Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-12 / 249. szám
19 2002. Szeptember 12., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Világörökség: kritika, dicséret A siklósi várat bevonják az „állami körbe”? BRONZ KISPLASZTIKÁK PÉCSETT. A Szent István téri Műhely- galériában látható Bánki Judit Hagner szobrászművész (képünkön) tárlata. A dombóvári születésű, pécsi kötődésű, jelenleg Németországban élő alkotó munkáit Európa szinte minden városában láthatta már a közönség, köztéri szobrai több várost is díszítenek mostani hazájában. Pécsi tárlata október elejéig látogatható. fotó; laufer l Újra Donátusi nap Szlovén költő irodalmi díja Kajetan Kovií szlovén költő kapta Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó idén a CET irodalmi díjat, melyet a igazgatója méltatja, majd magyarra CET Közép-európai Irodalmi és Kul- fordított versei hangzanak el Koszta turális Társaság kuratóriuma ítéli Gabriella színművésznő előadásá- oda, és a Társaság elnöke, Mezei, ban. Legutóbb a Jelenkor Kiadó adta András adja át szeptember 28-án a ki 2001-ben Koviő verseinek bő válo- Vigadó kamaratermében. Az ese- gatását Bodzaórák címen, Baka Ist- ménynek pécsi vonatkozása is van. ván, Csordás Gábor, Lator László és A díjátadón a költő munkásságát Tótfalusi István fordításában, cs. l. Magyarul - magyarán Szókészletünk Finom kritikát tolmácsolt Pécsnek az UNESCO Világ- örökségi Bizottságának (ICO- MOS) nemzetközi elnöki posztját jövő júniusig betöltő elnöke. A Kulturális Örökség- védelmi Hivatal (KÖH) új elnöke pedig kettejük kedd késő estig tartó pécsi látogatásakor arról is beszélt, hogy a siklósi várat be kell vonni azon műemlékek körébe, amelyek fenntartása alapvetően állami feladat. Varga Kálmánt, a KÖH újonnan megválasztott elnökét - aki egyetemista évei egy részét Pécsett töltötte, és aki három éve nem látogatott el a városba-elmondása szerint elvarázsolta az általa egyben még nem látott ókeresztény sír- kamra-rendszer és a középkori egyetem maradvány-együttese. Szakmai szemmel nézve csak ezek teljes rendbehozatala 200 millió forintba kerülne, mondja. Bár nem az ígérgetés és az osztogatás a feladata, de úgy látja, hogy ezt az együttest vagy egyben, vagy sehogy nem lehet helyreállítani, mindennek legfeljebb két részletben, és nem évekig húzódóan kell megtörténnie. Az önkormányzat Műemlékvédelmi és Környezeti Értékvédelmi Tanácsadó Testületének fórumán egyetértőleg fogadta Újvári Jenő alpolgármester bejelentését, hogy az ókeresztény sírkamrák fenntartására és működtetésre még az ősszel közhasznú társaságot hoznak létre. Varga Kálmán kérdésünkre kitért a Magyarországon talán legépebben megmaradt középkori erődítmény, a siklósi vár (esetleges) jövőjére is. Mint ismeretes, Siklóson évtizedek óta küszködnek, hogy elegendő forráshoz jussanak. A KÖH elnöke tisztában van azzal, hogy a helyi önkormányzat pályázott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál, és azzaj is, hogy a próbálkozások rendre nem vezettek eredményre. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az épített emlékek egy része - a betöltött funkciótól függetlenül - csak azért van állami tulajdonban, mert a törvényalkotók úgy ítélték meg, hogy védettségük csak így garantálható, és ebbe a körbe tartozik, véleménye szerint, a siklósi vár is. Nyilván szakmai konszenzus kell hozzá, de úgy látja, hogy a vár olyan emlék, amely állami tulajdonban kell, hogy maradjon, az ezzel járó állami kötelezettségekkel együtt, de meg kell találni a holdudvarszerű - múzeumi célú stb. - hasznosítását. Fejérdy Tamás, az ICOMOS nemzetközi elnöke finom kritikát fogalmazott meg Péccsel kapcsolatban: jobban állunk, mint az összes többi magyarorget: 2005-ben minderről számot kell adnunk, ám már egy évvel korábban megkezdődnek az előkészítő munkálatok. Pécset egyébiránt akár etalonként is lehetne említeni, mondta Fejérdy, miután a legtöbb hazai helyszínen úgy képzelik, hogy a világörökség kérdése állami feladat. Márpedig itt jelenleg is a városé az igazán kezdeményező szerep. BALOGH Z. Az elmúlt évi sikeres rendezvényen felbátorodva az idén is megrendezik szeptember 21-én, szombaton Pécsett a donátusiak az Aranyhegy napját, melyre minden jó bort szerető és a Donátushoz kötődő embert szeretettel várnak. Kulturális eseményekkel, kirakodóvásárral, tárlatvezetéssel, könyvvásárral és bordalokat éneklő kórusmuzsikával színezik a napot, melyet dr. Szilágyi Károlyné és dr. Cséry Korit üdvözlő mondatai után Berták László versével köszönt, majd Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház Já- szay-díjas művésze, a Donátusi Baráti Kör Egyesület tagja irodalmi összeállítással kedveskedik. A lakossági kezdeményezésre állított keresztúti keresztről az alkotó, Mosonyi Tamás szobrászművész vall, s aki arra vállalkozik, megtekintheti Várnagy Viktor filharmónia-történeti magánkiállítását. Lesz bábműsor, helyismereti vetélkedő, vidám sportverseny, jó idő esetén pedig hőlégballonos bemutató. Fellép a Bartók Férfikórus és a szlovéniai Lendváról érkező daloskor, és remélhető, hogy a donátusi gazdák is megnyitják pincéiket erre a napra, némi kóstoló erejéig. _________icf. Min den nyelv legváltozékonyabb része a szókészlet. Rétegeivel, osztályozásával a Szókészlettan (Lexikológia) foglalkozik. A változás két irányú: a gazdagodás (új szavak keletkezése) és az elavulás vagy kiesés. Mindkettő elválaszthatatlan kapcsolatban van a nyelvet beszélő társadalom gazdasági, kulturális és politikai életével. A nyelvjárástan egyetemi stúdium óráin kísérletet tettem a hallgatók egyéni szókészletének a vizsgálatára. Tekintettel arra, hogy a nyelvjárásokat főként a vidéki, mégpedig falusi lakosság őrzi (ma már töredékeiben), a kísérlet tárgyául a paraszti életformához kapcsolódó rétegnyelvi szókészlet vizsgálata kínálkozott. AII. világháború után az Akadémia megrendelésére Végh József, a Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa 3 kérdőfüzetet állított össze A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse címmel. Ezekből válogattam a szavakat. Elsősorban a lovakkal végzett közlekedés témaköréből valók: kantár, hám, gyeplő, istráng, zabla; a szekér részeként: nyújtó, nyomórúd, vendégoldal; a juhászat körében: jerke, toklyó, íirii, orda, zsendice; a lótenyésztéssel kapcsolatban: pej, sodrott. Arról kívántam tájékozódni, hogy a magyar szakos tanárjelölteknek milyen és mekkora a tájékozottságuk ebben a műveltséganyagban. Mellőzve a statisztikai adatokat, a kísérletben részt vevő 50 személy közül senki sem akadt, aki a 15 címszót elfogadható módon tudta volna értelmezni. Figyelembe véve, hogy a hallgatóknak a fele vidéki, falusi származású, akiknek a szülei, rokonsága ma is földműves foglalkozású, különösen elgondolkodtató, a szókészlet eme részlegeinek ilyen gyors és szám szerint is meglepő elavulása, kihullása az aktív szókincsből. A 15 címszó többségével az eddigi tanulmányaik során már kellett, hogy találkozzanak. Főként Arany János Toldijában, a tankönyveikben szereplő népmesékben, közmondásokban. Ezért érdemes a figyelmünkre minden olyan kísérlet, módszer, amely a tanulók szókincsének, benne tájszókincsének bővítését szolgálja. (L. Dombiné Boros Margit- Pesti János: A Baranya hon- és népismereti „ablaknyitogató" CD-rom.) Olvasóimnak javaslom a felsorolt 15 címszó értelmezését. Ki-ki meggyőződhet a saját tájékozottságáról, az elmarasztalás következménye nélkül. Rónai Béla HOMORÚD BE MUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNETE Homorúdnak igazából csak újkori története van, s nem WBgBBM is kimondottan a község, hanem annak térsége múltjá- ^.,X. ról mintegy 200 évre visszamenően szólnak a lejegyzett krónikák. Maga a település hivatalosan 1952-től létezik, azt megelőzően szétszórt tanyavilág volt az egész Mohács-sziget, s a tanyacsoportos'forma csupán az 1923-27-es években kezdett kialakulni, melyet Balázs- szállásnak neveztek. Frigyes főherceg tulajdonát képezte ugyanis a falu területéhez tartozó 300 holdas erdő 1945-ig, s e birtokon dolgozó szegényebb emberek szálláshelye volt itt. Szintén a 40-es évek közepéig tartozott a Riha-tó és környéke a Pécsi Püspökséghez. Az Írásos emlékek szerint 19214ŐI Rihán és 1926-tól Homorúdon egyházi iskola működött. Aztán a tanyavilágból született az első önálló község, Homorúd, melynek történetében a megrázó emlékű 1956-os jeges árvíz jelentős változást hozott, hiszen miután a jégtáblák a sziget szinte minden tanyáját lesöpörték a föld színéről, a faluban az újjáépítést már tervszerűen végezték, amit ma is érzékeltetnek a szabályosan elhelyezkedő utcák, telkek. Mindössze négy jellegzetes szigeti tanyaépület maradt meg, ezek közül a népi építészet érdekes jegyeit láttatja a homorúdi: a sövényfalú, nádtetős tájházat 1979-ben ugyan védetté nyilvánították, de fenntartásáról többnyire csak az önkormányzat és a helyi nyugdíjasklub tagjai gondoskodnak. Homorúd önállóságra ítéltetett A közigazgatási területtől a Duna által elrekesztve, két megye határvonalán élni és boldogulni, soha nem járt előnyökkel, de a szigeti emberek ragaszkodása e tájhoz, no meg a kitartó makacsságuk azokat igazolta, akik a hátrányok ellenére ott maradtak - és egyre több fiatal is úgy dönt, vállalja szülei létfeltételeit. A világtól elzárt falu a fejlődésért sokszorosan megküzd. Szolgáltatásaik, áruellátásuk Bács megyéből biztosított, kórházba, szakorvoshoz is sokan Bajára járnak. A szilárd hulladék elhelyezésére a szomszéddal szövetkeztek, s úgy tűnik, a vezetékes gázt ugyancsak onnan várhatják. Szóval, a polgár- Németvarga István polgármester mester folyton „szomszédol”. Néha úgy érzik, Baranyában leírták - Önállóságra ítéltettünk, ennek őket, például amikor a komp me- minden hátrányával - jegyezte meg netrendjének módosítása a téma, Németvarga István polgármester, meg nem kérdeznék tőlük, mi Egyébként a takaros, szép kis falu lenne az igényük. költségvetéséből az intézmények fenntartásán túl a fillérjeiket koncentrálva igyekeznek a fejlesztést szolgáló beruházásokra költeni. Azért, hogy komfortosabb legyen 80 rihai ember otthona, 38 millióért a külterületre elvitték az ivóvízvezetéket. Homorúdon az elmúlt években az Árpád és a Honvéd utcák szilárd burkolatot kaptak, készült egy játszótér, felújították a községházát, a közétkeztetési konyhát, rendezték és bekerítették a temetőt, a ravatalozót tatarozták, gázfűtést kapott az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő, és korszerűbb lett az egészségház. Tavaly óta címerük, zászlójuk van. Hozzájárultak a papiak tetőfelújításához, őszre elkészülnek a közvilágítás korszerűsítésével, és jelenleg tart a kultúrház átalakítása. t Székelyszabar E Bár 0 Babarc Mohács Ujmohács HOMORÚD- Reményeink szerint a fiatalok jól hasznosítják a szabadidő eltöltéséhez a megszépülő faluházat. Rájuk is gondolva, a munkavállalás megkönnyítéséért jártuk ki az új autóbusz menetrendet, hiszen mind többen látják be, másutt sem köny- nyebb létezni, így maradnak homorúdi lakosok, aztán dolgozni bejárnak Mohácsra - említette a polgár- mester. Elmondta továbbá, hogy keresik lehetőséget, hogyan tudnának bekapcsolódni a falusi turizmusba, vagy egy erdei iskolát létesíteni. A feltételeik adottak, csak hát pénz, főleg támogatás kellene a megvalósításhoz, de egyelőre ilyen beruházásokhoz nem leltek forrásra. ■ Elöljárók Polgármester: Németvarga István (40) vállalkozó. Alpolgármester: Darabos János (53) lakatos. Képviselők: Faragó Istvánná (44) postamester, Faragó István (44) vállalkozó, Garamszegi László (32) vállalkozó, Kozári Antal (48) gépkocsivezető, Maros Endréné (39) alkalmazott, Németvarga Istvánná (40) óvodavezető. Jegyző: Baris József. Dr. Szabó László Pál a háziorvos. Iskolaigazgató: Keller Róbertné. A nyugdíjasklub vezetője: Rétyi Istvánná. Az 1950-ben alakult Hunyadi Horgász Egyesület titkára: Tóth Ferenc. m homorúd, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a homorúdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária Ideális létszámú osztályok Nem repesett örömében a szülők többsége, amikor 1999-ben olyan döntést kényszerült hozni az önkormányzat, hogy megszünteti helyben a felső tagozatos oktatást. Nehéz szívvel szavazták meg a képviselők is ezt az előterjesztést, de a gyereklétszám rohamos fogyatkozásával nem maradt más választásuk. Az eltelt évek alatt aztán beigazolódott, a diákok érdekében helyesen határoztak, a tanulók zömét befogadó újmohácsi intézményben színvonalas képzésben részesülnek. Az elkövetkező öt évben viszont a helyben maradt alsó tagozatos osztályok létszáma kedvezően alakul, az óvodában előre láthatóan évente 30 kisgyerekről gondoskodhatnak, akik közül minden szeptemberben 8-9 kezdi majd a tanévet, s így ideális körülmények mellett okosíthatja őket helyben az iskola négy pedagógusa. Baranya községeihez hasonlóan egyébként Homorúdra is az a jellemző, hogy lakói elöregedők, a születések számát messze meghaladja évről évre az elhalálozásé. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 1493 fő élt az akkor tíz éve önállósodott faluban, a tavalyi statisztika alapján viszont a lélekszám a négy évtizeddel ezelőttinek a fele volt, pontosan 742 fő. Az önkormányzat 18 személyt foglalkoztat, mellette két helyi kft. a legfőbb munkaadó, és egyre többen találnak állást Mohácson is. A családok jövedelmi viszonyát érzékelteti, hogy 25 ember részesül rendszeres szociális juttatásban, míg 71 gyermek szülei jogosultak a kiegészítő családi pótlékra. KELLEMES JÁTSZÓHELY az óvoda udvara
