Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-23 / 260. szám
10. OLDAL SZŐKÉD B E (I UTATKOZIK 2002. Szeptember 23., hétfő Szőkéd polgárosodni akar A település Baranya középső részén, Pécstől délre fekszik. Megközelíthető közúton és vasúton is. A községnek átmenő forgalma nem jelentős, ugyanis az Egerágról továbbvezető út Szőkéden keresztülhaladva Átán végződik. A falu fekvése sokáig meghatározta fejlesztési lehetőségeit, nagy fejlődés a 90- es évek után történt. A falu a jelenlegi lakosság megtartására törekszik, a település komfortosságának javításához már csak a csatornázás hiányzik. A szőkédiek szerint a nyolcvanas évek végéig annyira elmaradott volt a falu, hogy nyugodtan lehetett nevezni halmozottan hátrányos helyzetű településnek. Úgy tudják, a községet halálra ítélték, legalábbis erre a következtetésre jutottak abból, hogy ide hosszú időn keresztül nem adtak ki építési engedélyt. A villanyon kívül szinte nem volt itt semmilyen közszolgáltatás. Volt valamikor a hatvanas években tanácsa is, egy évtizeddel azután viszont körze- tesítették, s ahogy az már lenni szokott, a körzetközpont igyekezett minél nagyobb arányban részesedni a fejlesztési pénzekből.- Ivóvizünk sem volt, azt is úgy kellelet pótolni a kilencvenes évek elején - kesereg a polgár- mester, Bunyevácz Mátyás. - Igaz, a központi költségvetés szinte teljes mértékben megtérítette a vízmű és a hálózat létesítését, ám a falunak is - nem kis öszszeggel - be kellett szállni a finanszírozásba. A lakosságnak viA LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA fő 628 487 404 418 420 1930 1970 1996 2001 2002 A polgármesteri hivatalt nemrégiben újították fel szont egy fillérjébe sem került, minden ingatlan udvarára került vízvezeték. Itt mindenki fizeü a vízdíjat, nagy elmaradások nincsenek. Aztán következett az utak, járdák felújítása, itt is nagy volt az elmaradás, hiszen a közutak nagy része nem volt kiépítve, a járdákról nem is beszélve. A rendszer- váltás óta viszont az utak 90 százaléka felújításra került, a maradék tíz százalékot a következő években akarják reparálni. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása a gáz bevezetése volt. A falu népességének 60 százaléka igényelte is az olcsó energiahordozó felhasználását, voltak viMegszűntek a terménylopások Valamit tenni kellett az elszaporodott lopások megszüntetéséért. A faluban nem volt jellemző a bűnözés, hosszú időszakra visszaemlékezve sem tudnak a közösséget megrázó bűnesetet említem. De az utóbbi években az úgynevezett, s a település lakossága által mélyen elítélt megélhetési bűnözés, vagyis a terménylopás itt is felütötte a fejét. Úgy döntöttek, tenni kell valamit a tulajdon védelmében. Kapóra jött az agrárminisztérium mezőőri támogatása, a szőkédiek azonnal lecsaptak a lehetőségre, pályáztak, nyertek is, állami segítséggel alakították meg a mezőőri szolgáltatást. Azóta szinte megszűnt a lopás, a környék gazdái a rendszeres járőrözés hatására már biztonságban érezhetik ma- gukat. ______________________■ Ér demes itt lakni Hosszú idő óta megszűnt a faluból az elvándorlás, ez persze összefügg a munkanélküliség csökkenésével is. Valamikor a rendszerváltás tájékán a település vezetői még nagyon megijedtek a környék munkahelyeinek megszűnésén, hiszen a falu lakosságának nagy része a környék termelőszövetkezeteiben dolgozott, s ezek a vállalkozások sorra tönkre mentek. Az innen kikerülő emberek viszont hamar munkavállalási lehetőséghez jutottak, úgyhogy nem volt túlságosan megrázó a helyi vállalkozások megszűnése. Újabban gyorsan emelkedik az ingatlanár, ez bizonyára kapcsolatban van a helyi piaci értékítélet növekedésével. Egy kétszobás, 57 négyzetméteres pécsi lakótelepi otthonért például ma már nem lehet jóminőségű családi házat kapni. Aki viszont idejön, letelepszik, az nagyra értékeli a csendet, a nyugodt életvitelt és a közvetlen emberi kapcsolatokat. Kovácsáé Zengő Margü - hát még a férje - például húsz évvel ezelőtt el sem tudta volna képzelni a falun élést, hiszen ők addig tőzsgyökeres városi emberek voltak. Aztán a nyugdíjhoz közeledve, no meg a feleség falusi nosztalgiájából eredően úgy döntöttek, leköltöznek falura.- Több éven keresztül Pécsett és környékén körülbelül 200 ingatlant tekintettünk meg, így kerültünk Szőkédre is. Mindent egy lapra tettünk fel, eladtuk a pécsi és a duna- szekcsői ingatlanunkat, s mivel nagyon tetszett a szőkédi eladó családi ház, hát nem sokat teketóriáztunk, azonnal lekötöttük. Hét éve lakunk itt, könnyen bekapcsolódtunk a település közösségébe, én legalábbis rendszeres látogatója vagyok az emberi kapcsolatokat ápoló és a kéthetenkénti programot adó klubnak. szont ellenzői is az infrastrukturális fejlesztésnek. A kisebbség azon a véleményen volt, túlságosan drága ez a fejlesztés, a falunak nem éri meg a beruházást finanszírozni. Mert a helyi költség- vetésnek is sok milliójába került a csővezetékek lefektetése, a lakosságnak is 70 ezer forintjába került. Az ellenzők közül többen a későbbiek folyamán átálltak a gázfelhasználásra, csak nekik már nem 70 ezret, hanem 120 ezret kellett fizetni.- A partfalak megerősítése kiemelt programunk - említi meg a polgármester. - Szőkéd ugyanis nem sík terület, az itt létesült házak egy részét olyan környezetben építették, ahol a meredek partszakasz nem volt megerősítve. Az időjárás viszontagságai miatt omlásnak indult, az ingatlanok védelmében sürgősen intézkednünk kellett, mivel máshol is ugyanilyen problémákkal küszködtek, indult is egy támogatási program a veszélyeztetett partfalak megerősítésére, ebből részesedve első ütemben 5 millió forintért térkövekkel erősítettük meg a legveszélyeztetettebb partszakaszt. A program folyamatos, az idén is pályáztunk, 8 millió forintért betorvfallal védtük meg a további omlástól az egyik partszakaszt. Nemcsak a meredélyeket kellett megerősíteni, a faluban az is sok gondot okozott, mit kezdjenek a beomló, valamikor nagyon régen még használt borospincékkel. Erre is volt országos program, kaptak is rá pénzt, néhány veszélyes föld alatti járatot sikerült is tömedékelni. A kultúrház melletti pincét viszont megmentették, felújították, itt már több rendezvényt is tartottak. A partfalmegerősítés, valamint a pinceprogram is tovább folytatódik, az önkormányzat az elkövetkező években is pályázni fog a támogatási pénzekre. A polgármester szerint teljesen felesleges azon gondolkozniuk, hogyan tehetik „naggyá” a települést. Sokkal inkább azon vélemény felé hajlanak, hogy a komfortosság fokozatos javításával maradjon meg a jelenlegi állapot,«- Mi azt szeretnénk, hogy ebben a községben is kialakulna, vagyis inkább erősödne a faluhoz önzetlenül ragaszkodó polgárság - ad jövőképet Bunyevácz Mátyás. - Az elkövetkező években szeretnénk megerősíteni az infrastruktúránkat, abban is reménykedünk, hogy a csatornázás ügye is sínre kerül. Úgy érzem, az itt élő emberek is egyetértenek céljainkkal, hiszen a faluból nincs elvándorlás, a fiatalok is itt maA partfalak megerősítése még nem fejeződött be az emberi közelség. Szinte mindennel rendelkeznek, van háziorvosuk, falugondnokuk, jól működő kulturális központjuk, elfogadható buszközlekedésük, a Pécs-Villány útvonalon közlekedő vonat is megáll a faluban. radnak. A munkanélküliség sem jelentős, jelenleg 2-3 százalékos, ha nem is a faluban, de annak megközelíthető környékén találnak munkát. Emberléptékű kis település akarunk maradni, ahol az itt lakók jól érzik magukat. ■ Előtérben a gyermekek Sokat költünk a gyerekekre, de ezt szívesen tesszük, hiszen ők lesznek - legalábbis reméljük - a jövőben a falu lakói, s nem mindegy, hogyan emlékeznek gyermekkorukra - így vélekedik az egyik önkormányzati képviselő, Karakai Lászlóné, aki egyben az újraindított művelődési ház igazgatója is. Az iskolakezdést például úgy segítik, hogy a tankönyv árának felét kifizetik a családoknak, akik pedig nem Eger- ágra, hanem például Pécsre járnak iskolába, azoknak meg 3500 forint támogatást adnak. A három- vagy több gyermekes családok gyermekeinek az étkeztetését is támogatja az önkormányzat, hiszen a faluban már több mint harminc éve megszűnt az iskola, a gyerekek - az óvodások is - Egerágra járnak be naponta. Persze ez nem túl megerőltető, hiszen az iskolaközpont csak néhány kilométerre van a községtől, ám ennek ellenére néhány családnak az a pár száz forint, amelyet a gyermekek utaztatására kell költeni, túlságosan is megterhelheti a családi kasszát. Arra is gondot fordítanak, hogy a gyermeknapot méltón megünnepeljék. A sportpálya ilyenkor megtelik vetélkedő lurkókkal, a győztesek természetesen jutalomban részesülnek. A tavaszi szünetben pedig az iskolásoknak ingyenes kirándulást szervez az önkormányzat. Tavaly az Országházban voltak, az idén pedig a rendkívül izgalmas és nagy élményt nyújtó fővárosi Tropikáriumba látogattak el. Nagy élmény volt ez a gyermekeknek, hiszen néhányan sohasem jutottak volna el ilyen látványosságra. Az már csak természetes - legalábbis így fogják fel a településen -, hogy az év végi családi ünnepségek egyik eseményeként a gyermekeket is megajándékozzák. Ez persze helyi megemlékezés keretében történt, mert hiszen tisztában vannak azzal, hogy a legemlékezetesebb ajándék mindig valamilyen eseményhez kötődik. Persze haladni kell a korral, ezek az általános iskolások már nem a húsz évvel ezelőtti igényekkel lépnek fel, ha nem ütközik akadályba, hát akkor miért ne rendezzenek farsangot az általános iskolásoknak? - így Karakainé. Úgyhogy amikor az elmúlt évben lezajlott a Mikulásnapi ünnepség, s amikor a résztvevők azt az óhajukat fejezték ki, rendezhessenek farsangi mulatságot is, hát a kultúrotthon vezetősége a kérésnek nem látta akadályát. A FALU TÖRTÉNELME A falu történelmi múltja az Árpád-korig nyúlik vissza. Neve először 1181-ben bukkant fel az írott forrásokban Scuchwed változatban a magyar Szőke személynévből keletkezett „d" képzővel. Egy írásos emlék az 1330-as években említi meg lakott helyként a falu határában fekvő Telegért. A domboldalon fekvő községet félkörben hat lakott falu nyomai veszik körül. 1941-ben a község határában lévő hercegi uradalmat felparcellázták és az ország keleti részéből megművelésükre sokgyerekes családok érkeztek a pusztára. A falu legrégebbi területe, a Telegdéri malom feltehetően egy elpusztult falu nevét őrzi. 1966-ban a malom melletti lakóházat lebontották, csak a régi malomépület maradt meg. Az Öröm-völgy részen sok szőlő, pince volt. Az idősek elmondása szerint innen mindig dalolva tértek haza az emberek. Az egyik szőlőben csiszolt kőkalapácsot találtak. Az Alsó-Bájer nevű helyen pattintott és csiszolt kőeszközök kerültek elő. A Felsőpusztán állt a török időben a falu. A település határában a gyümölcsös telepítésekor rengeteg karcolt díszítésű, neolitkori cserépedény került elő. Az egyik részen kettősfejü vasszöget találtak. A Fenyves nevű hely az 1951-ben telepített fenyves erdőt jelenti. A község művelésre alkalmas területe 919 hektár, belterülete 39 hektár. A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A falu polgármestere Bunyevácz Mátyás (49 éves, vállalkozó), alpolgármester Hencz Zsolt (32, gázszerelő). A képviselő-testület tagjai: Dénes Györgyné (54, pedagógus), Karakai Lászlóné (45, művelődésszervező), Nagy lmréné (74, nyugdíjas), Netik Attila (30, vízvezeték-szerelő). A cigány önkormányzat elnöke Bogdán József (45, nyugdíjas), tagjai Stefanovics Sándor és Bodrog Tünde. A körjegyző dr. Kósa Péter. Az egerági iskola igazgatója Krauth Ferencné, a háziorvos dr. Pulai János. Az alkalmazottak: Somogyi Istvánná hivatalsegéd, Mátyás Emil, a művelődési ház gondnoka, Somogyi István falugondnok, Kaposi László segédmunkás és Bogdán Józsefné takarítónő. _________■ sz őkéd, dunantulinaplo. hu Az oldat a szőkédi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A tanítónő visszalép Kovácsra Zengő Margit jól érzi magát a faluban Nagy lmréné már nem indul a következő önkormányzati választáson. Azt mondja, csaknem 40 évi közszolgálat elegendő volt számára, meg aztán az egészsége sem a régi, funkciója van bőven, azt sem tudja, miről kellene lemondania. Egyedül maradt Szőkéden, de nem magányosan, hiszen az önkormányzati képviselőség mellett továbbra is kántori- zál, harmóniumozik a helyi templomban, vezeti a tánccsoportot, tagja az egyházközösségnek - s már nem is sorolja tovább, milyen szervezetnek, közösségnek tagjaként hasznosítja a tudását, lelkesedését. Nagy lmréné úgy vonult be a köztudatba, hogy ő a „tanítónéni”. Mindenld csak így hívja, holott mát több mint tíz éve nyugdíjba ment, nem is folytat oktatási munkát. A település lakosságának nagy részét tanította, mindenkit ismer, nem tud úgy lemenni a faluba, hogy meg ne állítaná valamikori tanítványa egykét jó szóra. A kozármislenyi tanító családból származó pedagógus igencsak megszenvedte a tanítói pályát, holott orvosnak készült. Ma már bevallja, nem is tudja honnan volt az ötlet, hiszen irtózik a vértől. A pécsi polgári tanítóképző elvégzése után vallásos beállítottsága miatt sokáig nem kapott állást, majd a személyi általános iskola után szülőföldjén, Kozármislenyben kapott katedrát. Innen került át - mint mondja, az egész család büntetésként - Szőkédre. Aztán a helyi iskola megszüntetése után Egerágon iskolaigazgató volt, egészen a nyugdíjazásáig.- Több mint negyven évet töltöttem el a köz szolgálatában, hiszen már a régi rendszerben is tanácstag voltam. Szívesen csináltam hiszen valamivel többet tehettem, mint az egyszerű állampolgár az itt élő emberekért. Mostanra viszont már elfáradtam, túl vagyok a A nyugdíjas tanítónő még most is kántorizál hetvenen, nagyon fáradok. Azt azért nem zárom ki, hogyha ezentúl is szükség lesz a tudásomra és a tapasztalatomra, ne adjak tanácsot az érdeklődőknek. A falu tanítónője 1997-ben kapta meg az aranydiplomáját, a falu is méltón megünnepelte a nagy eseményt. Az erről készült videofelvételeket még sokszor megnézi, s mindannyiszor megkönnyezi a volt tanítványok háláját.
