Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-02 / 239. szám
6. OLDAL D R Á VASZTÁRA 2002. Szeptember 2., hétfő BEMUTATK O Z I K Drávasztárának jövője van Sajnos egyre öregszik a falu, éppen ezért nagy szükség van az önkormányzat emberi segítségére, a falugondnokra, no meg a háziorvosra - jelenti ki Horváth Ferenc polgármester, mintegy bizonygatva, milyen jó döntés volt az állami segítséget is jelentő poszt létrehozása. Persze azzal egyáltalán nincsenek kibékülve, hogy a fiatalok elhagyják szülőhelyüket, ám sokat nem tehetnek ez ellen, hacsak azt nem, hogy a komfortosság növelésével próbálA LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 1130 r----- ■mm. 9231 | j| 50^|, 1930 1970 ^ 2002 H ják a letelepedők számára kedvezőbb színben feltüntetni a települést. No meg igény szerint anyagilag is támogatják a fiatalok koro Kákics Besence Drávátok ■ T Bogdása c Markóc Sellye Najyääny J ^Drávaiyányi uí^ok Drávakeresztúr Sóswrtke ^ DRÁVASZTÁRA genforgalom. A minőségi turizmus lehetőségeinek megteremtése tehát a fejlesztéseink homlokterébe került, többek között ezért szorgalmazzuk a csatornaépítést is. Az idelátogatóknak igyekszünk olyan körülményeket biztosítani, hogy mind az ellátással, mind a természet kínálta lehetőségekkel (vadász- és horgászturizmus) maximálisan elégedettek legyenek. A másik lehetőségünk az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek életminőségének javítására, hogy hamarosan beindítjuk a szociális földprogramot. A saját termelésű, és államilag támogatott állattenyésztéssel, valamint növénytermesztéssel is növelni szeretnénk az alacsony jövedelemmel rendelkező családok bevételét. ■ A falu gazdái A település polgármestere harmadik cildusban Horváth Ferenc (47 éves, építésztechnikus), alpolgármester Csizmadia Lászlómé (43, pedagógus). Az önkormányzati testület (amely egyben horvát kisebbségi önkormányzat is) tagjai: dr. Sáity Borbála,(57, háziorvos), Horváth László (41, vállalkozó), Kovácsevics János (41, vállalkozni) és Matoricz Zoltán (52, gépkocsivezető). Kör- jegyző dr. Fekete Géza. _________■ dr avasztara.dunantulinapb. hu Az összeállítás a drávasztámi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor KÁPOLNAFELÚJÍTÁS. A település igen nagy gondot fordít a jövő megalapozására, az idegenforgalmi lehetőségek kiépítésére. A már említett kishajós kikötői beruházás, valamint a népi építészeti emlékek megtartásán és feljavításán túl az egyházi építményekre is gondot fordítanak. A különleges építészeti stílust megjelenítő templom mellett eddig elhanyagoltan található kis kápolna is megújul a jövőben. A felújításra már elkészültek a tervek, hamarosan megkezdődik az építészeti szakmunka. A tervek szerint az idelátogatók rövid időn belül már a megújult kápolnában gyönyörködhetnek. ___________■ A F ALU TÖRTÉNELME A község neve Stara Vea, vagyis ófalu volt. Ez azt jelenti, hogy első lakói a szlovinok voltak a középkori Szlavóniából. Aztán a lakosság kicserélődött, majd amikor a szlovinok visszatértek, új nevet adtak a településnek (Sztárin), amely a mai napig megmaradt. A pápai tizedjegyzékben mint jelentős falut tüntették fel, hiszen 1333-ban már fából és sárból épült temploma és plébánosa is volt. A Sztárai család kisnemesi família, országos tisztséget nem töltöttek be. A15. században a falu a siklósi vár tartozéka volt. A török hódoltság alatt kis létszámmal, de lakott falu. A horvát betelepülés 1720-1744 között történt. A település történelmét nem kerülték el a katasztrófák. 1828-ban árvíz pusztított, 1864-ben a kolera szedte áldozatait, 1891-ben pedig a település egy része tűzvész következtében elégett. Egykoron része volt Alsóerzsébet-puszta, a Lajos- és a Nagyvájás-tanya. K A KICS BEM U T A T K O 2 I K Kákics, a szegény falu Kis falu az Ormánság északi részén, nem messze a Drávától, a legközelebbi nagyváros Sellye. Megközelíthetősége kiváló, mind országúton, mind vasúton el lehet érni a települést. Munkahely alig van, ám a közlekedési adottságok miatt lehetőség nyílik akár a megyeszékhelyen is a munkavállalásra. Az itteniek is a határon túl vezető országút (amely a település közelében haladna) mielőbbi megépítésében látják a falu fejlesztésének lehetőségét. A kilencvenes évek eleje óta akkora fejlődést értünk el, mint az azelőtti ötven esztendő összességében - mondják a kákicsiak. A múlt század második felében ez a falu halálra volt ítélve, innen elvitték az iskolát, körzetesítet- ték, vagyis Sellyére központosították a terület államigazgatási szervezetét, a tanácsot. Ebből természetesen az következett, hogy térségi központ fejlődött, az oda tartozó kis települések pedig örültek, hogy valami fejlesztési „morzsához” jutottak.- A rendszerváltás megteremtette a lehetőségét az önálló pénzgazdálkodásra, s ezzel megkezdjük az évtizedes elmaradásunk felszámolását - ad magyarázatot a falu látványos megújulására a polgármester, Bódis János. - Mindenekelőtt a járdákat A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA kellett megépítenünk, másrészt felújítanunk. Nem lehetett sokáig halogatni ezt a kérdést, hiszen a falu lakossága döntő többségének ez volt az első számú kívánsága. Pályáztunk útépítésre is, egy utcát sikerült is a nyert pénzből kőzúzalékkal lefednünk. Aztán következett a lakosság által második legfontosabb kérdésként megoldandó fejlesztés, mégpedig a vezetékes ivóvíz bevezetése. Ez 1994-ben történt, az itt lakóknak egy fillérjébe sem került, a nehezen élő emberekre való tekintettel az ön- kormányzat magára vállalta a költségeket. Az új ravatalozó is elkészült a hozzá vezető úttal együtt, természetesen pályázati pénzekből. A postahivatalt is kialakították, erre nagyon büszkék voltak, hiszen a kistelepüléseken ritkaságszámba menő szolgáltatással rendelkeztek, ám azóta a hivatal megszűnt, ugyanis az állami cég gazdaságtalannak ítélte meg fenntartását.- A legnagyobb beruházásunk egyébként az egyházzal közösen finanszírozott templomfelújítás volt. Az épület állaga oly nagymértékben leromlott, hogy a tetőszerkezet átalakítása, a külsőbelső tatarozás, a torony megerősítése, valamint az ablakok cseréje már nem tűrt halasztást. Ugyanakkor a parókiát is felújítottuk, mindkét épülethez kaptunk állami támogatást, az építMarócsa11 + KÁKICS D,áV.al0k .Bogdása ' ^Markóc Sellye Nagycsán) cFelsőszentmárton Drávakereszfúr Drávaiváhyi Sósvertike Lúzsqk kezéseken közmunkások is dolgoztak. Négy évvel ezelőtt kezdtük el a kultúrház megújítását, 2001-ben át is adtuk. Ezt követően egy épületbe került a polgár- mesteri hivatal, az egészségház, valamint a kultúrház. Ugyancsak ebben az épülettömbben van a kocsma, valamint a vegyesbolt, de ennek karbantartása már nem a mi gondunk, ugyanis még most is az ÁFÉSZ tulajdonában van. Falugondnokunk is van, meg falubusz is, úgyhogy az idősek ellátása, az őstermelők takarmányszállítása is megoldott. Csatornára és a gáz bevezetésére is van lehetőségünk, ám ennek határt szab a településen élők alacsony havi jövedelme. Összefoglalva nem állunk rosszul, ám szegény ez a község, a lehetőségeinkhez kell idomítani vágyainkat. Mi is abban reménykedünk, hogy a határon túlvezető autóút majd nekünk is fejlődési lehetőséget biztosít. Bódis János, a település polgármestere a kopjafánál A település gazdái A FALU TÖRTÉNELME Az önkormányzat megalakulása óta, vagyis az első választásokon a helyi lakosság bizalmát elnyerő Bódis János (63 éves, nyugdíjas) a polgármester. Az önkormányzat második embere, az alpolgármester András Márta (45, áfész-alkalmazott). A testület tagjai: Bódis János (45, telefonműszerész), Margit Sándor (35, lakatos), Törmel Dávid (37, munkanélküli) és Rácz Lász- lóné (52, vasutas). Körjegyző: dr. Fekete Géza. Kákics neve az írott forrásokban 1410-ben bukkant fel Kakych változatban. Valószínűleg a kákics főnévből ered, amely szelídesorbókát, pitypanggal benőtt területet jelent. A település birtoka volt a pécsi székeskáptalannak, a Traun családnak, valamint a Batthyányiaknak. Külön érdekessége a falu történetének, hogy a földesura 1848-ban Batthyány Lajos, az első független magyar kormány elnöke volt. Elítélésekor birtokát elkobozták, ekkor került a Draskovichok birtokába. Itt született, és haláláig mint református lelkipásztor itt működött Kiss Géza író, publicista, az Ormánság néprajzának, népművészetének, nyelvjárásának neves kutatója. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott terület volt, lakói mind a mai napig magyarok. Külterületének több mint fele művelésre alkalmas föld, a többi erdő. Múzeum a parókián Az önkormányzat és az egyház közös finanszírozásában végrehajtott templomfelújítás során egyúttal a parókiát is rendbe rakták. Az épület hasznosítására természetesen továbbra is az egyház tart igényt, folyamatosan tartanak itt nyáron ifjúsági összejöveteleket. De mindemellett az épület a falutörténet relikviáinak, az egyedülálló, úgynevezett fehér gyász bemutatásának, valamint a környéken fellelhető fejfák gyűjteményének, és a település nagy szülöttjének, Kis Gézának emléket állító múzeumnak is helyet ad. Hetedikén falunap A nagy szegénység ellenére a falu igyekszik összetartani a lakosságot, olyan megemlékezéseket, ünnepségeket tartani, amely ezt az együttműködést erősíti. Megtartják a régi rendszerből átörökölt márciusi nőnapot, októberben pedig az időseket ünnepük a megemléke- zőn. A falunapot 1992 óta minden évben szeptemberben tartják, erre várják a településről elszármazottakat is. Jönnek is rendre, még külföldről is, az idegenbe szakadtak jóleső érzéssel nyugtázzák a településen elért fejlődést. Az idén szeptember 7- én lesz az összejövetel, amely hagyományosan istentisztelettel kezdődik, aztán folyamatosan lesz műsor mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek. kakics.dmantulinaplo.hu Az összeállítás a kákicsi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A református templom, és mellette a Kis Géza Múzeum Idén készült el a kishajós kikötő a Dráván A múlt század elején még biztos területi központnak számító, legfőképpen a mezőgazdasági termelésből meglehetősen jól élő település mai lakói nehezen viselik el megkopott jelentőségüket, de abban bíznak, hogy a határátkelő, meg az oda vezető autóút meghozza majd a várva vár fellendülést. Sellyéi Ipari Parkban letelepedő vállalkozások sokat jelenthetnének a térségi munkanélküliség fi csökkentésében, de a tervezett, d határig vezető autóút, valamint a é hozzá csatlakozó határátkelő is je- n lentős számú munkahelyet terem- d tene. A fejlesztések sorában nagy lt jelentőségű volt a drávai kishajós g kikötő átadása, a vízi turizmus az- E óta fellendült, nyáron a kikötő L mellett lévő turistaház is rendsze- A résén megtelik a vadvizek szerel- Z meseivei. Az sem elhanyagolható jí bevételt jelent a falunak, hogy a helyi vendéglátósok, kereskedők - gondoskodnak'az ellátásukról.- Mert nálunk elsőrendű szempont a csaknem 50 százalékos munkanélküliség csökkentése - magyarázza a fejlesztések irányát a polgármester. - A kitörési pontunk a már említett térségi ipari fpi1pQ7t£cpkpn till ínként 37 i'Hpkosságnak. Az így összegyűlt pénz persze nem elegendő a beruházás finanszírozására, szükségeltetik még ehhez az állami segítség, a tervek elkészülte után erre már benyújtották a pályázatot. A drávasztáraiak a jövőben bíznak, mégpedig abban, hogy a térségben az iparfejlesztés beindul. A szerusitési, vásárlási, letelepedési szándékait. Mert az évtizedek óta itt lakókkal már nincs gond, önzetlenül is sokat tesznek a faluért, többek között részt vettek a kul- túrház, a templom, valamint a ravatalozó felújításában, a parkosításokban, rendben tartják a járdákat - minden faluszépítő akcióra van jelentkező. Persze nem mindent lehet megoldani közösségi összefogással, mert a nagyobb beruházások sok pénzbe kerülnek, a szakembereket is meg kell fizetni. Az infrastrukturális fejlesztésekben nem áll rosszul a település, van vezetékes ivóvíz (még a rendszerváltás előtt építették ki), befejezték a járda- és útépítést, kiépített a telefonrendszer, a szemétszállítás. Gázra meg egyelőre nem pályáznak, mert túlságosan megterhelné az amúgy is nehezen élő idős emberek pénztárcáját, inkább - a jövő szempontjából is fontosabb - csatornaberuházásra költenének. Ez is sokba kerül, az előzetes számítások szerint a hét falu (Felsőszentmarton, urava- keresztúr, Drá- vafok, Bogdása, Markóc, Drá- vaiványi, Drá- vasztára) ösz- szefogásával tisztítóműves rendszerrel megépülő szennyvízhálózat kiépítése is több mint 100 ezer forintjába kerül majd a laHorváth Ferenc polgármester
