Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-22 / 259. szám

4 RIPORT 2002. SZEPTEMBER 22. Terézapu nőt akar Nem igaz, hogy csak a nők lehetnek eleset­tek és egyedülállók. A magányos férfiaknak is számos kihívással kell megküzdeniük: a vasalás technikája, a mosógép programo­zása és a porszívó zsákjának kiürítése mind megannyi rejtély, s ezt ráadásul még súlyos­bítja a mindennapos dilemma, vagyis az, hogy hogyan szerezzünk egy nőt, aki mind­ehhez ért? Amikor Rácz Zsuzsa megírta önéletrajzi ihletésű könyvét, az Állítsátok meg Terézanyut!, sok hölgy azt mondta, ez olyan, mintha ő diktálta volna. Most itt a má­sik oldal regénye, a Nőt akarok! című (kiadó­ja a Pallas Antikvárium), amely egyfajta válasz a Terézanyunak. A szerző, Sáringer Károly állítja: az ötlet, hogy csak­nem negyvenévnyi legényélet tapasztalatait könyvbe sűrítse, már a Terézanyu megjelené­se előtt eszébe jutott. Rácz Zsuzsa műve csupán az utolsó inspiráció volt az íráshoz. A szerző nem titkolja: ő alapvetően egy szexuá­lis beállítottságú pasas. Éppen ezért a Nőt akarok! című regénye kevésbé lelkizés, bár a humoros sztorikból nem hiányzik az önirónia. ■ - Úgy gondolom, a szex a nőknek fonto­sabb, nekünk, férfiaknak pedig sürgősebb. Ez egy alapvető különbség. Persze, jó beszélget­ni, meghallgatni a másik életét, elmerengeni a lét és a nemlét nyomasztó kérdésein, de mindennek a végén, ahol a párhuzamosok ta­lálkoznak, azért mégiscsak a szex van. Egyéb­ként a magányos férfiak esendősége semmi­ben sem különbözik a nőkétől, csak a hétköz­napi problémák más formában nyilvánulnak meg. S én ezt akartam megfogalmazni. A 43 éves férfi szabadúszó újságíró, s öt éve él boldog házasságban. Mint mondta, 38 év csajozásának tapasztalatait írta le az alatt a másfél hónap alatt, amíg a könyvön dolgozott.- Bármilyen hihetetlen is, de a történetek 90 százaléka valóban megesett. Van, amin változ­tattam egy kicsit, de az is előfordult, hogy eny­hítenem kellett az eredeti sztorin, mert attól a nyomdafesték is elpirult volna... A szerző természetesen nem csak saját él­ményeiből merített. Első olvasói is bőséggel szolgáltattak témát.- Először a feleségemnek mutattam meg a kéziratot, ő pedig beavatta a barátnőit. Eleinte féltem, agyoncsapnak a szabadszáj óságomért, de legnagyobb meglepetésemre tetszett nekik. Sőt, még ők biztattak, hogy ezt vagy azt a szto­rit is vegyem bele a történetbe. Az, hogy az október elején megjelenő könyvnek milyen hatása lesz az olvasókra, egyelőre még nem tudni, de az már biztos, hogy a szerző életét felkavarta.- A feleségem a korrektorom és a szerkesz­tőm, s persze kritikusom is volt egyben. Már az elején megállapodtunk, hogy ami ebben a könyvben szerepel, az már történelem. Ennek ellenére utólag bevallotta: voltak olyan részek, amelyeket nem szívesen olvasott... Koncz Gábor most egyedülálló, s vallja: ez az állapot már nem is változik.- Ha még egyszer szülétek, csak egyedül fogok élni - jelentette ki a színész. - Jó érzés, hogy senkivel sem kell kompromisszumot köt­ni. Régebben a házaspárok, ha tehették, nem véletlenül éltek nagy polgári lakásban, vagy kúrián: olykor szükség van mindkét félnek az egyedüllétre. Nem is unták meg a másik jelen­létét. De hogy valaki állandóan ott legyen mel­letted - ez borzasztóan fárasztó dolog. A színész szerint azt, amit egy nő elvégez, egy férfi is meg tudja tanulni. 0 például imád főzni, nemrég, amikor a lánya hazajött Ameri­kából, már a reptérről hazaszólt, hogy kezdje készíteni a kedvenc ételét. Koncz úgy véli: az önállóság amúgy önvédelemnek sem rossz.- Bárdy György mondta mindig: ne engedd meg egy nőnek sem, hogy hozza magával a fogkeféjét, s ne is kezdjen el mosogatni. Akkor ugyanis ott marad a nyakadon. Hallgattam rá, vettem két tucat fogkefét, s ha egy hölgy jött, azt mondtam: parancsolj drágám, válassz... Demcsák Zsuzsa szerint az egyedülálló nők életrevalóbbak, mint a facér férfiak.- Sajnos a fiús anyák elkényeztetik cseme­téiket - mondta. - Emiatt aztán a legtöbb ma­gányos férfi kevésbé önálló. A lányokra már ki­sebb korban több teher hárul, segíteniük kell a házimunkában, nem csoda, ha később is job­ban feltalálják magukat. A tv2 műsorvezetője úgy véli: azok a férfi­ak, akik egy párkapcsolat után lesznek magá­nyosak, még gyámoltalanabbak az átlagosnál. A „kedves mama” után ugyanis a feleség is gondoskodott róluk.- Persze, létezik a másik véglet is, a hiperönálló pasas. Azzal viszont az a baj, hogy többnyire olyan szokásokat, rigolyákat vesz fel, amelyhez később nehezen tud alkalmaz­kodni egy nő. Dián Tamás Charlie Jones naplója* Szeptember 32., péntek 105 kg 00 dkg (mackónadrág­ban meg atlétikatrikóban, de ez akkor sem lehet, nyilván elrom­lott a mérleg), kaparás - leka­partam magam: 3, kalória: azt nem tudtam megszámolni, a pörkölt nokedlivel nem volt a táb­lázaton, cigaretta: egy doboz az enyémből, egy doboz lejm, alko­holegység: a Taknyos Varjúig még tudtam követni, de utána filmszakadás. Óh, anyukám, drága anyukám! Reggel hívott a Mamuska, azt mondta, hogy nemsokára szün­napom lesz, ha nagyon meg va­gyok szorulva, ugorjak át pénzért. Mikor veszi már észre az én drága jó anyám, hogy felnőttem?! 08.55: Átmentem pénzért az anyukámhoz, de megint az ide­geimre ment, eszébe sem jutott, hogy a jeles napra egy nőt sze­rezzen nekem, de az éves rendes két pár zoknimat így is megkap­tam. Mikor nő már be a fejed lá­gya? - kérdezte az apucikám. (Drága, jó apu!) Mondtam neki, hogy a fejem lágya már olyan ke­mény, mint a gyémánt, de a hely­zet semmit sem javul, mióta az eszemet tudom. Azért sem leszek ideges - mon­dogattam magamban egyre ide­gesebben, amikor elindultam a konditerem felé. Azannya! - rik­kantott fel a Papi, amint meglá­tott, megint nagyobb lett a poca­kod! Az a rohadt Papi, majd jól pofán vágnám, csak ne tartoz­nék neki négy hónapja. Mindegy, előbb-utóbb megkapja a pénzét is, meg a magáét is. 10.05: Megérkezett egy hülye tyúk a terembe. Szerintem nem hülye, de a nők, akik állítólag is­merik, mind azt mondják, hogy az. (A fiúknak ez meg sem for­dult a fejükben.) Azt kérte a Tyúk, hogy tegyem be a Bolerót a magnóba, mire megkérdeztem tőle, hogy .azt, amelyikre a Kokó szokott bevonulni a meccsein?” Azt, bólintott a Tyúk, erre föl á hü­lye Papi elkezdett kekeckedni, hogy az a Carmina Burana. Mondtam a Papinak, hogy tud­tam, csak teszteltem a csajt. Pfű! Ebből jól kivágtam magam. 11.30: A Tyúk tényleg nem tarto­zik századunk lángelméi közé, de elképesztő segge van. Csak ne vonzódnék még mindig annyira ahhoz a drága Emíliához, holnap lesz három napja, hogy folyton rá gondolok, feltéve, ha nem jár máshol az eszem. Óh, Emília! Mi­től van az, hogy az ember kikel ön­magában?! Lelki válság ez, vagy mi? Elhatároztam akkor, hogy po­zitívan fogok gondolkozni, bár ne­gatívan se nagyon sikerült. 13.00: Eszembe villant, hogy va­lamikor régen fogyókúráztam, mert sápadt és sovány akartam lenni, mint a zongoristák. Azt hit­tem, van valami jelentősége, hogy mekkora az ember pocak­ja. Most eszem, pedig teljesen normálisnak érzem magam. Azt hittem látomásom van, mert tisz­tára úgy tűnt, hogy a pincérnő a mellein hozza a pörköltet, akko­rák voltak neki. Én azért csak az Emíliára gondoltam közben is - de jó, hogy nincs itt - pedig a pincércsajból áradt a kisugárzás. Láttam, hogy ő is pozitívan gon­dolkodik, akárcsak én, viszont ő sokkal hatékonyabban. Biztos, hogy nem jutna eszébe ötszáz fo­rint borravalót adni! 15.00: Elmentem egy jósnőhöz, de amikor azt mondta, hogy bol­dogabb idők jönnek, nem akar­tam kifizetni a honoráriumát. (Mindent azért én sem veszek be!) 18.00: Megvásároltam Helen Fielding Bridget Jones naplója cí­mű könyvét. Két dolgon gondol­kodtam el: a. ) ki ad ezért rajtam kívül ennyi pénzt? b. ) akkor most ki a hülye, a Helen Fielding vagy én? * Részlet a Nőt akarok! című könyvből XXI. századi protekció Kapcsolati tőke. Sok ember úgy tartja, ez a kifejezés nem más, mint a protekció szalonképes elnevezése. Holott ez óriá­si tévedés. A kölcsönös segítségnyújtásra épülő kapcsolatok hálózatában sokszor megoldhatatlannak tűnő problémák si­mulnak el, karrierek, üzleti megállapodások elől gördülnek el akadályok. Ily módon tehát az ismeretségek laza szövedéké­nek kihasználása a gazdaság egyik fontos jelensége. ■ Zwack Péter szerint Magyaror­szágon a kapcsolati tőke fogalma jórészt még ismeretlen.- Nem tévesztendő össze a protekcióval. Ha én munkatársat keresek, s két, egyforma szakmai kondícióval jelentkező közül kell választanom, ám az egyiküket már ismerem, mellette döntök. Ezt vállalom. De ez csakis abban az esetben igaz, ha a képességek egyenlőek. Ha ez a döntés csak egy fillérrel is megrövidítené a cé­get, nem vállalom fel. Zwack Péter szerint probléma azokon a helyeken van, ahol a kapcsolatok minősége dönt, s nem az illető képességei. Ez ugyanis már protekció. Mint mondta, hetente két-három alka­lommal nála is próbálkoznak, so­kan például úgy jelentkeznek be a humánerőforrás-igazgatóhoz, hogy a felvételüket a Zwack úr ki­fejezetten támogatja.- Ez persze nem igaz, erre már felkészítettem az embereimet. Ők tudják, hogy ha valaki ezzel a szö­veggel állít be, nem mond igazat. Soha senkivel nem kivételeznék. Olykor előfordul, hogy valamelyik ismerős próbál valakit nálam pro- tezsálni: ilyenkor általában behív­juk az illetőt, rendkívül udvaria­■ Tamás Pál szociológus szerint találó a kapcsolati tőke elnevezés, mivel Magyarországon a rendszerváltás után hiánycikké vált a biza­lom. Úgy véli: Magyarországot a kapcsolatok hálózata működteti.- Ennek persze semmi köze a protekcióhoz, vagy a korrupcióhoz - mondta. - A korrupciónál az egyik fél hivatali pozícióját viszi a piac­ra, azt árusítja. A protekció esetében a segítségnyújtáshoz csak az egyik félnek fűződik érdeke, a mentor legfeljebb saját imázsát fé­nyezi, megmutatva, hogy ő milyen befolyásos ember. A kapcsolati tőke viszont egészen más. Ebben mindenkinek van egy képzeletbeli számlája, ahol gyűjtögeti a pontokat. Egyszer ő tesz szívességet valakinek, máskor neki segítenek. san félmérjük a képességeit, s ha azok nem megfelelőek, eltekin­tünk az alkalmazásától. Ebből még sohasem volt sértődés, szem­től szembe legalábbis senki nem mutatta ki, hogy neheztelne. Pellet Laurent, a Ticket Restau­rant Kft. ügyvezető igazgatója öt éve él Magyarországon. Mint mondta, hazájában, Franciaor­szágban teljesen elfogadott gya­korlat, hogy akik ugyanabban az iskolában végeztek, akár még is- mereüenül is segítik egymást.- Csak fel kell lapozni az alma mater évkönyvét, hogy kiderül­jön, kik koptatták ott az iskolapa­dot. Sokszor befolyásos embere­ket is találni köztük. Ilyenkor elég felhívni őket és azt mondani: én is ' abba az iskolába jártam. Ez a kap­csolati hálózat mindig működik. Pellet Laurent nem titkolja: el­ső munkahelyére ő is félig-med- dig protekcióval jutott be.- Egy ismerősöm ajánlott, aki jóban volt az illető cég vezetőivel. A pályázatom kézből kézbe ment, s végül én kaptam meg az állást. Persze, gyorsan hozzáteszem: ezt a döntést később sem én, sem pe­dig a vállalat irányítói nem báhták meg. Ebből a szempontból tehát van egészséges és egészségtelen protekció. Jónak azt tartom, ha a döntési szempontok egybeesnek az elvárásokkal. Az ügyvezető igazgató el­mondta: nálunk nem érezte, hogy nagy lenne a protekciós nyomás, ám olyan előfordult, hogy ba­rátságból segített embereken.- Volt olyan ismerősöm, akinek szüksége volt vala­mire, s olyat is ismertem, aki meg pont azt a bizonyos dől got kereste, s összehoztam köztük egy találkozót. Ám az fel sem merült, hogy ezért bár­ki bármit elvárt volna. Persze, ha rajtam valaki önzetlenül se gít, s adódik egy olyan szituá­ció, amikor pedig én le hetek a hasznára, természetesen viszonzom gesztusát. Geszti Pé­ter, az Akció Reklámügy nökség kre­atív veze­tője állítja: az ő kap- csolati tőkéje nem ge­nerációs alapú, nem kol- légiumi szobákhoz Geszti: senkit sem vettem fel azért, mert valaki ajánlotta kötődik, ha­nem a gazdasá­gi élet­ben il­letve a médiá­ban el­ért sike- r e i b ö 1 táplálko­zik.- Megtanultam az ügyfeleink fejével gondolkodni, s ezért ők hajlandóak velem szóba állni ak­kor is, ha nekem van szükségem segítségre. Ha hirtelen média­foglalást kell módosítanunk, néha elég egy telefon - míg hivatalosan ez nehézkes procedúra lenne. Arra a felvetésre, hogy a rek­lámszakmára jellemző a belter­jesség, Geszti visszakérdezett: mit várjunk egy olyan ország pia­cától, ahol 15-20 ember irányít minden iparágat? A nagy döntéshozók - s még véletlenül sem sorol­nám magam közéjük! - csaknem olyanok, mint egy család. Én még sohasem vettem fel senkit azért, mert az illetőt valaki aján­lotta. Ugyanakkor tény, hogy bizonyos területeken - például a médiában - le­zárultak egyes pályák. Geszti szerint a protek­ciótól, illetve a korrupciótól a kapcsolati tőkét az különböz­teti meg, hogy a háttérben mindig valódi teljesítmény áll.- A kapcsolati tőke mindig kétirányú érdek. Én ha valakitől kértem valamit, azt mindig kő­kemény munkával viszonoztam, így hát ez tulajdonképpen soha­sem szívesség, hanem kölcsö­nösségi alapon működő érdek. D. T.

Next

/
Thumbnails
Contents