják, s ahol a direktor valóban szívén viseli az ügyeinket. Máshol sokkal rosz- szabb a helyzet. A legtöbben már csak hobbiból játszunk... A közalkalmazottak körébe sorolt postások a jelentős korrekció ellenére sincsenek irigylésre méltó helyzetben. A 44 ezer embert foglalkoztató Magyar Posta Rt. • nem ad 13. havi fizetést, de a túlóradíjakat - a Munka törvény- könyvébe foglaltak alapján - megfizetik. További 4700 forintot utalnak át havonta étkezési jegyre, és időnként a ruhapénz is az alkalmazottak zsebébe vándorol. - Évente mindez 700 millióba kerül a cégnek - informált Balog Ádám szóvivő. Egy lapunktól anonimitást kérő postás szerint az a kevés pénz, amit most kapnak, már régóta (ki)járt volna nekik. Főleg, mert a napi rohangálás mellett már nem bírnak másodállást vállalni. S ha mégis, engedélyt kell kérniük a főnökségtől. Ezt Szűcs Ildikó, a humánerőforrás-részleg igazgatóhelyettese is megerősíti. - A munkatársak bejelentési kötelezettséggel tartoznak, vagyis nem vállalhatnak másodállást kedvük szerint - rögzíti. Arra a kérdésre, hogy az Újpest FC-től váratlanul megvont szponzorációs összeg (100 millió forint) egy része megjelenik-e majd a munkatársak fizetési cetlijén, foghegyről érkezik a válasz: ez ügyben a jogászok(l) mondják ki az áment. Az orvos, az ápolónő és a többi egészségügyis a legrosszabbul fizetett közalkalmazottak közé tartozik. A mostani emelés nálunk is történelmi lépés. Az ágazati szakszervezetek számításai szerint a diplomás orvosok mindenképp hozzájutnak a másfélszeres fizetéshez, sőt sokan ennél többhöz is. Kezdő fizetésük a diplomásalapbér. Ám még mindig vonzó lehet számukra egy külföldi állás, s talán ők azok, akik az unióban a legjobban tudnak majd boldogulni, ha meg tudnak szólalni németül vagy angolul. Más országban egyébként'aligha fordulhat elő, hogy egy orvosegyetemet végzett nő feltűnjön a médiában, mint nálunk azt Prokopp Dóra vagy Várkonyi Andrea tette. A szakképzett nővérek, szakasszisztensek, felsőfokú képesítéssel rendelkezők esetében a bérnövekedés 40 százalékos lehet; egy érettségizett kezdő nővér 60 ezer forintot kap. Az egészség- ügyi dolgozóknak alapilletményük mellett többféle címen - ezek teszik ki a nettó fizetésük 30- 40 százalékát - járnak még juttatások: az orvosok ügyeleti, a nővérek műszakpótlékot kapnak, van ezetúl túlóradíj, veszélyességi és nyelvpótlék is. A bíró az a személy, aki a vitázó felek között igazságot oszt, a döntésétől emberek élete, hatalmas vagyonok sorsa függ. Mégis hazánkban főleg azok mentek bírónak, akik nem találtak maguknak pénzesebb ügyvédi vagy jog- tanácsosi állást. Nem véletlen, hogy az első, kormányon belüli komolyabb ütközés épp emiatt alakult ki Bárándy Péter és László Csaba között. Az igazságügyi miniszter ugyanis 50 százalékos béremelést tart kívánatosnak, amit a pénzügyminiszter sokaik Az alapilletmény jelenleg 202 950 forint, és például egy, a pályán 15 éve dolgozó, megyei besorolású bíró havi nettó jövedelme pótlékokkal együtt 300 ezer forint. A bírók azt szeretnék, ha az alapilletményük 2003. január elsejétől 50 százalékkal, az azt követő években pedig legalább az infláció mértékének megfelelően nőne. A bíráknak valóban nincs nagyon lehetőségük pluszjövedelmet szerezni. A szabályok annyira szigorúak, hogy még a legkisebb ajándékot sem fogadhatják el az ügyfelektől, és műiden ilyen ajánlatot jelenteniük kell a főnökeiknek. Dr. Hidy Péter szociológus véleménye szerint az egyes szakmák megítélésében jelentősek a különbségek. - Ha egy levéltáros panaszkodik, a füle botját sem mozdítja a sajtó, ha viszont egy színész teszi ugyanezt, arra azonnal felfigyelnek - summázza. Kevesen veszik figyelembe a realitásokat, például, hogy a régi és az új bértábla között a differencia 50 százalék! Ennek köszönhetően most sem részesült mindenki tisztán 50 százalékos béremelésben. Igaz, nemcsak a fizetéseket, de a teljesítményeket is illene növelni. A békeidőknek vége, s az információs társadalom tovább növeli az ellentéteket, és a fizetések mértéke is igen változó. Tudomásul kellene venni, hogy ma már nincsenek fix állások. És az is kérdéses, hogy a jóléti társadalom képes-e védőfalat húzni a tehetségek számára. Almási-Szabó Z. Prokopp Dóra állítása szerint soha nem hagyta el a pályát, csupán gyesre ment, s ezalatt jött be a televíziós karrier. - Ma is inkább orvosnak tartom magam, ám van egy olyan érzésem, hogy új hivatásomhoz már jobban értek. Lehet, hogy egyszer visszamegyek orvosnak, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a gyerekeim mellett ezt minden gond nélkül megtehetem. Sztárallűrök sztárok nélkül? Egy kereskedelmi televízió híradójának súgógép előtt álló személyi sége kikérte magának, hogy bemondónak titulálják, mivel szerinte őt a „műsorvezető” titulus illeti meg. A másik csatornán gyakran feltűnő könnyűzenész felháborodott, amikor arról kérdezték, mit csinált akkor, amikor még nem volt ismert, mondván: ő már akkor sztár volt, amikor még kazettákat árult a Sugár üzletközpont előtt. Az egyik kukkolóműsor vezetője már az első adás után kijelentette, hogy ő egy bonyolult sztár. A bulvárlapok tele vannak a magyar hírességek extrém tetteivel, nyilatkozataival, s úgy tűnik, sztárallűrök tekintetében utolértük a nyugati szórakoztatóipart. ■ - Nálunk sokkal többen vallják magukat sztárnak, mint ahányan valójában azok - állítja Hegedűs László, a Universal Music Hanglemezkiadó ügyvezető igazgatója. - A sztár megjelölés ugyanis elsősorban a sztárgázsihoz köthető - ez pedig nálunk szinte nem is létezik. Az, hogy ennek ellenére mégis vannak allűrök sztár nélkül, az többnyire a kereskedelmi televízióknak köszönhető.- Ha valakiről egyszer elhatározzák, hogy médiasztárt csinálnak belőle, azt onnét kezdve soha nem szembesítik a valósággal. Nem mondják meg neki, hogy figyelj, te csak súgógéppel tudsz beszélni, hogy beszédhibás vagy, nem jól gesztikulálsz, és még sorolhatnám. Inkább hízelegnek az illetőnek, s olyan tévképzetekbe kergetik, hogy az elveszíti önértékelő képességét, s elhiszi magáról, hogy ő valóban sztár. Holott az igazi sztároknak karizmájuk, kisugárzásuk, kiemelkedő tehet- s é g ü k van. Aki meg van áldva ilyen adottsággal, többnyire nagyon szerény, s egyáltalán nincsenek extrém allűrjei. Hegedűs szerint nyílt titok, hogy az egész világon a szórakoztatóipar egyes személyiségei és a bulvárlapok, rádiók, tévéműsorok összejátszanak, hogy egymás eladhatóságát növeljék. Az illető vagy a lap kitalál egy sztorit, egy álhírt, majd az így kreált történetet közük. Ez jó az úgynevezett hírességül Vltray Tamás, aki pályája során számtalan hírességgel készített interjút, tapasztalatból állítja, hogy az igazán nagy embereknek nincsenek allűrjeik.- Ezek a sztárok lehettek kelletlenebbek vagy kevésbé okosak, de egy biztos: valamennyien megtiszteltetésnek vették, hogy kíváncsiak a véleményükre. Ma nálunk ha valaki megjelenik a tévében, már J? sztárnak kiáltják ki. A tévécsatorna cikket írat róla, szerepeltetik, ám az illető ettől még nem sztár, maximum egy ismertebb ember. Bevallom, én nagyon szomorú lennék, ha a nevem mellé csak azt lehetne odabiggyeszteni, hogy sztár... ■ Gálvölgyl János szerint az igazi színészek között nem divat a sztárallűr. Igaz, van néhány kollégája, akivel évek óta csak partikon lehet találkozni, színpadon nem látni őket, de így is forog a nevük.- Én ezen csak röhögök - mondta. - Meg aztán az is fura dolog, amikor iksz- ipszilon megy az utcán, s előtte meg mögötte négy gorilla vigyáz rá. Amúgy a kutya sem ismerné, de így csak felfigyelnek rá. A régi sztárok sikeréhez semmi köze nem volt a médiának, őket a közönség választotta ki. Amikor a primadonnák hintó- ja elől kifogták a lovakat, az valódi rajongás volt, s nem a bulvárlapok szervezték... nek, mert az emberek beszélnek róla, s persze jó a bulvármédiának is, hiszen megugrik a példányszáma, nézettsége, hallgatottsága. A magát showbizniszveterán- nak nevező szakember szerint ez a módszer az újságok hirdetésita- rifa-emelésével terjedt el. A hírességeknek, ha felszínen akarnak maradni, kell az ingyenreklám.- Én is menedzser vagyok, tudom, miről beszélek - jelentette ki Hegedűs László. - Jelenleg például Gáspár Győző, a Romantic együttes sztárja a bulvárlapok kedvence. Ha róla hetente két-három alkalommal nem jelenik meg valami sztori, már elhanyagoltnak érzi magát. Ám ő a kevés pozitív példa egyike, mivel amit kitalál, azt meg is valósítja. Rendezett már esküvői bulit a Dáridó stábjának úgy, hogy nem is volt hozzá esküvő, bejelentette, hogy gyereke született, vagy hogy épp születésnapja van - persze mindegyik igaz volt, csak nem éppen pont akkor... Ezt finoman ügyes PR-munkának hívják. Természetesen megkerestük Gáspár Győzőt is, aki elárulta: a szükség csinál belőlük médiaszemélyiséget.- Azt, hogy bekerülhessünk a televízióba vagy az újságokba, sajnos a legtöbbször nekünk kell elintéznünk. De ez nem úgy megy, hogy felhívogatjuk a lapokat. Általában ők keresnek minket, hogy mi újság. Tudok arról, hogy vannak zenészek, akik kamu témákat dobnak fel, de mi nem vagyunk üyenek. Az, hogy Katinka lefogyott, vagy hogy Zsuzsi férjhez ment volna, de aztán mégsem, mind igaz történet. <
