Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-16 / 253. szám
ül 2002. Szeptember 16., hétfő RJPOR T 7. OLDAL K U L T Ú R A A karrier és a közönség Vásáry Tamás zongoraművész, a Rádiózenekar vezető karmestere Vásáry Tamás a napokban koncertezett Pécsett. Beethoven „Hammerklavier” szonátáját és Bach „Goldberg” variációk című művét adta elő. Ezt a műsorát először harmincévesen a Carnegie Hall ban, bemutatkozó hangversenyén játszotta, majd a salzburgi fesztiválon Karajan kívánságára, aztán Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Berlinben. A világjáró művésszel a fellépése előtt beszélgettünk.- Ön több mint hatvan éve szerepel koncertdobogón. Nagyon hosszú idő.- Különösen egy zongorista számára. Karmestereknél nem ritka, hogy százévesen még tolószékben is vezényelnek.- Akadnak azért kivételek, hiszen Rubinstein, Arrau vagy Horowitz nyolcvan év felett is kiválóan zongoráztak.- Voltak üyenek, valóban. Frederic Lamond, a nagy francia zongorista már idős korában a Carnegie HallA világjáró művész most Pécsett koncertezett fotós tóth l. ban játszotta Beethoven G-dúr zongoraversenyét, s néhány taktus zongorabevezetés után, a hosszú zenekari rész közben a közönség és a karmester is aggódva észlelte, hogy egyre inkább hanyatlik a feje az öregnek, s amikorra be kellett volna lépnie, elaludt.- Ez az aggódó közönség változott-e a halvan év nlntt? szőr karriert kell csinálni, akkor jön csak be a közönség. A versenyeken egyre inkább a „sportteljesítményt” követelik meg, gyakran előfordulhat, hogy a legnagyobb művészt is kirostálják, mert nem „ugrik két méter magasat”.- Mi a helyzet a repertoárral? Néhány száz éve még természetes voä, hogy az előadók kizárólag kortárs műveket játszanak. Ma ez ritkaságszámba megy.- Ennek az az oka, hogy ma a zongorára írt művek alig hallgathatóak meg a közönség részéről. Annak idején olyan óriások komponáltak zongorára, mint Bach, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann és Chopin, s talán Prokofjev, Sosztakovics, Bartók voltak az utolsó nagyok, akik zongorára írtak, napjainkban Kurtág, bár ő nagyon rövid darabokat. De például Boulez művei lejátszhatatlanok és nehezen befogadhatóak.- Nem az a probléma, hogy a klasszikus zene már kimerítette saját lehetőségeit?- Ebben semmi kivetnivalót nem találok, abban igen, ha a természet rendje megváltozna a zenével kapcsolatban. Hiszen a természet rendje az, hogy valami megszületik, kiteljesedik, megöregszik és meghal. A klasszikus zene léte nagyjából háromszáz évre tehető, más az élettartama, mint például az irodalomnak vagy a festészetnek, utóbbi esetben ezer évekről beszélhetünk. A zene aranykorát a XVIII-XIX. századra tenném, és aztán következett ennek a fellazulása, amely persze fantasztikus szupernóvákat produkált. De az iparosodás korában, amikor a termelés felfutott, és az állandó újdonság előállítása következtében az „új” lett a „jó” szinonimája, és ami nem volt új, azt már nem is tartották jónak, a zene nem volt képes az ipar és a kereskedelem mintájára állandóan megújulni. Brahmsot vagy Dohnányit például nem is tartották elég jónak.- A közelmúltban a Philips megjelentetett egy reprezentatív sorozatot, amely a XX. század száz nagy zongoraművészének lemezeit tartalmazta. Ebben voltak fájdalmas hiányok, rtem kapott helyet benne például Fischer Annie, és hiányzott ön is. Miként érintette mindez?- Aki pódiumra lép, annak vállalnia kell azt, hogy néha pofonok érik. Például a Deutsche Grammo- phonnál én voltam az első, aki Chopin-albumot csinált akkor, amikor az még nem volt divat. Felvettem az összes Brahms-művet, az összes Rachmaninovot, és amikor a lemezkiadó ötvenéves évfordulója volt, akkor a nevek közt nem szerepeltem. Persze ebben volt egy kis politika is.- A probléma az, hogy a művészi teljesítmények értéke pontosan nem mérhető.- így van. Mitől függ a siker és a sikertelenség? Nehezen meghatározható, gondoljunk Schubert és Mendelssohn sikertelen illetve sikeres életére. Hogy ez A HAGYOMÁNYOKHOZ HÍVEN idén is megrendezték Óbányán a falunapot. A rossz idő ellenére is benépesült Baranya egyik gyöngyszeme, hiszen színes program várta a helyieket és az elszármazottakat egyaránt. A szentmisét kultúrműsor követte, és egész nap kézműves kirakodóvásár várta a látogatókat. ____________________________________________________________________________FOTÓ; MOHER ANDREA Pécsi éremeső olasz versenyen Egy halom érmet nyertek pécsi makettezők egy olaszországi nagy nemzetközi versenyen. A makettezés nem más, mint járművek, figurák, jelenetek stb. méretarányos kicsinyített másainak elkészítése. Pécs olasz testvérvárosából, Terra- cinából látogattak tavaly ősszel városunkba makettezők, hogy felvegyék az itteni „kollégákkal” a kapcsolatot. Folytatásként májusban látták vendégül a pécsieket az olaszok, majd meghívták az elmúlt hétvégen megrendezett nemzetközi makettversenyükre az Armada Makettező Egyesület tagjait, ahol jelentős sikert értek el. A magas színvonalú nemzetközi megmérettetésen nemcsak európai, de amerikai, ausztrál és japán versenymunkák is részt vettek, így nagyon értékesnek bizonyul a pécsiek két ezüst és két bronzérme, valamint a különdíjak. A csapatból kiemelkedő eredményt ért el iff. Zákányi Péter és Vári Gábor, valamint Domány Eszter, Karácsonyi Attila és Rossu Zoltán. A makettezés egyébként nem más, tájékoztatta lapunkat Karácsonyi András, a Modell és Makett Magazin főszerkesztője, mint polgári és harci járművek, hajók, űrhajók, figurák, jelenetek (diorámák) stb. méretarányos kicsinyített másainak elkészítése. A makettek anyaga sokféle lehet, de elsősorban műanyagból készülnek. Az apró alkatrészekből áll össze Stan és Pan, a Terracinai Makettklub munkája az egész alkotás, amelyet még festeni kell. A figurák esetében például a festés az egyik legsarkalatosabb pont, mondja, ettől, azaz a makettező ügyességétől lesz egyedi, illetve élethű egy makett. CSERI L Kertészfi üvegei és plasztikái Egy-egy művészi korszakának anyagát már több ízben is bemutatta Kertészfi Ágnes üvegművész Pécsett az elmúlt kerek húsz esztendő során, amióta önálló stúdióját megnyitotta. Ma délután azonban a Művészetek Háza Martyn Ferenc Tetőtéri Galériájában gyűjteményes kiállítása nyílik, amely plasztikáit, dísztárgyait és építészeti üvegelemeit sorakoztatja föl. Kertészfi a hazai kortárs üvegművészet egyik meghatározó képviselője, aki már hosszú időszakon át bebizonyította, hogy az üveg, mint kreatív médium, önálló. Azt mondják munkáiról a szakemberek, hogy azok az idő múlásával szembehelyezkedő szellemi teremtés tárgyiasult emlékei. A tárlat megnyitóján Stenczer Béla színművész olvassa fel az Amerikában tartózkodó művészettörténész, Koválovszky Márta írását, s az aznap este ugyancsak a házban önálló koncertet adó Ágoston Dudás Formáció zenél. Ez a muzsika, mondja Kertészfi, rokonságot mutat az ő munkáival, ezért is választotta őket. Mert amíg ők magyar dzsesszt játszanak, ő magyar üveget igyekszik készíteni úgy, hogy mindazokat a helyi értékekből, amelyeket begyűjtött élete során, szeretne valami fontosat visszaadni. CS. L. A kettéhasadt falu Börtönbe akarja-e juttatni a polgármester politikai ellenfelének a fiát? A Területi Választási Irodához fordult védelemért a siklósbo- donyi polgármester, mert azzal vádolják, hogy megfenyegette választási ellenfele fiát: börtönbe juttatja, ha nem lép vissza az apja. A 130 lelket számláló falu lakóinak többsége elképzelhetetlennek tartja, hogy a polgármester bárkit is megfenyegetne. Őt ugyanis az elmúlt 12 év sikerpolitikusának tartják, aki nem mindennapos eredményekkel dicsekedhet, s akinek semmiféle félnivalója nem lehet a választás során. Ez év júliusában Orsós József^megalakította a Siklósbodonyi Cigány Érdekvédelmi és Polgári Egyesületet. Szükség volt rá, állítja, mert a lakosságnak legalább hetven szá- zaléká cigány, annak ellenére, hogy a tavalyi népszámláláskor csak négyen vallották magukat romának. Már az egyesület léte is felkavarta az indulatokat, mondja a roma vezető, de az igazi balhé akkor kezdődött, amikor kezdeményezték a kisebbségi önkormányzat létrehozását. Ennek legfőbb ellenzője Roll Miklós, aki tizenkét éve polgármester, magyarázza Orsós, s bár az első két ciklusban nagyon sokat tett a faluért, az elmúlt négy évben tevékenysége 180 fokos fordulatot vett. Arrogánssá vált, lekezeli az embereket. De a legnagyobb baj, panaszolja, hogy megfenyegette a fiát: börtönbe juttatja, ha ő nem áll el a polgármesterjelöléstől. Mert Orsós József polgármester szeretne lenni. A fenyegetéstől nem ijed meg, van ugyanis némi fogalma a büntetésvégrehajtásról, jegyzi meg, tizennégy évig volt Pécsett börtönőr, onnan ment nyugdíjba.- Idejött a polgármester, hozott nekem egy hivatalos papírt - idézi fel a történteket a feleség, Orsós Jó- zsefné. - Kérdezte, miért indul a Jóska polgármesternek. Ahhoz mindenkinek joga van, válaszoltam. Az igaz, ismerte el, de a Jóska őellene indul. Kért, hogy beszéljem rá, ne induljon, mert különben elintézi, hogy a fiam börtönbe kerüljön. Van neki egy rendőr ismerőse, egy telefonjába kerül az egész. Csak néztem. Tudsz valamit a gyerek ellen, kérdeztem? Tud, mondta. Aztán felhozta, hogy valamikor menynyit segített, amikor a fiam elkezdett iskolába járni. De hát mit segített? Amit más gyereknek is, megadta a pénzt a beiskolázáshoz. Még a kapunál is figyelmeztetett, amikor kikísértem: Mondom Gyöngyi, jól gondoljátok meg!- Kerestük a polgármestert a Jóéival, hogy adjon magyarázatot - meséli a fiatalabb Orsós József unokatestvére, a kisebbségi önkormányzat egyik kezdeményezője, Bicskei Béla. - Az utcán futottunk össze vele, s ő akkor ott kijelentette, hogy börtönbe fogja juttatni, ha nem állítja le magát az apja. Mondta neki a Jori, hogy próbálja csak meg, semmi alapja nincs. Azzal dicsekedett a polgármester, hogy évfolyamtársa volt az a rendőr, aki segít neki ebben. A polgármester börtönnel fenyegette, erősíti meg ifjabb Orsós József is Bicskei mondandóját, de azt is a fejéhez vágta, hogy az apja polgár- mesterként tönkre tenné a falut. A kisebbségi önkormányzat másik kezdeményezője, Angyal László, Orsós sógora szerint a polgármestert „birizgálja” egy esetlegesen megalakuló kisebbségi önkormányzat is.- Azzal fenyegetőzött, kiteregeti, hogy nekem állítólag szeretőm van. Azt is kijelentette, hogy elintézi, a kislányomnak beírják a bizonyítványába cigány származását - mondja Angyal, aki egyébként színmagyar. Nem lesz könnyű a választás, morfondírozik Orsós József. A lakosság nagy része ugyanis idős ember, magyarázza. Ók pedig templomjárók, s minden bizonnyal Roll Miklósra szavaznak majd, hiszen a polgármester tartja a misét a templomban vasárnaponként. Orsós nemigen érti, miként tudja azok után összeegyeztetni a lelkiismeretét a fenyegetőzésekkel.- Senkit sem fenyegettem meg - állítja határozottan Roll Miklós. - Azt említettem mindössze a kisebbségi jelölteknek, hogy nem látom értelmét a cigány kisebbségi önkormányzat megalakulásának azok után, hogy ebben a faluban korábban semmiféle cigánykérdés nem volt. Ellentmondásosnak érzem a törvényt, mert nehéz elfogadni, hogy magyar emberek cigány képviselővé válnak. Márpedig a tervezett kisebbségi önkormányzat tagjai szülte kivétel nélkül magyarok és büntetett előéletűek. Gerinctelen és mocskos dolognak tartom azt, hogy a szavaimat kiforgatják, és ellenem irányítják. Minden alapot nélkülöz, hogy nekem rendőr barátom lenne, évfolyamtársam pedig amúgy sem lehetett, hiszen teológiát tanultam, oda pedig egyetlen rendőr sem járt. A falu lakóinak nagy része értetlenül áll a vádak hallatán. Többen is cáfolták, hogy az elmúlt négy esztendő sikertelen lett volna. Mert kevés település mondhatja el magáról, említették meg, hogy valamennyi gyerek számára költség- mentes az étkeztetés, a buszbérlet, a tankönyv és a kirándulások. Ebben a ciklusban készült el egy faragott játszótér, vásároltak egy kisbuszt, ingyen kapott a település öt új kábeltévé-csatornát, s azt minden házba bevezették. Roll Miklós „cigányellenességéről” pedig azt mondják, hogy közülük nem egy fiatalnak segített már hathatósan, nyáron például roma gyerekeket vitt ki Svájcba üdülni. Sokan vélik úgy, csak arról van szó, hogy a kisebbségi önkormányzat létrehozása megélhetési forrás lehetne a jelölteknek, s ezt a feltételezésüket azzal támasztják alá, hogy a romák jelentős részének ki sem kérték a véleményét a kisebbségi szervezkedések során. Roll Miklós a Területi Választási Irodához fordult védelemért, mert a vádakat alaptalannak tartja. Az iroda vezetője, Lászlóné dr. Kovács Ilona a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak továbbította a polgár- mester beadványát, miután a választási törvény értelmében az ilyen jellegű ügyekben nincs hatáskörük. CSERI LÁSZLÓ Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben. 1941-ben lép először pódiumra, 1953-ban a Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán asszisztense. Családjával 1956-ban Svájcba települ. 1960-ban bemutatkozik Londonban, New Yorkban, Beriinben, és több világ körüli koncertkörutat tesz. Magyar és svájci állampolgár. 1995-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezetője, nagy sikerű koncertek előadója, karmestere. Kossuth-díjas. Felesége Tunyogi Henriett, a Magyar Állami Operaház balett-táncosa. r sorsszerűség vagy véletlen, az világnézeti kérdés. Ezen- a területen a legnagyobb változatosság tapasztalható.- A tehetség olyan, mint egy zseton, amellyel bemegyek- a monte-carlói kaszinóba játszani. Hogy sokat nye- t rek-e vagy semmit, azt nem lehet előre tudni.- ___________________________________CSERI LÁSZLÓ- igen. n itumuiy vcuiuZjcí&i d icinczek, majd a CD-k megjelenése okozta, mert a zene ugyanolyan eladható árucikké vált, mint a fogpaszta, mégpedig oly módon preparált árucikké, amely a tökéletességre törekszik. A tökéletességet el is éri, hiszen akár hangonként össze lehet vágni egy darabot. Ez nem használt annyiban a zenei életnek, hogy a közönség a koncerten is elvárja ezt a tökéletességet. ue na vaiaKi ezt a tökélyt proaukatm maja, az ma nem sok jót jelent, inkább azt, hogy az illetőnek köté bői vannak az idegei, tehát hiányzik a kellő művészi éj zékenysége. De változás észlelhető abból a szempon ból is, hogy régen az értő közönség tette a művész ; művésszé azáltal, hogy elment a koncertjére. Ma ele
