Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-08 / 245. szám

2002. SZEPTEMBER 8. GAZDASAG Szekrényből fotelbe Nagy átalakuláson megy át mos­tanság a bútoripar. Változnak a fogyasztói Igények, a lakások át­lagos alapterülete is növekszik, s emiatt felborulnak a régi tren­dek. A klasszikus szekrénysorok iránti kereslet érezhetően meg­csappant, hasonló a helyzet a konyhabútorokkal is - igaz, ez utóbbiból csak a statisztikák szerint fogy kevesebb. Virágzik viszont az ülőbútorgyártás, a kár­pitos technológia. ■ A fiatalos stílus térhódítása a bú­toriparra is rányomja a bélyegét. A nagyértékű stílbútorok iránt szinte alig van kereslet, azok a vállalko­zások, amelyek nem tudtak időben váltani - többnyire szövetkezetek -, meg is szűntek. Hasonló a helyzet a hagyományos típusú szekrényso­rokkal is: régebben elképzelhetetlen volt egy lakás nélkülük, ma viszont egyre kevesebb fogy. Ennek oka pe­dig a nemcsak á divat változása, ha­nem a funkció kiváltása is más - ál­lítja dr. Laskay Lajos, a Magyar Bú­tor- és Faipari Szövetség közgazda- sági szakértője.- A lakások átlagos alapterülete az utóbbi időben megnőtt, s a helyi­ségek arányai is változtak - mondta. - Ennek köszönhetően egyre több otthonban található gardrób, ami fe­leslegessé teszi a klasszikus ruhás- szekrényeket. Ami viszont elkel, az egyre jobb minőségű, natúr fából készült legalább az eleje. Némileg meglepő, de a bútorgyártók adatai alapján a konyhabútorok iránti kereslet is csökkent. Ez persze nem je­lenti azt, hogy ne lenne rá igény, csak épp a változa­tos egyedi kíván­ságok miatt a nagy gyárak nem tudnak - és nem is akarnak - ezzel a területtel foglal­kozni. Konyhabútort inkább kisvál­lalkozók gyártanak, az ő munkájuk pedig az anyagforgalom statisztikái­ban jelentkezik. A kárpitos bútorok, az ülőgarni­túrák, fotelágyak és kanapék forgal­ma viszont dinamikusan fejlődik. Igaz, ezeknél a típusoknál az avulá­si, cserélődési idő is rövidebb, mint egy szekrény vagy egy asztal eseté­ben. Jellemző, hogy a szakmában a mai napig jól cseng a Kanizsa Bútor márkanév, holott a cég a kilencve­nes évek közepén jogutód nélkül megszűnt. Ekkor már működött a Kanizsa Trend Kft., amely megvásá­rolta a felszámolt vállalat ingatanait. Miklós Zsolt kereskedelmi igazgató elmondta: szinte kizárólag bőr ülő- garnitúrákat gyártanak. Termelésük 80 százaléka exportra megy, a többit itthon értékesítik, de még ezzel a 20 százalékkal is a bőr garnitúrák pia­cának mintegy felét mondhatják ma-gukénak.- A bőr ülőgarnitúra státusszim­bólum, aki ilyet választ, 10-20 évre vásárol - mondta. - Éppen ezért a magyar vevők ízlése általában kon­zervatív, azaz olyan színt, illetve fa­zont válaszának, amely szinte min­den stílusú lakásban jól mutat. Érdekes, hogy sokaknak az eszté­tikum mellett a funkció is fontos, mivel az eladott bőrkanapék többsé­ge vendégággyá is kinyitható. Ám ez nemcsak a bőrbútorokra igaz, ha­nem általános piaci tapasztalat. A több funkció előnye főleg a kislakás­okban értékelhető. A bútoripar speciális szegmense az irodabútor-gyártás. Itt is lezajlott egy nagy vál­tozás: régebben ezt többnyire im­portból szerez­ték be, ám mára a hazai gyártás került túlsúlyba. Jaczkóné Völ- gyes Ildikó, a Falco Kft. kereske­delmi osztályveze­tője elmondta: az esztétikus formák mellett alapkövetel­ménnyé vált a jó hasz­nálhatóság, a számítógép, illetve a csatlakozók praktikus elhelyezhető­sége. Az idei év egyébként a stagná­lás esztendeje volt, az irodabútor­piac egy jelentős részét ugyanis a közbeszerzések uralták. Szakemberek állítják: a minőségi bútorgyártáshoz itthon szinte min­den feltétel adott. A gyártási techno­lógia igen fejlett, s az alapanyagot adó keményfa is bőven megtalálha­tó hazánkban. Régi fájdalma viszont az szakembereknek, hogy bár a ter­melési érték jelentős részét a na­gyobb gyárak adják, ám egy, az ipar­ágat eltartó, annak jövőjét biztosító hazai bútorkereskedelmi lánc kiépü­lésére még mind várni kell. D. T. Jobb üzlet a koporsó ■ A rendszerváltás után a bútoripari vállalkozások szétdarabolódtak és szakosodtak. Jelenleg a terep a kisvállalkozóké: 4071 bútorgyártóból 3746 kilenc főnél kevesebbet foglalkoztat és 250 dolgozónál többnek munkát adó nagy gyárból mindössze tizenhat van. Kissé meghökkentő, de igaz hír, hogy az egyik nagy gyár, a Bubiv Palota Bútorgyár Kft. koporsók és kegye­leti termékek gyártásával bővíti termelését, mivel a hagyományos bútorok iránt megcsappant a kereslet. Az új üzem beindításával még idén 100 mik Hó forintos nagyságrendű árbevétel-növekedésre számítanak. Optimista kormányzat, pesszimista elemzők II A várakozásoknak megfelelően bővült a GDP és nőttek a beruházások a második negyedévben, ám az elemzők és kutatók kedvezőtlennek tartják, hogy a növekedést elsősorban a fogyasztás tartotta fenn. Aggályos a beruházások szerkezete is, mivel csak az állami fejlesztések nőttek, míg az üzletiek csökkentek. Az elemzők - a kormányzaténál pesszi­mistább - várakozásai szerint a GDP bővülése az idén várhatóan nem éri el a 3,5 százalékot sem. Mint ismeretes, a’Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó hazai termék az idén a második negyedévben 3,1 százalékkal, a nemzet- gazdasági beruházások volumene 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Morcos dolgozók ■ A Nexon Kft. a legjobb magyaror­szági munkahely a Hewitt Inside fel­mérése szerint, amelyet több mint öt­ven jelentkező cég 6000 dolgozójá­nak bevonásával készítettek. A fel­mérés tükrözi a bizonytalanabb gaz­dasági helyzetet: a munkavállalók elégedetlenebbek, bizonytalanab­bak. Megfigyelhető viszont a magyar tulajdonú cégek sikeres szereplése: az első tíz helyezettből hat magyar. Tapasztalat, hogy csökken a munka­helyeken a maradási hajlandóság. Az elégedetlenség a 25-34 éves korosz­tály körében jelentkezik élesen. HÍREK Öt évre leállhat a paksi erőmű ■ Ötmilliárd forintba kerül a paksi atomerőmű telje­sítményének tervezett növelése 470-ről 500 mega­wattra. Ehhez tulajdonosi döntés szükséges az őszi közgyűlésen, ezt követheti az engedélyek megszer­zése - mondta Vámos Gábor, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Szerin­te célszerű lenne az atomerőmű üzemidejének 20 éves meghosszabbítása is. Az erőmű négy blokkját az eredeti ütemezés szerint 2012 és 2017 között kel­lene leállítani, 100 milliárd forintos ráfordítással vi­szont megoldható lenne a további üzemeltetés. Segítség az almatermelőknek ■ Több mint 2,7 milliárd forintos segítséget nyújt az almatermelőknek az agártárca - jelentette be Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára. A léalma felvá­sárlásához öt forint kilónkénti árkiegészítést adnak, továbbá 50 ezer tonna jó minőségű étkezési alma tárolási költségéhez járulnak hozzá amellett, hogy finanszírozzák az Alma Terméktanács által kidol­gozandó középtávú piacstabilizációs és -fejlesztési programot. A kifizetéseket jövőre teljesítik. Szigorúbb könyvvizsgálók? ■ Magyarországon valószínűleg nem fordulnak elő olyan mértékű könyyelési visszaélések, mint ami­lyenek az Egyesült Államokban történtek, ám itt is lényegesen javítani kell a szakma hatékonyságát - fejtette ki László Csaba pénzügyminiszter egy or­szágos könyvvizsgáló konferencián. Felvetette: el­képzelhetőnek tartja, hogy ha a könyvvizsgálók a korábbinál jóval szigorúbb követelményeket érvé­nyesítenek, akkor az egy-egy vállalatról készített ér­tékelésüket az APEH elfogadja, s így bizonyos idő­szakra mentesülhetnek az adóellenőrzés alól. Válságban a paprikaágazat ■ Noha fűszerpaprikából minden idők legjobb mi­nőségű termése várható idén, húsz év óta nem volt olyan mélyponton az ágazat, mint most - hangzott el Kalocsán, egy fűszerpaprika-termelési tanácskozáson. Az őrlemény kilónkénti világpiaci ára 3,3 dollárról 2,2 dollárra csökkent, miközben támogatása a felét sem éri el más zöldségfélének. A magyar paprika bár minőségben még mindig verhetetlen, árelőnye egyre csökken, mivel megje­lentek a dél-afrikai, brazíliai, kaliforniai és izraeli versenytársak nemzetileg támogatott árral. Népszerűsítik a hitelkártyákat ■ Három hitelintézet, a Raiffeisen Bank, a CIB és a Ci­tibank programot indít a hitelkártyák hazai elter­jesztéséért. Jelenleg az 5,3 millió magyarországi bankkártyának mindössze három százaléka hitel­kártya. A hazai hitelkártya-birtokosok 85 százaléka használja aktívan hitelkártyáját, az egy kártyára eső vásárlás átlagosan 25 ezer forint havonta. A hitel­kártyák igényléséhez nincs szükség folyószámla nyitására, betét elhelyezésére, elég azt igényeim, s a bank eldönti, mekkora hitelkeretet biztosít.-iSSZFK PÉNZÜGYI ÉS SZAHVíTEU FŐ-SXOíA! KAR AZ UNIVERSITE PARIS X. NANTERRE EGYETEM a BGF. Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának együttműködésével 2002. szeptemberi kezdéssel Pótfelvételt hirdet! NEMZETKÖZI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSI SZAKÉRTŐ KÉPZÉSRE. Az oktatás magyar nyelven történik. Jelentkezés feltétele:- egyetemi vagy főiskolai végzettség + 3 év gyakorlat Levelező tagozat: péntek délután és szombaton egész nap Jelentkezési határidő: 2002. szeptember 10. További információ: BGF. Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Továbbképzési Osztály, Margittal Mónika Tel.: 2212076, E-mail: monika@pszfb.bgf.hu www.wb.hu/pszfb BEFEKTETÉS Tőzsdeélénkítési kísérletek Az elmúlt két évben töredéké­re esett vissza a két budapes­ti tőzsde forgalma. Az árutőzs­dén az opciós piac fejleszté­sével, az értéktőzsdén új rész­vénykibocsátók és új befekte­tők becserkészésével próbál­ják kimozdítani a piacot a holtpontról. Mindeközben a kormány egy általános tőke­piaci élénkítő jogszabálycso­mag életbe léptetésére törek­szik. Az igazi fellendülést azonban várhatóan csak a nemzetközi pénz- és tőkepia­cok újraéledése idézheti elő. ■ Az idei első félévben mind­össze 202 milliárd forint körül alakult a Budapesti Árutőzsde forgalma. Ez alig valamivel több, mint negyede az utóbbi két évben megszokott egész évi forgalomnak és hetede az 1998- ban elért rekordnak. Ilyen cse­kély vagy ennél kisebb forgalma csak az 1996-ot megelőző öt kezdeti évben, valamint az orosz pénzügyi válságot követő évben volt a pesti árutőzsdének. Kedvezőtlen jel, hogy az idei el­ső félévben mind a pénzügyi, mind a gabona szekció forgalma a negyedére esett vissza. Hasonló a helyzet a Budapes­ti Értéktőzsdén is. Az idei első fél év forgalma ugyan az érték­tőzsdén a tavalyi forgalom felé­re tehető, ám ott a visszaesés már 2001-ben megtörtént. A ta­valyi éves forgalom ugyanis kö­rülbelül negyven százaléka a ta­valyelőttinek és mindössze ötö­dé az 1999-ben elértnek. Az ér­téktőzsde napi forgalma az 1997 és az előtti évek intenzitására emlékeztet. Mindkét tőzsde forgalmának visszaesését elsősorban a nem­zetközi tőke­táridős üzleteknél, ugyanakkor a kis- és középvállalatok számá­ra alkalmasabbak a tavaly nyár óta megnövekedett árufolyam- kockázatok kezelésére. Az ér­téktőzsdén elsősorban új rész­vénykibocsátók és új befektetők odacsábításával szeretnék fel­lendíteni a piacot. A kormány szintén a ma­gyarországi pénz- és tőkepiacok forgalmának növelését tűzte ki célul. László Csaba pénzügymi­niszter egy 19 fős tanácsadó tes­tületet hozott és pénzpiaco­kon tapasztal­ható általános pangás magya­rázza. Az áru­tőzsde forgalmának csökkené­séhez az is hozzájárult, hogy a kereskedelmi bankok szerveze­tükbe olvasztják brókercégei­ket, ezért a devizaműveletek egy része az árutőzsdéről a bankközi devizapiacra helyező­dik át. A forgalom bővítését az árutőzsdén új termékek kialakí­tásával és új megbízók bevoná­sával szeretnék elérni, a legna­gyobb terjeszkedési lehetőséget pedig az opciós piacban látják. Az opciók tőkeigénye és költsé­gei ugyanis alacsonyabbak a ha­Kedvező hatást válthat ki, ha javulnak a makrogazdasági mutatók létre a két tőzs­de, a részvény- kibocsátó tár­saságok, a bró­kercégek, az alapkezelők és más tőkepiaci in­tézmények képviselőiből. A bi­zottság eddig két alkalommal ülésezett, és egyelőre azzal fog­lalkozik, hogy a tőkepiaci tör­vény milyen módosításaival le­hetne a két tőzsde forgalmának élénkítését elérni. Munkájuk eredményeképp a kormány már októberben törvénymódosítási javaslatot nyújt be az ország- gyűlésnek, így akár januártól kedvezőbbé válhat a jogi szabá­lyozás. A testület munkája vár­hatóan nem korlátozódik csak A Budapesti Ár ti líi a Budapesti főbb forjg BÁT összis forgalom HB|fWI»I “»Ketó forgalma BÉT azonnali és határidős forgalom I azonnali rtariB» forgalom | (MILLIÁRD FORINT) r—1 SS = JV VZ io io o r* 3^ 00 cm utőzsde (BAT) és rtélc^őzsde (BÉT) aim adatai s ■ti <0 00 m CN ■ o rm CM o3 N* r.-- ! 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 egyetlen törvény átalakítására. A kitűzött cél egy olyan straté­giai terv kidolgozása, amely a befektetési környezet módosítá­sával próbálja elérni a tőkepiac felfutását. Kedvező hatást válthat ki, ha javulnak a makrogazdasági mutatók, ha újra indul a priva­tizáció és azon belül a korábbi­nál nagyobb szerephez jut a tőzsdei értékesítés, a tőkepiac fellendítéséhez hozzájárulhat még a nyugdíjrendszer reform­jának folytatása és az egészség- ügyi rendszer gyökeres átalakí­tásának elindítása is. Mindez azonban a pénzügyi tárcán kí­vül más minisztériumok hatás­körét is érinti, ezért a bizottság később be kívánja vonni azokat az állami és érdekképviseleti szervezeteket, amelyek együtt­működése nélkülözhetetlen a további jogszabályátalakító- munkához. BUX-a 4 > t »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents