Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-19 / 256. szám

12. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM 2002. Szeptember 19., csütörtök Gyorsforgalmi út Pécsen át A magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési ter­veiben a megyét érintően belátható idejű megva­lósítással csak az M6-M56 autópálya (Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Illocska - Horvátország) szerepel. Tartalmazza ugyan ja­vaslat az M65 jelű, általunk Dunántúl autópálya néven emlegetett út egy nyomvonal-változatát, de csak távlati elemként. Az M6-M56 autópálya részeként sikerült elfogadtatni az ún. pécsi bekö­tés, a Bóly - Mohács útszakaszt is, mint az M6 Barcs felé vezető későbbi ágának első részét. Az autópályákat sohasem egy város elérhető­ségéért építik, de ennek a szakasznak hosszú ideig Pécs lesz a végpontja. Ezért el kell érnünk, az út úgy valósuljon meg, hogy abból Pécs minél többet tudjon profitálni. A jelenlegi tervek szerint az autópálya nyom­vonala a várost délről nagy ívben elkerülné, és M< MÁSODIK ÜTEMBEN Szentlőrinc körül csaüakozna a mai 6-oshoz. „Eredményeként" a jó közlekedési lehetőséget kihasználó nagy léptékű beruházások, és velük együtt az adók az agglomeráció településein je­lennének meg, ugyanakkor a városi célpontok elérését szinte egyedül lehetővé tevő Siklósi úton a forgalom elviselheteüenül megnövekedne. Pécs közlekedésében ugyanis az átmenő forga­lom a célforgalomhoz képest elenyésző, ezért egyelőre nem a várost elkerülő tehermentesítő út megépítése a legfontosabb. Ezt a nyomvonalat második ütemként szerepeltetni kell a távlati ter­vekben, de első ütemként sokkal jobb lenne a 2x2 sávos gyorsforgalmi utat átvezetni Pécsen, mégpedig az erre legalkalmasabb területen a Pé­csi-víz melletti, K-Ny-i irányú folyosóban. A Mecsek lábánál hosszan elnyúló Pécsnek a K-Ny irányú közlekedés megoldása állandó gon­dot jelent. Az általam javasolt megoldással központi, állami for­rásokból épülhetne a sűrűn beépí­tett lakónegyedektől távol, de jól elérhető helyen a széles zöldsáv­ban ágyazott új'út, amely nem­csak a belvárosi forgalmat csilla- pítná, de feltárhatná, és vonzó fej­lesztési célponttá tehetné a mellet­te lévő, ma elhanyagolt, kihaszná­latlan területeket. Itt kaphatnának helyet a nagy tömegeket vonzó, nagy helyigényű regionális közin­tézmények, mint vásár- és konfe­renciaközpont, sportlétesítmé­nyek, szabadidőközpontok, de szolgáltató és környezetbarát ipari létesítmények is. M6S BALATON FELÉ A városi szakasz és a mai 6-os út közötti be­kötő szakasz körültekintőbb tervezést igényel, mivel vízvédelmi területen halad át, de a mű­szaki fejlettség mai színvonalán ez is megold­ható feladat. Elgondolásomnak régóta próbálom megnyer­ni a közlekedési szakembereket és a politikuso­kat - nem sok sikerrel -, de amikor tavaly a fran­ciaországi „magyar év" keretében rendezett kiál­lításom megnyitójára Lyonba érkeztem, meglepetten lát­tam, hogy ott a város polgár- mestere már meg is valósítot­ta hasonló elképzelését. A Párizs - Marseille autó­pálya építésének idején az ő ötlete volt, hogy azt egészen bevezetteti a belvárosba - a sűrűn lakott területeken ter­mészetesen alagútba süly- lyesztve. Kezdeményezése először nagy ellen­állást váltott ki, de később bebizonyosodott, hogy az elkészült útszakasz forgalma 80%-ban a belső, városi közlekedésből adódott. így Lyon alapvető közlekedési problémái hosszú időre megoldódtak - központi, nem városi pénzek­ből - majd pár éve, amikor az átmenő forgalom is megnőtt, megépítették az elkerülő szakaszt, és a korábbi pályarész már csak a városi forgal­mat szolgálja. Valószínűleg ennek az ötletnek is köszönheti Lyon polgármestere, hogy 20 éven keresztül újra és újra megválasztották. Dévényi Sándor, Kossuth-díjas építész, az Összefogás Pécsért Egyesület polgármesterjelöltje Dévényi Sándor Kortesbeszéd Ilyenkor választási kampány ide­jén, minden írás egyben kortesbe­széd is. Teljesen felesleges titkolni, hogy a szavak és mondatok külö­nös hangsúlyt kapnak. Különösen a hangsúlyok, de néha különösek azok a mondatok is, amelyekkel ki­településeinken találkozunk. Mi komolyan véve azt az elvet, hogy az emberekkel ott kell talál­kozni, ahol vannak. Hetek óta kinn vagyunk az utcán választási standjainkkal, és kint leszünk egé­szen a választásokig. Szombaton­ként a piacokon és a vásárcsarnok­nál, vasárnaponként a vásártéren, hétköznaponként pedig a város néhány egyéb forgalmas pontján várjuk szimpatizánsainkat és poli­tikai ellenfeleinket beszélgetésre, vitára, illetve az egyéni ügyes-ba­jos dolgok elintézésére, mivel minden helyszín egyben fogadó­óra is a funkcióban lévő képviselő­ink számára. Jóleső, és roppant megtisztelő az a bizalom, amely az emberek többségéből árad felénk. Ugyanak­kor nagyon kevés a direkt elutasító, vagy az agresszíven fellépő sze­mély. Természetesen vannak ilye­nek, amit megpróbálunk humorral, vagy csak megfelelő higgadtsággal kezelni, mert mi a programjainkat akarjuk népszerűsíteni, nem máso­kat szapulni. Álljon itt két példa a beszélgetésekből: Egy heves őr: - A Toller? Meg­mondták, hogy havi kétszázezret _______PÁRTHÍREK_______ SZE PTEMBER 20ÁN 15 órától 17 óráig dr. Mikes Éva országgyű­lési képviselő a Városháza 3. emeleti képviselői irodában foga­dóórát tart. SZEPTEMBER 20-ÁN 16 órakor Komlón, a Közösségek Házában, 19 órakor Pécsett, a Magyar- Német nyelvű Iskola Központ Tornacsarnokában (Tiborc utca 28/1.) lesz a Fidesz vendége Bayer Zsolt újságíró. FONT SÁNDOR, az MDF or­szággyűlési frakcióvezető-helyet­tese szeptember 19-én 15 órakor találkozik a villányi térség szőlős­gazdáival a Bock-pincében. Ma- gyarbólyban 18 órakor a Művelő­dési Házban falufórumon vesz részt dr. Habjánecz Tiborral, az MDF országos elnökségének tag­jával. Témája Baranya megye me­zőgazdaságának jövője. kell neki fizetni, és akkor kaphat valaki munkát a várostól. Persze így érthető, hogy hogyan vett házat Keszüben több tízmillióért! A válasz: - Tudja, ez olyan, mint a Jereváni Rádió! A hír részben igaz, hiszen Keszüben Laci nem vett, hanem nyert, és nem házat, hanem választást! Egyébként meg itt lakik Kertvárosban egy panelben. Szóróanyagok osztogatása köz­ben néhányan „köszönöm nem ké- rem”-mel elfordulnak, mások ag­resszívebben reagálnak:- MSZP-s lég­gömb? Inkább felkötöm ma­gam! - mordult fel egy fiatalem­ber.- Próbálja ki! - szólt a válasz.- Mit, a felkö­tést? - csattant fel a hangja.- Nem, a léggömböt! Ezt érde­mes felfújni! Várunk továbbra is mindenkit, szót váltani közös dolgainkról. Kér­jük Önt is, kedves olvasó, hogy ajánlószelvényét, ha eddig nem tet­te volna, hozza el nekünk, hiszen az ebben megtestesülő bizalom visszaigazolása annak, hogy mi szocialisták a városunk sokoldalú fejlődését szolgáltuk. ígérjük, ezt tesszük a jövőben is. Meixner András, MSZP városi elnök XXI. századi intelmek „... az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő..." - je­gyezte le intelmeit Szent István ki­rályunk még a 11. század hajnalán. Mi, magyarhoniak pedig - jó deák lévén - ezt meg is fogadtuk. Ma már 13 nép vére csörgedez az ere­inkben, és 1993 óta ezeknek a né­peknek lehetőségük van arra, hogy önkormányzási jogukat érdemben is gyakorolhassák. A jog nyelve egyszerűen csak kisebbségi önkor­mányzatoknak hívja őket.. A legnagyobb hazai kisebbség a cigányság. Lélekszámát 500-700 ezerre becsülik, s egyes előrejelzé­sek szerint a roma lakosok száma 2050-re már az egymilliót is elérheti. A témával foglalkozó tudósok szerint a cigányság problémái nem elsősorban nyelvi vagy kultu­rális, hanem inkább szociális és integrációs jellegűek. A munka- nélküliséget és oktatás területén felmerülő nehézségeket pedig nem lehet csak a kisebbségi jog keretein belül orvosolni. Bár az előző kormányok tettek lépéseket a felzárkóztatásra és az oktatásban tapasztalható lemor­zsolódás megszüntetésére, eled­dig a törekvés puszta szakmai-po­litikai illúzió maradt. Elég csak Jászberényre gondolni, ahol a ci­gány gyermekeket ide-oda dobál­ják az osztályok között, s a szülők magatehetetlenül szemlélik a tör­ténéseket. A különbségek csak nőttön-nőnek. Kossuth üzenete Természetesen örülök az olyan kezdeményezéseknek, mint az újfaj­ta finanszírozási támogatás beveze­tése, az alapítványi iskolák, romoló- giai tanszékek felállítása, de ennél sokkal nagyobb léptékű, és a társa­dalom összefogásán alapuló cselek­vésre van szük­ség. Mert amíg a cigány gyerme­kek szüleinek nagyobb hánya­da munkanélkü­liségben él, amíg egy középiskolai közösség kizárja soraiból a roma fiatalokat, amíg a rasszjegyek egyben a gyengeséget és alárendeltséget, nem csupán a másságot jelentik, nos, addig nem beszélhetünk a cigány kisebbség problémáinak hatékony kezeléséről. Itt élünk egymás mellett és kö­zösen akarunk segíteni hazánk, Magyarország felemelkedésén. És amíg ez nem valósul meg, addig ál­lamalapító Szent István bölcs intel­mei is üres szavak maradnak. Ma­gyarország pedig sohasem részesül azokban a javakban, melyekre tör­ténelmi szerepe, erőforrásai és kü­lönösen gazdag nemzetiségi-kultu­rális értékei méltán feljogosítják. Mi, cigányok pedig sohasem vá­lunk igazi, mások számára értékes nemzetiséggé. Várnai Márton, az Etnikai Fórum elnöke „Én hát mint Magyar, ismerve nemzetem jellemét és osztozva benne, én hazám jövendőjét nem a hatalomban hanem a szabadság­ban keresem. Beszéljenek ,erős kormányról’ azok, kik a ,rend’ ürügye alatt ura­lomra vágynak. Én azt hiszem, hogy a rendnek nincs erősebb biz-' tosítéka mint a megelégedés, melly csak szabadság alapján lehetséges. Én tehát ellene vagyok a központo­sítás eszméjének, én gyűlölöm a mindenhatósági irányt úgy a tör­vényhozó, mint végrehajtó hata­lomnál és soha sem fogok kezet nyújtani olly intézmények behoza­talához, mellyek egy részt ellenkez­nek az emberi jogokkal, miket az államnak védeni, s nem elnyelni kell; más részt ellenkeznek a politi- cai szabadsággal is, mert a hatal­mat csak a szabadság rovására le­het öszpontosítani. Én azt óhajtóm, hogy úgy az emberi jogok mint a political szabadság minden csorbí­tás ellen biztonságban legyenek. Ezen szempontból indúlva íme feljegyzem a vezéri elveket, mikre Hazám jövendő szerkezetét fektet­ve látni .óhaj­tóm’. Fő alap elv. a népfelség vagy is önkormányzat." Kossuth La­josnak ezekkel az örökbecsű szavaival is sze­retnénk hívni mindenkit szep­tember 19-én, csütörtökön, 19 órá­ra a Kossuth-szoborhoz, ahol az SZDSZ és MSZP közös ünnepségen emlékezik meg Kossuth Lajos szü­letésének 200. évfordulójáról. Be­szédet mond Magyar Bálint oktatá­si miniszter, Toller László Pécs vá­ros polgármestere, Bretter Zoltán polgármesterjelölt. Együtt Baranyáért Összefogni! - vallja immáron egy évtizede a jobboldal. Az összefo­gás nem csak a jobboldal válasz­tópolgárainak szóhasználata és kívánalma, hanem az elérendő cél eszköze, nagyot, jót alkotói összefogással lehet. Az összefogásnak akkor van értelme, ha az eredményes, 1998-ban a Fidesz-MDF részle­ges közös indulása és a FKgP-vel történő kormánykoalíció ered­ményes összefogást jelentett, így lehetett jobboldali kormányt ala­kítani. A 2002-es választásokon ellentétes előjelű - számunkra szomorú, de a baloldal számára eredményes - összefogással az MSZP partnert talált a liberális­nak már csírájában sem nevez­hető, inkább „Szocialista De­mokrata Szövetségben”. Az eddigi négy magyar válasz­tás közül háromban koalíciós szükséghelyzet alakult ki. S amíg a magyar választási rendszer nem változik, nem alakítják át angolszász irányban, azaz marad a vegyes megoldás, addig meg­marad a koalíciós társ, a partner iránti igény. Sajnos - azt kell mondanom természetes a nagy pártok törek­vése a két párt rendszer irányába. A két párt rendszeri struktúra ki­alakulása viszont - ez a nemzet­közi tapasztalat - komoly veszé­lyeket (háttéralkuk, összeját­szás) rejt. Ezek az összefüggések még inkább érvényesek az önkor­mányzati választásokon. Itt me­gyei, városi szinten is sok-sok je­lölő szervezet, párt méretteti meg magát. Több száz városi, megyei szint, sok-sok variáció lehetősé­gét hordozza. A cél a jobboldal sikere. Mi ezt akarjuk. Ézt sok helyen a közös, másutt pedig az önálló indulással érhetjük el. Az MDF Baranyában 1998-ban a megyei közgyűlési választásokon közös listán indult a Fidesszel. A lista jól szerepelt ugyan, egy mandátummal meg­előztük a szocialistákat, mégsem tudtuk a többséget megszerezni, mert nem voltak partnereink. AZ MSZP itt is a „Szocialista Demok­rata Szövetség­gel” és a füg­getlenekkel állt össze. Baranya me­gyében a 2002- es országgyűlé­si választások sikert hoztak a vidéki válasz­tókörzetekben. A négy körzet közül háromban a jobboldali jelölt győzött. Mohá­cson MKDSZ-es, Siklóson kisgaz­da, Szigetváron Pichler Imre, az MDF tagja nyert a Fidesz-MDF közös jelöltjeként. A megye és Pécs választási eredményeit ismerve egyetlen bi- zodalmunk és esélyünk a jelenle­gi szocialista-SZDSZ-es vezetés leváltására a megyei önkormány­zati, megyei közgyűlési válasz­tásnál van. Az 1998-as választás tapaszta­lata miatt is, mely szerint csak úgy lehet leváltani a baloldali megyei vezetést, ha ehhez van­nak társak, az MDF megyei vá­lasztmánya az önálló indulás mellett döntött. Tettük ezt azért is, mert bízunk a 4%-os küszöb lényeges meghaladásában. így reméljük a közgyűlési többség el­érését a Fidesszel együtt. Tesz- szük ezt azért is, mert megyén­ket szolgáló programunk, értékes személyiségeink vannak, akik tenni akarnak megyénk boldogu­lásáért. Összefogással „Együtt Baranyáért”. Dr. Habjánecz Tibor, az MDF országos elnökségi tagja Pécs gazdaságfejlesztésének feladatai Az ország gazdasági szerkezete el­len nyilván nem lehet rövid távon és egy Pécs nagyságú városból túl­ságosan sokat tenni. De ki lehet alakítani a várakozó és leosztó gaz­dasági szemlélettel szemben egy aktívabb szemléletet, amely szerint Pécs város polgárainak és a város- vezetésnek komoly és közös erőfe­szítéseket kell és érdemes tenniük, a város és a régió önálló gazdasági fejlesztéséért. Erre számos nyugat­európai és észak-amerikai példa van. Ennek megfelelően, ha meg­választanak polgármesternek, kü­lönös hangsúlyt kívánok fektetni arra, hogy minél erősebb önálló gazdaság felé haladjon a város. Eh­hez a következő konkrét terveim vannak. Pécs kiemelkedő tudományos és kulturális rangjának és teljesít­ményeinek figyelembevételével további külföldi cégeket kívánok .idetelepíteni. Arra fogok töreked­ni, hogy a lehető legkorszerűbb, környezetkímélő, magas képzett­séget igénylő iparágak jöjjenek vá­rosunkba. Elsősorban az informa­tika, a computertechnológia és a biotechnológia különböző ágaza­tainak megjelenését szorgalmaz­nám. Ezekhez a technológiákhoz megvan városunkban a szellemi és tudományos fölkészültség, és az ilyen jellegű cégek idetelepülé- sével számos új munkahely jöhet­ne létre. Kiemelten kívánom támogatni a város hagyományainak megfelelő magas minőségű kézműipari cé­gek fejlesztését, a nemzetközi piac­ba való minél jobb bekapcsolódá­sukat. Megválasztásom esetén a porcelán- és a kesztyűipar kiemelt támogatást kapnának. A gazdaság csak magasan kép­zett vállalkozók révén fejlődhet egy bizonyos szint fölé. A pécsi magán- vállalkozó réteg anyagi lehetőségei és tapasztalatai révén „minőségi ug­rás" előtt áll. Új, az európai és a vi­lágpiacon versenyképes vállalati ter­mék- és szolgáltatás-struktúrára van szükség. Ehhez szükség lehet vállal­kozóink nyugat-európai képzésére, tanulmányútjaira. Polgármesteri alapot kívánok létrehozni arra, hogy a pécsi vállalkozók nyugat-európai, észak-amerikai vagy távol-keleti ta- nulmányutakra mehessenek, ahol lehetőségük lenne az új típusú ter­melés, gazdaságszervezés megis­merésére, továbbá kapcsolatokat te­remthetnének. Miután számos olyan szakmun­kás végzettségű ember él Pécsett, aki szívesen vállalkozna, de vagy a tőkéje vagy a megfelelő szervezési ismerete hiányzik, egyrészt alapot kívánok létrehozni kezdő vállalko­zók támogatására, másrészt nyugat­európai vállalko­zók által úgyne­vezett „tanvállal­kozások" létre­hozását kívá­nom elősegíteni. Ez utóbbi főként a kisvállalkozás­ok serkentését jelentené. Szá­mos nyugat-eu­rópai országban láthatjuk, hogy vá­rosokban szinte minden utcában van egy kis pékség, kis kulturált vendéglő, kis szolgáltatóegység. En­nek megismertetését és az elsők lét­rehozását szolgálhatnák a tanvállal­kozások, ahol külföldi vállalkozók a pécsi érdeklődő fiatalokat taníthat­nák á kisvállalkozások sikeres kiala­kítására és működtetésére. A tanvál­lalkozások legjobb és a külföldiek vállalkozói által javasolt „végzősei­nek” a polgármesteri hivatal biztosí­taná az indulótőkét, még kidolgo­zandó pénzügyi megoldásokkal. A régió gazdasági vezető szere­pét azzal is meg szeretném erősíte­ni, hogy méltó helyet kívánok adni a pécsi EXPO területének a volt FEMA Áruház és a hozzá kapcsolódó terü­letek bevonásával. Gazdasági programom alapja, hogy a pécsieken múlik, hogy gyer­mekeinknek egy virágzó gazdaság várost hagyunk-e hátra, melyből nem kell eltávozniuk a magasabb jövedelem reményében, hanem maradéktalanul megtalálhatják bol­dogságukat. Dr. Témák Gábor, a Polgári Együttműködés polgármesterjelöltje 4 i j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents