Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-25 / 262. szám

2002. Szeptember 25., szerda POL I T I K A I 15. OLDAL : VITAFÓRUM az elégedetlenség Szigetváron Általános Amikor elvállaltam a polgármester­jelöltséget Szigetváron, fontosnak éreztem, hogy olyan háttérinformá­ciókkal rendelkezzem, melyek programom és terveim kialakítása során pontos képet adnak arról, hogy a szigetvári emberek mikép­pen vélekednek a város jelenlegi vezetéséről. Ezért júliusban megbíztam a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesületet, készítsen számomra felmérést arról, hogy mennyire elé­gedettek a szigetváriak a helyi élet- feltételekkel, a közélettel és a köz- szolgálatok minőségével. Az egye­sület 400, véletlenszerűen kiválasz­tott polgárt keresett fel kérdőíveivel. Az első kérdéskörben a Sziget­várhoz való kötődés mértékét, mi­nőségét és az elvándorlási szándék okait vizsgálták. Az eredmények alapján elmondható, a szigetváriak döntő többsége szereti lakóhelyét, a válaszadók mindössze 12%-a viszo­nyul ellenérzé­sekkel saját vá­rosához. Ehhez képest mégis megdöbbentő, hogy az elköltö­zés szándéka igen magas, fő­leg a fiatalok kö­rében. A 18-25 év közötti korosztálynál ez 76%, a 26-45 év közöttieknél pedig 41%. Úgy tűnik, a szándék konkrét ter­vekkel is párosul. A legvonzóbb célt Pécs és Budapest jelenti. Ugyanak­kor megfigyelhető a városkörnyéki falvakba való kiköltözés folyamata is. Bár különbözőek az életkörül­mények és a lehetőségek, a motivá­ciót mégis szinte mindenkinél a megélhetési gondok megoldása je­lenti: az anyagi érvényesülés korlá­tozottsága miatti menekülési vágy, a nagyobb városok jobb életminőség­gel kecsegtető kínálata, mint példá­ul a kulturális, szórakozási lehető­ségek bővebb választéka. A különböző városi intézmé­nyek működésével, szolgáltatásai­val és a városi lét egyéb összetevői­vel kapcsolatos elégedettségüket öt­fokú skálán adhatták meg a válasz­adók. Ezek alapján kidéiül, hogy a város közvéleménye igen gyengé­nek értékeli Szigetvár jelenlegi hely­zetét. A legkevésbé elégedettek a helyi munkavállalási lehetőségek­kel, ennek átlagos besorolása 1,5 pont lett (1-től 5-ig terjedő skálán!). A vállalkozási lehetőségek sem ked­vezőbbek: 2,2 pont. A városi va­gyonkezelés megítélése alig érte el a kettes osztályzatot, itt a legsúlyo­sabb problémaként a strand fejlesz­tésének hiánya jelentkezik. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy bár a vár nincs az önkor­mányzat tulajdonában, a szigetvá­riak mégis a városvezetés feladatá­nak tekintik, hogy az épület a törté­nelmi múltjához méltó állapotba kerüljön. Az összes többi kérdésben - mint például a kórház működése, a szociális ellátások, a közvetlen la­kókörnyezet, illetve a belváros álla­pota - is csak legfeljebb közepes körüli értékek születtek. Szomorú tapasztalat, hogy a leg­nagyobb egyetértés a város általá­nos helyzetének, fejlődésének megítélésében tapasztalható: a megkérdezettek 95%-a szerint Szi­getvár rossz helyzetben van, de egy jobban működő irányítás képes lenne fejleszteni a várost. Ez az elkeserítő közhangulat, az emberek csalódottsága megerősí­tette elszántságomat, és hitemet ab­ban, hogy határozott, kemény, ki­tartó munkával és közös erővel él- hetővé és fejlődésképessé tehetjük Szigetvár. Paizs József polgármesterjelölt, Szigetvár Mit, mikor, mennyiért? Lehet másként is Elgondolkodtam egy kicsit azon, hogy mit is jelent ma Magyaror­szágon aktív ellenzékinek lenni. Vigyen magával mindenki még egy embert, alakítson polgári kört, fizessen elő bizonyos lapok­ra, adakozzon székházra (vagyis köz­pontra, vagyis rt.-központra, vagy ki tudja, mire is?), a 19 ezer forintját ne vegye fel, vi­gyen magával labdát az Er­zsébet térre, majd végül ez a vég­ső ötlet... A korábban a Fidesz-MPP ve­zéregyéniségeként, mostanában csak exminiszterelnök titulussal illetett Orbán Viktor és polgári köre felhívást intézett egy - au­gusztus 30-ra, a Szabadság térre, a sajtószabadság védelmére szer­vezett - demonstrációra, mely­ben mindenkit arra kért (ha jól olvastam), vigyen magával egy szál virágot, egy százforintost és legalább egy cikket/oldalt/pél- dányt valamely korábban megje­lent „balliberális” újságból, pl. a Népszabadságból... Mire jó mindez? Mi a szerepe a rengeteg kelléknek? A szájbará­gós stílusban előadott tenniva­lóknak, és a nemegyszer nyíltan tevékenykedő ceremóniameste­rek által irányított rituáléknak? Öltözködési és viselkedési taná­csok a határozottan elkülönülni vágyók számára? Az önmagukat látványosan másnak, többnek, jobbnak érezni akarók számára? Mi szükség erre? Ha egy mozgalom, eszme, szerveződés ennyire a külsősé­gekre alapozva igyekszik az ön­kifejezésre, és nem belső értékei­hez, céljaihoz, hanem másokhoz való viszonya alapján határozza meg saját arculatát, az nem bel­ső erkölcsi válságot, „ne adj is­ten” bizonyos mértékű érték- vesztést rejt? Esetleg a belső mo­rál helyén álló szigorú, fegyelme­zett, céltudatos hatalmi törekvé­seket hivatott palástolni? Hogy le­het, hogy kudarcaikat egyetlen esetben sem követte (követ) ön­kritika? Meddig hiszik, hihetik el önmaguknak, hogy a hiba nem bennük, hanem a körülöttük le­vőkben van? Meddig lehetnek hi­telesek az efféle gondolatok és cselekedetek önmaguk és mások szemében? Rengeteg megválaszolatlan kérdés, melyekre helyes választ csupán azok képesek adni, akik önmaguknak teszik fel e kérdése­ket, hisz a külső szemlélő véle­ménye már réges-rég közömbös az érintettek számára. A nagy baj azonban az, hogy itt már nem csupán kicsinyes politikai játsz­mák kimenetele a tét, hanem a hazai társadalom jövője, a hosz- szú távú társadalmi egység, vagy a megosztottság közötti választás felelőssége. Mindezek ellenére hiszem, a felelősen gondolkozó állampol­gárok előbb-utóbb rájönnek arra, hogy a politikai ellentét nem azo­nos a társadalmi elkülönüléssel, az ilyen célokat felállító és követ­ni próbáló tömörülések nem a társadalom egészének javát szol­gálják, hisz céljuk nem a közös alkotás, a konstruktív kritizálás vágya, hanem a régi recept sze­rinti: Oszd meg és uralkodj! - elv korszerű alkalmazása. Pintér János, az MSZP 5. sz. vk. önkormányzati képviselőjelöltje Mikor megkérdezték tőlem, hogy miért lépek be egy olyan küzdőtérre, ahonnan a jó szán­dékú fél is sokszor bepiszkolva, kiábrándultán és fásultan távo­zik, egyszerű választ adtam. Azért vállalok közéleti szerepet, hogy környezetem, városom él­hetőbbé, komfortosabbá, ké­nyelmesebbé, egyszóval ottho­nosabbá tételéhez hozzájárul­jak. Ennek érdekében lehetőség szerint sokakkal együttműköd­ve mondom el gondolataimat, nyíltan és határozottan képvise­lem véleményemet, akkor is, ha ez nem, vagy csak részben talál­na meghallgatásra. Mohács sikeres négy évet tudhat maga mögött. Jelentős beruházások valósultak meg az elmúlt időszakban, és az elért eredmények jó alapot biztosíta­nak a további munkához. Ter­mészetesen folytatni kell a gaz­daságélénkítő, infrastruktúrát fejlesztő, munkahelyteremtő beruházásokat, azonban jelen­tős hangsúlyt kell fektetni más területekre is. A Duna és Mohács sokszínű kultúrája szinte predesztinálja a várost az idegenforgalom fej­lesztésére, ami a város fejlődé­sének egyik további motorja le­hetne. Változatos programcso­magok kidolgozásával, például a népi mesterségeket bemutató műhelylánccal, az országos ren­dezvények fejlesztésével, a lát­nivalók számának növelésével több napra is ide csalogathat­nánk a vendégeket. Természetesen ehhez megfe­lelő marketing tevékenységre van szükség, aminek része, esz­köze a városi informatikai háló­zat fejlesztése is. Nagyon fontos a kispénzű turisták, a fiatalok számára egy városi kemping lé­tesítése. Az intézményhálózat felújítá­sa, modernizálása és folyamatos fejlesztése, amellyel az oktatási, egészségügyi és közművelődési feladatok ellátásának korszerű feltételei megteremthetők, hangsúlyos feladat kell, hogy le­gyen a városfejlesztésben. Em­berközeli kapcsolatokat szeret­nék kialakítani a lakossággal, szeretném visszaállítani a biza­lom rangját, rehabilitálni a mo­solyt. Végül, de nem utolsósorban jelentősebb szerepet kell vállalnia az önkormány­zatnak a kör­nyezetvédelmi feladatok meg­valósításában is. A tiszta, portól mente­sített közterü­letek, a zöldellő parkok, az al­lergiás betegségeket okozó nö­vényektől megtisztított külterü­letek nem csak a közérzetet és a lakosság egészségi helyzetét ja­vítják, de jó hatással vannak az idegenforgalomra, valamint a gazdaság teljesítőképességére. Ezen a területen egyébként az európai uniós csatlakozás is ko­moly követelményeket támaszt felénk. Célom, hogy arányos fejlesz­téssel Mohács egy több lábon ál­ló, természeti, kulturális és tör­ténelmi adottságait jól kihasz­náló modern várossá fejlődjön. Ehhez kérem a választók tá­mogatását. Dr. Torjay Gábor, az SZDSZ mohácsi polgármesterjelöltje Önállóan, de nem egyedül! A DN politikai vitafórum oldalán megjelent utolsó cikkemet az aláb­biakkal fejeztem be. „Már megtör­téntek Pécsett is a MIÉP önkor­mányzati képviselőjelöltjeinek és a polgármesterjelölt személyének ki­választása. Kiváló emberek, gerin­ces magyarok, akik minden körül­mények között kiállnak választóik érdekeiért, szakmailag felkészül­tek, tisztakezűek és majdani ön- kormányzati döntéseiket nem párt- politikai alapon, hanem szakmai indokok figyelembevételével fog­ják meghozni.” Időközben megindultak a pol­gári körök rendezvényei, amelye­ken minden alkalommal megjelen­tem, sok esetben több MIÉP-taggal és vezetővel együtt. Egy pár ren­dezvény után hivatalos felkérést kaptunk dr. Deák Péter megyei el­nök úrral együtt, hogy mint MIÉP- es vezetők jelenjünk meg. Megje­lentünk. Itt felkérést, felszólítást kaptunk, hogy segítsük létrehozni Pécs városában a jobboldali össze­fogást és az önkormányzati válasz­tások megnyerését. Természetesen örömmel eleget is tettünk ennek, de sajnos nem sok sikerre ju­tott az ügy, mi­vel a Fidesz he­lyi vezetői kate­gorikusan el­utasítottak min­dennemű nyílt együttműkö­dést velünk. Később kide­rült, hogy nem csak velünk, ha­nem a KDNP-vel, az FKgP-vel, bi­zonyos polgári körökkel, köztiszte­letben álló magánszemélyekkel sem voltak hajlandók együttmű­ködni. Azóta a KDNP már ismét a Centrumban van, az FKgP szövet­séget kötött a Centrummal, a köz- tiszteletben álló magánszemélyek pedig bizonyos egyesületek színei­ben indulnak a vSasztáson. A felsorolásból látszik, hogy a Fi­desz teljes mértékben belterjes lett. Inkább felvállalják, hogy ismét a baloldal irányítsa a várost - ki tudja, meddig - minthogy a „berkeiben” kívülállókkal bármilyen együttmű­ködést kössenek. Ehhez joguk van, de emelt fővel végigmenni Pécs ut­cáin október 20. után nincs. A MIÉP a cél érdekében már szinte az önfeladás határáig is el­ment a tárgyalások során. Felaján­lottam, hogy 21 körzetben nem in­dítunk jelöltet, és a polgármesterje­löltet sem fogjuk elindítani. Ezek­nek azért lett volna nagy jelentősé­ge, mert közel fél tucat olyan válasz­tási körzet van Pécsett, ahol több jobboldali jelölt indulása esetén, egymást gyengítve, nevető elsőként a baloldal jelöltje lesz a befutó. A polgármesterjelöltekkel kapcsolat­ban pedig nagy esélyt kapott volna a jobboldal, ha csak egy személyt támogat, mivel olyan történelmi helyzet állt elő, hogy most a balol­dalon lesz legalább három induló. Összegezve erőinket, esélyünk lett volna a polgármesteri szék meg­szerzésére. Ám a Fidesz döntött. Nekik pontosan megfelelnek a város mostani vezetői. A lényeg, hogy a Fidesz „mag” bejusson az önkor­mányzatba, és ellenzékiként, döntési felelősség nélkül, a járan­dóságot felmarkolva jól éljen is­mét négy évig. Szomorú, de a pártok közül már csak a MIÉP és a hozzá kap­csolódó civil szervezetek és pol­gári körök képviselik Pécsett a li­beralizmus elleni harcot. Ezért kérem a tisztelt olvasót, hogy sza­vazatával október 20-án támogas­sa dr. Deák Péter jogászt, egyete­mi oktatót, a MIÉP Baranya me­gyei elnökét a polgármesteri tiszt­ség elnyeréséért, valamint jelölt­jeinket a választókörzetekben. Ne feledjék: „Jövünk, MIÉP!” Sipos Sándor, MIÉP Hazatérve - Amerikából Tanulni, dolgozni és tapasztala­tokat szerezni. Ezekkel a célok­kal utaztam az idén nyáron az USA-ba. Volt alkalmam a jogi ta­pasztalatok mellett önkormány­zati munkába is betekintést nyer­ni. Egészen közelről, közvetlenül vehettem részt egy sziget köz- igazgatásában. Sok minden példa lehet számunkra, és ezen ismere­teket, remélem, itthon is haszno­sítani tudom. Természetes, hogy más a környezet és mások az anyagi feltételek. A hivatalokban, irodákban mindenütt nagy fegyelem és rend uralkodik, a hivatalnokok tevé­kenységéhez a korrupció gyanú­ja sem férhet. Nagyon fontos a becsület és az adott szó. Szigorú­ság, rend mindenütt. S ha kritiká­val is fogadjuk az ottani szokáso­kat, mindenképpen tudomásul kell venni, hogy a magasabb élet- színvonal, a jobb kereset remé­nyében képesek áldozatot hozni, és ezt még szívesen is teszik. Engem ott is, mint itthon a csatornázás, játszóterek, zöldte­rületek karbantartása, a szelektív hulladékgyűjtés, az emberi nyu­galmat zavaró zaj, útépítés prob­lémaköre érdekelt. Ezeknek a problémáknak a megoldásáról külön tanulmányt lehetne írni, összességében úgy jellemezhet­ném, hogy gyors, hatékony meg­oldásra törekszenek. Azt is megállapíthattam, hogy bennünk, közép-európaiakban az amerikaiakról kialakult kép két véglet között ingadozik: min­den nagyon jó és szép és követés­re méltó, vagy minden rossz és felszínes. Közben egy átlagember mindennapi életét rengeteg kö­töttség jellemzi. A liberalizmus hazájában szinte több a szabály, mint nálunk. Például ^z ingyenes tv-csatornákon meg a terror és ban megren­delheti és fizet­het érte. Áhítattal figyelik az eu­rópai ember hagyományokban gazdag kultúráját, mélyebb kötő­déseit. Csodálattal hallgatták a magyar történelemről szóló be­szélgetéseket. Úgy hozta a sors, hogy haza­felé jövet szeptember 11-ét New Yorkban tölthettem. Módom volt részt venni a megemlékezése­ken. Nincs ember a világon, akit ne gondolkodtatnának el a tv- ben, újságban látható megrázó képek, s aki ne döbbenne meg még ma is a szörnyű pusztítás láttán. A gödör mellett állva én is arra gondoltam: hogy fordulhat elő ilyesmi, miért kell ártatlanok­nak meghalni, hova vezet a fékte­len gyűlölet és milyen jövőt vár­hatunk, megismétlődhet-e az, ami már egyszer megtörtént? Tudnunk kell, hogy a barbár­ság, a gyűlölet, a gonoszság, a másik ember véleményének el- tiprása jelen van a világban, s ez ellen csak összefogással - nem­zeten belül és nemzetek között - tudunk küzdeni. Dr. Füredi Péter, MDF PÁRTHÍREK A CIVIL KOALÍCIÓ kertvárosi képviselőjelöltjei közül Szabó Fe- rencné (20. vk.) és Varga Péter (21. vk.) szeptember 25-én 18 óra­kor programismertető fórumot tart a Kertvárosi Lakásszövetkezet irodájában (Pécs, Nagy I. út 63-65.) Vendégük: Kerényi János pol­gármesterjelölt. AZ ESZTERGÁK LAJOS Konzervatív Kör konferenciát rendez névadójáról, a volt pécsi polgármesterről, szociálpolitikusról szep­tember 26-án, csütörtökön 17 órakor a Dominikánus Ház első eme­leti termében. Az előadók dr. Vargha Dezső főlevéltáros, dr. Molnár Margit szociológus, dr. Balikó Márta mentálhigiénikus, Rozs And­rás főlevéltáros. A konferencián felkért hozzászólóként részt vesz Esztergár Pál, Esztergár Lajos fia. A konferencia elnöke Staub Ernő. DR. KÉKES FERENC, a pécsi 1. sz. választókerület országgyűlési képviselője szeptember 27-én, pénteken 18 órakor képviselői foga­dóórát tart Lothárdon, a Polgármesteri Hivatalban. DE BLASIO ANTONIO önkormányzati képviselő fogadóórát tart október 1-jén, kedden 18 órakor a Bártfa utcai, 2-án 18 órakor a Felsővámház utcai, 3-án 18 órakor az Ágoston Téri Általános Iskolá­ban. Lakossági fórumot október 4-én 17 órakor a pécsbányai Közös­ségi Házban Pécsbánya és környéke problémáiról és jövőjéről. Ven­dég: dr. Témák Gábor, a Polgári Összefogás (FIDESZ-MDF) polgár­mesterjelöltje. AZ MDF Baranya Megyei Választmánya szeptember 27-én, pénte­ken 18 órakor a hidasi kultúrházba várja az érdeklődőket. Az Együtt Baranyáért programot dr. Andrásfalvy Bertalan professzor és dr. Habjánecz Tibor, az MDF országos elnökségének tagja ismerte­ti. Szeptember 30-án, hétfőn 18 órakor Sátorhelyen, az önkormány­zat nagytermében ismertetik az MDF programját. Szeptember 28-án, szombaton 17 órakor Nagydobszán, a közösségi házban falufórumon Pichler Imre, az MDF országgyűlési képviselő­je és dr. Habjánecz Tibor, az országos elnökség tagja ad áttekintést az MDF Együtt Baranyáért programról, 28-án, szombaton 18 óra- kor pedig Kisdobszán, a kultúrházban ismertetik a programot. ■ Tisztújítás a MEASZ-nál Szeptember 16-án tartotta a Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Baranya Megyei Szervezete tisztújító közgyűlé­sét. Újvári László megyei elnök beszámolójában köszönetét mondott a szervezet helyi támo­gatóinak, az országos elnökség­nek, a tagságnak az elmúlt esz­tendő eredményes munkájáért. Ismertette a szervezet előtt álló feladatokat, kiemelve a szervezet fiatalításának szükségességét, a hagyományőrzést és határozot­tabb fellépést a rasszizmus ellen. Végül bejelentette a vezetőség le­mondását. Hanti Vilmos országos elnök szerint a Baranya megyei szerve­zet ä szövetségen belül az egyik legaktívabb. Kimagaslóan kreatív tevékenységével nagyban segíti az Országos Szövetség munkáját. Külön köszöntötte a leköszönő vezetőséget, kiemelve Újvári László megyei elnök évtizedes fá­radhatatlan munkásságát. Kérte az új vezetés és a tagság további színvonalas működését. A hozzászólásokat követően a közgyűlés Újvári Lászlót tiszte­letbeli elnöknek, Bödő Lászlót megyei elnöknek, Üszögi Bleyer Jenőt megyei alelnöknek, Molnár Györgyöt megyei titkárnak vá­lasztotta meg. Az új vezetőség nevében Bödő László kérte a tagság további te­vőleges támogatását. Molnár György t t t i

Next

/
Thumbnails
Contents