Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-11 / 248. szám
2002. Szeptember 11., szerda B E MUTATKOZIK 9. OLDAL F E L S 0 E G E R S Z E G A csábító község - Felsőegerszeg Mielőtt az utazó Pécs felől Sásdra ér, jobb oldalt ágazik az út Felsőegerszegre. A gyönyörű fekvésű hegyháti falu lakossága ugyan egyelőre nem gyarapszik, ám a település '90 óta fejlődésnek indult, egyre szépül, gazdagodik. Felsőegerszeg a ’60-as évek végéig Vázsnok, Varga és Egerszeg tanácsi székhelye volt, e2t követően csatlakozott társközségként a sásdi tanácshoz. Papp Magdolna azóta dolgozik itt, előbb tanácstagként, később elöljáróként, 1990-től polgármesterként. A világháborús emlékmű, Áldott Madonna szobra- Tarróson nevelkedtem, de 8 éves koromtól Egerszegen élek. 12 évesen kezdtem foglalkozni a falu fiatalságával, majd a község életével, irányításával. Közösség- szervezőnek vallom magam, szeretem az embereket. Ez szolgálat, miként tanítói munkám ’71-től a baranyajenői iskolában. A múltból nem a hamut, de a parazsat kell megőrizni, azt bármikor fel lehet szítani, jóra, szépre lehet felhasználni. Egerszeget mindig is csodás táji adottságai tették vonzóvá. A másfél kilométernyi közelség Sásdhoz meghatározója az emberek életének. A ’60-as, ’70-es, ’80- as években főként a fiatalok révén volt aktív a közélet, dominált a sport. A bekötőút-program késedelme miatt a ’70-es évek elején sokan elhagyták a falut, a Somostető ragadós sara nem marasztalta a fiatalokat. Azok így Komlót és Sásdot gyarapították. Ma már visszavágynak, erre utal, hogy ünnepeidkor sokan jelennek meg a régiek közül. A téglagyári teleppel együtt 65 portában ma 178 lélek él, közülük 62 a nyugdíjas, a gyerekek, fiatalok száma 25, a többiek keresőképesek. Az ’50-es évek elején minden házba villany került. A kultúrhá- zat, a mostani faluházat '56-ban avatták. Az útprogram ’75-ben kezdődött, ma már minden utca aszfaltozott, kővel ellátott. 1990- 91-ben Vargával közösen megépült a vízmű, majd a kábeltévé. Szinte minden házban van telefon. Felújították a ravatalozót (ismét aktuális), a temetőt fásították. Vis maior pályázati pénzből tavaly helyrehozták a falut átszelő patak által megrongált kőhida- kat. ’97-ben elkészült a két háború helyi áldozatainak hősi emlékműve, ami egyben a község védőszentjének állít emléket. Az Áldott Madonna című, carrarai márványból készült szobrot Bocz Gyula szobrászművész alkotta. A tervek között szerepel a szennyvízberuházás, a vezetékes gáz bevezetése, az ipari park Sásddal közös megépítése. A Kelői park kialakítása és egy látványtó építése csábító lesz az itt letelepedni akaróknak. A cél a munkahelyteremtés, a falu összkomfortossá tétele. Ay, -Meződ? / Tőkése/' Gödre oTarrós Baranyajenőo Vázsnok falé FELSŐEGERBaranyaszentgyörgy sásd\> %SZEG Sztar Ti;más Van)3 Ugo Kisbeszterce Oraszló-> Bakócao o Magyarszéke. Papp Magdolna polgármester Menő cégek, tisztes támogatás A 66-os főút mentén több olyan cég is tevékenykedik, amely az 1,6 százalékos iparűzési adó befizetésével növeli az ön- kormányzat bevételeit. A téglagyár régóta, a kacsakeltető csak néhány éve működik. A Sásd-Tégla Kft. neve ellenére Egerszeghez tartozik. A 60 esztendős Bite Mihály ügyvezető, akinek első és vélhetően utolsó munkahelye a téglagyár, 35-40 dolgozó munkáját irányítja.- Itt már a ’20-as években is gyártottak téglát. Komolyabb fejlődés akkor kezdődött, amikor Baranya és Tolna megye közös vállalatként kezdte működtetni az üzemet még évtizedekkel ezelőtt. ’91-ben a vállalat megszűnt, ezért néhány társammal ’92-ben kft.-t alakítva bérbe vettük a telepet. A téglagyárat ’94-ben a pécsi H és H Kft. megvásárolta, azA keltetőüzem legifjabb „lakói” óta dr. Hős Tamás működteti családi vállalkozásban. A gyár kapacitásának nagyjából 70 százalékát tudjuk kihasználni, sajnos a kereslet nem emelkedik. A hagyományos tömör téglától a kettős méretű lyukas tégláig négyféle terméket állítunk elő, évente 50-60 milliós árbevétellel. A hajdani, rossz emlékű állati hulladékokat feldolgozó üzem helyén 1999 februárjától kacsakeltető üzem működik. Bálintné Molnár Györgyi, a baromfiágazat vezetője elmondta, évente 1,2 millió naposkacsát értékesítenek az Alföld két nagy gazdaságába. Az éves árbevétel 200 millió körül van. Jelenleg a „máj alapanyagú” mulard-kacsa a kelendő, de igény van libakeltetésre is. A keltetőüzem most éppen 10 dolgozónak ad munkát, többségük nő. A Sásdi Agro Rt. tulajdonában lévő, szép környezetben fekvő üzemet bővíteni szeretnék, jövő tavasszal libakeltető épül, ahol évi 300 ezer pihés jószág látja majd meg a napvilágot. Teleház és szociális háló Hizlalda a község peremén A község központjában lévő faluházban teleház is működik, amely a szokásos munkák mellett szociális feladatokat is ellát. A faluban érdemes élni, ugyanis az itt lakók sokféle kedvezményt élveznek. A teleház ’97 óta működik, hangsúlyozta a vezető, Szilágy iné Balog Szilvia, aki félállásban a falu- gondnoki teendőket is ellátja. A három számítógépet - internet még nincs - minden felsőeger- szegi használhatja. A teleházban el lehet intézni a szociális ügyeket, a lakosok hivatalos levelezését, de itt tartják havi egy-két alkalommal az orvosi, gyermekorvosi rendelést, itt működik a védőnői szolgálat is. Az időseknek elintézik a receptek felíratását, a gyógyszereket házhoz szállítják. A házban munkaközvetítés, álláskeresés is folyik. A szolgáltatási lista közel 100 pontot tartalmaz, a teleház tagja a Teleház Szövetségnek. A faluban sűrűre szőtt a szociális háló, ugyanis minden eger- szegi alanyi jogon, tehát ingyen kapja a kábeltévét, a szemétszállítást. A vízmű építésekor a hozzájárulást is az önkormányzat fizette. Minden rászoruló közgyógyellátást kap, rendszeres a beiskolázási segély, a falu hozzájárul a diákétkeztetéshez. A tanulók ingyen utazhatnak naponta a sásdi iskolába. A nyugdíjasok támogatása is fontos, évente kapnak például karácsonyi ajándékot is. Az ide költözőt közművesített ingyentelek várja, kamatmentes kölcsönök, vissza nem térítendő támogatások segítik a letelepedést. A község központjában áll a faluház A malacok steril körülmények között növekednek A jó fél évszázada működő, Felsőegerszeg és Oroszló közötti dombtetőn, de Egerszeg területén lévő sertéshizlaldát jelenleg a Green 2000 Kft. birtokolja, üzemelteti. A telepről évente 15 ezer hízósertés kerül ki. A feísőegerszegi sertéstelep 1995- ig a Bikali Állami Gazdaság tulajdonában volt, a jelenleg Green 2000 Kft. néven működő osztrákmagyar vegyes vállalat ezt követően vette meg, akkor még Agro- pig néven. A sertéstelep vezetője, Gyúró Árpád büszkeséggel számolt be arról, hogy az üzemben 35 dolgozó keresi meg mindennapi kenyerét, átlagosan bruttó 75-80 ezer forintot. A munkatársak többnyire Sás- don és Oroszlón laknak, de van néhány feísőegerszegi dolgozójuk is. A telepen évente 15 ezer hízót nevelnek, melyeket átlagban 113 kilogrammos súlyban értékesítenek. A múlt évben a román export dominált, idén az ország különböző pontjain adják el a hízókat, de legfőbb partnerük a Délhús Rt. Az értékesítési ár a múlt évben 340 forint volt, így a cég bruttó árbevétele meghaladta a félmilliárd forintot. Az idén jó ha 285 forintot kapnak az élöhú- sért. Az egerszegi üzemben 100 kocás törzsállomány is van, melyek révén 500-600 darab te- nyészsüldőt nevelnek évente. Gyúró Árpád azt is elmondta, hogy a sertéseket saját előállítású takarmánnyal etetik, ugyanis a vállalatnak Alsómocsoládon takarmánykeverő üzeme is van. A FALU TÖRTÉNELME A Baranya-csatorna völgye melletti lankák között megbúvó, Sásdtól alig másfél kilométerre fekvő település, Felsőegerszeg a Hegyhát viszonylag kedvező adottságokkal rendelkező kistelepülései közé tartozik. A dombokra Y- alakban felkúszó, alig 170 lelkes falu már az őskorban is lakott hely volt, amit a későbronzkori, vaskori feltárt sírok is tanúsítanak. Első írásos említésekor neve Egörszeg az éger fanévnek a szeglet, zug jelentésű szög összetételéből adódik. A Felső- előtag megkülönböztető szerepű. A török hódoltság idején többször települ újra. A XVIII. században székesegyházi birtok. A nagy kiterjedésű erdők irtása növeli a tájék eltartóképességét - lakossága azonban a múlt század végén is csak 162 lélek volt, alig kevesebb a jelenleginél. Neve 1904 óta Felsőegerszeg, már akkor a Sásdi Jegyzőség része. A két világháború között népkönyvtár, 1946-tól földműves szövetkezet működik a faluban. 19604>an alakul meg a termelőszövetkezet, amely 1965-ben egyesül a sásdival. Templom közös akaratból Az új római katolikus templom Áldott Madonna szobrának avatása adta az inspirációt, hogy 2000-ben 4 hónap alatt felépüljön a község római katolikus temploma. Szonner Ádám sásdi kanonok, valamint német és svájci barátai, kollegái, a helyi lakosok, az egerszegi és környékbeli vállalkozók, illetve az önkormányzat együttműködése meghozta gyümölcsét. Ünnepnapok A szeptember 8-i búcsú környékén van a falunap. Megünneplik a nőnapot, idéntől Ivó napján a férfinapot is. Augusztus 20-án kenyérosztás, december 6-án Mikulás-nap van. Egy német építész, Franz We- singer terveit Komló főépítésze, Kovács Péter alkalmazta, magyarán kicsinyítette a falu „méretére”. A német építész egyébként a terven túl adományaival is segítette a templom létrehozását. Az épület Felsőegerszeg központjában áll, körülötte pihenőpadokkal ellátott, virágos park található. felsőegerszeg. dunantulinaplo. hu , Az oldal a feísőegerszegi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Deák Gábor A 66-OS FŐÚTVONAL mellett fekszik a téglagyári telep, ahol öt ikerházban jelenleg közel harminc feísőegerszegi polgár él _______■ A t elepülés vezetői Polgármester: Papp Magdolna (51 éves, tanító). Alpolgármester: Gábor Gyula (36, térségmenedzser), A képviselő-testület tagjai: Herke Pál (59, családi vállalkozó), Katona József (56, villany- szerelő), Szabó Lajosné (43, varrónő), Palkovics Ferencné (2002 márciusában elhunyt) - helyette Sárvári Józsefné (45, biztosítási szakember). Körjegyző: dr. Kajdon Béla. A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség címe: 7370 Sásd, Rákóczi út 41.
