Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-14 / 251. szám

10. OLDAL 2002. Szeptember 14., szombat BERKESD BE MUTATKOZIK Berkesd: növekvő esélyek Pályázat, fejlesztés, majd ismét pályázat és újabb fejlesztés - asztalitenisznek, hanem a röplab- ez manapság a menetrend Berkesden, amely ennek ellenére dának és a focinak is van múltja ná- az egyik legnehezebb helyzetű település Pécs holdudvarában, lünk, sőt MHSZ-klubunk is volt. Hosszúhetény j \ y Pécsvjrad \jr k Á v Lovászhetény Nagypali ^Fazekasboda Geresdlak Bogid rt"0,gu r—' °tnseoCT ' Rornonya \ < Nagykozát * oszellí Marára- A választások során 1998-ban ketten indultunk, minimális előny­nyel jelöltársamnak szavazott bi­zalmat a falu, de ő a következő év­ben lemondott - idézi fel megvá­lasztásának körülményeit Szabó László polgármester. - A támoga­tók kérésére kerültem a helyére, hogy gyakorlatüag változaüan kép­viselő-testülettel folytassam azt a munkát, amit többedmagával el­kezdett. A gázberuházást már mi fejeztük be, és egy jól együtt dolgo­BERKESD LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA zó testülettel alakí­tottunk ki újabb fő irányokat, fontossá­gi sorrendet a falu fejlesztésében, és ál­landóan figyelve az internetet pályáz­tunk, pályáztunk. Mint itt letelepedett ember, szeretném, hogy Berkesd vala­mit végre érjen el... 28 éve lakom itt, le- Szabó László polgármester hét, hogy lassan ber­kesek leszek? Valamikor szeszfőz­déje, téglagyára is volt a falunak, majd sokáig leépülés jellemezte. Nagyon sok a feladatunk. Küszö­bön áll a fiatalok közösségének megszervezése, klubjuk a művelő­dési házban kapna helyet; az idő­sekről napköziotthonos formában gondoskodunk. A civü szerveződé­sek közül a sportot említeném, hi­szen nemcsak a most is kedvelt- Kiemelten fontos intézmény a körzeti általános iskola, munkáját minden erőnkkel támogatjuk - ide járnak a gyerekek Szilágyról, El­leneiről és Perekedről is. Sajnos a mai normatív finanszírozási rend­szer az iskolát működtető önkor­mányzatra aránytalanul nagy terhe­ket ró, a szükséges fejlesztések nagy ráfordítást követelnek tőlünk. A közös fenntartást differenciáltabb teherviseléssel, igazságosabban kel­lene megoldani. Az önkormányzat­nak nem elsődleges feladata a mun­kahelyteremtés, de mindent megte­szünk ezért is, hiszen a munkanél­küliek aránya a 3540 százalékot is eléri, az évi 115 milliós költségvetés 10 százalékát különböző szociálpo­litikai juttatásokra fizetjük ki. Az is­kola, óvoda működtetése és az ét­keztetés 53 millióba, a körjegyzőség 19 millióba kerül, de mi tartjuk fenn a művelődési házat, a védőnői szol­gálatot, és az év második felétől a berkesdiek számára alapvetően fon­tos gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot is. A közelmúlt időszak­ban nagyon sokat léptünk előre, an­nak ellenére, hogy statisztikailag nem soroltak be bennünket a hátrá­nyos helyzetű települések közé, így nem élhettünk a TEKI lehetőségé­vel, és bizonyos pályázati előnyök­kel sem. Közel tíz év tükrében A kilencvenes évek második felében valóban felgyorsult az idő a faluban. Vezetékes ivóvízzel már korábban rendelkeztek, de szá­mos infrastrukturális szolgáltatás hiányzott. Cáfolhatatlan bizonyítékok a tények: kiépült a telefon- hálózat, 2000-től gáz van Berkesden. Az idén adták át a felújított orvosi lakást, amelyre 5 milliót költöttek, vi­zesblokkal bővült az óvoda, korszerűsítették, gázfűtés­sel látták el a konyháját. A folyamatban lévő beruházá­sok közé tartozik az idősek napközi otthonának kiala­kítása a volt egészségház épületében mintegy 6 milliós ráfordítással. A tizenöt közhasznú munkás jó minősé­gű járdát készített a faluban több mint félkilométeres szakaszon. A küszöbön álló újabb feladat a körjegyző­ség és az önkormányzat közös épületének korszerűsí­tése lesz, amely két évtized után szépülhet meg a CÉDE-pályázat támogatása és az önkormányzatí ön­rész révén 4,5 millióból. Nagy reményeket fűznek a 38 férőhelyes ifjúsági szállás létrehozásához, amelynek a kialakítását még az idén megkezdik a volt kocsmaépü­let átalakításává. Kőművesmunkáit az ISM 800 ezer forinttá támogatta. Itt kapna helyet a házasságkötések­re, rendezvényekre alkalmas nagyterem is.- Nem pusz­tán a bakancsos turistáknak kínál majd olcsó szállás- helyet, sőt nagy udvarán sátras férőhelyeket is; de azoknak a szakembereknek, pedagógusoknak is, akik évről évre a Tolná-módszer bázisiskolájába látogatnak és szakmá konferenciákat tartanak. A község vezetői Polgármester: Szabó László (47 éves, kereskedő). Alpolgármes­ter: Pappné Herman Ilona (46, pedagógus). A képviselő-testület tagjá: Gyenis Miklós (59, nyugdí­jas), Gyenis József (66, nyugdí­jas), Papp István (62, nyugdíjas), Donka Mihály (54, nyugdíjas), Kati János (45, szakoktató), Rat­ting József (45, vállalkozó). Ki­sebbségi önkormányzat létreho­zását tervezik. Körjegyzőségi székhelyközség, amelyhez Ei­lend és Szilágy tartozik. Körjegy­ző: Hendzselné Papp Unna. Házi­orvos: ár. Hiti Zalán. Iskolaigaz­gató: Gáspámé Mázsa Sarolta. Óvodavezető: Radnai Yvette, m Jeles napok Minden év októberének máso­dik vasárnapján tartják a búcsút Berkesden, a szüreti báokat al­kalomszerűen rendezik meg. Küiön falunapjuk egyelőre nincs, a község címerét is ez­után szeretnék hagyományaik­hoz méltóan megtervezni. berkesd. dmantalinaplo. hu Az oldal a berkesdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Iskolapélda az olvasásra Gyönyörű, hatalmas, fatorná- cos aula varázsolja el azt, aki először lép be az iskolába, ahol a tartalmi munka is mél­tó ehhez a külsőhöz. A nyolctantermes iskolából, ahová most 124 diák jár, nem hiányzik a számítástechnikai szaktanterem, a tankonyha, és az aszfaltos sportpá­lya sem. Választható az emelt óra­számban tanított német, és már az első osztálytól oktatják az informa­tikát. A kínálat a 9 ezer kötetes jól válogatott könyvtárral teljes, amely a községé is. Állományának gyara­pítására most nyertek 170 ezer fo­rintot ugyanennyi önrész mellett, a 340 ezer forint már komoly fejlesz­tést tesz lehetővé. Az önkormány­zat számítógépes programjának keretében három köztísztviselő és öt pedagógus kapott otthoni hasz­nálatra internetes szolgáltatást nyújtó számítógépet, amellett a község a tankönyvek vásárlásához 50 százalékban járul hozzá, és tá­mogatja a diáktáborokat is. Mint Gáspámé Mázsa Sarolta igazgatónőtől megtudtuk, az in­tézmény a hazai reformpedagógia egyik nagyon jelentős módszerta­ni alapvetésének, a Tolnai-féle ol­vasástanítás módszerének egyik hazai bázisiskolája. A klasszikus szótagoló olvasás módszertanát megújító Tolnai Gyulámé, aki az életét tette föl a gyerekek tanításá­ra, a Miskolc melletti Boldván él. Olyan eljárást dolgozott ki az olva­sás elsajátítására, amely egyaránt jól alkalmazható a tehetséges és a szociális hátránnyal küszködő gyerekek tanításánál. A módszert szolgáló tankönyv is árulkodóan színes, gazdagon illusztrált, az összefüggések sokoldalú felisme­résére, kreatív gondolkodásra ne­vel. A közelmúltban országos fel­mérést végeztek az iskolák ötödik és kilencedik osztályosai körében matematikából és magyarból, amelyben a városi és a vidéki isko­lák teljesítményét is összehasonlí­tották. A berkesdi diákoknak a vá­rosi iskolákban sem kellene szé­gyenkezniük, a vidéki társaikkal összevetve pedig kifejezetten job­ban teljesítenek az átlagnál. Az iskola aulájában A FALU TÖRTÉNELME Az egykori „Villa Berkus” korán elnyeri mai alakját, hisz neve a berek sza­vunkból származik, közismerten mocsaras, bozótos területet jelölve. A pécsváradi bencés apátság 1015-ös alapítólevele már említi Villa Berkust, a jobbágyfalut, amely a török hódoltság idején már a körzet plébániaköz­pontja. A magyar településre a XVIII. század végén érkeznek német jobbá­gyok. A fejlődő, iparosodó falu lakóinak száma a XX. század első felében az ezer főt is meghaladja. A hetvenes évektől itt is csökken, öregszik a la­kosság a város elszívó hatására, a kilencvenes években ez a folyamat megáll, sőt lassacskán megfordul: ma szembetűnően többen vannak a 18 éven aluliak, mint a hatvan éven felüliek. A rendszerváltást gyenge infra­struktúrával kezdte a település, csak 1994-től van vezetékes ivóvize, de ma már csak a szennyvízcsatorna hiányzik a közműrendszeréből. Fejlő­désre kötelezik és ösztönzik hagyományai, szellemi múltja is. A község díszpolgárai Neves emberek tanítottak az iskola falai között A település 2001-ben alapított díszpolgári címet, hogy meg­becsülését fejezze ki a falu legjelesebb emberei iránt. Az irodalmi berkeken belül sem tudhatják sokan, hogy a neves baranyai költő, Galambosi László itt született, édesanyja itt volt ta­nító. Nemcsak az ő emlékét őrzik a berkesdiek, hanem a 2001-ben alapított díszpolgári címmel ezen a módon is szeretnék elismerni és megköszönni mindazoknak a munkásságát, akik sokat tettek a községért, messze vitték a hírét. A kétévenként odaítélt díjban el­ső alkalommal két idős ember ré­szesült - Nagy Ferenc és felesége, a két kiváló pedagógus, akik a he­lyi általános iskolában tanítottak évtizedeken át, és a lányuk ma is itt áll a katedrára. Formálódó jövőkép Az 1,6 millióért elkészített új falurendezési terv a község közeljövőjét is körvonalazza. Az ifjúsági szállás küszöbön álló beruházása mellett kiemelt figyel­met fordítottak a partfal-veszély elhárítására. Ezekre a részben már befejezett munkákra pénzt is nyertek. Elvezették a csapadékvi­zet az Alkotmány utca alsó szaka­szán, és több mint 10 milliós, sür­gető beruházást követel a Dózsa György utca 19. családi házának mentesítése, ahol az esővíz faltól falig folyva sodorja magával a szennyet, szemetet. Legalább öt-hat védettséget ér­demlő parasztporta van a faluban, de hasonló védettséget kíván a ka­tolikus templom és a sajátos építé­szeti értéket képviselő plébánia is. A falu ellentmondásos helyzete ellenére a lélekszám növekszik, és amíg egészen a 90-es évekig az elvándorlás volt jellemző a telepü­lésen, addig az idén a lakók szá­ma már meghaladta a 900-at. Az óvodába például 40 kisgyerek jár, de jövőre már 43 kicsire számíta­nak. Ha egyelőre még nincs is tö­meges igény a letelepedésre, van­nak városból kiköltözők is, ezért az önkormányzat távlati tervei kö­zött 20-30 házhely kialakítása sze­repel. A leendő telkek kijelölését, esetleg újabb utca nyitását még egyeztető tárgyalások sorának kell megelőznie, hogy a lakossági ér- dekek ne sérüljenek. __________■ Ko rmányozható hétköznapok Az aktív korúak többsége Pécsre jár dolgozni, erősödik a helyi szolgáltatói háttér, de a munkanélküliek aránya így is magas Berkesden. A Belvárdgyulai Mezőgazdasági Rt. a legnagyobb munkaadó a közel­ben, de ez is csak 10-15 családot érint Berkesden. Két nagyobb és számos kis vállalkozás jellemzi a helyi mezőgazdaságot - és akad még egy-két család, ahol tejtermelés | céljából tartanak tehenet. Villany- | szerelő és fuvaros is van a faluban, de a vállalkozók döntő többsége pé­csi cégeknél áll alkalmazásban. A férfiak jelentős hányada bányász­ként - uránbánya, Pécs-Vasas - ke­reste a kenyerét a rendszerváltás előtt, de munkanélkülivé válva csak kevesen váltottak szakmát, és kezd­tek új életet, úgy mint egy helyi ci­pőkészítő kisiparos, aki hosszú vá- | járévek után, idősebb fejjel sajátítot­ta el új szakmáját. Ma keresett bio­papucsokat készít megrendelésre. Néha több busz is vesztegel Berkes­den az erre a célra kialakított terüle­ten, ugyanis meglepően sokan - legalább tízen - dolgoznak sofőr­ként. Kis élelmiszerboltból négyet is találni a községben. A soroltak el­lenére a munkanélküliek aránya a 3540 százalékot is eléri, amelyben a képzettség hiánya mellett a közle­kedés játszik döntő szerepet: 20 ki­lométeres távolságra már nem szí­vesen fizet bérletet a munkáltató. Az itt élők 10 százaléka német, 30-35 roma származású, 55 száza­léka magyar. 108 gyermek részesül kiegészítő családi pótlékban, az ak­tív korúak közül 20-an kapnak szo­ciális segélyt, 91 a közlekedési tá­mogatásra szorulók száma. Az ön- kormányzat alapelve az, hogy csak az igazán elesetteken segítsenek; a segélyek jó szándékú osztogatásá­nál csapdájába ugyanis már koráb­ban beleestek. Kép a faluközpontból

Next

/
Thumbnails
Contents