Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-25 / 262. szám
í HI 2002. Szeptember 25., szerda RIPORT 7. OLDAL KULT URA Irodalom - két nyelven A szerelem szülte az első német nyelvű verset Michelisz József német nemzetiségi költő 25 éve tanít Villányban. Bár néha tán jól esne neki, ha többet tudna irodalommal foglalkozni, a pedagógia és a versírás egészséges megfér az életében, sőt közös nevezőre is jutott, hiszen az általános iskolai tankönyvekben az ő verseiből is tanulhatnak a gyerekek - németül és „költészetül”. A sombereki születésű Michelisz József gyerekkorából arra emlékszik vissza, hogy mindig olvasni vágyott, olyannyira, hogy szülei már dugták előle a könyveket a szénapadlásra. Igaz ugyan, hogy a sváb beszéd mindennapos volt a családban, de erősen kötődtek a magyarsághoz is a szülei, olvasni ő maga is magyarul olvasott. Az irodalmi némettel előbb a mohácsi gimnáziumban, majd a bajai tanítóképző főiskolán ismerkedett meg igazából. De első verseit ezzel együtt is magyarul írta. Ám egy potsdami tanulmányút, illetve egy ottani szerelem „rákényszerítette”, hogy érzéseit németül vallja meg.- Megírtam azt a verset, de még a lánynak se mertem megmutatni - emlékszik vissza a költő. - Huszonegy éves voltam, és a külföldi lét abban is meghatározó volt, hogy rádöbbentem, a német nyelv és kultúra szerepe még mindig meghatározó a világban. Néhány hét után egészen másképpen néztem őseim nyelvére, amit egyébként korábban kis híján elvesztettem. A végzés után 1977-ben került Villányba tanítani, ahol az órákra való készülés, a megyei szakfelügyelő, Herger Ede jelenléte minden korábbinál alaposabb néme- tezésre késztette, és ezeken az első évekbeli, hosszú estéken formálódott a németül író költő is. Megismerkedett dr. Szende Bélával, a pécsi Német Tanszék akkori vezetőjével, aki kíváncsi volt verseire, és természetesen biztatta.- Lassan-lassan megtanultam, hogyan kell küzdeni egy-egy sorral. A németül verselő költők többsége népies volt, Lenaun, Petőfin nevelkedtünk, ami persze, kissé messze volt az igazán modern versektől. Arra is rá kellett döbbenni, hogy nem feltétlenül a rím, a ritmus a legfontosabb, hanem a számunkra fontos mondandó pontos kifejezése. Michelisz József az évek során törzsszerzője lett a Neue Zeitungnak, a Deutsche Kalen- demek, míg végül megjelentek önálló kötetei, a Sturmvolle Zeiten, majd a meséket és gyermekverseket tartalmazó Zauberhut.- Azt szeretem a tanításban, hogy főképp az alsósoknak még nagyon játékos a világuk, tágra nyílt szemmel képesek nézni, sokszor a realitásokon túlra. Mesével, verssel, azzal, hogy közel hozzuk hozzájuk a nyelvet, rengeteg mindent meg lehet értetni velük, úgy, hogy közben én magam is sokat tanulok - tőlük. Michelisz József nem titkolta, hogy a honi német költők nem kapnak akkora figyelmet vagy támogatást Németországból, mint, mondjuk, a határon túli magyar irodalom az anyaországtól.- Természetesen néha kapok meghívást ide-oda, érdekes módon legtöbbször a hajdanán kite- lepítettektől, és számos antológiában is szerepelek. De azt hiszem, az egyetemes német irodalommal „versenyezni”, oda bekerülni nagyon nehéz, és tán nem is tartunk ott, bár abban biztos vagyok, hogy született néhány jelentős mű magyarországi német szerző tollából. méhes k. SÉTÁNYAVATÓ PÉCSETT. Szentágothai János nevét viseli a most formálódó sétány Pécsett, a most megszépülő városfal tövében, az Alag- úttól, az Ágoston térig. A tegnapi avató ünnepségen Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Újvári Jenő Pécs alpolgármestere mondott köszöntőt. fotó; laufer László Fiatalok és a pécsi villamos Merre járt Pécsett a villamos? Hol álltak egykor a városkapuk? Ezekre a kérdésekre a felnőttek közül is kevesen tudnak már pontos választ adni a városban. Nem csoda, hogy nagy érdeklődéssel vetették magukat a kilencedikes pécsi középiskolások abba a helytörténeti vetélkedőbe, amelyet a Pedagógiai Intézet szervezett A Polgárosodó Pécs (1800-1925) elnevezéssel, és a Pécsi Napok keretében rendezték meg a döntőt.- Az volt a célunk, hogy a diákok más korok értékrendjét is megismerjék, amellett önálló kutatómunkával készüljenek nagy feladatokra - tudtuk meg a verseny koordinálójától, Ravasz Gyöngyvértől. A vetélkedő májusban indult, a nyári időszakban helytörténeti előadásokon, múzeumokban, levéltárakban szakemberek segítségével készült nyolc iskola 13 csapata. A résztvevőknek érdekes feladatokkal kellett megbirkózniuk, gyáralapításról kellett levelet szerkeszteniük a XIX. század stílusában, hirdetést fogalmaztak az első villamos elindításáról, stb. A döntőt az Árpád fejedelem Gimnázium csapata nyerte a Radnóti szakközépiskolások előtt, de dobogós lett a Janus és a Leőwey Klára Gimnázium egy- egy csapata is. A vetélkedő tavasszal folytatódik, melyre újabb jelentkezőket várnak. A márciusi összecsapáson a patinás éttermek, szállodák lesznek terítéken. Hangulatok a komolyzenéről Sokan ott óvatoskodnak a különböző zenei műfajok határmezsgyéin, de büszkén rávágják, hogy: Mindenevő vagyok!, ha megkérdezik tőlük, milyen zenét szeretnek. Mások csak kacérkodnak a komolyzenével, egykét melodikusabb kompozíció megérinti őket, de inkább megmaradnak a könnyedebb változatoknál. Pedig nincs szakadék a populáris és a klasszikus zene között, sokkal inkább arról van szó, hogy utóbbi területen nehéz rálelni a kitaposott ösvényekre, ahonnan teljes egészében jól látható a táj szépsége. Fellegi Ádám zongoraművész koncertjein arra az úttörő munkára vállalkozik, hogy ebben a komolyzenei dzsungelben térképet ad a laikus turista kezébe, iránytűvel és hasznos tanácsokkal látja el az igényes zene világában még botladozva közlekedőket. Koncertjeit rendre megszakítja, hogy egy-egy részt megmagyarázzon, miért így komponálta meg a szerző, milyen hatásoknak, társadalmi háttérnek köszönhető a mű születése. Hangulatokat tár elénk szavakban és zenei futamokban, kis kézikönyvet „ad” a kezünkbe, melynek segítségével később képileg is felidézhetjük a dallamokat. Ma este a Művészetek Házában a zongoraművész a komolyzenei irodalom egyik gyöngyszemének, a napóleoni hódítások dicsőítésére született Beethoven: III. (Eroica) szimfóniájának rejtelmeibe kalauzol. Élt 33 évet Szakszerűtlennek tartott műtét miatt perelnek egy klinikát Nem mindennapos perre került sor szeptember 23-án, a Pécsi Városi Bíróság dr. Kovács Zsolt által vezetett tanácsa előtt. Egy édesanya nyújtott be keresetet a pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ellen, mert véleménye szerint lánya halálában közrejátszott az orvosi műtét szakszerűtlensége és az azt követő ellátás hiányosságai. Kiderült többek között az, hogy az intézmény a kontrollvizsgálatokról semmilyen dokumentációval nem rendelkezik. G. 33 éves volt, amikor idén januárban meghalt a komlói kórházban az édesanyja kezei között. „Mindig a szemét látom magam előtt, amint kétségbeesve a segítségemet kéri, és azt mondja: Anyukám, nem akarok meghalni!” - emlékezik vissza az édesanyja. Ő azóta pszichiáterhez jár kezelésre, gyakran vannak olyan rémálmai, hogy a fürdőszobából folyik ki a vér. Lánya halála előtt két nappal a fürdőszobában az ő kezére ömlött a vére, olyan volt a helyiség, mondja, amilyent csak rémfilmekben lehet látni. De történetünk voltaképpen 1999 áprilisában kezdődik, amikor egy komlói orvos kéri G.-nek a pécsi szülészeti klinikára történő felvételét, ahol kiterjedt méhnyakrákot állapítottak meg nála. Mindez azok után volt meglepő, hogy ugyanaz a komlói orvos néhány hónappal korábban, 1998 szeptemberében még negatív rákszűrési eredményről tájékoztatta a beteget, pedig a későbbi műtétet végző orvos szerint egy primer karcinóma olyan stádiumú kifejlődési ideje, amüyent G. esetében felleltek, 5-10 év. A nyár közepén operálták meg Pécsett, a szülészed klinikán, s mint a műtétet végző orvos a tárgyaláson elmondta, előrehaladott állapotú méhnyakrákról vglt szó, amely már áttörte a méh határát. S miután G. fiatal volt, és a műtétet megelőző két emelt szintű sugár- kezelésre jól reagált, értelmét látták a radikális beavatkozásnak. Az úgynevezett Wertheim műtétet alkalmazták, amelynek lényege az, magyarázta az orvos, hogy eltávolítják a méhhel együtt az összes függeléket a hüvely felső harmadával együtt. A műtét sikerült, az azt követő kontroll során elvégzett szövettani vizsgálat sehol sem mutatott ki daganatot, mint ahogyan a műtéti preparátumban és a kiemelt nyirokcsomókban sem, utókezelésre tehát nem volt szükség. Azt azonban tudni kell, hangsúlyozta az orvos, hogy a méhnyakráknak ebben a stádiumában az ötéves túlélési esély 50 százalékos, és újbóli daganatok az első évben szoktak jelentkezni. Három hónap múlva a vizsgálat eredménye negatív volt, majd, állította az orvos, G. egy év múlva jelentkezett azzal, hogy a hasa fáj. Ekkor az orvos szerint már kiújult daganat volt megállapítható. Áz intézet részéről semmiféle mulasztás nem történt, a legrosszabb indulatú tumor későn jutott a tudomására, érvelt az orvos, s hozzátette, az ilyen típusú betegnek sehol másutt nem lett volna több esélye az élethez. A tárgyalás azonban ekkor meglepő fordulatot vett. A klinikát perlő édesanya ügyvédje, dr. Martin Zoltán bemutatta azt a zárójelentést, amelyen az orvos saját kezű írásával bizonyítható, hogy G. a műtétet követően nem egy év múlva jelentkezett, hanem rendszeresen járt az orvoshoz kontrollra, aki valamennyi esetben negatív leletet állapított meg nála. Aztán 2001 januárjában, amikor hasfájással jött újra, akkor egy kerek, 5x6 cm-es daganatot találtak, amelyet sugárral kezeltek, majd kemotherápiát kapott. Állapota azonban folyamatosan romlott egészen a 2002 január elsejével bekövetkezett haláláig. Az ügy érdekessége az is, hogy egy orvosetikai vizsgálat során, amely a komlói orvos elleni azon panasz nyomán indult el, hogy miért nem ismerte fel időben a daganatot, és miért engedte haza G.- t többszörös erős vérzés ellenére egy órával a halála előtt, nyilatkozott a szülészed klinika vezetője is. Ő is azt állította, hogy a háromhavi rendszerességgel előírt kontrollvizsgálatokon a beteg nem jelent meg, csak akkor - másfél évvel a műtét után -, amikor az 5x6 cm-es kiújult tumor már jelen volt. Az intézetvezető kijelentése azok után nem meglepő, hogy a perhez szükséges iratanyagok kikérésekor kiderült, a klinikán a kontrollvizsgálatokról semmiféle dokumentáció nem létezik. Csupán a beteg családjánál megmaradt zárójelentés hátoldalán találhatók az orvos kézzel írott feljegyzései, amelyek a kontrollvizsgálatokat tanúsítják, s tanúskodnak arról is, hogy ezen vizsgálatok során nem került sor sem labor-, sem ultrahang, sem CT-, sem tumorvizsgálatra. A boncolási jegyzőkönyv, állítja dr. Martin, ugyanakkor azt bizonyítja, hogy semmiféle áttételeződés nem történt, hiszen a kiújult tumor azon a méhnyakcsonkon keletkezett, amelynek egy Wertheim műtét során nem szabad lett volna bent maradnia: következésképpen úgy tűnik, nem Wertheim műtét történt, vagy ha igen, annak szakszerűsége megkérdőjelezhető. Bár a klinikát képviselő ügyvédnő szakmai tévedésnek, a boncolási jegyzőkönyv félreértelmezésének minősítette dr. Martin állítását, mert szerinte egyértelmű, hogy méhnyakcsonk nem maradhatott benn a műtét során, Martin szerint ennek súlyosan ellentmondanak azok a szakmai szempontból nehezen kifogásolható, a klinika által 2001 folyamán elvégzett CT-vizsgálatok, amelyekben egyértelműen szerepel méhnyakcsonk megléte. A bíró a tárgyalás elnapolását és a felperes kérésére igazságügyi orvosszakértő bevonását rendelte el. CSERI LÁSZLÓ A 7. paragrafus Az 1997. évi CUV., az egészségügyről szóló törvény 129.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a kezelő orvos a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek között szabadon választ. Ez a szabad választás azonban nem önmagában lebegő jogszabályi rendelkezés, hanem csak a 7. § (1) bekezdésével összhangban értékelhető. Ez pedig kimondja, hogy minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. A 7. § (2) bekezdése szerint megfelelő az ellátás, ha az az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Őszi-téli kedvezmények Harkányfürdő: a gyógyító víz A sikeres, forró nyár után, - amikor is sokszázezer nyaraló találta meg a kellemes pihenés, felüdülés és gyógyulás színhelyét Harkányban - kellemes őszitéli idényt ígér Dél-Bara- nya világhírű fürdőhelye! Az október elsejétől bevezetésre kerülő kellemes meglepetések sora a gyógyfürdő pénztárnál kezdődik. Az egész napos felnőtt belépőjegy ára 450 Ft-tal lesz kevesebb, mint a nyáron, s a nyugdíjasok már a korábbi belépődíj majdnem feléért kézbe vehetik j együket. Bár a fürdő rekonstrukciója október elsejétől megkezdődik - ha megváltozott körülmények között is - a gyógyfürdő változatlanul üzemel. Reggel 8-tól 17-ig a Ahol mindenki jól érzi magát megszokott gyógyszolgál- tatások mindegyikét biztosítja a gyógyfürdő. így pl. a masszázsról, talpmasszázsról sem kell senkinek sem lemondania. Sőt, a TB által támogatott kezelések egy része ingyenessé válik, a masszázs- és tangentor kezelések után is csak 50 Ft kiegészítő térítést kell fizetni. Bár az átépítés miatt a Májusra ilyen lesz a gyógyfürdő melegvizes strandmedence gyógyvízzel kerül feltöltésre, s így a heves tempójú úszásról néhány hónapig le kell mondanunk, a strandon megszokott szolgáltatások változatlanul váiják vendégeiket. Tehát a pezsgőfürdő, a szama, a szolárium, a frissítő masszázs továbbra is szolgálja felüdülésünket. Október 1-től 13-ig (p-szo reggel 8-tól este 20-ig, v-cs 8-tól 18 óráig) még élvezhetjük az uszoda és a lepkemedence vízét, valamint a mediterrán ősz hangulatát árasztó park szépségét. Október első napjától az átépítés befejezéséig a Zsigmondy-sétány felöli gyógyfürdő bejáratot zárva találjuk, ám a főbejáratnál és a Kossuth Lajos utcai Platán kapunál egyaránt besétálhatunk. Aztán májustól a megszépült fürdő fogad májd.. . 1
