Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-17 / 254. szám
2002. Szeptember ÍZ, kedd ERDŐSMECSKE BEMUTATKOZIK 11. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME A település története a kora középkorig nyúlik vissza. A környék a pécsváradi bencés apátság első birtokai között szerepelt már 1015-ben, de a XI. század elején még lakatlan terület volt. Erdősmecske neve 1200 körül bukkant fel először az írott emlékekben, Myku- se változatban. A Mecske-Micske helységnév a Mek- se személynévből keletkezett. A helyi hagyomány a község nevének eredetét a Mecsek hegységhez köti. Az Árpád-korban betelepült Mecske magyar lakossága a török hódoltság alatt kipusztult. Feltehetően még a hódoltság idején, és a közvetlenül utána következő évtizedekben pedig még inkább szerbek, azaz rácok költöztek Mecs- kére. A község már XVII. század közepére erőteljesen szerb falu lett. Ezért is volt a település hivatalos neve 1948-ig Rácmecske. A jelenlegi Erdős előtag pedig a táj erdős voltára utal. 1750-től kezdve a korábban Fulda környékéről Magyarországra érkezett németek telepedtek itt le a szerb népesség mellé. A XIX. század második felében magyarok költöztek ide. A XIX. században egyre jelentősebb fejlődésnek, növekedésnek indult településről a szerb lakosság lassacskán elfogyott, különösen a XX. század elejétől gyorsult fel a folyamat. A németek egy részét 1945 után kitelepítették. Helyükre Csík megyei, gyergyóalfalusi székelyek és belső telepesek érkeztek. Patak, templomok és búcsúk A műemlék jellegű katolikus templom Erdősmecske közúton Pécsvárad és Mohács felől érhető el. A 6-os számú főközlekedési utat és Mohácsot összekötő úton Lovászhe- tény és Feked között lehet letérni Erdősmecske felé. A főúttól 9 kilométernyi bekötőút vezet a faluba. A legközelebbi város, Pécsvárad 12 kilométerre van, Erdősmecske megyeszékhelytől való távolsága 30 kilométer. A települést átszelő kis patak felett kisebb-nagyobb hidak kötik össze a község két oldalát. A vízfolyás valaha határvonalat jelentett a falun belül, mivel egyik oldalán hajdan szerbek éltek - rájuk ma már csupán az egyre romló állapotú kicsiny ortodox templom emlékeztet -, a patak keleti partján pedig katolikus magyarok és svábok laktak. A falunak ezen oldalán szelíden ívelő kicsi dombról magaslik a házak fölé a XIX. század elején épült katolikus templom. A műemlék jellegű épület a település egyik látványossága. Az első templomot 1766-ban építette a falu népe. Az egykori helyén a mai - klasszicista stílusú, de későbarokk elemeket is mutató - templomot 1813- ban Krem Alajos, pécsi címzetes prépost szentelte fel Kisboldog- asszony tiszteletére. A község temetői kápolnája Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült 1856-ban. A hagyományok átszövik a falu ünnepeit. A „kisbúcsút” szeptember 8-án, a templom felszentelésének ünnepén tartják, míg a nevezetes Lukácsnapi búcsút október harmadik vasárnapján, a Pécsváradi Leányvásárral egy időben rendezik. A hajdani szerb templom Az oktatás, a múlt és a táj tőkéje A vadregényes tájon megbúvó Erdősmecske főutcáján az egykori mesterek keze nyomát őrző díszes homlokzatú régi lakóházak adnak sajátos hangulatot a zsáktelepülésnek, amely a rendszerváltás után lett újra önálló. 1990 óta szilárd burkolatot kaptak az utak, elkészült a vízvezetékrendszer. „A kommunális fejlesztések után a falu fennmaradása érdekében mindenképpen megtartandónak ítélt oktatási intézményei fejlesztésére koncentrált az önkormányzat” - mondja Keller János polgármester. A jelenleg 459 fős népesség kétharmadát adó német nemzetiségre tekintettel magától értetődő volt az 1990- es évek közepétől az a cél, hogy a községben valósuljon meg a német nyelvoktatás már az óvodától kezdődően.- Az oktatással kapcsolatos terveink megvalósultak. Egyebek közt mindkét intézményünk valamennyi dolgozója a munkakörének megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. Próbálkoztunk azzal is, hogy a lovászhe- tényi gyerekek ideszállítását, valamint az erdősmecs- kei felső tagozatosok Pécsváradra szállítását saját iskolabusszal oldjuk meg, de az erre benyújtott pályázatunkat elutasították - vonja meg a mérleget a polgár- mester, aki tizenkét éve tölti be a tisztséget társadalmi megbízatásként.- Miből táplálkozik a költségvetésük ?- Főként a normatív állami támogatásokból, a német nemzetiségi oktatáshoz adott plusz fejkvótából, ü- letve a hátrányos helyzetű településnek járó kiegészítő támogatásból. Ezenfelül minden évben pályázunk a megyei területfejlesztési tanácshoz, és ezzel viszonylag jelentős pénzösszegekhez jutunk. Idén pályázatot adtunk be a község kötelezően előírt területrendezési terve elkészítésének támogatásáért, ami 1,4 millió forinttal jár. A kultúrház vizesblokkjának kialakításához közel hárommüliót nyertünk. Az épület berendezéséhez tavaly már kaptunk egymilliót, amiből a hangosítást, illetve a székek, asztalok cseréjét oldottuk meg 240 főre. Minden második évben ugyanis megtartjuk az elszármazottak találkozóját. Ezekre eddig bérelni kellett a hangosítást és a bútorokat.- Ez találkozó tölti be a hagyományok ápolásál?- A helybeliek és a külföldiek közös igényére 1999- ben megalakult a Német-Magyar Baráti Egyesület a községben még fellelhető népi hagyományok fenntartása, továbbvitele érdekében. Közel harminc bejegyzett tagja van, de a támogatók köre ennél jóval szélesebb. Egyébként a nemrég érkezett értesítés szerint az egyesület pályázat alapján ötezer eurós támogatást nyert el a német kormánytól berendezési tárgyak beszerzéséhez.- Milyen fejlesztésekre futja a faluban?- Az intézmények működtetésére megy el a kb. 25 milliós költségvetésünkből 15-20 millió forint. Nagy kommunális pályázatra nem gondolhatunk, például a gáz bevezetésére, mert a csatlakozáshoz a vezeték annyiba kerülne, hogy az alighanem meghaladná a lakosság teherbíró képességét. Annak idején a vízvezeték és az útépítés is úgy valósulhatott csak meg, hogy a lakosságnak egy fillérjébe sem került. Jövőre az ön- kormányzat épületét és a művelődési házat szeretnénk felújítani.- Mi lehetne a község boldogulásának az útja?- A fiatalok letelepítése. Sokszor próbáltuk már a falu megtartóképességét erősíteni, de nagyon nehéz, mert hiába fekszik nagyon szép természeti környezetben Erdősmecske, a városoktól való távolság miatt kevés a munkalehetőség a közelben. Persze a csendes elszigeteltséget is lehetne kamatoztatni, a falusi turizmus iránt azonban nálunk még nem mutatkozik vállalkozókedv. Ez tehát kihasz- .nálatlan lehetőség.________________________■ Keller János polgármester A kis iskola állja a versenyt Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás folyik. Az ódon hangulatú iskola a nyáron nagyon szépen fel lett újítva.- Volt egy kis pályázati lehetőség. A Megyei Közoktatás Fejlesztéséért Alapítványtól 500 ezer forintot kaptunk. Ezt pótolta ki az önkormányzat, így mind a két tanteremben a régi hajópadlót parkettára cserélték - meséli Keresnyeiné Keller Ágnes igazgató. - Az eszközfejlesztési pályázaton is nyertünk tavaly 300 ezer forintot, idén pedig 400 ezret. Ezen televíziókat, videókat, vetítőt, írásvetítőt vettünk, illetve most majd a 400 ezer forintból a környezetismeret és a művészeti nevelés tantárgyakhoz fogjuk az eszközöket megvásárolni. A mostani tanévben az iskolának 22 tanulója van két tanulócsoportban. Ennél több az előző években sohasem volt, tudjuk meg az igazgatónőtől.- Idén az 1-4, illetve a 2-3. osztály lett összevonva. A létszám minden évben probléma, de az előző években volt olyan is, hogy a negyedik évfolyamnak már be kellett mennie Pécsváradra. Akkor mindössze hét tanulónk volt. Az önkormányzat azonban nem adta fel a falu iskoláját és az átmeneti időszakot sikerült áthidalni. Az igazgatónő hetedik éve jár ki Erdősmecskére Pécsváradról.- Akkor még eléggé korszerűtlen kis iskola volt - emlékezik. - Azóta folyamatosan fejlesztik. Most már szakmailag felvehetjük a versenyt más iskolákkal. Mindenünk megvan, ami a korszerű oktatáshoz kell. Számítógépekkel is fel vagyunk szerelve. Egyedül az internet hiányzik, de úgy gondolom, az is meglesz a közeljövőben.-%n Q óbánya Mecseknádasd Ofalu Zengővárkony a~/ / cApátvarasd • ERDŐSMECSKE & Lovászhetény ^Feked Véménd Pécsvátad Nagypaíl A község vezetői A képviselő-testület: Keller János polgármester (kerületvezető erdész), Benkovics Győzőné alpolgármester (boltvezető), Osz- terek János képviselő (gépkezelő), Daradics István képviselő (gépkocsivezető), ifj. Harka István képviselő (minősített hegesztő, Tarjányi Jánosné képviselő (élelmezésvezető). A polgármesteri hivatal: Petőfi u. 40., 7723 Telefon: (72) 455-101. Körjegyző: dr. Fenyvesi János A körjegyzőség címe: 7720, Pécsvárad, Szentháromság tér 3. Telefon: (72) 465;141 Intézmények: Általános Iskola, Petőfi u. 28. Tf: (72) 455-102. Igazgató: Keresnyáné Keller Ágnes. Óvoda, Petőfi u. 113., Tf: (72) 455-107. Vezető óvónő: Lőrincz- né Takács Aranka. ■ Adományok német földről Az elmúlt hónapban a németországi Schmalfeldből kapott nagyon komoly segélyszállítmányt az önkormányzat. Joachim Schümann és Anni Schümann egy tavalyi találkozás hatására önzetlenül vállalta az összeírt lista alapján olyan dolgok, eszközök beszerzését, amelyekre az önkormányzatnak és intézményeinek szüksége volt. Mintegy 3-4 millió forint adomány érkezett: például kerékpárok az iskolába, udvari játékok az iskolába és az óvodába, betegágyak, amelyeket az otthon ápolt időseknek térítésmentesen ad majd ki az önkormányzat, jó minőségű használt ruhák, számítógépek, berendezési tárgyak a Német-Magyar Bar. i Egyesületnek. Több ilyen segélyszállítmány érkezett már. Tavaly például Ulm környékéről, ahol váamikori er- dősmecskeiek laknak, akik még i iá is visszajárnak. Ők végeztek nagyszabású gyűjtést az iskola és az óvoda részére. Nagyon jó kapcsolata van az önkormányzatnak Zeil-Crumban, ahol a plébános, Ebenhardt Pfarr vállalta a segítség összegyűjtését. Tavaly 110 iskolapadot, illetve 350 széket küldtek, amelyekből az idén felújított intézményt berendezték, és még Lovászheténybe is jutott a bútorokból. ■ erdősmecske. dunantulinaplo. hu Az oldal az erdnsmecskei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Dunai Imre Természeti adottságok A Baranyai-dombságon belül Erdősmecske a Geresdi-dömbvi- dékhez tartozik, amely nemcsak a Mecsek, hanem az egész Dél- kelet-Dunántúl egyetlen alap- hegységi felszíni kibúvása. A mérsékelten meleg területen tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár meleg, a tél mérsékelten száraz és enyhe. A terület dombvidék jellegéből adódóan mikroklímában gazdag. A barna erdőtalaj átlagos, vagy annál jobb termőképességet ad. A települést körülölelő erdők többsége a Mecseki Erdészeti Rt. tulajdonában áll. A gyönyörű rezervátumi vadászterületen csak előzetes bejelentkezés alapján fogadnak vadászokat. Természetjáróknak is érdemes felkeresni a környéket, ahol az ei elő és a patak mellett az egykori gránitbánya is különleges lát- nivalót tartogat. ___■ El ismert nemzetiségi óvoda Az óvodát 1983-ban nyitották meg az akkori közös tanács fenntartásában, amely az elvándorlások miatt nem nagy jövőt szánt az intézménynek. A mecskei óvoda azonban majd 20 év múltán is működik, és nem is akárhogyan. A vezető óvónő, Lőrinczné Takács val, illetve az óvoda elismert szín- Aranka egyaránt büszkélkedhet vonalával, az intézményépület nemrég befe- - Az önkormányzat 1990 óta jeződött felújításával, átalakításé- mindig fontosnak tekintette az óvodáját. Évek óta 28-30-as a gyermeklétszám, igaz, Lo- vászhetényből is ide hozzák a szülők a gyerekeket. Két hete kaptuk kézhez a szakmai ellenőrzés jegyzőkönyvét. Az ellenőrök véleményének summája: szakmailag magas színvonalon működik a nemzetiségi óvoda Erdősmecskén - meséli. A belső felújítások az intézmény pályázatai révén A felújított óvoda az utcafrontról indultak el 1997-ben. 2000ben már az önkormányzat pályázott az óvodaépület felújítása érdekében és a támogatásként elnyert hárommillió forinthoz hozzárendelte a saját erejét. Az óvoda vezetése csoportos, illetve logopédiai fejlesztéseket szolgáló foglalkozások számára is kialakíttatott egy külön szobát, valamint szociális blokk is létesült. Az épület korábban sátortetős volt, de a hosszabb távú hasznosítására tekintve a tetőteret átalakították, a padlásszintet megemelték. A felújítás így 6,5 -7 millió forintba került - tudtuk meg a polgármestertől. Hasonlóképpen azt is, hogy az óvodában már a kötelezővé válása előtt bevezették a EU minőségbiztosító HACCP élelmezést, ami sok pluszkiadással járt az önkormányzat számára. Önerőből talán nem is ment volna, de külföldről kaptak a konyha technikai részének fejlesztéséhez segélyszállítmányokat. Az óvoda konyhája egyébPályázatokból, támogatásokból létesült játszópark az óvoda kertjében ként igény szerint az idősek szociális étkeztetését is ellátja. Egy-két éven belül az óvoda tetőterében 130 négyzetméter alapterületen közös használatú termet akarnak kialakítani kisebb rendezvények tartásához. Használhatná ezt az óvoda éppúgy, mint a Német-Magyar Baráti Egyesület. Esetleg számítógé- pes klub is helyet kaphat. ______■
