Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-19 / 256. szám
a* Hi 2002. Szeptember 19., csütörtök KÖKÉNY B E M U T A T K O Z I K 9. OLDAL Az egyre szépülő Kökény Eddig is az egyik ékköve volt a Pécs környéki agglomerációnak ez az elmúlt évtizedben folyamatosan gyarapodó falu, de nemcsak lélekszámban növekedett, nemcsak letelepedők ostromolták, de részben a lakók összefogásának köszönhetően fejlődött életének minőségében, szolgáltatásaiban is.- Mindig is az összefogás volt jellemző erre a manapság fele-fele arányban horvátok és magyarok lakta településre - mondja Grisnik János polgármester. - Erre a legfrissebb példa, hogy a közelmúltban felépített 1,7 hektáros sportpályánknak - az edzőpályás szép labdarúgópályának - az új sportöltözője is rövidesen elkészül, és 90 százalékban társadalmi munkában. Az önkormányzatnak a beruházás szinte csak anyagköltséget jelentett. Az ácsmunkáit, a tetőfedést; a vízszerelést is mind helyi szakemberek végezték. Korábban a pogányiak fiókcsapata voltunk, de az a célunk, hogy a fiatalok itt helyben sportoljanak. 1999-ben alakultunk meg Kökény FC néven, és a megye III.-ból indulva ma már a megye I. B-ben focizik a csapat. A tömegsport révén testmozgásra, egy-két száz ember idejének tar? Hird kővágószőlős f Bogád Y^CwiWlJ Pécs - , . "7 \ 1" Nagykozár PellérdO Keszlj 1 Y"" Magyarsarlós f f* Kozármisteny \ ka'ff í gadány o / Gyód •mfttCt Lotíiárd KÖKÉNY LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 595 573 _|454 _| 457 452 i_ 1970 1980 1990 2000 2002 Grisnik János polgármester talmas eltöltésére is lehetőséget ad a sportpálya. A műemléki kápolnánkat is az idén tavasszal újítottuk fel közel 1 millió forint értékű közös munkával. Egyébként is az volt 1998-ban a célunk, amikor polgármesterré választottak, hogy szebbé, virágosabbá tesszük a települést, és erre azért mozgósítani, ösztökélni is kellett az embereket. Ma körül lehet nézni a falunkban! Még visszatérve a történelemre, a törökdúlás után boszniai horvátok alapították Kökényt, és 35 éve még 95 százalékban horvát lakosság élt itt, és az iskolában horvátot is tanítottak. 1979-ben a körzetesítéssel szűnt meg az intézmény, ezután a pécsi horvát iskolába íratták be sokan a gyermeküket, városba áramlás, illetve kitelepedések is jellemezték ezt az időszakot; de a nemzetiségi arányok a természetes asszimilációval, a házasságokkal is megváltoztak. Ezt azért is említem, mert most van küszöbön a német nemzetiségi önkormányzat létrehozása is; hiszen a kulturális sokszínűség csak javára válik a falunak, további pezsgést, összetartó erőt jelent.- A művelődési házat is életre kellett kelteni: a kezdetektől képviselő voltam, hivatásom szerint művelődésszervező, úgyhogy nekem nagyon jól jöttek a polgármesterséggel járó szervezési feladatok - ez az utóbbi az életnek szinte minden területét felöleli. A Pécsi Horvát Színháznál szervező titkár is vagyok - ha kötött munkarendben dolgoznék és nem volnának nagyon sokan, akik önzetlenül segítenek, nem győzném ezt a munkát. Most ünnepeltük a falu fennállásának 670., és a kápolna felszentelésének 235. évfordulóját: ebből az alkalomból elismerésben részesítettük mindazokat, akik sokat tettek a községért. Ötven embert tüntettünk ki, mert hiszem, hogy ahol megbecsülik egymás munkáját, ott mások is szívesen beállnak a sorba önbecsülésből is. A művelődési házba visszahoztuk az Idősek napját, az Anyák napját, élettel telt a ház, de hasonló volt a foci is; az volt az alapelvem, hogy olyan dolgokat kell bevezetni, működőképessé tenni, amelyek minél több embert hoznak össze. Most tervezem a nyugdíjasklub létrehozását, és szeretném, hogy a fia- talok-idősek egyaránt szervezett formában éljék közösségi életüket. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy Kökény már hetedik éve minden augusztus 20-án a Pécs Környéki Bosnyák Falvak Találkozójának a házigazdája, a hagyományokat és a közös történelmi múltat is ápoló eseményre két-háromszáz horvát nemzetiségű vendégünk is érkezik. Az ostromlott falu A könyvtárban falumúzeumot alakítottak ki A városközeli településnek nincs sok gondja a szolgáltatásokkal, a munkanélküliség is elenyésző. A Malomvölgyi-tó szomszédságában lévő, gyönyörű fekvésű, tiszta, rendezett településnek boltja, vendéglője, számos szakiparosa, vállalkozója és két háziorvosa is van. Már 20-25 éve a 10-15 percre lévő városba jár dolgozni a kökényi munkavállalók többsége. A mezőgazdasággal foglalkozó őslakosság hagyományosan a Reménypusztai Állami Gazdaságban dolgozott, és még mindig elég sok kökényinek a munkaadója a mostani Reménypusztai Rt. A privatizáció során visszajuttatott földeket is az rt. műveli. Otthon főként csak a régi téesztagok foglalkoznak még paraszti gazdálkodással, de már kizárólag csak háztáji alapon. A szarvasmarha mára teljesen eltűnt a faluból, a sertéstartás a családi ellátást segítő, kiegészítő jövedelemforrásnak számít. A városközeli helyzetből is adódik, hogy munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk, mindössze ketten részesülnek rendszeres 'szociális segélyben. A gyerekek óvodába és iskolába is Pécsre járnak - igen gyakran a szülőkkel együtt utazva. Az önkormányzat minden évben valamennyi tanulónak az alsótagozatos diáktól az egyetemi hallgatóig 4000 forint tankönyvtámogatást ad, és átvállalja a helyközi buszbérletek költségét is. Az is elmondható, hogy a jelenleg 573 lakossal számoló, az utóbbi években igen gyorsan növekvő Kökény nem pusztán a városból kitelepedni szándékozók ostromának van kitéve, de a fiatalabb korosztályok, fiatal házasok révén maga az itt lévő lakosság sem öregszik. Tavaly karácsonykor a csecsemőtől a 14 éves korúig egy híján száz gyereknek adhatott ajándékot az önkormányzat. Az is kétségtelen, hogy hozzávetőleg 200-an vannak a nyugdíjasok, de ebbe beletartoznak a fiatalabb évjáratú rokkantnyugdíjasok is. Ők karácsonykor 3000 forintot kapnak egy kis bensőséges ünnepség keretében.__________■ A falu vezetői Polgármester: Grisnik János (45, művelődésszervező). Alpolgármester: Taragyia György (47, vállalkozó) A képviselő-testület tagjai: Krizsics Tibor (44, szárítókezelő), Kovács Miklós (41, lakatos), Sárosi János (40, értékszállító), Rajos Gyula (59, nyugdíjas). Az önkormányzat német kisebbségi önkormányzat létrehozását tervezi. Az önkormányzat alkalmazásában áll Fekete István falugondnok, Sárosi Jánosné hivatalsegéd és Grisnik Jánosné rendezvényszervező. Háziorvos: ár. Horváth Bella és dr. Harai Magdolna. Gyermekorvos: dr. Papp Györgyi. A falu a pogányi körjegyzőséghez tartozik, körjegyző dr. Görcsös Judit. Kökény község testvértelepülése a horvátországi Dubosevica. Az önkormányzat címe: 7668 Petőfi utca 2. Telefon/fax: 72/462-045. ■ kökény, dunantulinaplo. hu Az oldal a kökényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert ____________A FALU TÖRTÉNELME_______________ Kö kény neve először 1332-1335 között bukkant fel az írásos forrásokban Koke, Kuké formában. Az 1542-es adólajstrom Teremhegy szomszédjaként jelöli. A mai Kökény növényi néveredetét nagyon sokan vitatják, inkább családnévből származtatják. A mai falut a török hódoltság után - a Szelistye környékéről elmenekülő magyarokat felváltva - boszniai horvátok alapítják meg a mai helyén. A történelem során a mező- gazdaságból élők mellett fazekasok is letelepednek a faluban, élve a közelben kitermelhető agyaggal. Szép katolikus kápolnáját 1767-ben Szent Kereszt tiszteletére építik és szentelik fel. A XX. század első felében szélmalom is működik itt, egészen 19454g. Az elmúlt évtizedekben a reménypusztai téesz és a közeli megyeszékhely jelentett megélhetést a gyorsan fejlődő falu számára. A fejlett infrastruktúrája és Pécs közelsége miatt is keresett Kökény a nemzetiségi hagyományok ápolásában is Baranya egyik legaktívabb települése. Szabályozott, virágos faluképben gondolkodnak Kökény, háttérben a Mecsekkel 1990-ben 452-en laktak Kökényben, 2000-ben már 595- en. Á növekedést a készülő falurendezési terv szeretné értelmes mederbe terelni. A község mérsékelt falufejlesztésben gondolkodik. A telkek kialaktítását és a leendő beépítéseket úgy szeretnék szabályozni, hogy a falu régies jellegét, utcáinak festői, finom íveket leíró vonalvezetését megőrizzék. Egykét parasztházat és az 1767-ben épült nagyon szép kis kápolnát szeretnék helyi védelem alá vonni. Magánházak építésére később lesz lehetőség egy 5600 négyzet- méteres terület felparcellázásával, ahol majd hat építési telket alakítanának ki. Nagyon sokat szépült a falu az elmúlt négy évben is: 800 tő rózsát, 80 facsemetét ültettek ki - mint annyi minden mást, ezt is társadalmi munkában végezték. Háromszor lett díjazott Kökény a „Kincses-Virágos Baranyáért” megyei versenyen, ez mellesleg 210 ezer forintot hozott a településnek. Új aszfaltozott út vezet a temetőhöz, és a Dózsa György utcát is továbbaszfaltozták; ez az utca lesz összekötve az 58 úttal, megkönnyítve a faluból való kijutást Harkány felé. Ebben az utcában erősítik a partfalat is közel 8 milliós pályázaü támogatással, és vápás betonút is épül mintegy 80 méteres szakaszon. A fásítás-vi- rágosítás folyamatos programja mellett a falugondnok a közterületet tartja rendben. A közművek közül csak a szennyvízcsatorna hiányzik a faluból. Az egyik megoldás az egyedi telepítésű gyökérzónás szikkasztó telepítése, a másik a pécsi hálózatra rácsatlakozni - az utóbbi megvalósítását részesítenék előnyben, de egyedül nagyon kis fogyasztónak számítanak ahhoz, hogy a 200 milliós beruházásra pályázni tudjanak. Maga a terv 1,5-2 millió forint, az önkormányzat azonban - amely a leghatározottabb tervei közt tartja számon a csatornázást és minden kedvező lehetőségre figyel - egyelőre még nem tud erre pénzt elkülöníteni. Elkötelező hagyományok Arany minősítés már a megalakulás után Az önkormányzati iroda falán oklevelek sora tanúskodik a tavaly alakult kórus arany minősítéséről, sikereiről, élet költözött a kultúrházba, újra megnyílt a könyvtár. A horvát kulturális hagyományok, a lakók hajlama a közösségépítésre jó alapokat adott ahhoz, hogy megvalósítsák a község vezetői, képviselő-testülete által is őszintén óhajtott célt: élettel tölteni meg a művelődési házat, klubokat létrehozni, programot kidolgozni a szabadidő közös eltöltésére. Ezzel együtt ki kellett alakítani a közösségi élet színtereit is: ismét csak társadalmi munka, áldozatkészség példázta, hogy a lakók és a faluvezetés céljai találkoznak. Rendbehozták a felújításra szoruló épületet, a leendő klubhelyiségeket, s ma már a bútorok vásárlásánál tartanak. Mellékállású rendezvényszervező segíti a közművelődési munkát. Van mire építeniük, a háború után megújították a kapcsolatukat a horvátországi Dubosevicával, a gyermekszínjátszó csoportjuknak lassan évtizedes hagyománya, múltja van Kökényben, immáron kiemelt eseményként rendezik meg az anyák napját, a gyermeknapot minden évben, és horvát nyelvtanfolyam is indult a ház falai közt. Most szeptembertől megnyílt az „András bácsi” táncháza, ahol néptáncot tanulhatnak a gyerekek. 2001 áprilisában alakult meg a neves kökényi kántortanítóról elnevezett nemzetségi kórusuk, a Matusek László Vegyeskórus is. Matusek László volt az, aki korábban a pécsi August Senoa Asz- szonykórust is vezette. A kökényiek horvát népdalokat és egyházi énekeket előadó kórusa már tavaly nyáron, megalakulásuk után nem sokkal arany minősítést szerzett Tótszerdahelyen, a Horvát Nemzetiségi Kórusok Fesztiválján. A Horvát Nemzetiségi Nap alkalmából énekeltek már a Pécsi Székesegyházban is, szeptember 29-én pedig Zágrábban lépnek fel egyházi rendezvényen a Pogányi Asszonykórussal, a pécsi August Senoa Asszonykórussal és a siklósiak horvát kórusával együtt. A napokban újra megnyílt a könyvtár horvát és magyar nyelvű könyvkínálattal, péntek délutáni nyitva tartással. A könyvtár- helyiségben újdonság az ott berendezett szép néprajzi szoba is a horvát paraszti élet eszközeivel, tárgyaival. A egyre gyarapodó néprajzi anyag egy későbbi falu- múzeum alapja lehet. _________■ i > » A HORVÁT VEGYESKÓRUS a bazilikánál adott hangversenyl
