Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-10 / 247. szám
I* fl 2002. Szeptember 10., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTURAA minőség korszaka következik A Pécsi Tudományegyetem a Szigeti úti aulájában tartotta tegnap a 2002-2003-as tanévnyitóját. Az ünnepségen az oktatási tárca államtitkára minden segítséget megígért az egyetem fejlesztéséhez. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Hiller István az ünnepség előtt sajtótájékoztatót tartott a felsőoktatásban közeljövőben várható változásokról. A következőket említette: ettől a tanévtől 20 százalékkal emelik a felsőoktatási intézménybe való bekerülés alsó ponthatárát, erőteljesen növelik a doktori képzés kereteit, a kormányprogramban 10 ezer új, illetve felújított kollégiumi hely szerepel. A tanévnyitón mondott köszöntőjében dr. Tóth József rektor hangsúlyozta, hogy a 27 ezres hallgatói létszámú PTE-n a szellemi talentum és a szakmai tudás koncentrációja igen jelentős: több, mint 600 tudományos minősítésű oktatót foglalkoztat, közülük 87 a tudományok doktora, illetve akadémiai doktor, és 7 akadémikus van, a 70 év alatti korosztályban pedig 178 egyetemi tanár. A rektor rámutatott, hogy a PTE az elmúlt években nem volt a dédelgetett egyetemek egyike. Ilyenre nincs is szüksége, csak esélyegyenlőségre. A végre elfogadott intézményfejlesztési terv után 10,5 milliárd forint beruházási forráshoz jut hozzá az egyetem. Váratlan elfoglaltság miatt nem tudott jelen lenni dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki levélben elküldött köszöntőjében kiemelte: büszke, hogy ebben az intézményben tanulhatott. Rámutatott: idén 30 százalékkal emelkedett a hallgatói normatíva értéke. Bizakodva szólt arról, hogy a kormánynak a következő években sok olyan döntése lesz, amely kedvezően érinti a pécsi egyetemet és annak hallgatóit. Hiller István beszédében elsőként arról szólt, hogy az elmúlt tíz év alatt 3,2-re nőtt a magyar felsőoktatás hallgatóinak létszáma. „Ez szükséges mennyiségi változás volt, de most már eljött a minőségi változás ideje”- mondotta. Az oktatási kormányzat elsődleges feladatának tartja a magyar diplomák versenyképességének növelését. Elismeréssel szólt a PTE teljesítményéről, amelyet „nem könnyű körülmények között” ért el. Az államtitkár a köztársasági elnök nevében a tanévnyitón adta át dr. Farkas Ferencnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, amelyet a közgazdász professzor az állami ünnepségen nem tudott átvenni. A PTE Szenátusa Professzor Emeritus címet adományozott dr. Rozsos István nyugalmazott egyetemi tanárnak. A cím diplomáját a rektor tegnap adta át a professzornak. DUNAI I. A Professzor Emeritus címet dr. Rozsos István (jobbról) vehette át dr. Tóth József rektortól fotó: t. l. Arany pecsétgyűrűk A szenátus a PTE Pecsétgyűrűjét, egyidejűleg decanus emeritus, illetve director superior emeritus címet adományozott a dékánoknak és a főigazgatóknak megbízatási idejük lejártakor, amennyiben legalább 3 évig ilyen tisztséget töltöttek be a Pécsi Tudományegyetemen vagy jogelődje valamely szervezeti egységénél, és újbóli megválasztásukra nem került sor. Első alkalommal kapta meg az arany pecsétgyűrűket és az adományozás tényét igazoló okiratokat dr. Ásványi József főiskolai tanár, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar volt főigazgatója; dr. Farkas Ferenc egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományi Kar volt dékánja; dr. Fischer Emii egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar volt dékánja és dr. Ivancsics Imre egyetemi docens, az Állam- és Jogtudományi Kar volt dékánja. Hányadik tanév az idei? Dr. Benke József, a PTE Egyetemtörténeti Múzeumának igazgatója szerint mindent egybevéve az idei legalább az 133., de lehet akár a 140. tanév is. Az Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 14-én tartotta az első tanévnyitóját Pécsett, és attól kezdve egyetlen év sem volt egyetemi tanévnyitó nélkül. A csonka és csak jelképes 1919-20as tanév kivételével minden újkori előzményt beleszámítva az idei már a 87. tanévnyitó. Nincs adat arról, hogy az ősi pécsi egyetem már alapításának évében, 1367-ben megnyitotta-e a kapuját, és az is bizonytalan, hogy meddig maradt fenn: 1401-ig biztosan. Az Erzsébet Tudományegyetemnek pozsonyi előzménye pedig az 1467-ben ott alapított Academia Istropolitana, amely Mátyás király halála után az 1490-es évek elején teljesen elsorvadt. A középkori tanévnyitók száma tehát összesen minimum 56, de lehet néhánnyal több is. KEPEK SOPRONRÓL. Az egyik leghangulatosabb magyar várost, Sopront mutatja be közel ötven olaj- pasztell munkájával Áldozó László. A most Kozármislenyben élő alkotóművész szülővárosáról válogatott képeiből látható tárlat szeptember végéig látogatható Pécsett, a Tímár utcai Gyöngyszem Galériában. REPRODUKCIÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Pécsi képzőművészetek tárlata Budapesten A Pécsi Galéria a Széchenyi téri kiállító teremben a közelmúltban rendezte meg a baranyai művészek tárlatát. Most Budapesten, a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett tárlaton szerepel egy ebből válogatott kollekció. Szobrászat, festészet, grafika - a képzőművészet több ágának baranyai művelői mutatják be alkotásaikat ezekben a napokban a fővárosban. Újlipótvárosban idén tavasszal már volt egy nagy érdeklődéssel kísért, baranyai képzőművészeti tárlat, s a közelmúltban ismét budapesti meghívást kapott a Pécsi Galéria. Ezúttal az idén nyáron megrendezett Baranya megyei képzőművészeti kiállítás anyagából válogatott kollekció szerepel a Bálint Zsidó Közösségi Házban. A budapesti tárlaton Dechant Antal, Erdős János, Gel- lér B. István, Pandur József, Pin- czehelyi Sándor és Valkó László harminc alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. ________b.k. _______Tv-jegyzet________ Ká ros sugarak A múlt hét vége az elemzések hete volt. Ismét Faustus doktor titkos műhelyében jártunk. A műhelyből egy-egy lombik fölrobbanásakor füst, máskor meg köd meg hegylakók gomolyogtak elő, attól függően, hogy éppen sört reklámoztak-e, vagy az ördögi professzor legújabb kori tanítványai beszéltek a mobiltelefon, a rádióátjátszók, antennák és más elektromágneses giganto- mütyürök élettani hatásairól. A sörreklámhoz hasonlóan ködös nyilatkozatokat a szombati Fókusz gyűjtötte csokorba, hogy napnál világosabbá váljon; még semmi bizonyosat nem tudni ezekről a hatásokról. A mobiltelefon használatával elektromágneses sugárzás ér bennünket, de azt még nem tudni, hogy a homo sapiens meghülyülésében ennek vagy a nagy mennyiségben elfogyasztott sörnek van-e szerepe. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a hatások összegződnek: a sör hatására összevissza beszélünk a telefonba, káromkodva ütögetjük, lenyeljük, sőt egyes cerkóf-félék - szemben a lajhárral - jó messzire el is hajítják. Azt viszont Faustus doktorék kiderítették, hogy a patkányoknál a rádiósugárzás daganatot okoz. Német- országi kutatások szerint még a homo sapiensnél is megsokszorozza az alvászavar, daganat, trombózis kockázatát, ám Árpád népe most, az átjátszók szorgos hazai telepítésével bebizonyíthatja, hogy sokkal ellen- állóbb fajta a nyugati gotoknál, frankoknál. A mobiltelefontól még kevésbé kell félni, hatása nem maradandó - hangzott el -, úgy gondolom, egy kis diétával el is múlik, mint a fekély. Az előnyeit illetően a tudósok, politológusok véleménye is erősen megoszlik. Az egyik tábor úgy látja, hogy a maszkulin energiát növeli, amennyiben erősen szorítjuk, mint egy középkori kard markolatát, s közben hosszan visszatartjuk a lélegzetet, majd az „óm" hangoztatása mellett lassan kifújjuk. A másik tábor a női hormonháztartásban játszott szerepét emeli ki, pozitív hatását az egyenjogúságért folytatott családcentrikus küzdelmekre, hiszen a készülék kicsi és védtelen, mint a fölnevelendő polgári demokrácia, így bebugyolálható egy kis bőrtokba és magunk mellé helyezhető az éjjeliszekrényre a tükör mellé, míg más pillanatokban ugyanúgy és ugyanolyan távolra telefonálhatunk vele, mintha éppen férfiak lennénk. Gyógyítja az identitás- zavart: telefonálhatunk akkor is, ha nem ezt az értékrendet képviselő ötmillió magyar állampolgár közül vagyunk egyek, hanem a másik értékrendet képviselő ötmillió magyar közül, sőt akkor is, ha a sört nem szeretjük. BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR SZEPTEMBER 6-ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1650395 2. TV2 Big Brother (valóság-show) 1486112 3. TV2 Activity 1397479 4. RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 1363904 5. m1 Volt egyszer egy vadnyugat 1322588 6. TV2 Tények 1139518 7. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1137704 8. RTL Klub Két és 1/2 kém (amerikai vígjáték) 1129154 9. TV2 Aktív (magazinműsor) 1117343 10. RTL Klub Vad szenvedélyek (arqentin filmsorozat) 962036 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR SZEPTEMBER 7-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Heti hetes 1670451 2. TV2 Big Brother (valóság-show) 1662412 3. RTL Klub Gálvölgyi-show 1282561 4. TV2 A kiónok eljövetele (amerikai film) 1224162 5. RTL Klub Kész átverés-show 973246 6. TV2 Magellán (tudományos magazin) 947 999 7. TV2 Tények 936451 8. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 823012 9. m1 Szatelft (Selmeczi-show) 782913 10. TV2 Rex felüavelő (német-osztrák filmsorozat) 779360 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR SZEPTEMBER 8-ÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Ölve vagy halva (amerikai akciófilm) 2056243 2. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 2042782 3. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1752662 4. TV2 Tiszta játszma (amerikai akciófilm) 1249191 5. TV2 Tények 1219883 6. RTL Klub Híradó 977073 7. RTL Klub Sötét ébredés (amerikai akciófilm) 957736 8. TV2 Charlie - majom a családban (ném. filmsor.) 891142 9. TV2 Országutak őrangyala (amerikai filmsorozat) 885796 10. TV2 Flipper - szabadnak született (am. filmsor.) 848098 Vízre szomjazik a Balaton Az idei turistaszezonban sokan kongatták a vészharangot, miszerint magyar tengerünk, a Balaton vízszintje már-már ijesztő módon megcsappant, s leginkább a déli parton fogyott. A visszapótlásra lassan megindultak az ötletek, amik között az is szerepel, hogy akár a Drávából vagy Murából kaphat vizet a tó. A tihanyi, Klebelsberg Kunó alapította Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, amely a napokban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját, nem csak figyeli a tavat, hanem (legalább) egyszer már sikeresen meg is mentette. Nevezetesen sikerült megállítani, sőt, visszafordítani a vízminőség romlását, ami összefüggött az algáso- dás visszaszorításával. Persze, az '50-es években először érzékelt algásodástól hosszú út vezetett addig, amíg pontosan tudták, hogy az „éhes' alga foszforral álmodik”, ezért ezt kellett kivonni vízből, de még a sekély tó üledékéből is, valamint megakadályozni a szennyvíz beáramlását. Nehéz volt, de sikerült, és ma már azt mondhatják, hogy legalább olyan jó a víz, mint 1945-ben volt. Csak éppen kevés. Dr. Herodek Sándor, az intézet igazgatója a következőket fejtegette ez ügyben:- A tókutatókra jellemző, hogy minden szakcikket így kezdenek, „Az idei időjárás kivételes volt”. Kérdés, mennyire írható minden az időjárás számlájára. Hiszen egy tó vízszintje természetesen változik. Tudjuk a feljegyzésekből, hogy a rómaiak alatt nagyjából akkora volt a vízszint, mint manapság. A középkorban sok volt az eső, a hideg, akkor jócskán megemelkedett. Aztán a 19. századi lecsapolások során 3 métert is esett. Az is igaz, hogy a parti növényzet, a sás, a nád szereti, ha néha kiszáradhat, mert csak így képes szaporodni. Ettől függetlenül rendre felmerül az ötlet, hogy valahonnan lehetne vizet vezetni a Balatonba. Még a Dráva is szóba került, de jelenleg még kétséges, megtérülne-e a beruházás. Elvégre senki sem tudja, mennyibe kerülne egy ilyen csatorna. 15 vagy 20 milliárdba, esetleg még többe. A szakminisztériumban ehhez egyelőre még hozzászólni sem tudtak, ellenben a számukra is autentikus forrásokkal rendelkező Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot kérték meg, hogy lapunkat informálja.- Minden jel szerint szükség lesz mesterséges vízpótlásra - jelentette ki Kumánovics György műszaki igazgató-helyettes. - Nem jó várni, mert az időjárás változása nem várható, bár ebben, azt hiszem, senki sem elég okos. Más kérdés, hogy lehet-e, szabad-e pótolni a vizet, és honnan? Szóba jöhet a Dráva, a Mura, a Rába, sőt, csak nagyon érintőlegesen, a Duna is. De előbb a minisztérium megbízásából, a Balaton Fejlesztési Tanács és a mi igazgatóságunk közreműködésével az év végéig elkészül egy in- •tézkedési terv. Ha ez a szakmai összefoglaló meglesz, akkor lehet gondolkodni a tervezésen. Ám szerintem az előkészítés is legalább 2-3 évig tart majd. Kérdés, van-e, lesz-e ennyi idő? És feltehető az a kérdés is, hogy egy ekkora horderejű kérdésben, vajon az Európai Unió kész-e valamiféle segítséget nyújtani?- Léteznek EU-s pályázatok a természeti értékek megvédésére, csak az a gond, hogy a Balaton egyben üdülőkörzet is, azaz profittermelő „egység”, és mint ilyen, nem biztos, hogy külföldről támogatandó... - vélte Kumánovics György. Hát igen, mi lesz a turistákkal, nem pártolnak-e majd el a Balatontól, ha jövőre még 200 méterrel tovább kell gyalogolni ahhoz, hogy térdig érjen a víz? Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Biztosság elnöke minden aggodalom ellenére nem túl pesszimista.- Várni kell. Mire? Hogy az ég csatornái megnyíljanak. Nem ismeretlen ám az ilyen alacsony vízszint, volt az 1830-as, az 1930- as, majd az 1950-es években is. A vízpótlás biztos lehetséges technikailag, csak nem biztos, hogy a ráfordítás megéri majd. Ki tudja, hogy az idegen víz milyen hatást váltana ki a Balaton vízi életében. Én is hallottam, hogy egykét folyó neve szóba került. De hát a Rába maga is szinte kiszárad a nyáron, a Dráva meg nagyon messze van, ráadásul határfolyó, s emiatt tán nem lenne szükség bárkivel is konfliktusba keveredni. A lényeg az, hogy a tó 6000 négyzetméteres vízgyűjtő területén 3 éve nem esett annyi eső, hogy a párolgásból eredő fogyást pótolni tudná. Hiszen 30 fokos hőségben egyetlen nap alatt 1,5 centimétert apadhat a víz. Most a hét szűk esztendő szakaszban vagyunk. De nem szabad feladni, ezért kezdünk már most intenzív propagandába Ausztriában, Németországban és Olaszországban. Elvégre a víz minősége kitűnő, és ugyan sekély, de kellemes fürdőzési lehetőséget nyújt, gyerekbarát - amit meg is lehet, sőt kell lovagolni -, ahol pedig kell, kotrással bármikor mélyíthető a strand. MÉHES K.
