Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-07 / 244. szám
2002. Szeptember 7„ szombat R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRAHúsz éve a színpadon A hétvégén jubileumi kiállítással és gálaműsorral ünnepli húszéves fennállását a mai Adria Szigó Táncsport Egyesület, amit 1982-ben Kapronczai József még Szigó Táncklub néven alapított. A társastáncot felkaroló egyesület valaha a helyi művelődési intézmény támogatását élvezte, majd fokozatosan önfenntartó kulturális, később pedig ezt kibővítve sportcélú egyesületté fejlődtek. Szigetváron, Szentlőrincen és Barcson működnek a tánccsoportok, de legújabban már a Kapronczai Alapfokú Művészeti Iskolával egészültek ki, ahol a hagyományos társastánc mellett már néptáncot, valamint grafikát is oktatnak Baranya és Somogy megyében, jelenleg immár 800 növendékkel és 12 tanárral. Amit a társastáncról tudni illik: a műfaj a sport és a művészet keveréke, sajátos show-szerű elemekkel fűszerezve. Az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen ment át ez a sport-, illetve művészeti ág, így a Szigó is. Számtalan versenyen, rendezvényen szerepelnek, és természetesen külföldön is, Lengyelországtól egészen Itáliáig. A valahai Szigó-tagokból sokan lettek profi táncosok, akik ma tánccal keresik a kenyerüket. A maguk mögött hagyott időszakra szépen szeretnének emlékezni Szigetváron szombaton és vasárnap. Az első napon a Vigadó emeleti galériájában nyílik a Szigó 20 éve a dokumentumok tükrében című kiállítás, amit másnap, a városi sportcsarnokban a gálaműsor követ, ahová igyekeztek meghívni minden volt Szigó-tagot. M.K. Jubilál a népi együttes Jeles évfordulót ünnepel idén a Hosszúhetényi Népi Együttes: harmincéves. Elődjeként a harmincas ! években, Nemes János tanító vezetésével alakult meg a faluban a | Gyöngyösbokréta, amely fővárosi i szereplései révén országos hírű együttessé vált. Aztán az ötvenes évek elején újjáéledt és sikeresen működött egy évtizeden át. A harmadik korszak egy országos mozgalom hatására bontakozott ki az 1972-es Hosszúhetényi Pávakör megalakulásával. A hetvenes-nyolcvanas években aztán sikert sikerre halmoztak, bejárták egész Európát, de még azon túl is megfordultak. Az azóta eltelt időben a tagok nagy része kicserélődött, ám az elmúlt évtized zenész és táncos generációja Papp János vezetésével az elődökhöz méltó színvonalon szerepel: idén megszerezték a „Kiválóan minősült” elismerést is. A Hosszúhetényi Népi Együttes ma a jubileum alkalmából a Komlói Színház- és Hangversenyteremben lép színpadra. Műsorában nemcsak a jelenlegi, de az egykori táncosai, zenészei is fellépnek a település dalosköre, gyerektánccso- portja és roma zenekara közreműködésével. cs. L. Ma már közművelődés A honismereü munka fellendülése, művészeti csoportok alakulása, monográfiák a településekről, máig is élő olyan nagy rendezvények, mint a Pécsváradi Leányvásár, a Siklósi Várfesztivál, vagy a Szigetvári Zrínyi Ünnepség - és még sok szép és maradandó kezdeményezés mögött a TADÓ. Azaz a Népművelési Tanácsadó, amely Baranyában 1960-ban kezdte meg működését a művelődésszervezés alapfeladatával. Ez volt a hőskor, erre is emlékezik most megjelent kiadványában - A népműveléstől a közművelődésig - a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ. Az intézmény több mint négy * évtizedét átölelően emlékezik a "Simon Márta szerkesztette kis [kötet a néha apró, máskor nagy ‘és hirtelennek tűnő váltásokra, ‘átalakulásokra. A fonal azonban nem szakadt sehol, csak éppen változtak a kulturális szolgáltatások iránti igények. Ezzel együtt - olvashatjuk az előszóban - „amit régebben népművelésnek, később közművelődésnek neveztek, nem megy ki a divatból, sőt bizonyos elemei mintha visszatérőben lennének. ’’ A Baranya Megyei Önkormányzat intézményét 1983-1998 között vezető Bokor Béla szerint a 80-as években baranyai művelődési közösségek egyre erősödő tábora igényelte a művelődési központ szakmai, módszertani, szervező munkáját. Jelenlegi igazgatója, dr. Istvánná Kollár Anikó pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Baranya megye kulturális öröksége, élő hagyományai, szellemi értékei nem egyszerűen csak méltóak a megóvásra. Átörökítésük mindannyiunk alapvető kötelessége és felelőssége. _____________________ M. A. ÉPÍTÉSZE TI VÁNDORKIÁLLÍTÁS. 2000 év építészete Magyarországon - a magyar építészet 1000 éve címmel makettkiállítás látható a pécsi Művészetek Házában még ma délelőtt. A feldebrői templomtól a savariai Isis-szentélyig válogatott gazdag anyag a városban zajló VII. Országos Főépítészi Konferencia révén kerül bemutatásra. ______ FOTÓ:TÓTH L Ág yúdörgés az Operaházban Budapesten próbál inától a Pécsi Szimfonikus Zenekar, hogy hétfőn este az Állami Operaházban további négy vidéki zenekarral egy 250 fős mamutzenekarrá alakulva koncertet adjon. Nem mindennapos koncertre kerül sor hétfőn este Budapesten, az Állami Operaházban. Az 50 éves Országos Filharmónia apropóján műsorra tűzték a szervezők Händel Tűzijáték-szvitjét, Beethoven Wellington győzelme című csataszimfóniáját, Csajkovszkij „1812”-nyitányát és Dohnányi Ünnepi nyitányát. A hangverseny érdekessége persze nem elsősorban a műsorválasztásban rejlik, hanem a zenekarban. Ez alkalommal ugyanis Jurij Szimo- nov karmester egy 250 tagú együttest vezényel, amely a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjain kívül a győrieket, a debrecenieket, a szegedieket és a szombathelyieket egye siti. Ezek a zenekarok voltak ötven éven át a Filharmónia vidéki bástyái. A hangverseny tehát ebből a szempontból egyedülálló a hazai koncertéletben, bár ami a magas létszámot illeti, Budapesten már volt két olyan est, amelyeken hasonló méretű együttesek szerepeltek. A Budapest Sportcsarnokban több százan adták elő Mahler Ezrek szimfóniáját és Berlioz Re- quiemjét. A mostani hangverseny talán két legérdekesebb műve, már ami a hangzás intenzitását illeti, talán a Wellington-szimfónia és az 1812- nyitány. A Wellington Beethoven alkalmi műve, melyet 1813-ban mutattak be Bécsben viharos sikerrel a szerző vezényletével, de a zenekarban olyan nagyságok is muzsikáltak, mint Hummel, Spohr vagy Meyerbeer, a színfalak mögött pedig Saüeri dirigálta az ágyúsortü- zeket. Éppen az Eroica megírásának tizedik évfordulóján történt mindez, s amíg Beethoven az Eroicában Napóleonnak tisztelgett, most a csataszimfóniával az őt legyőző Wellingtonnak. Napóleon csapatai ellen vívott honvédő háború hősei előtt tiszteleg az „1812”-nyitányban Csajkovszkij is, aki a műben a Marseil- laise-t és a cári himnuszt is megszólaltatja, de beleírt katonazenét és ágyúdörgést is. Az ágyúk tehát mindkét műben szerepelnek, s mint a Filharmóniától megtudtuk, hétfőn este működésbe lépnek az Operaház színpadán is. CS. L. Varázslat segíthet a színházépületen? Az Abrakadabrával kezdi az évadot a Bóbita Bábszínház A nagyszínházit követően a Pécsi Nemzeti Színház tagozata, a Bóbita Bábszínház is megtartotta saját társulati ülését. Különösebb elosztanivalójuk, szenzációs bejelentenivalójuk nem volt. Maga az épület azonban - bár még nem életveszélyes - sürgős felújításra szorul. Nyáron sem volt teljes a csend a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházánál. Részt vettek a győri Nemzetközi Bábfesztiválon, amely rangos fórumjellegű szakmai bemutató volt. A nevezetes óbudai „Sziget” gyermekprogramjának egyik színfoltját is az országszerte ismert és kedvelt Bóbita képezte. Sramó Gábor, a társulat igazgatója elmondta, hogy Pavel Vasicsek cseh író Abrakadabra című bábdarabjának előadásával indul az idei évad 15-én, vasárnap 10 órakor. A darabot Csizmadia Gabriella, Matta Lóránt és Ragán Edit bábszínészek sok szerepet játszva adják elő az intézmény igazgatójának rendezésében. Ebben a most kezdődő évadban is a legnagyobb gondot maga az évek óta felújításra váró színházépület jelenti, amelynek jelenleg még vészkijárata sincs. A korábbit a szomszéd telken történt építkezés során befalazták. Az épület még nem minősül életveszélyesnek, de gyermekintézmény lévén nem is volna jó ennek a szoros közelségébe kerülni. Eddig sajnos csak sorra-rendre elodázott, teljesítetlen ígéreteik vannak a fenntartótól. A villamossági hálózat elavultsága ugyancsak súlyos probléma. Remélhetőleg az épület valameddig kitart még. Talán sikerül elkerülni a váratlan fordulatokat, esetleg a költözés kényszerhelyzetét. Remélhetőleg erre nem lesz szükség, és valamiképp rendbe lehet hozni az épületet. Az igazgató elmondta, hogy a 19 tggú társulat hat bábművésszel a következő évadban négy bemutatóra készül, ezenkívül a korábbi évekből további négy előadást szerepeltet folyamatosan a programban. Az idei év elején nagy sikerrel szerepeltek Finnországban. A sikerre való tekintettel újabb meghívás érkezett az ezer tó országából a Bóbitának, hogy tartsanak turnét a Diótörő című előadással. Ha nem tornyosulnának a bábszínház fölött az említett gondok, a finnországi meghívás évadkezdésnek nem is volna rossz. BEBESSI K. Javában zajlanak az Abrakadabra próbái fotó: tóth László Egy öregember emlékirataiból A minőség megszállottjai Megkezdődött a szüret. Sok gazda töpreng, mibe tegye a mustot? A hordókban az eladatlan óbor árválkodik. Holott, ezen óborok nagy része Baranyában minőségi nedű, ha nem is versenyezhet azon a pincék kínálatával, amelyekben egy tavalyi bor még sihedernek számít, ha nem rozé. A csúcsborok termelői azért panaszkodnak, hogy sokszor kisírják a hónuk alól a pesti, repi vendéglők a három-négyéves cuvée-t, pedig annak, jó volna még egy év palackos ászkolás. Ez utóbbi borokat általában meg- fizethetetlennek tartjuk, értékesítésük mégsem jelent problémát. A Magyar Borok és Borvidékek sorozat új kötete a Szekszárd és Vil- lány-Siklós Borgasztronómiája címet viseli. Az esztétikus kiadvány többet ad, mint amit a címe ígér. A kitűnő ételrecepteket neves mesterszakácsok adták közre, a szekszárdi Kovács János és a pécsi Skrut György, de talán nem tűnik nagyképűségnek, ha azt mondom: tájékozott vagyok bor- és ételügyben. Mindkét térség népi főzőhagyományait is ismerem. Ä könyv e része sok olvasónak adhat újdonságot, engem a borászokkal készített interjúk ragadtak meg. S bár a kötetben szereplő borászok élete valójában karriertörténet, küzdelmeiket, kitartásukat, mégis melankóliával olvastam. Az rémlett föl, mennyit ártott a mindenkori hatalom az ágazatnak. Bajor Péter borainak házasításá- val aratja sikereit. Rizltng classic bora a hajdani paraszti pincék hagyományát követi. Két hungarikum és egy világfajta az alapja Trinitás borának. Muscat cuvée-je, a régi mondást juttatja eszembe, hogy férfiember, nem képes tisztán meginni a muskotályt. Bezzeg a Bajorét! A Polgár-pince rangját az Arany- hárs és a rubin cuvée alapozta. Bock József nagyszerű borai közül is kiemelkedik a Bock cuvée és a royal cuvée. Jekl Béla fűszeres kadarkái mellett, bordeaux-i típusú házasításaival tört az élvonalba. Gere Attila Kopár cuvée-je fogalom. A 2000-es évjáratból csak gyűjtők és szakértők kaphatnak. Sorolhatnám a példákat, hogy a borász egyéni arculatát, ízlését egy gondosan kikísérletezett házasított bor tudja kifejezni. Ez ad egyéni karaktert termékének. S jut eszembe! Évtizedekig csak a fajtatiszta bor kaphatott zárjegyet. Miközben harcolt a törvény az összeöntözött vegyes ellen, meggátolta, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve - a bikavérhez hasonló - kuriózumok kezdjenek kialakulni. Tán még egy évtizede is megszabták, hogy egy körzetben, milyen szőlőfajták telepítése kaphat támogatást. Baranyában nem engedték a juhfarkot vagy a cso- morikát telepíteni. É hun- garikumokkal lehetne esélyünk, megfelelő minőség esetében, a nemzetközi piacon. De a csúcs az, hogy Villányban nem támogatták a merlot szőlő telepítését. Azt a bort nem akarták beengedni a borvidékre, amely a cuvéeket bársonyossá, s illatban is izgalmasan harmonikussá teszi. A korszakot minősíti az alábbi történet. Tiffán Ede génjeiben örökölte elzászi őseitől a szőlő és bor szeretetét, megszállottja volt a minőségnek mindig. Amikor az állami gazdaságban nem valósíthatta meg töretlenül elképzeléseit, a szövetkezet vezető borásza lett. Itt ritka szép bort termeltek 1982-től, amit a budapesti Fórum Szállóban is értékesítettek. Fel akarták emelni a kiemelkedő minőségű borok árát. Erre az Országos Borminősítő Intézetben (OBI) azt mondták: rontsák le a minőséget az átlagra, nincs szükség ilyen minőségre! Ez a demagógia ma is kísért, nem csak borügyben. A Tiffán családot is kiforgatták mindenéből, mint annyi más tehetős családot. Ám ez még a szocializmus dúlása idején történt. A szekszárdi Takler Ferenc, akinek szülei szintén kulákok voltak, arról számol be, hogy még a hetvenes években is lehetetlenné akarták tenni. „... feleségem szüleinek a házát, mely a borászkodásnak is a helye volt, 1977-ben kisajátították, nagyon sok jól gazdálkodó sváb családéval együtt! Úgy látták, földönfutóvá kell tenni azokat az embereket, akik éjjel-nappal dolgozva mindent megtermeltek. .. a házat már bontották, a hordóinkat ki kellett vinni az utcára, ahol szétszáradtak. Ott sírtunk, miközben mindent széthordták!”- emlékezik. Vida Péternek az értékes Baktai- dűlőben is van szőlője, ahol azelőtt csak örökölni lehetett területet, venni nem. Ma a betelepített házak lassan megeszik a szőlőterületeket. (A Mecsek-oldal beépítéséért ki sóhajt?) A jelent, a világjáró Debreceni Pál, a Vylyan pincészet tulajdonosa érzékelteti a legmarkánsabban. Övé a Fekete-hegyen az ország egyik legkorszerűbb pincészete. Ilyeneket mond: „Magyarországon a retorika szintjén folyik a borászkodás... Elavult ismereteket tanítanak... kémiának tekintik a bort... amíg a szakmai szervezetek nem tudnak közösen fellépni, ha a jogszabályok, a törvény nem változik, nem lesz helyünk a világban"... Nem csak Debreceni úr ismeri' három világrész borgazdaságait. A kötetben szereplők mindegyike alapos nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. A családi vállalkozásokban tudatos, hogy a második nemzedék, diplomaszerzés után, Nyugaton is szerezzen szakmai ismereteket. A minőség megszállottái és hosszú folyamatokban gondolkodnak. Ellentétben a rájuk vonatkozó jogszabályok gyártóival. Bükkösdi László )
