Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-18 / 255. szám

6. OLDAL LÁNY CSÓK B EMUTATKOZ I K 2002. Szeptember 18., szerda _____A FALU TÖRTÉNELME__________ A faluban ma is annyi szép lány, no meg asszony él, hogy akár hihetünk is a legendának, miszerint a mo­hácsi csata után a környező településeket a pusztu­lástól az itteni, gyengébbik nemhez tartozók a szultán­nál kegyelemért könyörögve megcsókolták a ruhája szegélyét, s ezért lett a község Lánycsók. írásos em­lékekben először 1093-ban bukkan fel Lanchuk alak­ban a neve, e dokumentum szerint I. László a pécsi püspökségnek adományozta a falut, majd a 14. században a baranyai főesperesség- hez tartozott. Azt, hogy igen régi a település, a területén feltárt számos régészeti lelet igazolja, melyek a kőkorszaktól kezdve valamennyi kor és azok kultúráinak jegyeit viselik. Laktak itt már többségében szerbek, aztán a múlt század közepén a népesség 60 százalékát a németek, ki­sebb hányadát a horvátok és a magyarok alkották, s bár arányaiban né­miképp változott, de ma is hasonló a lakosság összetétele. A NAGYBOLDOGASSZONY tiszteletére 1766-1773 között épült ka­tolikus templom előtt álló világháborús emlékművet a közelmúltban újították fel, és a környezetét is rendezték. _____________________■ Lá nycsók fejlődése töretlen Ebben a faluban a képviselők évek óta nem vesznek fel tiszteletdíjat a munkájukért, a já­randóságukat például egy ideje a községháza felújítására költik. A rendezett, tiszta település évente több új házzal gyarapodik, s a minden igényt kielégítő sportcentrumukat még egy uszoda létesítésével tervezik teljessé tenni. Lánycsók a 90-es évek elejétől összközműves tele­pülés, ráadásul náluk előbb készült el a szennyvíz- rendszer, mint az egész falut behálózó gázközmű is. A 16 kilométer hosszúsá­gú, belterületen lévő utcák burkolatának mindegyikét felújították, a járdák javítását folyamatosan végzik, s e munkára egy külön brigádot foglalkoztat az önkormány­zat. Sokat költenek korsze­rűsítésre, fejlesztésre min­den évben. Takarékos gaz­dálkodással a költségveté­sükből évről évre nagyobb összeget tudnak önrészként biztosítani az ütemezett te­endőkhöz, és a szakmailag is megalapozott, jól előkészí­tett feladataikhoz rendre kapják a pályázati támogatá­sokat is. Szinte csak címsza­vakban lehet említést tenni mindarról, ami az el­múlt egy évtizedben készült Lánycsókon: a közmű- beruházások mellett építettek egy sportcsarnokot, világháborús emlékművet, a német kisebbségi ön- kormányzat részére vásároltak egy ingatlant, felújí­tották a Népházat, az idősek klubja és az óvoda épületét, az autóbusz-megállókat, a községben lé­vő, út menti kereszteket. Gépkocsit vásároltak a há­ziorvosi szolgálat és a gondozási központjuk szá­mára, hozzájárultak a gyógyszertár nyitásához, a Faluszövetkezet megalakításához, a Suzuki szalon létesítéséhez, bevezették a fogászati szakellátást, kábeltévés hálózatot építettek íti, és támogatták az önerőből otthonteremtőket. Több ütemben korsze­rűsítik az iskolát, szaktantermeket, diákklubot ala­kítottak ki, lassan befejezik a községháza felújítá­sát, illetve a belterületi vízel­vezető árkok rendezését.- Miután nálunk az építé­si kedv nem csökkent, ön- kormányzatunk egyik leg­fontosabb feladata lesz az újabb telekalakítás, amire két lehetőségünk adódik: az újtelepi részen folytatjuk a közművesítést, vagy a belte­rületi kerteket nyitjuk meg - mondta Hadra József polgár- mester. Megjegyezte, a ké­szülő településrendezési tervben hamarosan már konkrét ajánlattal állnak elő ezzel kapcsolatban a házat építeni szándékozóknak. Reményeik szerint központi forrásból támogatást kapnak az iskola további fel­újításához, továbbá a tervezett jelentős beruházá­sukhoz, egy uszoda létesítéséhez. Ez utóbbi számá­ra a sportcsarnok mögött adott a területük is. Nemzetiségek Külföldön is munkavállalók Hadra József polgármester A falu lakóinak közel felét kitevő németség hagyománya ápolására létrehozott kulturális csoportjai­val messze földön hírnevet szer­zett már a településnek. Színesítik a helyi rendezvényeket, csakúgy, mint a vegyes kar, a négy zenekar, és a roma kisebbség tamburásai. Rövidesen talán a horvátok is elő­rukkolnak egy csoporttal, ők most készülnek külön önkor- mányzatot alakítani. _ ■ Lánycsók lakóinak a száma idén ja­nuárban 2752 fő volt, s a munkaké­pes korúak közül 200-nál nem több az állástalan. A legnagyobb foglal­koztató az önkormányzat, az intéz­ményekben együttesen száz em­bernek a munkaadója, 125 vállal­kozó él itt, s amellett, hogy a helyi kisebb üzemekben többen dolgoz­nak, Mohácsra, Bolyba, Pécsre jár­na naponta, sőt évek óta hivatios munkavállalók a lánycsóki mester­emberek Ausztriában és Németor­szágban. A családok szorgalmát jel­lemzi, hogy a 850 ház szinte mind­egyike jó karban lévő, a 60-as évek után épült 250 új ház, s régieket sorra komfortosították, felújították. A közterületek rendben tartására sokat áldoz az önkormányzat, míg a magánházak portái a tulajdono- sok igényességét tanúsítják. ■ Elöljárók Polgármester: Hadra József, a polgármester: Wehring Vilmos. A testület tagjai: Balogh Árpa né, Bámcz Mátyás, FarkasnéBőv Ágnes, Horony Béla, Kern Lászl Kratofilné Zeitvogel Éva, dr. Szű Béla, dr. Várhegyi Zoltán. Körjeg ző: lloskityné dr. Pantyata Ágnes. A német kisebbségi önko mányzat elnöke: Kratofilné Zei vogel Éva, tagjai: Balogh Feren Bayer Antalné, HahnÁdám, Wa hoffer Zoltánná. A cigány kisebbségi önko mányzat elnöke: Orsós Sándor, táj jai: Babghné Mihálovics Zsuzsa na, Kovács Páer, Orsós Sándomé. A Liederkranz kulturális egyi sülét elnöke, és a német honismi réti szakkör vezetője: Schwor. kopfÁdámné. A Lungo Drom Egyesületet i a Rajkó Zenekart Orsós Sándc vezeti. A sportegyesület vezetőjt Csala Nándor. A nyugdíjasklub vezetői: Q di György és Szalai Mihályné. , A vegyeskar vezetője Hárs Tibo né, a német önkormányzat énekk, rát Rittlinger Rita, a zenekaruk; Gilbert János vezeti. A hagyomány őrző tánccsoport vezetője: Fiiak vity István. A községi Kolping-sze: vezet vezetője: Szabó Vilmos. i lányosok, dunantulinapb. hu Az összeállítás a lánycsóki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária VÉMÉND BEMUTATKOZI K A KÖZSÉG TÖRTÉNELME A települést mint Emont említi elő­ször írásos forrás a XIV. század ele­jén, Vernénként 1715-ben szerepel elsőként. A török időkig csak ma­gyarok lakták. A mohácsi csata előtt szerbek te­lepedtek itt le, ez a tendencia foly­tatódott a XVII. század végétől. A németek a XVIII. században kezd­tek érkezni Véméndre. A szerbeket az első világháború utáni optálás, a németeket a második világégés utá­ni kitelepítés ritkította meg. Utóbbiak közül több család helyét székelyek, felvidékiek vették át. Csak a víz hiányzik Komplett, szállításra és parkgondozásra alkalmas géppark, valamint mindenes önkormányzati dolgozók gondoskodnak a véméndiek komfortérzetéről. Ugyanezt szolgálják az ápolt zöldterületek, a felújított utak és járdák. Az önkormányzat és a külföldön élő, de a véméndieknek hálás pol­gárok évekig tartó gyűjtőmunkájá­nak köszönhetően a településnek minden szükséges jármű rendel­kezésére áll. Saját szemét- és ha­lottszállító autójuk, buszuk és há­rom mentőjük van. A közterületek gondozására két önjáró fűnyírót használnak, a terek, parkok, de fő­leg a temető rendje párját ritkítja. Ezenfelül Véménd büszkélkedhet a térség legjobban felszerelt ön­kéntes tűzoltóságával. Trábert András polgármester- A lakosság megelégedésére szolgáltak az elmúlt évek beruhá­zásai is - mondta Trábert András polgármester. - Az utóbbi időben évről évre gondoskodtunk az utak, járdák burkolásáról vagy felújítá­sáról, ezek túlnyomó többsége ma újszerű állapotú. Sikerült megol­danunk a korábban sok gondot okozó csapadékvíz elvezetését is. Pazar látványt nyújt kívül-be- lül az 1994-ben felújított iskola, panzióvá kialakított tetőtere és az 1995-ben elkészült, az azóta fel­újított parkettájú és új bejárattal bővített sportcsarnok is, amely számos sikeres rendezvénynek ad otthont. A munkában az ön- kormányzat négyfős, több szak­mában jártas brigádja is részt vett, jelentősen csökkentve a költ­ségeket. A közművek közül csak a szennyvízelvezetés hiányzik, en­nek megoldását keresi a település vezetése. A teljes önállósághoz azonban egy új vízlelőhelyet kell feltárniuk, mivel a jelenlegi elnit- rátosodott, így az ivóvíz zöme pénzért Fékedről érkezik. A falu gazdái Véménd polgármestere Trábei András (68), alpolgármester Várnái János (50), vállalkozó, i képviselő-testület tagjai: Dárda Gergely (50), malom üzemág-ve zető, Demeter Dezsőné (57) óvodaigazgató, Flódung Józse (33), kelmefestő, Hahn Jáno (52), falugondnok, Horváth Ete le (53), kultúrház-igazgató, Kq tár Antal (55), vállalkozó, Trá bért Péter (49), műszerész, Zim mer Zoltán (24), méhész. Vé ménd és Feked körjegyzője di Réder Rudolf. Az iskola igazga tója Szatmári Zoltánná, a tele pülés körzeti orvosa dr. Szebert nyi Zsuzsa, fogorvosa pedig di Kellner Éva. ___________________________i Kulturális és A közel 1650 fős település la­kosságának mintegy hatvan százalékát a német ajkúak adják. Érthető hát, ha a tele­pülés kulturális életének is elsősorban ők a résztvevői. A kultúra és a hagyományőrzés komoly hangsúlyt kapott Vémén- den. Ezen munkálkodik a német tánccsoport, gyermektánccso- port, fúvószenekar és énekkar, a Székely Pávakör és a nevével el­lentétben több nemzetiség részt­vevőit tömörítő Magyarországi If­jú Németek Közössége. Elsősor­ban a közös időtöltésre való igény hozta össze a közel ötven főt számláló nyugdíjasklubot, de az aktív idősek a hagyományok ápolásából is kiveszik a részüket. A legnagyobb sikereket a jövő­re 30 évgs fennállásukat ünneplő táncosok tudhatják magukénak: több nívódíj mellett 1996-ban az országos német táncfesztivál kü- löndíját, három évvel később le­sportsikerek gendás lakodalmasukkal pedig a nagydíját szerezték meg. Az idén 15 éves fúvószenekar tagjait Gász Mihály nevelte, ifj. Hahn János tőle vette át a csoport vezetését. Véménd igen élénk kapcsola­tot tart fenn több német telepü­léssel is. Mietingennel és Herrlin- gennel a közös kultúra a kapocs: kulturális egyesületeik éyről évre meglátogatják egymást. A mietin- geni ifjú fúvósok nemrég egy he­tet töltöttek a baranyai települé­sen. Több idős hamburgi a máso­dik világháború óta lehet hálás a véméndieknek: a német város bombázása után az akkori iskolá­sok itt leltek ideiglenes otthonra. Horváth Etele a kulturális cso­portokon kívül a helyi sportegye­sület vezetője is. Büszke lehet p Kajtár Csaba által irányított fut­ballcsapatra, amely az idei idény­ben feljutott a megyei másodosz­tályba, és ott is az élmezőnyben tanyázik.* ‘ Véménd, a vállalkozó község A településen negyvenöt vál­lalkozás működik, az ipar­űzési adóból jelentős a csalá­di gazdaságok részvétele. A legnagyobb foglalkoztató Vé- ménden mégis a Boly Rt. A Boly Rt. közel száz véméndinek ad munkát. Sokan a tehéntelepen, vagy a közeli földeken dolgoznak. A településen működtet a cég egy malmot is, ahol kukorica- és szója- liszt készül, a termékek zömét kül­földön értékesítik. Csakúgy, mint sok hasonló településen, Vémén- den is az önkormányzat a második legnagyobb foglalkoztató: a polgár- mesteri hivatalban, az iskolában, az óvodában csaknem hatvanan dolgoznak. Két varroda összesen 3040 főnek ad munkát, igaz, az egyiknél igen gyakran változik a bérlő személye. Egy siklósi vállal­kozás tervei között szerepel, hogy csomagolóanyag előállítására üze­met létesít Véménden. Jelentős a te­lepülésen a kis- és középvállalkozá­sok száma, palettájuk igen színes. A negyvenöt vállalkozó között akad könyvelő, több méhész és asztalos is. Bár országszerte vissza­szorult a családi mezőgazdasági vállalkozások szerepe a gazdaság­ban, Véméndet elkerülte ez a ten­dencia. A 12 családi gazdaság mindegyike nagynak mondható: közülük a legkisebb is ötven hektá­ron működik. A településen ko­moly hagyományai vannak a vadá­szatnak, a véméndi egyesületnek jelentős bevételt jelentenek a kül- földi vendégvadászok. _________■ ve mend. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a véméndi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla FALK JÓZSEF tíz éve kezdte el építeni a Véménden tanyának hívott ámbár várkastélynak is beillő panzióját. A korábban szülei száműze tése miatt Németországban élő férfi nyugdíjasként tért haza Véménd re, és büszke származására. Munkájára is az lehet: eddig minden ven dégét elképesztették a „tanyán” uralkodó luxuskörülmények. ______i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents