Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-12 / 249. szám

19 2002. Szeptember 12., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Világörökség: kritika, dicséret A siklósi várat bevonják az „állami körbe”? BRONZ KISPLASZTIKÁK PÉCSETT. A Szent István téri Műhely- galériában látható Bánki Judit Hagner szobrászművész (képünkön) tárlata. A dombóvári születésű, pécsi kötődésű, jelenleg Németor­szágban élő alkotó munkáit Európa szinte minden városában láthat­ta már a közönség, köztéri szobrai több várost is díszítenek mostani hazájában. Pécsi tárlata október elejéig látogatható. fotó; laufer l Újra Donátusi nap Szlovén költő irodalmi díja Kajetan Kovií szlovén költő kapta Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó idén a CET irodalmi díjat, melyet a igazgatója méltatja, majd magyarra CET Közép-európai Irodalmi és Kul- fordított versei hangzanak el Koszta turális Társaság kuratóriuma ítéli Gabriella színművésznő előadásá- oda, és a Társaság elnöke, Mezei, ban. Legutóbb a Jelenkor Kiadó adta András adja át szeptember 28-án a ki 2001-ben Koviő verseinek bő válo- Vigadó kamaratermében. Az ese- gatását Bodzaórák címen, Baka Ist- ménynek pécsi vonatkozása is van. ván, Csordás Gábor, Lator László és A díjátadón a költő munkásságát Tótfalusi István fordításában, cs. l. Magyarul - magyarán Szókészletünk Finom kritikát tolmácsolt Pécsnek az UNESCO Világ- örökségi Bizottságának (ICO- MOS) nemzetközi elnöki posztját jövő júniusig betöltő elnöke. A Kulturális Örökség- védelmi Hivatal (KÖH) új elnö­ke pedig kettejük kedd késő es­tig tartó pécsi látogatásakor ar­ról is beszélt, hogy a siklósi vá­rat be kell vonni azon műemlé­kek körébe, amelyek fenntar­tása alapvetően állami feladat. Varga Kálmánt, a KÖH újonnan megválasztott elnökét - aki egyete­mista évei egy részét Pécsett töltöt­te, és aki három éve nem látogatott el a városba-el­mondása sze­rint elvarázsolta az általa egyben még nem látott ókeresztény sír- kamra-rendszer és a középkori egyetem marad­vány-együttese. Szakmai szem­mel nézve csak ezek teljes rendbe­hozatala 200 millió forintba kerül­ne, mondja. Bár nem az ígérgetés és az osztogatás a feladata, de úgy látja, hogy ezt az együttest vagy egyben, vagy sehogy nem lehet helyreállítani, mindennek legfel­jebb két részletben, és nem évekig húzódóan kell megtörténnie. Az önkormányzat Műemlékvédelmi és Környezeti Értékvédelmi Ta­nácsadó Testületének fórumán egyetértőleg fogadta Újvári Jenő al­polgármester bejelentését, hogy az ókeresztény sírkamrák fenntartásá­ra és működtetésre még az ősszel közhasznú társaságot hoznak létre. Varga Kálmán kérdésünkre ki­tért a Magyarországon talán leg­épebben megmaradt középkori erődítmény, a siklósi vár (esetle­ges) jövőjére is. Mint ismeretes, Siklóson évtizedek óta küszköd­nek, hogy elegendő forráshoz jus­sanak. A KÖH elnöke tisztában van azzal, hogy a helyi önkormányzat pályázott a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóságnál, és azzaj is, hogy a pró­bálkozások rendre nem vezettek eredményre. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az épített emlékek egy része - a betöltött funkciótól függetlenül - csak azért van állami tulajdonban, mert a törvényalkotók úgy ítélték meg, hogy védettségük csak így garantálható, és ebbe a körbe tartozik, véleménye szerint, a siklósi vár is. Nyilván szakmai konszenzus kell hozzá, de úgy lát­ja, hogy a vár olyan emlék, amely állami tulajdonban kell, hogy ma­radjon, az ezzel járó állami kötele­zettségekkel együtt, de meg kell ta­lálni a holdudvarszerű - múzeumi célú stb. - hasznosítását. Fejérdy Tamás, az ICOMOS nemzetközi elnöke finom kritikát fogalmazott meg Péccsel kapcsolat­ban: jobban állunk, mint az összes többi magyaror­get: 2005-ben minderről számot kell adnunk, ám már egy évvel korábban megkez­dődnek az előkészítő munkálatok. Pécset egyébiránt akár etalonként is lehetne említeni, mondta Fejér­dy, miután a legtöbb hazai helyszí­nen úgy képzelik, hogy a világörök­ség kérdése állami feladat. Márpe­dig itt jelenleg is a városé az igazán kezdeményező szerep. BALOGH Z. Az elmúlt évi sikeres rendezvényen felbátorodva az idén is megrende­zik szeptember 21-én, szombaton Pécsett a donátusiak az Aranyhegy napját, melyre minden jó bort sze­rető és a Donátushoz kötődő em­bert szeretettel várnak. Kulturális eseményekkel, kirakodóvásárral, tárlatvezetéssel, könyvvásárral és bordalokat éneklő kórusmuzsiká­val színezik a napot, melyet dr. Szi­lágyi Károlyné és dr. Cséry Korit üd­vözlő mondatai után Berták László versével köszönt, majd Sólyom Ka­talin, a Pécsi Nemzeti Színház Já- szay-díjas művésze, a Donátusi Ba­ráti Kör Egyesület tagja irodalmi összeállítással kedveskedik. A lakossági kezdeményezésre ál­lított keresztúti keresztről az alkotó, Mosonyi Tamás szobrászművész vall, s aki arra vállalkozik, megte­kintheti Várnagy Viktor filharmó­nia-történeti magánkiállítását. Lesz bábműsor, helyismereti vetélkedő, vidám sportverseny, jó idő esetén pedig hőlégballonos bemutató. Fel­lép a Bartók Férfikórus és a szlovéni­ai Lendváról érkező daloskor, és re­mélhető, hogy a donátusi gazdák is megnyitják pincéiket erre a napra, némi kóstoló erejéig. _________icf. Min den nyelv legváltozékonyabb része a szókészlet. Rétegeivel, osz­tályozásával a Szókészlettan (Lexi­kológia) foglalkozik. A változás két irányú: a gazdagodás (új szavak ke­letkezése) és az elavulás vagy ki­esés. Mindkettő elválaszthatatlan kapcsolatban van a nyelvet beszélő társadalom gazdasági, kulturális és politikai életével. A nyelvjárástan egyetemi stúdi­um óráin kísérletet tettem a hallga­tók egyéni szókészletének a vizsgá­latára. Tekintettel arra, hogy a nyelvjárásokat főként a vidéki, mégpedig falusi lakosság őrzi (ma már töredékeiben), a kísérlet tár­gyául a paraszti életformához kap­csolódó rétegnyelvi szókészlet vizs­gálata kínálkozott. AII. világháború után az Akadémia megrendelésére Végh József, a Nyelvtudományi In­tézet főmunkatársa 3 kérdőfüzetet állított össze A hagyományos pa­raszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse címmel. Ezekből válo­gattam a szavakat. Elsősorban a lo­vakkal végzett közlekedés témakö­réből valók: kantár, hám, gyeplő, istráng, zabla; a szekér részeként: nyújtó, nyomórúd, vendégoldal; a juhászat körében: jerke, toklyó, íirii, orda, zsendice; a lótenyésztés­sel kapcsolatban: pej, sodrott. Arról kívántam tájékozódni, hogy a magyar szakos tanárjelöltek­nek milyen és mekkora a tájéko­zottságuk ebben a műveltséganyag­ban. Mellőzve a statisztikai adato­kat, a kísérletben részt vevő 50 sze­mély közül senki sem akadt, aki a 15 címszót elfogadható módon tud­ta volna értelmezni. Figyelembe vé­ve, hogy a hallgatóknak a fele vidé­ki, falusi származású, akiknek a szülei, rokonsága ma is földműves foglalkozású, különösen elgondol­kodtató, a szókészlet eme részlege­inek ilyen gyors és szám szerint is meglepő elavulása, kihullása az ak­tív szókincsből. A 15 címszó több­ségével az eddigi tanulmányaik so­rán már kellett, hogy találkozzanak. Főként Arany János Toldijában, a tankönyveikben szereplő népme­sékben, közmondásokban. Ezért érdemes a figyelmünkre minden olyan kísérlet, módszer, amely a tanulók szókincsének, ben­ne tájszókincsének bővítését szol­gálja. (L. Dombiné Boros Margit- Pesti János: A Baranya hon- és nép­ismereti „ablaknyitogató" CD-rom.) Olvasóimnak javaslom a felsorolt 15 címszó értelmezését. Ki-ki meggyő­ződhet a saját tájékozottságáról, az elmarasztalás következménye nél­kül. Rónai Béla HOMORÚD BE MUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNETE Homorúdnak igazából csak újkori története van, s nem WBgBBM is kimondottan a község, hanem annak térsége múltjá- ^.,X. ról mintegy 200 évre visszamenően szólnak a lejegyzett krónikák. Maga a település hivatalosan 1952-től létezik, azt megelőzően szétszórt tanyavilág volt az egész Mo­hács-sziget, s a tanyacsoportos'forma csupán az 1923-27-es években kezdett kialakulni, melyet Balázs- szállásnak neveztek. Frigyes főherceg tulajdonát képezte ugyanis a falu te­rületéhez tartozó 300 holdas erdő 1945-ig, s e birtokon dolgozó szegé­nyebb emberek szálláshelye volt itt. Szintén a 40-es évek közepéig tarto­zott a Riha-tó és környéke a Pécsi Püspökséghez. Az Írásos emlékek sze­rint 19214ŐI Rihán és 1926-tól Homorúdon egyházi iskola működött. Az­tán a tanyavilágból született az első önálló község, Homorúd, melynek tör­ténetében a megrázó emlékű 1956-os jeges árvíz jelentős változást ho­zott, hiszen miután a jégtáblák a sziget szinte minden tanyáját lesöpörték a föld színéről, a faluban az újjáépítést már tervszerűen végezték, amit ma is érzékeltetnek a szabályosan elhelyezkedő utcák, telkek. Mindössze négy jellegzetes szigeti tanyaépület maradt meg, ezek közül a népi építé­szet érdekes jegyeit láttatja a homorúdi: a sövényfalú, nádtetős tájházat 1979-ben ugyan védetté nyilvánították, de fenntartásáról többnyire csak az önkormányzat és a helyi nyugdíjasklub tagjai gondoskodnak. Homorúd önállóságra ítéltetett A közigazgatási területtől a Duna által elrekesztve, két megye határvonalán élni és boldogulni, soha nem járt előnyökkel, de a szigeti emberek ragaszkodása e tájhoz, no meg a kitartó ma­kacsságuk azokat igazolta, akik a hátrányok ellenére ott marad­tak - és egyre több fiatal is úgy dönt, vállalja szülei létfeltételeit. A világtól elzárt falu a fejlődésért sokszorosan megküzd. Szolgálta­tásaik, áruellátásuk Bács megyé­ből biztosított, kórházba, szakor­voshoz is sokan Bajára járnak. A szilárd hulladék elhelyezésére a szomszéddal szövetkeztek, s úgy tűnik, a vezetékes gázt ugyancsak onnan várhatják. Szóval, a polgár- Németvarga István polgármester mester folyton „szomszédol”. Né­ha úgy érzik, Baranyában leírták - Önállóságra ítéltettünk, ennek őket, például amikor a komp me- minden hátrányával - jegyezte meg netrendjének módosítása a téma, Németvarga István polgármester, meg nem kérdeznék tőlük, mi Egyébként a takaros, szép kis falu lenne az igényük. költségvetéséből az intézmények fenntartásán túl a fillérjeiket kon­centrálva igyekeznek a fejlesztést szolgáló beruházásokra költeni. Azért, hogy komfortosabb legyen 80 rihai ember otthona, 38 millióért a külterületre elvitték az ivóvízve­zetéket. Homorúdon az elmúlt években az Árpád és a Honvéd ut­cák szilárd burkolatot kaptak, ké­szült egy játszótér, felújították a községházát, a közétkeztetési kony­hát, rendezték és bekerítették a te­metőt, a ravatalozót tatarozták, gáz­fűtést kapott az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő, és korszerűbb lett az egészségház. Tavaly óta címe­rük, zászlójuk van. Hozzájárultak a papiak tetőfelújításához, őszre elké­szülnek a közvilágítás korszerűsíté­sével, és jelenleg tart a kultúrház át­alakítása. t Székelyszabar E Bár 0 Babarc Mohács Ujmohács HOMORÚD- Reményeink szerint a fiatalok jól hasznosítják a szabadidő eltölté­séhez a megszépülő faluházat. Rá­juk is gondolva, a munkavállalás megkönnyítéséért jártuk ki az új au­tóbusz menetrendet, hiszen mind többen látják be, másutt sem köny- nyebb létezni, így maradnak homo­rúdi lakosok, aztán dolgozni bejár­nak Mohácsra - említette a polgár- mester. Elmondta továbbá, hogy ke­resik lehetőséget, hogyan tudnának bekapcsolódni a falusi turizmusba, vagy egy erdei iskolát létesíteni. A feltételeik adottak, csak hát pénz, főleg támogatás kellene a megvaló­sításhoz, de egyelőre ilyen beruhá­zásokhoz nem leltek forrásra. ■ Elöljárók Polgármester: Németvarga István (40) vállalkozó. Alpolgármester: Darabos János (53) lakatos. Kép­viselők: Faragó Istvánná (44) pos­tamester, Faragó István (44) vál­lalkozó, Garamszegi László (32) vállalkozó, Kozári Antal (48) gép­kocsivezető, Maros Endréné (39) alkalmazott, Németvarga István­ná (40) óvodavezető. Jegyző: Ba­ris József. Dr. Szabó László Pál a háziorvos. Iskolaigazgató: Keller Róbertné. A nyugdíjasklub veze­tője: Rétyi Istvánná. Az 1950-ben alakult Hunyadi Horgász Egyesü­let titkára: Tóth Ferenc. m homorúd, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a homorúdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária Ideális létszámú osztályok Nem repesett örömében a szü­lők többsége, amikor 1999-ben olyan döntést kényszerült hozni az önkormányzat, hogy meg­szünteti helyben a felső tagoza­tos oktatást. Nehéz szívvel sza­vazták meg a képviselők is ezt az előterjesztést, de a gyereklét­szám rohamos fogyatkozásával nem maradt más választásuk. Az eltelt évek alatt aztán beigazoló­dott, a diákok érdekében helye­sen határoztak, a tanulók zömét befogadó újmohácsi intézmény­ben színvonalas képzésben ré­szesülnek. Az elkövetkező öt évben vi­szont a helyben maradt alsó ta­gozatos osztályok létszáma ked­vezően alakul, az óvodában előre láthatóan évente 30 kisgyerekről gondoskodhatnak, akik közül minden szeptemberben 8-9 kezdi majd a tanévet, s így ideális kö­rülmények mellett okosíthatja őket helyben az iskola négy pe­dagógusa. Baranya községeihez hasonló­an egyébként Homorúdra is az a jellemző, hogy lakói elöregedők, a születések számát messze meg­haladja évről évre az elhalálozá­sé. Az 1960-as népszámlálás ada­tai szerint 1493 fő élt az akkor tíz éve önállósodott faluban, a tava­lyi statisztika alapján viszont a lélekszám a négy évtizeddel ez­előttinek a fele volt, pontosan 742 fő. Az önkormányzat 18 sze­mélyt foglalkoztat, mellette két helyi kft. a legfőbb munkaadó, és egyre többen találnak állást Mo­hácson is. A családok jövedelmi viszo­nyát érzékelteti, hogy 25 ember részesül rendszeres szociális jut­tatásban, míg 71 gyermek szülei jogosultak a kiegészítő családi pótlékra. KELLEMES JÁTSZÓHELY az óvoda udvara

Next

/
Thumbnails
Contents