Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-09 / 246. szám

2002. Szeptember 9., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Könyv Ha Erdély az úti cél Roham a bérletekért A kényszerű áremelés ellenére népszerű a Pécsi Nemzeti Színház Végre egy útikönyv, amely meg tud­ja sokszorozni önmagát. Zseb­könyv, tehát kiesi, amely ugyanak­kor mégis lexikonértékű. Minden­ben eligazít, mégsem fontoskodik Érthető, de nem szájbarágó. A kép­zett utazónak ugyanolyan fontos mindaz, ami benne olvasható, mint a képzettlenebbnek. Erdély mind a magyarság, mind a romá­nok nemzettudatának egyik legse­bezhetőbb pontja. Nemcsak egy esz­me, nemcsak egy mély érzelmeket és a könnyzacskókat rendszerint együttesen megmozgató impulzus. Nemcsak egy jó vagy rossz álom, hanem létező földrajzi hely is. Ele­ven élettel, városokkal, fcdvakkal, emberekkel vadregényes természeti különlegességekkel és eredendő báj­jal téli táj, a hajdani Közép-Európa része, ahol a patakokban ma is ott időzik a pisztráng, a Kárpátok he­gyeiben pedig farkas és medve kó­borol. Ezt keíl visszaadnia egy úti­könyvnek. Az Erdélyről való ismeretek mini­muma is elképesztően sok, ugyan­akkor a legelemibb jelenségek ma­gyarázata is sokrétű, magas szintű, árnyalt és ami a legfontosabb, hite­les tudást igényel Sajnos, Erdélyre nézve elmondható, hogy még az út- könyvek sem elfogulatlanok. Az utóbbi évek ilyen irányú törekvései legfőbb célként a tárgyilagosságot tűzték maguk elé, mint lehetséges optimumot. Ez az értelmes utazó számára elegendő is. Az érzelmes utazónak nem biztos... Ugyanak­kor mindig van, aki több ismeretre vágyik, mások a legfontosabb infor- mációkm szorítkoznak, hogy ma­guk lehessenek a föl fedezők még az egyszerűbb ismeretek terén is. Eljutottunk tehát minden idők minden útikönyvének lehetséges alapproblémáihoz. Egy könyvtárat dpelni könnyed utazásm mégiscsak nehézkes dolog volna.. A puszta térkép pedig kevés. A zsebkönyv a múlt század óta egyre optimálisab- ban testesíti meg az igényes utazók és a szélesebb értelemben vett utazói rétegek elvárásait is. A kettő közötti hatalmas távot ezúttal a lehető leg­szerencsésebben hidalja át a zseb ­könyv műfajának legújabb produk­tuma, az Erdély útkönyv című kö­tet, amelynek szerzői Farkas Zoltán és Sós Judit. Megtudtuk, hogy a tu­risztikai információk naprakészsége érdekében megjelenés előtt mintegy fél év alatt egész Erdélyre kiterjedően ellenőrizték adataikat. A három és félszáz oldalas könyv minden olyan információt tartalmaz, amely az Er­délybe akár először utazót, akár a tapasztaltabbakat érdekeiket. A klasszikus útikönyvi információk, a tájak, vámsok, műemlékek, kultu­rális és vallási szokások, tárázási és sportolási lehetőségek, rendezvé­nyek, vendéglátó és szálláshelyek ugyancsak teljes részletességgel meg­találhatók a könyvben. Az egyes te­lepüléseken név, cím és egyéb elér­hetőség szerint is szerepelnek azok a személyek, akik szívesen segítenek bármiben, ami az utazás során föl­merülhet. A színes fotóanyag mellett jelentős mennyiségű, részletes vá­rostérkép és régiótérkép segít az el­igazodásban. Kiadó: JEL-KÉP Budapest 2002 Hosszú sor kígyózott csütörtökön délelőtt a Pécsi nemzeti Színház pénztáránál, mi­után előző nap felszabadították a bérlete­ket. A kényszerű áremelés ellenére idén is csaknem nyolcezer bérlet talál gazdára. StenczerBéla, a színház szervezési osztályá­nak vezetője elégedetten nyugtázta a sorál­lást, hozzátéve ugyanakkor, hogy nem tart sokáig, miután általában csak egytizede sza­bad a bérleteknek, melyek száma az utóbbi 4 évben több mint 50 százalékkal emelke­dett. Az állandó helyet bérlőkön kívül egy évadban 130 ezer fizető nézője van a szín­háznak. Összességében mindez azt jelenti, hogy Pécs lakosságának körülbelül egyhar- mada rendszeres színházlátogató, bár e szá­mot torzítja, hogy a PNSZ Somogyból, Tol­nából és Bács-Kiskunból is hódít nézőket. Az évről évre növekvő érdeklődést az osz­tályvezető a jó műsorpolitikával - a popula­Tamási-játék a színpadon A Pécsi Nemzeti Színház évadja október 4-én az Imposztorral indul, a jegyeket október elsejétől árusítják. Ám ezt megelőzően is lesz egy produk­ció a Kamaraszínházban, ahol 22-én a Tamási Áron Színház társulata lép föl. A sepsiszentgyör- gyiek Tamási Áron az Énekes madár című szín­játéka alapján készült A csoda című kétrészes játékot mutatják be. együttérzőnek látja: segíti a színpadon mű­ködő produkció létrejöttét. Egyúttal szemér­mes is - mondja -, a tetszésének és a nem­tetszésének egyaránt nehezen ad hangot. S talán a 100 éves tradícióból adódóan jó érte­lemben vetten kon­letárak, miután a felnőttjegy árából számít­ják, ugyancsak emelkedtek, de a 20 százalé­kos ifjúsági és nyugdíjaskedvezmény meg­maradt. ritást és a szűkebb rétegek igényét egyaránt megkísérlik kiszolgálni -, illetve azzal ma­gyarázza, hogy a színház maradt az egyet­len olyan társas művelődési forma, ahol a valóság megismételhetetlen pillanatával •szembesül a néző. Stenczer Béla a pécsi közönséget magas elvárásokkal bíró igényesnek, a bizalmát ne­hezen megszerezhetőnek, ugyanakkor zervatív is. A repertoár-szisz­téma hagyományai nem szakadnak meg, azaz továbbra is havi 10-12, más­más előadást játsza­nak, ám az árak a ta­valyiaknál valame­lyest följebb kúsz­tak. Az alapelv az volt, hogy a multip­lex mozik árai legye­nek az irányadók - valljuk be, színház esetében ez nem is túlzott kívánalom. így az új évadban a nagyszínhá­zi alapjegy ára 1000 forint lesz - a karzat­ra 400 forin­tért is föl lehet ülni, termé­szetesen az él­mény nem ugyanaz -, operet­tet, musicalt, bohó­zatot 1500 forintért láthatunk. A Kama­rába 900, kiemelt produkciónál 1200 forintért, a Szoba­színházba 700-ért váltható jegy. A bér­A nyári szabadtéri bemutató után a kőszínházba is bekerül Szakonyi Károly Adáshiba című komédiája fotó: tóth l. FÉL ÉVSZÁZAD VIZUÁLIS ÉLMÉNYEI. Az 1930-ban született Kiss András mesterfotográfus, fotóművész gyűjteményes fotókiállítása látható szeptember végéig a pécsi Ifjúsági Ház galériájában. FOTÓ: TÓTH L. TIT: hagyomány és innováció Hagyomány és innováció - ez í 1841-ben alakult Tudományos ezredbeli filozófiájának. A Pécs-Baranyai TIT három fő irányt választott, s ezek köré szervezi programjait. A szakmai és általános nyelvi 'pedagógiai szolgáltatás, az élethosszig tanu­lás, a korrekt ismeretközvetítés - ezen belül a tudomány területét érintő új ismeretterjesztő beszéd­mód meghonosítása, az uniós felkészüléshez szükséges isme­retek átadása - a meghatározó irányok. Mindennek szellemében állt össze az idei őszi program, mely - leszámítva a különböző képzé­seket - szeptember 16-án a nyug­díjas szabadegyetemmel indul. A hét előadásból álló, december elejéig tartó sorozatban érintik egyebek között az egészséges két szó a legjobb jellemzője az ismeretterjesztő Társulat új év­életmódhoz vezető egyes mód­szereket, szerveznek könyvbe­mutatót és könyvtárlátogatást. A művelődés hete - a tanulás ünnepe rendezvényei szeptem­ber 25-én indulnak, a Pécsi Na­pok keretében nyelvi információs és felmérő fesztiválsátrat állíta­nak a Sétatéren. A nyelvtanulás fontosságáról lesz szó a munka- nélküliek képzésében 26-án, míg 27-én nyílt napot szerveznek a TIT Nyelviskola és Oktatási Köz­pontban. A sorozatból nem ma­radhatnak ki a csillagászati elő­adások sem. Az Őszi Csillagászati Hét októ­ber 14-én kezdődik, valamennyi rendezvény helyszíne a Mecseki Planetárium, a programok min­dennap 18 órakor kezdődnek. Neves előadók beszélnek a földi életet veszélyeztető kozmikus ha­tásokról, az üstökösökről, a táv­csövekről, a magyar csillagászat történetéről. Derült idő esetén minden este az égboltot is fürké­szik. A Planetáriumban egyéb­iránt szeptember 7-től november 16-ig szombat esténként mód van távcsöves megfigyelésre, a Plane- táriumi Matiné előadásai október végéig vasárnaponként 15 órakor kezdődnek. A legfontosabb humánpoliti­kai, munkaügyi kérdéseket öleli fel az október 1-jén kezdődő két­napos harkányi munkaügyi szak­piai tanácskozás, és hasonló té­mában kerül sor október 4-től egy 7 napos, gazdasági szakemberek­nek szervezett római és nápolyi tanulmányútra is. _________BJ. Zű rzavar a meleg étel körül A rászoruló gyerekek fele kapott csak támogatást Baranyában Kétszázmillió forintot csoportosított át a kormányzat a gyer­mekek nyári étkeztetésének támogatására augusztusban. A pénzt az Országimázs Központ 4,7 milliárd forintjából vették el, s fizették ki azonnali segélyként. Egy felmérés szerint ugyanis a nyári időszakban 32 ezer gyerek étkeztetése megol­datlan. Az adatszolgáltatásra azonban csak néhány nap állt rendelkezésre, így fordulhatott elő, hogy Baranyában a rászo­rultak fele nem kapott egy fillért sem. Több önkormányzattól is érkezett jelzés az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz arról, hogy a településeken a gyer­mekek egy része a nyári időszak­ban nem jut rendszeres étkezés­hez. A gyermekjóléti rendszer kü­lönböző pénzbeli támogatásokkal hozzájárul ugyan a gyermekek ét­keztetésének megoldásához, de nyáron az év közben étkeztetést nyújtó intézmények, tehát az is­kolák, az óvodák nem működnek. A megyei gyámhivatalok szerint az ellátatlanság általában nem a gyermekek éhezését jelenti, ha­nem a közétkeztetés nyári szüne­telése miatt a napi egyszeri meleg étel hiányát, elsősorban a kistele­püléseken. Ezért döntött a mi­nisztérium arról, hogy augusztus elején segítséget nyújt. Dencsházán Pandumé Szabó Györgyi volt az egyetlen szülő a faluban, aki nem volt hajlandó au­gusztus végén átvenni az étkezési utalványt. Mint mondja, amíg a többi településen 6200 forint ju­tott egy gyerekre, addig Dencshá­zán furcsa módon csak 4551. Szá­mára az is elfogadhatatlan, hogy itt csak az óvodásokat és az általá­nos iskolásokat vették számba, míg másutt a csecsemőket is. Az pedig több mint furcsa, panaszol­ja, hogy a dencsházai három bolt közül csupán az egyikben lehet beváltani az utalványokat, pont abban, amelyik az egyik képvise­lőnő férjéé. Leadták a létszámot, amely alapján meg is kapták a pénzt, mondja Kun Miklósné, a dencs- házai polgármesteri hivatal mun­katársa, aztán kiderült, hogy nem 69, hanem 94 gyereknek kellene a juttatás, így újraosztottak. A vég­eredmény 4551 lett. - A téves adatközlés ab­ból adódott, hogy 11 órakor érkezett a fax, amely a létszá­mot kérte, és fél 12-re már vissza is kellett külde­ni a választ ­magyarázza Kunné. - A miniszté­rium meghatározta, hogy a pénzt meleg vagy melegíthető ételre le­het költeni. Tekintettel arra, hogy a faluban nem szimpatizáltak a konzervosztás gondolatával, úgy döntött a polgármester asszony, hogy étkezési utalványt adnak, amelyre ráírták, hogy melegíthető és félkész ételre váltható be. Az már a boltoson múlik, hogy való­ban csak azt ad-e. Július végén, egy keddi nap délutánján érkezett a fax a mi­nisztériumból, tudtuk meg dr. Ko­vács Zsuzsától, a megyei gyámhi­vatal vezetőjétől. Péntekig kellett jelentést adniuk arról, hogy a me­gye 301 településén hány gyer­mek nem részesül a veszélyezte­tettek közül közétkeztetésben. Önkormányzatoktól, gyerekjóléti szolgálatoktól próbálták két nap alatt megtudni mindezt, de tom­bolt a nyár, az illetékesek jó része szabadságát töltötte, ezért volt ahonnan jött, s volt, ahonnan nem jött be adat. Végül a megye 12110 veszélyeztetett gyermeke közül 3063 kapott közétkeztetési támogatást mindössze 74 telepü­lésen, de becslése szerint körül­belül 6000 az étkezés szempont­jából ellátatlan. Aztán egy hétig szóltak a telefonok éjjel-nappal, mondja Kovács Zsuzsa, rengeteg Horváth Lászlóne helyről reklamáltak, kérdezték, hogy miként juthatnak az ő gyere­keik is segítséghez. Egyébként a minisztérium egyértelműen meg­határozta, hogy gyerekenként na­pi 310 forint jár, és 20 napot kell fi­gyelembe venni 0-tól 18 éves életkorig, állítja a gyámhivatal vezetője. Miután júli­usban született meg a döntés arról, hogy a 200 miihót au­gusztusban a nyári étkeztetés tá­mogatására kell fordítani, nagyon kevés idő állt rendelkezésükre az ügy lebonyolításához, válaszolja érdeklődésünkre Szabó Sándor- né, a minisztérium helyettes ál­lamtitkára. Az számára elfogad­hatatlan, hogy a nyári szabadsá­golások miatt megállt az élet, az önkormányzatoknál akkor is kell lennie információval bíró kompe­tens embernek. A helyettes állam­titkár úgy gondolja, hogy a 6200 forint minden gyereknek megjárt volna, egyetlen önkormányzat sem tehette meg azt, hogy lefarag ebből az összegből. Dencsháza pedig nem élt azzal a lehetőség­gel, érvel, hogy amikor kiderült a létszámtöbblet, plusz igényt nyújt be a minisztériumnak. Igazat ad Horváth Lászlóné polgármester a reklamáló anyu­kának. Ha lett volna elegendő idejük, akkor nem kizárt, hogy a képviselő-testület döntött volna a 4551 forint 6200-ra történő ki­egészítéséről, de pánikszerű gyorsasággal kellett cselekedni­ük. Úgy véli, a hiba forrása nem az önkormányzat, hanem a mi­nisztérium, amely nem biztosí­tott időt a normális ügymenetre. Arra a kérdésre, hogy a három bolt közül miért pont abban le­het beváltani az utalványokat, amelyik az egyik képviselő csa­ládjáé, a polgármester asszony azt válaszolta, hogy a kiválasz­tásnak semmi köze ahhoz, hogy a boltos felesége a testület tagja. A reklamáció hátterében sokkal inkább az áll, gondolja, hogy sok embernek adósságai vannak a többi bolt felé, és az utalványo­kat a tartozás csökkentésére sze­rették volna felhasználni. Ha több idejük lett volna, felmérhet­ték volna az igényt, kinek me­lyik bolt a szimpatikus, és akkor aszerint intézkedtek volna. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents