Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-22 / 259. szám
2002. SZEPTEMBER 22. ARCKÉP Meg kell védeni magunkat! A gyanútlan rajongó azt gondolhatná, hogy egy sikeres rádiós-televíziós egyéniség, akiről már krisztusi korában könyv jelent meg, akiről többet beszélnek, mint az árvízről, akivel nem lehet úgy összefutni egy kávézóban, hogy a környék apraja-nagyja ott he teremjen autogramért, szóval, hogy Jákáó László élete csupa móka, vidámság, kacagás. Pedig folyamatos küzdelem. Aki nem kíváncsi Jáksó másik, kamerák mögötti arcára, lapozzon tovább! ■ - Az egykékről ma már megoszlik a szakemberek véleménye, nem tartják egyértelműen „hátrányos helyzetűnek” a csak a szüleivel élő csemetét!- Az én helyzetem azonban halmozottan hátrányos volt! Én nem csak azért építőztem egyedül, mert otthon nem volt lehetőségem mással. Az iskolában sem igen találtam társra. Hogy találtam volna, amikor mindenben rossz voltam, a focitól kezdve egészen addig, hogy nem bírta el a karom a testsúlyomat. A dologhoz természetesen hozzáadódik a szemüveg, az, hogy elég váratlanul és későn köszöntem be a szüleimnek. Apám - valószínűleg orvosi műhiba folytán - hároméves kora óta vak. Egyébként főiskolát végzett zenész. Mindezektől függetlenül jól elvoltam a világban: órákig nézegettem az embereket, állatokat, növényeket. Nagy kedvenceim a terepasztalok voltak, zakatoló csodamasinákkal, a valóságot meghazudtoló tájakkal, építményekkel. Bármivel játszhattam. Imádtam érdekes játékokkal játszani. A játékboltokban gyűjtöttem a tippeket, hogy mit szeretnék csinálni. Ha időm engedné, még ma is gyakran elbámészkodnék egy-egy játékboltban. Leköt. Szeretem. Nem voltam eltiltva senkitől és semmitől, mégis elég extrém, intro- vertált gyerek lettem. A körülöttem lévő világ minden egyes apró mozzanatát érteni akartam.- A sokat filózó gyerekek általában koraérettek, könnyen elkeserednek, hamar kiégnek...- A sok filózásnak - szerencsés esetben - sok haszna is lehet! Feltaláltam például egy új „sportágat”, amit röviden úgy hívhatnánk, hogy „megnyerő légy”. Lehet, hogy ez egy han- gyányi erőfeszítésébe sem kerül másoknak, de velem nem ez volt a. helyzet. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy a hazugságot észreveszik, s hogy komoly szisztémát kell kidolgoznom ahhoz, hogy megnyerő lehessek. Rájöttem, hogy az emberi kommunikációnak határa van. Viszont a gyors, pontos helyzetfelismerés, az azonnali jó döntések előbbre vihetnek.- Szisztémádnak - gondolom - jó hasznát vetted később is!- A felnőttek világa kellemetlen meglepetés volt számomra, s újabb fejtörést okozott. Miért van az, hogy magukat értelmesnek, műveltnek, felkészültnek tartó emberek üvöltve várják el beosztottaiktól a szuper teljesítményeket? Akár a kutyaiskolában. Egy főnök akkor jó, ha meg tudja szüntetni az okait annak, amitől rosszul ment a verkli. Ez persze némi kreativitást igényel. Egyszerűbb üvölteni, balhét rendezni, fenyegetőzni, megfélemlíteni a munkatársakat.- Ennyire rosszak a kezdő rádiós tapasztalataid?- Ennyire! Ezen a pályán hihetetlen méreteket ölt a klikkesedés, mások gátlástalan kihasználása, a hiúság, szakmai féltékenység, a gyűlölködés. Ám ha a pályán akarsz maradni, tudomásul kell venned az ingyen ledolgozott éveket, sértődés nélkül, szívósan, emberséges aknamunkával - hiszen valahogy meg kell védeni magad - úgy öt év után szépecskén érvényesülni fogsz. Rendőr sem lehetsz, ha pánikbeteg vagyl És ha mindez megvan, akkor már csak arra kell vigyázni, hogy a műsoraidon se te, se a hallgató ne aludjon el.- Ez a Danubius rádiós munkádra igazán nem érvényes!- Nagy lépés volt az életemben a Danubius rádió. A vezetés annak ideJákso László jén a szervezéssel, a rádió | Születési ev: 1968 J ország. Aljas, agresszív, megpénzügyi hátterének a meg- Diploma: Színház- és Filmművészeti Főiskola, televíziós § alázó dolgok történnek, de teremtésével bajlódott, nem | rendező szak I ügyes arányérzékkel nem volt ideje a műsorokkal foglal- Pályafutás: Kossuth rádió, Danubius, RTL Klub | gyalázkodás beszélni róluk, kozni. így kerülhetett mikro- Családi állapot: az igazit keresi, gyermeke, Bence (7) ! A döfkölődést, piszkálódást fonközelbe egy olyan vadem- I-------------------------------------—------------------------------------1 kifejezetten élvezem, főleg bé r is, mint én. Ami kamaszkoromban kimaradt az életemből, a nagy bulik, csajok, egy rádióműsorral pótolhatónak látszott. Bevallom, nem bíztam benne én sem, amikor beadtam a tervemet egy ismerkedős műsorra.- A Danubiusban néha könyörtelen vagy a hallgatókkal.- Ezt sokszor, sok helyen elmondtam már: nekem is le szabad tenni a kagylót élő adásban! Nem akarok olyan rádiós lenni, aki beolvassa az időjárás-jelentést, és jópofizik egyet, mert az dög unalom nekem is meg a hallgatónak is. Szóltak, hogy fasisz- toid módszerekkel tarolok le embereket. Megtörtént, hogy az első telefonálón kiakadtam, és utána mindenkivel ebből az indulatból beszéltem. Olyanokat vagyok képes mondani annak, aki felidegesít, hogy engem megtisztelsz, ha nem beszélgetünk. Nincs több jogom semmihez, de kevesebbhez sem, mint bárki másnak. Egyszerűen nem szeretem hallgatni a fölösleges dumát. Nem olyan az ország, nem olyanok a betelefonálók, nem olyan a helyzet, hogy az élő adásokat kimérten és udvariasan lehetne levezényelni. Beleépítem a műsoraimba a depressziómat, az agressziómat, de bántóan agresszív műsor nem született még ebből. Az ismerkedős műsorom abból a komplexusból adódott, hogy ügyetlen voltam a nőkkel. Az agresszivitásom mértéke szokatlan, de nem elviselhetetlen. Azt szeretem csinálni, amiben élet van! Igyekszem kiugrasztani az emberekből, hogy mire képesek. Idős embert, beteget, egyértelműen értelmi fogyatékost, gyereket viszont soha nem bántottam meg. Olyan nagyon rossz azért nem lehet a műsor, ha négy éve fut. Talán a kollektív borzalom tartja életben.- A vad műsor olyan népszerű lett, hogy a televíziós szerepléseidet is ennek köszönheted. Egy vadul kavargó hópehely lavinát csinált.- Bajor azt mondaná: de szépen mondod! A Heti Hetes megüresedett „hírolvasói” székébe ültettek. Nekem bejön, hogy csak beszélgetünk, mintha otthon vagy egy presszóban, baráti körben cseverésznénk. Nincsenek tabuk, nem műveltségi vetélkedőről van szó, itt minden terítékre kerülhet, és pontosan olyan stílusban, ahogy mondjuk az utcán beszélgetnek az emberek. Úgy néz ki, hogy szükség van egy ilyen műsorra. Én is néztem korábban, és jókat röhögtem rajta, pedig nem vagyok jókedvű ember, s ez az ország sem egy jókedvű ha egymás kárára megy a dolog, az adott műfajnak megfelelő keretek között.- A műsor színvonaláról azért megoszlanak a vélemények...- A nagy hepajokat kedveli a nézők többsége. Á szórakoztatás nem az a terület, ahol jogunk lenne őrületes igényeket támasztani.- A Heti Hetesben mintha jóval visszafogottabb lennél!- Pedig tévézni sem akarok szabályok szerint. Először lényegében nem csináltam semmit, csak olvastam a híreket, és a végén mondtam egy viccet. A labdát Verebes Pista dobta fel, ő hozott helyzetbe. Ha nem jelzi már az elején minden vicc után, hogy aki mellette ül, az konkrétan hülye, akkor nem lenne helyén az egész. Mert a lényeg az, hogy az az ember, aki középen ül, valamilyen legyen. Nem császár, csak valamilyen. Klasszikus értelemben vett műsorvezetőből van elég. Bohócnak érdemes lenni. Ha erőszakos vagyok, magammal szúrok ki. A Heti Heteshez arányérzékre van szükség. Tudni kell, mikor szólaljon meg, és mikor maradjon csendben az ember. Milyen poént nem lehet elsütni akkor sem, ha belesajog a lelkem. Élvezem a műsort! Profi mindenki. Forgatókönyv nélkül dolgozunk. Őrült jó, amikor egy háromórás felvétel előtt halvány gőzöd sincs, hogy mi lesz.- A Heti Hetest a politizálása miatt támadják.- Ez a műsor nem jobboldalellenes és nem baloldali. Ez a műsor hatalomellenes, mint minden jó kabaré. Elemzés címén egyébként a Heti Hetesnél sokkal durvább dolgokat is mondanak úgynevezett politikai vitaműsorokban. Nem vagyok politikus alkat, de a műsor kapcsán ma már a korábbinál jobban foglalkoztat a közélet, sokkal több újságcikket olvasok. Megnyugtatna, ha tudnám, hogy minden botránynak megvan a következménye. A néző már fásultan legyint, amikor hülyeségekről, lopásokról, botrányokról hall. Vérezzenek el az elkövetők, tisztuljon a közélet!- Egyenesvonalú, egyenletes mozgással írogatod alá az orrod elé dugott cetliket, mintha ez is a szürke hétköznapi munkádhoz tartozna. Nem élvezed, hogy sztár vagy?- Élvezném, ha sztárnak tartanám magam. Figyeld meg, abban a pillanatban, amikor valaki valóban elhiszi magáról, hogy sztár, ellene fordulnak. Igyekszem minden helyzetre jól reagálni. Nem okoz nehézséget, hogy ne nézzek le másokat, mert valóban nem vagyok lenézős típus. Inkább azt szokták mondani, hogy édeskés, de inkább mondják ezt, ez nem baj. A baj az, amikor a nagy kedvenc elszúr valamit vagy megunják, és a sárba akarják nyomni a fejét. Nem sokáig, csak ameddig meg nem fullad. Különben is olyan jópofa póz utálni meg fikázni ismert embereket. Ez a pletykák alapja is. Ha nem tudunk valami jót csinálni, csináljunk rosszat! De nem kell megrémülnie a pletykáktól annak, aki olyan a munkájában és a magánéletében is, amilyen a személyisége. Rólam például tudják a barátaim, hogy csak szóban vagyok olyan na- gyon-nagyon fickós.- Az eddigi beszélgetésünk alapján elég egyértelmű, hogy tisztán látsz, éber vagy, mint az amuri partizánok, meg tudod védeni magad. De meg tudod-e óvni Bencét, a kisfiádat? Használhatóak-e ilyen módon az általad megszenvedett tanulságok?- Szeretném, ha Bence értené, hogy mi történik körülötte, benne. Én akkortájt mindig végiggondoltam a napomat, átrágtam magam többször is a nehéz pillanatokon. Nem szabad félni semmitől! Nem billenthet ki semmiféle feszültség a lelki egyensúlyunkból! Szeretném, ha Bence sokat játszana, nem akarom, hogy koravén legyen. Pontosan úgy viselkedem vele, mint ahogyan azt elvárhatja egy korabeli kissrác az apjától. Persze azért nem kell mindig vásárolnom valamit ahhoz, hogy jóban legyünk. Fontos, hogy ne legyen görcsös, ne legyen teljesítménykényszere. A csendben, nyugalomban merészkednek elő a jó gondolatok, megvilágosodnak az ösz- szefüggések. A magolás izzadtságsza- gú. Ha nem akar megtanulni egy versikét, vagy ha éppen nem akar szerepelni a vendégek előtt, nincs értelme kényszeríteni rá. Azt szeretném, ha Bence hasonlóan érdeklődő lenne, mint én (én még jegyzeteltem is!), de semmiképpen ne csak a sétálócédé érdekelje. Talán a legfontosabb, hogy azon a területen tudjon valaki lenni, ami őt érdekli. Akkor esély van arra, hogy boldog legyen. Ahhoz nem kell, hogy sok pénze legyen, az sem szükséges, hogy ismerjék, rajongjanak érte, állandóan a társaság középpontja legyen. Az a lényeg, hogy jól érezze magát a bőrében. Érdekes volt tapasztalnom: amikor már nem annyira akartam a társaság sziporkázó tagja lenni, amikor már nem erőlködtem, akkor sikerült. . - Mit szeretnél, hogy sikerüljön még az életedben?- Bonyolult vetélkedőket szeretnék rendezni, klipszerű, őrült gyors vetélkedőket, amiért gyártónak, játékosnak, műsorvezetőnek, rendezőnek, operatőrnek egyaránt komolyan meg kell dolgoznia. Ha nem akarsz lemaradni, tempót kell váltani. Erre megy a világ. P. Horváth Gábor
