Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-21 / 258. szám
'is- fl 2002. Szeptember 21., szombat L Ú 2 S O K B EMUTATKOZIK 13. OLDAL Lúzsok nem adja fel i ,TT'"', Nagycsany ö Csanyoszro i> Sellye >p Sámod A(!°r- c Drávaiványi LÚZSOK Vajszte xl Q I q ■ Sósvertike • Baranyahídvég között megépítettük a temetőhöz vezető utat, rendszeresen karbantartottuk a járdákat, kitisztítottuk a belvízelvezető árkokat. Igyekeztünk komfortosabbá tenni a falut, s annak ellenére, hogy évek óta a hátrányos helyzetű településekre jellemező forráshiány miatt beszűkültek a lehetőségeink, ez alatt a tíz év alatt nagyon sok fejlesztési pénzt tudtunk felhasználni. Lassan, de biz- tosan épül-szépül településünk. _________■ A község meglehetősen eldugott helyen, Baranya megye délkeleti részén fekszik. Az ormánsági település a Dráva völgyének része, megközelíthető Vajszló felől, nem túlságosan jó úton. Vasúton nem érhető el, egyedüli tömegközlekedési lehetőség az autóbusz. Legközelebbi város Harkány, a megyeszékhelytől való távolsága 42 kilométer. Sohasem volt központi helyen, a hírekben sem szerepelt gyakran, csendesen folydogált itt az élet a tólencvenes évekig. Akkor viszont a helyi önkormányzat kezébe került a település irányítása, sokak szerint az ezzel járó lehetőséget - mármint az akkoriban igencsak kedvező állami segítséget - az akkori testület teljes mértékben nem használta ki. Persze a nagy eufóriában ezt nem is lehet az államigazgatási gyakorlattal nem rendelkezők szemére vetni, ám az is igaz, aki akkor „ébredt”,' igen jelentős, méghozzá kedvező önrészes pályázati pénzekhez juthatott. Nos, a faluban is elkezdődött valami, ami végül is az első ciklusban pénzhiány miatt nem fejeződhetett be. Ugyanis az akkori testület elhatározta, a településen régóta hiányzó faluház építésébe kezd, saját erőből, támogatás igénybevétele nélkül. Farkas Mihály polgármester Három év alatt rá is költöttek 3 millió forintot, a pénz viszont csak arra volt elég, hogy a falakat felhúzzák, és tető alá hozzák az épületet. Aztán, mivelhogy állami támogatásra sem pályáztak, saját pénzük meg elfogyott, több éven keresztül befejezetlenül állt az épület. Ráadásul a későbbiek folyamán sem lehetett állami pénzt szerezni az épület befejezésére, hiszen a már megkezdett beruházás befejezésére nem adnak támogatást. Végül az akkori belügyminiszter javaslatára kaptak 3 millió céltámogatást, önerőnek betudták a már létrehozott épület értékét. A több évig elhagyatottan álló épületet 1998-ban adták át, itt kapott helyet az ifjúsági klub, az orvosi rendelő, valamint a rendezvények lebonyolítására alkalmas kultúrterem. A polgármester, Farkas Mihály szerint a legszükségesebb berendezések rendelkezésre állnak, nagyobb ünnepségek alkalmából a vajszlói iskolából kérnek ülőalkalmatosságokat.- Ezzel még nem záródott le a kultúrház kálváriája, ugyanis kiderült, a terület belvizes, egy-egy nagyobb esőzéskor elönti a víz. Aztán a terület tulajdonjoga sem volt tisztázott. Mára már mindezek a gondok megoldódtak, úgyhogy az utóbbi évtized legnagyobb beruházása mára már megfelelő körülmények között működhet. Az első nagyobb beruházás nem is az intézmény létrehozása volt, hanem az egészséges vízvezetékrendszer kiépítése. Erre a kilencvenes évek elején az állami támogatás megfelelő alapot biztosított, hiszen a költségek 90 százalékát fedezték, a lakosságnak ez egy fillérjébe sem került. Sokkal nagyobb gondot okozott az elfogyasztott víz díjának megfizetése, .ugyanis ezen a környéken szegény emberek élnek, sokan nem fizették meg a szolgáltatás árát. A telefonálás lehetőségének bővülésére sokan vállalták az önálló vonal felszerelését, ám az előfizetők száma a későbbiek folyamán - főleg a költségek és a mobiltelefonok elterjedése miatt - jelentősen csökkent.- Sok mindent bepótoltunk, sok mindent építettünk - mondja a polgármester. Többek A faluház építését a 90-es évek elején kezdték el _____________A FALU TÖRTÉNELME_______________ Az írott forrásokban a község neve először 1346-ban bukkant fel Lusok alakban. Szláv eredetű, jelentése kis berek, kis rét. Afalunak a középkorban önálló plébániája volt. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott település, magyar lakossággal. Külterületén valamikor külön falu állt, amit Csöszinek hívtak. Lúzsok környéke régen ingoványos, mocsaras terület volt. A lakosság kendert termelt és kenderáztatással is foglalkozott. Bölcsődéje, óvodája, általános iskolája nincs, a gyerekek többsége a vajszlói és zalátai intézményekbe jár naponta. A település környéke vízrajzi szempontból sűrű terület, a talajvíz magasan van, tőle északra folyik a Feketevíz. Domborzatilag egységes körzet, a környék földjei nem túl jó minőségűek, bár mezőgazdasági művelésre alkalmasak. Támogatják a gyermekeket A faluban - bár évek óta forrásúi- rint). Mikuláskor minden gyerek ányos a költségvetésük - nem ezer forint értékű ajándékcsoma- sajnálják a pénzt a gyermekek tá- got kap, ehhez nyújt 100 ezer fo- mogatására. Az új generáció tá- rint támogatást a kisebbségi ön- mogatásában partnerre találtak a kormányzat. Falunapot cikluson- kisebbségi önkormányzatban, ként legalább kétszer tartanak, ami természetes is, hiszen a la- tavaly azért maradt el, mert a tes- kosság jelentős hányada tartozik tület az erre fordítható pénzt inMillenniumi emlékmű a cigány etnikumhoz. A gyermekek óvodába Vajszlóra járnak, az általános iskolások a vajszlói és a zalátai intézményben jutnak hozzá az alapfokú ismeretekhez. A bejáróknak az iskola fizeti a£ utazási költségeit, az önkormányzat pedig egyszeri beiskolázási támogatást nyújt minden tanulónak (4-5 ezer forint, a továbbtanulóknak 10-15 ezer fokább iskolakezdési támogatásként osztotta szét. Egyébként a falu legnagyobb közösségi ünnepét általában együtt tartják a gyermeknappal, nem ragaszkodnak a hivatalos naphoz, az idén például a helyi takarékszövetkezet támogatásával megrendezett összejövetel augusztus végén volt. Már nem gond a belvíz Sokra jutottak az elmúlt négy évben, ezt bizonyítják a beruházások is. Nem kell nagy fejlesztésekre gondolni, folyamatosan, ahogy a pályázatokon pénzt tudtak szerezni, kis lépésekkel haladtak a település komfortosságának javításában. A belvíz sok kárt okozott a falunak, napjainkban azonban ez már nem jelent gondot, hiszen az árkok nagy részét kitisztították, az átereszeket kicserélték. Hátra van még néhány méter vízlevezető, a munka elvégzésére is rendelkezésre áll a pénz, hiszen pályázaton már elnyerték, jövő hónapban kezdik az ároktisztítást. Ugyancsak állami segítséggel építették ki a temetőhöz vezető utat, a 800 méter szilárd burkolat 4 millió forintba került. A ravatalozót meg közmunkásokkal építették át. Hogy a munkanélkülieknek valamilyen pluszjövedelmet biztosítsanak, 1994 óta részt vesznek a szociális földprogramban. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket, berendezéseket megvásárolták, ezekkel szántanak, vetnek - a szolgáltatást igénybe vevők minimális hozzájárulást fizetnek az elvégzett munkáért. Eddig 30 család vett részt a programban. A gond csak az, hogy egyre kevesebb támogatást kapnak, az idén is 2 milliót igényeltek a berendezések felújítására, de csak 800 ezer forintot kaptak. A református templom felújításra szorul Új házak is épülnek A házépítéshez a telket ingyen kapták az igénylők A település gazdái A polgármester Farkas Mihály (41 éves, főfoglalkozású polgár- mester), alpolgármester Farkas Antal (30, falugondnok). Az ön- kormányzati testület tagjai: Simon Lászlóné (47, kereskedő), Sziklai Sándor (33, járadékos), Nagy Sándor (45, segédmunkás) és Valter Lajos (50, munkanélküli). Körjegyző Papp Csilla. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Kárász Zoltán (30, munkanélküli), tagjai: id. Kolompár János (60, járadékos) és Horváth Elemémé (52, járadékos). ■ Táj ház A faluszépítő programban Phare-pénzekből akarják a település házainak felújítását megoldani. Jobbára a főutca épületeiről van szó, hiszen az itt közlekedők az épületek állapotáról állapítják meg, hogy a faluban élők mennyiben foglalkoznak környezetükkel. A programból erre a célra 400 ezer forintot kaptak, amelyből 19 ház homlokzatának felújításához járulnak hozzá. A tájház tetőszerkezetének javításához 300 ezer fo- rintot biztosított a program. ■ LÚZSOK LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 289 B 255 227 244 232 1930 1970 1994 1999 2002 lúzsok. dunantulinaplo. hu Az oldal a lúzsoki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A falu lakossága évek óta nem cserélődik, innen inkább elvándorolnak az emberek, minthogy ide jönnének. Igaz, eladó családi házat sem lehet találni, az ingatlanoknak olyan alacsony az ára, hogy még a jobb házakért kapott pénzből más településen csak viskót lehet vásárolni. Furcsamód ennek ellenére a faluba vetődő látogató mindjárt a település szélén házépítéssel találkozik. Vagyis a községben mégiscsak vannak olyan családok, akik bíznak a település jövőjében. Az önkormányzat is támogatja a letelepülőket, hiszen érdeke, hogy az emberek a faluban maradjanak. Az elmúlt években a három- vagy több gyermekes családok - ha építkezésre adják a fejüket - ingyen jutnak közművesített telekhez. Eddig öt családi ház felépítésére került sor. Nem paloták ezek, az építkezők a legolcsóbb típustervet választották, az építési anyagok vásárlásánál is az alacsony árfekvésű termékeket keresték. Az önkormányzatnak arra is gondja volt, hogy a házak elé járdát építsenek. Ez volt az első akció, ám valószínű, hogy a sikeren felbuzdulva egyre többen belefognának a házépítésbe. A helyi testület éppen ezért úgy döntött, hogy az igények kielégítésére újabb területet vásárol. Belterület viszont már nincs, a szántóföldet kell megváltania. A település határában aránylag olcsón hozzájutottak másfél hektáros birtokhoz, a telkek kialakítása 400 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Itt is öt házhelyet alakítanak ki, egyelőre viszont még nem lehet igényelni, hiszen nincs közművesítve. Erre is pályáztak, nyertek is másfél milliót a vezetékek kiépítésére. Persze jelentkezhettek volna a Széchenyi-terv szociális lakásépítésére is, hiszen lehet, hogy az államilag támogatott tömbházépítéssel a telkeken több családnak juttathatnának új lakást. Erről a megoldásról azonban lemondtak, mert mindent egybevetve arra a következtetésre jutottak, hogy az igénylők többsége hosszú távon a bérleti díjat nem tudná kifizetni. A lehetőséget viszont véglegesen nem vetették el, két év múlva újból napirendre tűzik a támogatott szociális bérlakásépítést. ______■ A i ) )
