Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-18 / 255. szám

8. OLDAL , . .... ___________________________________________________________________G A Z D A S A G I TŰKOR 20 02. Szeptember 18.. szerda : BMB RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. szeptember 17.) Borsodctiem 4 950 Ft ű Egis 11895 Ft ű' Matáv 786 Ft ű Mól 5 300 Ft ff OTP 2170 Ft o Richter 12 560 Ft 5 TVK 4 400 Ft ű Zalakerámia 1460 Ft ff BUX: : 7450,89-0,28% eltérés az előző záróértékhez képest BU 7700 X INDEX IX. 11-17-IG 7631,16 i ! 7600 __ % i 7382.5« 1 ! 7500 ; Ww; 7400 7300 : 7428,09: : ! 7450,891 pont Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,89 Cseh korona 7,98 Euró 243,23 Japán jen (100) 205,02 Lengyel zloty 60,45 Svájci frank 165,32 Szlovák korona 5,60 USA-dollár 253,00 __________Hírek__________ KÁ RTYA. Az Ipartestületek Or­szágos Szövetségének (Iposz) vállalkozó tagjai is igényelhetik a Széchenyi Hitelkártyát, illetve annak szolgáltatásait. Ennek az a feltétele, hogy a helyi ipar­testületek együttműködési meg­állapodást kössenek a hitelkár­tya ügyeit intéző KA-VOSZ Rt.- vel. Az Iposz vezetése szorgal­mazza, hogy minél több helyi szervezete kösse meg e szerződést, europress MEGTAKARÍTÁS. A háztartá sok megtakarítása augusztus­ban 14,7 milliárd forinttal, a nettó pénzügyi vagyon 40,8 milliárd forinttal növekedett. A jegybanki összegzés szerint el­sősorban a részvényárfolyamok emelkedése miatt, 9,8 milliárd forint átértékelődési nyereség képződött. így összességében ez év augusztusában piaci áron 40,8 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, mti BOJKOTT. Görögországban újabb, négynapos, a zöldség- és gyümölcsféléket érintő vá­sárlási bojkottot szervezett a fo­gyasztói szövetség az euró be­vezetése miatti drágulás elleni tiltakozásul. A bojkott első nap­ján 70 százalékkal csökkent a zöldség- és gyümölcsáruk bolti, és 40-60 százalékkal azok piaci eladása. A fogyasztói szövetség az akció kiterjesztésével fenye­getőzik, ha nem csökkennek az árak. europress TÁMOGATÁS. Az almaterme­lők csak akkor jogosultak a ki­logrammonként ötforintos tá­mogatásra, ha legalább tízforin­tos áron értékesítik az almát a feldolgozók részére - áll az ag­rártárca közleményében. Szep­tember elején tették közzé, hogy az állam 2,7 milliárd fo­rintos anyagi támogatásban ré­szesíti az almatermelőket. Az idén a szakértők szerint mint­egy 470 ezer tonna almatermés várható, szemben a múlt évi 600 ezer tonnával, europress TÓREHABILITÁCIÓ. A Bánki tó felújítása 268 millió forintba került. Az önkormányzat a pá­lyázatokhoz szükséges saját erőt a Tó Motel eladásával teremtette meg. A beruházás révén 7,5 hektárra nőtt a tó vízfelülete és javult a vízminő­sége is. EUROPRESS ____________ ■ Ol csóbb autó, drágább szerviz Tíz év alatt több mint kétszeresére nő az autók száma fotó: europress/diósi imre Budapest Az új európai uniós szabályo­zás liberalizálja az EU gép­kocsipiacát - ami az árak uni­ós kiegyenlítődéséhez vezet és megszünteti a márkakeres­kedők azon kötelezettségét, hogy szervizt tartsanak fenn. A Gépjármű Márkakereske­dők Országos Szövetségének elnöke a következő évekre ha­zánkban az autóárak enyhe mérséklődését és a szerviz­díjak jelentős drágulását va­lószínűsíti. Az előrejelzések szerint draszti­kus átalakulás előtt áll az Európai Unió gépjármű-kereskedelmi pia­ca. Az október 1-jén, egyéves tü­relmi idővel életbe lépő új törvé­nyi szabályozás liberalizálja a pi­acot, ahol ma az egyes országok­ban jelentős, gyakran 50 százalé­kos árkülönbséggel vásárolható meg ugyanaz a gépjármű. A ked­vezőbb áron értékesítő kereske­dők előretörése nyomán a piaci szereplők száma a mainak egy- harmadára csökken: tanulmá­nyok szerint megpecsételődik azon kisebb kereskedések sorsa, amelyek évi 50-80 gépkocsit ad­nak el, 2005-re pedig az 500-as darabszám alatt értékesítők anya­gi bázisa is felemésztődik. A libe­ralizáció másik eleme, hogy a jö­vőben egy szalonban több márka is értékesíthető, vagyis „nem él­vezhet egy márka privilégiumot az autószalonban”. Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szö­vetségének (Gémosz) elnöke az Europressnek elmondta: az EU-n belüli árkülönbség egyik fő oka az, hogy az egyes tagállamokban eltérő mértékű adók és egyéb terhek rakódnak a gépjárművek nettó árára. Az autógyárak pedig ezt, illetve az adott ország fizető- képességét figyelembe véve, elté­rő árakon szállítják a járműveket. Dániában, Finnországban vagy Görögországban például kedve­zőbbek a gyártók átadási árai - míg Németországban, Svájcban, Nagy-Britanniában drágábbak. Az új szabályozás szerint a jövő­ben az átadási árakat egységesíte­ni kell, és a törvény az árakra ra­kódó közterhek harmonizálását is előírja egy tízéves időszakon belül, amelynek végére a Gémosz elnöke 15-20 százalékos árelté­rést valószínűsít az unióban. A szakma jövője szempontjá­ból a szövetség tagjai optimisták, mert hazánkban ezer lakosra 245 gépkocsi jut, ám ez az arány - az elképzelések szerint - tíz év alatt megközelíti az EU-tagállamok 548-as darabszámát. Ehhez éven­te 280 ezer gépkocsi eladása szükséges a jelenlegi kettőszáz- egynéhány ezerrel szemben. Ma­gyarországon viszonylag drágák a gépkocsik, így idehaza hosz- szabb távon az autóárak enyhe mérséklődése várható. Az új uniós szabályozásnak az a legvitatottabb pontja, hogy a márkakereskedők a jövőben nem lesznek kötelesek szervizt fenntartani - miközben ugyanez a törvény 2007-től kötelezővé teszi a kiszolgált autók „recik- lálását”, vagyis szétbontását. A Gémosz nem ért egyet a szerviz­kötelezettség megszüntetésével, és a nagy autógyárak is azt java­solják a márkakereskedőknek, hogy később is biztosítsák a je­lenlegi komplett szolgáltatási kört. Ha piaci alapon mégsem marad fenn a fogyasztók által igényelt javítói, alkatrész-keres­kedői hálózat, akkor vagy a gép­kocsigyártók lesznek kénytele­nek ilyen egységeket létrehozni, vagy pedig megnövekszik a ki­sebb műhelyek jelentősége - ám mindkét esetben az árak érezhe­tő emelkedése valószínűsíthető. Utóbbi érzékenyen érintené a magyarországi autótulajdonoso­kat, illetve üzemben tartókat, mert előrejelzések szerint a ha­zai autószervizek rezsióradíja négy éven belül - ilyen ésszerűt­len szabályozás nélkül is - eléri a 60 eurós EU-árszint 75 százalé­kát, vagyis a mai 5000 forintról 10-11000 forintra szökik fel. DÓCZY LÁSZLÓ ■ Bemutatkozik az új Space Star ■ Jubileumi modellek, jubileumi áron ■ Jubileumi csekk ■ Jubileumi szervizajánlat ■ Akár 750 OOO Ft árelőny! Az Ön Mitsubishi márkakereskedője: Satum Service Kft. 7632 Pécs, Siklósi u. 45. Tel.: (72) 448-203 Páratlan vezetési élmény. Mitsubish A MITSUBISHI MOTORS Élje át velünk az ősz legszebb pillanatait! A Mitsubishi szüreti jubileum alkalmából fantasztikus ajánlatok közül választhat márkakereske­désünkben. Szeptember 20. és október 6. között gazdag felszereltségú jubileumi modellekkel, jubileumi szerviz ajánlattal és páratlan kedvezményre jogosító Carisma-csekkel várjuk Önt! Látogasson el hozzánk, hogy a jubileumi napok alkalmából bemutassuk Önnek a Mitsubishi legújabb fejlesztését, az új Space Star modellt! Szüreteljük együtt a Mitsubishi gyümölcseit, és a gazdag kínálatból egy édes meglepetés biztosan az Öné! Kezelik a hulladékot Kecskemét Tegnap aláírták Kecskeméten a Duna-Tisza közi Nagytérség szilárdhulladék-kezelési programjához kapcsolódó konzorcionális szerződést. Ennek eredményeképpen 2006-ig a városban 1,3 milli­árd forint értékű beruházás valósul meg. A Környezetvédelmi Minisztéri­um által koordinált hulladékgaz­dálkodási programot az Európai Unió támogatja, ISPA-pályázat keretében. A pályázaton 49 tele­pülés vesz részt, a beruházás gesztora pedig a ceglédi önkor­mányzat. A beruházás legfonto­sabb része a regionális hulladék- lerakó, amely szintén Cegléden épül majd meg. A 2003-2006 között megvaló­suló teljes hulladékgazdálkodási projekt költsége 6 milliárd forint, amelynek fele uniós támogatás, 40 százaléka kormányzati támo­gatás, tíz százalék pedig a tag ön­kormányzatok által vállalt önerő Kecskemét térségi funkciójábó következik, hogy itt 1,3 miilián forint értékű beruházás valósu meg. A város részéről szüksége: önerő 250 millió forint, amelye 2002-2006 között évekre lebont va kell biztosítani. Kecskemét képviselő-testületi még tavaly döntött arról, hogj a Saubermacher Magyarország Kft.-vel közösen létrehozza í Kecskeméti Regionális Hulladék lerakó Közszolgáltató Kft.-t. Ez utóbbi beruházásában létrejött £ Kecskeméti Regionális Hulladék lerakó, amely idén májusbar kezdte meg hivatalos működését A beruházás már folyamatbar volt, amikor a város közgyűlése azt a döntést hozta, hogy csatla­kozik a Duna-Tisza közi Nagytér­ség hulladékgazdálkodási pro­jektjéhez. Az új megállapodás ér­telmében az ISPA-támogatásból megépülő létesítményeket mái meglévő közszolgáltató szerve­zetek üzemeltetik majd. ___ TAKÁCS VALENTINA Tí z év alatt felére csökkent Magyarország ma csupán a GDP 0,9 százalékát fordítja kutatás- fejlesztésre, ebből 0,5 százalék az állam, 0,4 százalék pedig a vállalkozói szféra hozzájárulá­sa. Az idei évben 1,1 százalékra emelkedhet e mutató, de a kuta­tásra és fejlesztésre szánt pénz­összegek jelenleg a GDP száza­lékában kifejezve kevesebb mint a felét teszik ki az 1990. évinek - hangzott el a Világgaz­dasági Kutatóintézet konferen­ciáján. Pedig a szakértők szerint a kutatás-fejlesztési tevékeny­ség (K+F) akkor gyakorol érez­hető hatást egy ország gazda­sági növekedésére, ha az e célra fordított pénzek az ország brut­tó hazai termékének (GDP) leg­alább 2-3 százalékát elérik, í vállalati, vállalkozói szféra hoz­zájárulása pedig legalább a GDF 1 százalékát teszi ki. Ha egy or­szág összesen a GDP 1 százalé­kát fordítja K+F-re, az lényegé­ben nemzetgazdasági hatások nélkül marad. Hazánkban K+F tevékenység­gel a munkában állók alig 0,6 százaléka foglalkozik. A nagy külföldi cégek e téren is jelentő­sen előre törtek: a beruházások­ban immár 57 százalékos a része­sedésük, a vállalati K+F ráfordítá­soknak pedig közéi 80 százalékát ők valósítják meg. __ DÓCZY Ki emelt szerepre-készülnek PÉCS-----------------------:-------------------­A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt szerepre készül mind a hazai vállalko­zások EU-csatlakozás előtti felkészítésében, mind pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv elő­készítésében és megvalósítá­sában. A gazdasági önkor­mányzat mindezt együttmű­ködési megállapodásban rög­zítette a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hi­vatalával. Az ősz folyamán megkezdődik a hosszú távra szóló magyar társa­dalmi-gazdasági országprogram készítése. Mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke hangsúlyozta, a gazdasági önkormányzat kiemelt szerepre készül mind a lehetősé­gek, tervek feltárásában és össze­hangolásában, mind pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv előké­szítésében és megvalósításában. A kamarák tagságukkal - az agrárium kivételével - a teljes ha­zai gazdaságot reprezentálják, kiváló kapcsolatokat ápolnak ré­giós és országos szinten is az együttműködő, illetőleg a társ­szervekkel. Ez a kiterjedt hálózat garantálja az országprogram és a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges információk minél szélesebb körét, lehetővé teszi a párhuzamosan futó elképzelések ütköztetését, illetve súlypontok szerinti összehangolását. Az elvégzendő feladat kiemel­ten fontos, mert nem csak az or­szág integrációs pozícióját hatá­rozhatja meg pontosan, hanem lehetővé teszi az Európai Unió felzárkóztató és kohéziós alapja­inak, forrásainak elérését is. Erre pedig nem csak a gazdaság egé­szét, hanem az egyes vállalkozó­kat is fel kell készíteni. A feladatok elvégzésére együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara. A Parragh László, illetve Barátit Etele politikai államtitkár által szentesített, határozatlan időre szóló keretmegállapodás első lépcsőben a magyar vállal­kozói réteg EU-csatlakozás előt­ti felkészítését szolgálja. Egy kö­zös képzési program keretében olyan információs rendszer ki­dolgozását irányozták elő, amely korszerű, számítógépen elérhető tájékozódási lehetőségeket bizto­sít a támogatások fogadására. Hasonló céllal kiadványok köz­zétételét tervezi a hivatal és a ka­mara. Az együttműködés fontos eleme, hogy a hivatal a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása és megvalósítása során a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetőleg a területi kamarák szak­értőire támaszkodik. KASZÁS ENDRE Logisztikai központ Megkezdődött a Budapesti Intermodális Logisztikai Köz­pont (BILK) megvalósítása, az el­ső, mintegy 20 ezer négyzetmé­ter alapterületű raktár épületei­nek tervezése. A 100 hektáros te­rületű központ Magyarország egyik legnagyobb logisztikai be­ruházása lesz. 2006-ig 110 ezer négyzetméter raktárterület és 6 ezer négyzetméter irodaterület épül. 2010-re pedig több mint 200 ezer négyzetméter raktárral és 10 ezer négyzetméter irodával rendelkezik majd a központ. A BILK 70 ezer konténert kezel majd a 2003-as induláskor, amely 150 ezerre emelkedhet. A megvalósításhoz mintegy 30 milliárd forintos uniós és kor­mányzati támogatás áll majd ren­delkezésre. EUROPRESS

Next

/
Thumbnails
Contents