Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-26 / 263. szám

Ü 2002. Szeptember 26., csütörtök ÖNKORMÁNYZA TOK 19 9 8 2 0 0 2 7. OLDAL Több a feladat, kevesebb a pénz Szentlőrinc lendülete lelassult, de a jövő biztató A kisvárosias hangulatban, nyugodt lakókörnyezetben, jól felsze­relt települési infrastruktúrában, a lakosság változatlanul meg­maradó ígéretes korösszetételében látja Mátis István polgármes­ter Szentlőrinc jövőjét. Az önkormányzat jelenleg teljes évi költ­ségvetésének 50 száízalékát az oktatási ágazatra fordítja.- Viszonylag kis település Szentlő­rinc 7300 lakójával. Gondolja, hogy városként emlegetik?- Még nem ivódott be a köz­nyelvbe, sőt, a helybeliekkel be­szélgetve magam is gyakran hal­lom tőlük: a faluban. Azt azonban jelzem, hogy azoknak a feltételek­nek, amelyekkel a városi rangnak meg kell felelni, Szentlőrinc ren­delkezik. Külle­mében is váro­sias település, infrastruktúrá­ját, szolgáltatá­sait tekintve. A baranyai váro­sok középme­zőnyébe soro­lom magunkat.- Ám egy vá­ros nemcsak magáért van, térségi feladatokat is el kell látnia. Meg tudnak ennek is felelni?- Oktatás, egészségügyi ellátás, kereskedelmi szolgáltatások, ok­mányiroda, gyámhivatal - sorol­hatnám valóban. Ezek ellátása az utóbbi években markáns feladat- növekedést jelentett, ami mellé a szükséges anyagi feltételeket a kor­mányzati szervek nem biztosítot­tak.- Hogyan lehet ezt áthidalni?- Belügyminiszteri ígéretben bí­zunk, e szerint a jövő évben az ilyen helyzetben lévő települések segítséget kapnak. Ez azonban csak az egyik oldal. Térségünk mintegy húsz települése sem járul hozzá azoknak az alapellátási fel­adatoknak a finanszírozásához, amelyeket Szentlőrinc biztosít a számukra. De meg kell említenem azt is, hogy négy éve az szja-ból még 120 millió forint maradt az önkormányzat kasszájában, igen jól jött az alapellátáshoz, az intéz­mények működtetése biztosításá­hoz, és még fejlesztésre is jutott. Az új rendelkezések értelmében ez az összeg 15 millióra csökkent. Gondolja el, egy akkora település­nek, mint Szentlőrinc, mekkora ér­vágás volt a hiányzó 105 millió!- Közben azonban új beväeli forráshoz jutottak az úgynevezett adóerő révén.- Igaz, ez nálunk idén 95 millió forintot eredményezett, csakhogy közben romlott a forint, emelked­tek az árak, a bérek, az üzemelteté­si költségek, vagyis már messze nem fedezi az elvont szja-bevételt.- Vonjunk mérleget az elmúlt négy évről!- A település fejlődési dinami­kája kétségkívül megtört az emlí­tett financiális háttér miatt. 1999- ben még komoly pénzmaradvá­nyunk volt, jelentős beruházáso­kat oldottunk meg ebből, az új di­ákotthont, az egyik iskola kony­hájának átépítését, gyalogosátke­lő létesítését a 6-os út rendkívül balesetveszélyes városi szaka­szán, a temető felé vezető kerék­párút építésének megkezdését, az egészségügyi központ kivételével valamennyi intézményünkben megoldottuk az akadálymentes közlekedést, bővítettük a polgár- mesteri hivatalt, elkészült a tele­pülés közvilágításának korszerű­sítése.- Mit hiányol?- Azzal, hogy kiépült Szentlő- rincen a szennyvízcsatorna-háló­zat is, teljes az infrastrukturális el­látás. Vannak terveink, a település rendezési terve, a csapadékvíz el­vezetésére, a leendő művelődési központ kivitelezésére. Az ezek­ben rögzített feladatokhoz azon­ban állami támogatás hiányában hozzá sem foghattunk. Ezt na­gyon fájlalom.- Szentlőrinc - lakosságát te­kintve - viszonylag fiatal telepü­lés.- így van, ez jövője egyik zálo­ga. Évi 800 milliós költségveté­sünk felét az oktatási ágazatra költjük - nagyon sok a tanuló a vá­rosban. Megszűnt az elvándorlás, sőt, sok pécsi érdeklődik az itteni letelepülés iránt. Az építési kedv megnőtt, telkeink azonban fogyó­ban, bár megvásároltunk e célra egy 17 hektáros területet, közmű­vesítését azonban önerőből az ön- kormányzat nem tudja megolda­ni. Ezzel együtt úgy látom, Szent­lőrinc egy nagyon hangulatos kisvárosias jelleg felé fejlődik, s meggyőződésem, a következő év­tizedekben az ilyen települések lesznek a legvonzóbbak a letele­pedni szándékozók szemében. MÉSZÁROS ATTILA Fejlődés a nehézségek ellenére A polgármester a középiskolára a legbüszkébb Sásd polgármestere, Kovács Sándomé immár tizenkét éve ve­zeti a hegyháti település önkormányzatát. Az elmúlt négy év során a szűkös anyagiak ellenére fontos beruházások zajlot­tak, azonban a település vezetője mégis a térség egyetlen kö­zépfokú oktatási intézményére a legbüszkébb.- Harmadik polgármesteri ciklu­sát zárja le hamarosan. Ön sze­rint melyek az elmúlt évek legfi­gyelemreméltóbb történései?- Sásd a megye egyik legszegé­nyebb térségének települése, amely hét évvel ezelőtt, polgár- mesterségem alatt lett várossá avatva. Az önkormányzat sosem dúskált az anyagiakban. Már csak ezért is nagy szó, hogy az intézményeinket tisztességesen tudjuk működtetni. Ezen felül az elmúlt évek során sikerült a Hegyhát egyetlen középfokú ok­tatási intézményének helyzetét megszilárdítani, jelenleg több mint kétszáz diákja van a Ven­déglátó Szakközépiskolának. Há­rom ütemben megépült az iskola tankonyhája, közel tizennyolc és fél millió forint értékben, az át­adásra pedig nemrégiben került sor. Az iskolát a továbbiakban is minél jobb eszközökkel szeret­nénk felszerelni: míg tavaly több, mint 3,8 millió forintot, addig idén 7,8 milliós Phare-támogatást nyertünk ilyen célra.- A település az elmúlt évek során igazi körzetközponttá vált.- Ennek egyik legjobb példá­ja, hogy zeneiskolánk diákjai­nak fele a település környékéről jár be, de említhetném a tavalyi év eleje óta működő okmányiro­dánkat is. Azt hiszem, ez igen nagy segítséget jelent huszonkét településnek, mivel a személyes ügyek miatt már nem kell feltét­lenül Komlóra utazni.- Melyek voltak a legfonto­sabb beruházások 1998 októbere óta?- Több mint nyolcvanhétmillió forintot költöttünk a közvilágítás korszerűsítésére, illetve bővítésé­re. Ezen felül igen komoly útfel­újításokat vé­geztünk a bel­városban, va­lamint elindí­tottuk „járda­programun­kat” is. A legna­gyobb lépést .................. azonban véle­ményem szerint az ipari terület létrehozásának érdekében tet­tük. 1998-ban a képviselő-testü­let döntött az ipari blokk pontos helyéről, egy évvel később meg is vásároltuk a 37 hektáros terüle­tet. 2000-2001-ben fejlesztettük a víz- és szennyvízhálózatot közel ötvenmillió forintért, amelynek húsz százalékát a - 1999-ben e cél érdekében alapított - Hegyhát Iparterület-fejlesztő Kht. biztosí­totta. Az idei programnak megfe­lelően pedig jövő héten kezdődik meg a villamosítás, illetve az év elején tizenhét hektáros véderdőt telepítettünk a terület köré. Ha sz ámításba vesszük, hogy a taszári repülőtér csupán tizen­nyolc percre van tőlünk, továb­bá, hogy a kormány ígéretei sze­rint a közeljövőben megépülhet a település határában húzódó M9-es autópálya, akkor úgy gon­dolom, nem tűnik ábrándnak, ha azt mondom, hogy az elkövetke­zendő években több nagyobb cég is megveti majd itt a lábát. Ez viszont már csak abból a szem­pontból sem mellékes, hogy Sásd munkanélküliségi rátája évek óta 9,5 százalék körül alakul.- Több beruházás is éppen fo­lyamatban van...- A belváros teljes rekonstruk­ciójának elején tartunk, a most megvásárolt gabonaforgalmi te­lep helyén egy kiskereskedelmi központot szeretnénk kialakíta­ni a jelenlegi piaccal karöltve. Ezen felül tizenhat darab szociá­lis lakás építési engedélyét kap­tuk meg nemrégiben, elkészült a sportcsarnok - amely a gödrei vízfolyás rendszerén kialakítan­dó öt tó egyikének partján kapna helyet -, valamint az újtelepi-, és a hörnyéki telkek terve.- Három kormányzati ciklus után nem volt még elég?- Azt hiszem szívem-lelkem kiteszem a városért, ennek elle­nére persze mindig érnek táma­dások. Azonban egy politikus várjon köszönetét a munkájáért, az a köszönet, ha négyévenként rászavaznak. Vannak még terve­im, amiket mindenképpen vég­hez szeretnék vinni, és ebben hajthatatlan vagyok. SOMLAI ADRIENN Új munkahelyek, vonzóbb település Harkányi évek: álmok és megnyert csaták Fiatal város, de gyorsan fejlődik A munkahelyteremtést és a vá­ros vonzerejének növelését tartotta az elmúlt négy év so­rán legfontosabb feladatának a sellyei önkormányzat. Mint azt Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye polgármestere hangsú­lyozta, a ciklusprogramban ki­tűzött célok döntő többségét sikerült megvalósítaniuk.- Az elmúlt négy évben ön szerint mi volt a város fejlődése szempont­jából a legfontosabb beruházás?- Lehetőségeinkhez képest ha­talmas energiákat fordítottunk a vállalkozások működéséhez szükséges feltételek kialakítására. Megteremtettük a húszhektáros ipari park létének feltételeit, el­nyertük a címet, 230 millió forin­tos pályázatot adtunk be az inf­rastruktúra kialakítására, szerin­tem ez óriási dolog. Ezen kívül si­került a 67-es gyorsforgalmi út és a sellyei határátkelő kialakítását egy olyan szakmai előkészítési szintre juttatnia az önkormány­zatnak, hogy ha lesz politikai aka­rat, akkor hiszek abban, hogy né­hány éven belül el lehet a tényle­ges megvalósításig juttatni a terve­ket. A földgázberuházás is elin­dult, amit szintén kiemelkedőnek tartok.- Az Ormánságban - és így Sellyén is-a munkanélküliség az egyik legégetőbb probléma. Ezen a területen sikerült-e előbbre lépnie az önkormányzatnak?- A helyi vállalkozók bevonásá­val elkészítettünk egy befektetői anyagot, amelyben számba vettük az üresen álló, vagy bérbe vehető önkormányzati ingatlanokat. A le­hetőségeket nagyon sok felé ki­ajánlottuk, aminek köszönhetően új cégek települtek a városba. Ezen kívül a meglévők közül is sok bővült, így a négy év alatt 240 új munkahely jött létre Sellyén.- A strand fejlesztése gőzerővel megkezdődött. A több százmillió forintos beruházástól mit vár az önkormányzat?- Az ipari park kialakítása, csakúgy mint a strandfejlesztés - azaz a termálvíz adta lehetőségek maximális kiaknázása - elsősor­ban a munkahelyteremtést segítik elő. Sellye esetében ez a legfonto­sabb dolog. A fürdő látogatottsága idén jelentősen emelkedett, ami a kismedence felújításának is kö­szönhető. A nagymedence teljes rekonstrukciója is megkezdődött, ami ha elkészül, a fürdő egyre több turistát vonz majd. Ha pedig a fedett medence is megépül, egész évben számíthat vendégek­re a város.- A négy évvel ezelőtti terveket sikerült maradéktalanul megvaló­sítani?- Szerettünk volna egy Tourin- form irodát létrehozni, a pályázat azonban nem nyert. Új művelődé­si házat is szerettünk volna építe­ni, a 450 milliós beruházáshoz kért címzett támogatást szintén nem kapta meg a város. Helyette viszont felújítottuk a meglévő mű­velődési központot. A lakosság tá­jékoztatásával is adósok marad­tunk. Tervez­tük, hogy egy térségi újságot indítunk, ám erre - be • kell vallani - kevés energiát fordí­tottunk.- Ön szerint a megkezdett fejlesztéseknek milyen kihatásai lehetnek a jövő­re?- Az ipari park példájánál ma­radva: a területen előreláthatólag a meglévő adottságokra épülő fel­dolgozóipar kap majd helyet. A térségben a dinnye mellett már a gyógynövények termesztése is el­indult, ezek feldolgozása, csoma­golása és piacra juttatása lesz a park elsődleges célja. Ahogy az üzemek folyamatosan épülnek, úgy válik majd a mezőgazdaság a térség húzó ágazatává. Hiszek ab­ban, hogy az önkormányzat el­múlt négy évben tett lépései kivé­tel nélkül állomásai egy megkez­dett fejlesztési útnak, és hogy en­nek eredményeként jelentősen ja­vul majd a település és a térség vonzereje._________________ w.k. Harkány sikerrel lábalt ki a dél­szláv háború okozta hazai ked­vezőtlen folyamatokból, közben várossá vált, és egyezségre jutott a gyógyfürdő ügyében is. Az el­telt négy év „sarokpontjait” Bé- dy István polgármesterrel vet­tük számba.- Három ciklusban töltötte be a pol­gármesteri tisztet. Azt mondja, az utóbbi négy év volt az első olyan időszak, amelyik viszonylagos nyu­galomban indult és így is telt el- Sok vitánk volt, de a képvise­lő-testületen belül egységes szel­lem uralkodott a település érde­kében. De volt egy másik oldala is ennek a négy évnek, sok prob­lémát okoztak nálunk is a gazda­sági nehézségek. Az előző két időszakon szinte végigsöpört a menekültáradat, és ennek utóha­tását még a közelmúltban is érez­tük. Kialakult egy olyan, a koráb­binál magasabb szintű kereske­delmi hálózat, amely a délvidéki vásárlóerő csökkenésével rossz pozícióba került, a gondok tavaly és tavalyelőtt tornyosultak. Azért nem következett be nagyobb tra­uma, mert viszonylag visszafo­gott volt a piacfejlesztés - bár an­nak idején az előnyeit is kevésbé élveztük. Az az elv vezérelt, hogy Harkányban ne legyen munka- nélküliség, és ezt el is értük.- Felteszem, nem ez volt az egyet­len gazdasági gond, amivel meg kellett küzdeniük.- A másik, ugyancsak az egész települést érintő kérdés a gyógy­fürdőé. Ez a „szakállas ügy” a ’90-es önkormányzati választá­sok óta végigkíséri az életünket. Voltunk fent és lent, száz száza­lékon és nullán egyaránt. Úgy vé­lem, a nagypolitikának jelentős szerepe volt abban, hogy a város­nak ennyit kellett küzdenie, és ezzel sok kárt okoztak.- Most viszont, úgy tűnik, a mennyek kapujában állnak.- Ha el is tűntek a sötét felhők, azért az ég még nem tiszta... Az 50-50 százalékos tulajdoni há­nyad napi feszültségeket okoz­hat. Igaz, a fürdőfejlesztésben si­került dűlőre jutnunk, de az egy­éves késedelem nem múlik el nyomtalanul. Ha az egyezség a megyei önkormányzattal egy év­vel korábban született volna meg, akkor máig a fejlesztés befejező­dött volna, és most a látványfür­dő megvalósításáért folyna a munka, mint például Hajdúszo­boszlón. Hiszen a kormányzat a támogatások megítélésénél soron kívül kezelte a történelmi fürdő­ket. Bízom abban, hogy az új kor­mányzat is megadja a lehetőséget azoknak, akik a pénzekről rész­lehet ' politikai kérdés. A fürdőfejlesztés egyéb­ként mindennel szemben elsőbb­séget élvez, a már meglévő tizen­három mellé az önkormányzat mostanáig újabb hét hektár terü­letet szerzett meg, amit a fürdő­fejlesztés szolgálatába állítunk.- Mi az, amire az eltelt négy év­ből a legbüszkébbek?- A legnagyobb büszkeséggel az 1999. évi várossá válás töltheti el a harkányi polgárokat, és egész Bara­nyát is. Ügy gondolom, ez hűen tükrözi a korábbi időszak fejlődési pályáját. De nem állítom azt, hogy mindenben megfelelünk, és elér­tük azt a szintet, amit egy üdülővá­rosnak produkálnia kell. A bizalom megelőlegezése is benne volt eb­ben, és ez kötelezett és kötelez ben­nünket arra, hogy megfeleljünk en­nek a minősítésnek. Pontosan ezért tovább folytatódott a város külső képének a javítása. Minden erőnk­kel azon vagyunk, hogy egyre szebb, kívánatosabb legyen Har­kány azok számára, akik szabad­idejük eltöltésére, vagy gyógyulni jönnek ide - tehát érezzék jól ma­gukat az idelátogatók.-És aziülakókis...- Természetesen, hiszen ön­magunkért küzdünk. BALOGH Z. A villányi képviselő-testület az elmúlt ciklus elején úgy határozott, hogy amíg koráb­ban a vizuálisan nem érzé­kelhető, föld alatti fejleszté­seket szorgalmazta, addig most a látható beruházásokat részesíti előnyben.- Mindenféle gondok nélkül in­dult az elmúlt négy évi- A ciklus elején a képviselő- testülettel egyetértettünk abban, hogy a cél nem lehet más, mint a már megkezdett munka folyama­tosságának biztosítása - mondja Takáts Gyula polgármester. - Ugyanis az a számunkra szeren­csés helyzet állt elő; hogy én is és a testület egy része is már tevé­kenykedhetett a megelőző ciklus­ban. A folyamatosság gyakorlati­lag azt jelentette, hogy a beadott pályázatokat és a megkezdett be­ruházásokat folytatni kellett, ám arra törekedtünk, hogy amíg ko­rábban a föld alatti, most inkább a föld feletti, látható struktúrákra fordítunk több figyelmet.- Mit kell érteni föld alatti struktúrán?- Sikerült 100 százalékosra ki­építeni a szennyvízhálózatot, fel­újítottuk a vízhálózatot, s elkezd­tük a pincékkel kapcsolatos problémák megoldását. Ez utób­bit aztán ebben a ciklusban foly­tattuk, az arra érdemes, gazdát­lan pincéket felújítottuk, a többit pedig betömedékeltük.- Tehát elkezdődhetett a látha­tó világ megépítése.- A látható beruházások létre­hozásának gondolatával a testü­let oly mértékben egyetértett, hogy egyöntetűen lemondott sa­ját tiszteletdíjáról, és azt is a fej­lesztésekre ajánlotta föl. Kiépítet­tünk például egy kerékpárutat, megoldottuk a hegyvidék tipikus problémáját, a lezúduló csapa­dékvíz elvezetését. A történelmi pincesori részen díszburkolatot alakítottunk ki, fásítottunk, virá- gosítottunk. Nagy feladat volt a földgázprogram megvalósítása, amely természetesen nem csu­pán Villányt, de az egész térséget érintette. Megtörtént a 100 száza­lékos kiépítés.- Ez pontosan mit jelentett?- Azt, hogy minden ingatlan­hoz odavezettük a gázt, aki kérte, annak föld feletti rácsatlakozási csonkkal, aki nem, annak pedig föld alatti hozzáférhetőségi lehető­séggel. Az intézményekben pedig átálltunk a gázfűtésre, amely a ko­rábbinál lényegesen korszerűbb, tisztább megoldást biztosított. De felújítottuk például az önkor­mányzati hivatalt is, folyamatban van a központi tér átalakítása, amely azáltal vált lehetővé, hogy a megrongálódott orosz emlékmű­vet az ott található sírhelyekkel együtt sikerült áthelyezni a teme­tőbe. Mindez akkorra vált valóság­gá, éppen 2000-re, amikor a tele­pülés várossá lett. Komoly ered­mény az is, hogy az elöregedett ré­gi iskolai tanterem helyett újat si­került építeni, hogy az elemi csa­pás miatt leégett mozit átépítettük úgy, hogy ma már nemcsak filmvetítésekre, hanem például konferenciák megtartására is alkalmassá vált.- Tehát az idegenforga­lom fellendíté­se érdekében is történtek lépések.- Igen. Fontos az is, hogy az ebből a szempontból jelentős vö­rösborfesztivált, illetve a Bachus- napokat most már évente meg­rendezzük. Villány a borút egyik állomása, amely feltételezi azt, hogy a többi településsel össz­hangban tevékenykedjünk ezen a területen.- A várossá válás milyen plusz­feladatokat jelentett?- Akad néhány feladat, amely nem kötelező ugyan, de felvállal­tuk. Létrehoztunk többek között okmányirodát, családsegítő és gyámügyi szolgálatot, építési ha­tóságot, amelyek nemcsak a vá­ros, de tíz település ügyes-bajos gondjait igyekeznek megoldani CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents