Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-07 / 214. szám
9 2002. Augusztus 7., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L TÚR A Tud és szeret eozinul gondolkodni A pécsi Zsolnay Porcelángyár 150 évét bemutató kiállítás látható a New York-i The Bard Graduate Center ben. A kiállítás záródarabjai Nagy Márta pécsi keramikusművész Áradás című tálsorozatai. Az egyik New Yorkban is marad: a Metropolitan Múzeumba kerül. Az egyebek közt bajor Állami-díjas, és Ferenczy Noé- mi-díjas Nagy Márta eredetileg porcelántervező művészként végzett a főiskolán, de jó ideje már a kerámiaszobrászat a fő tevékenysége. Ezt jelenleg docensként a PTE Művészeti Karán oktatja is. Meghívásra azonban örömmel végez gyárak számára is tervezést. Mint mondja, az a körülmény, hogy Pécsett él, nem hozott automatikus kapcsolatot a Zsolnay- gyárral, amelynek a múltját korábban is jól ismerte és tisztelte.- Egy speciális technológia, az eozin érdekel, amelyben rendkívül nagy lehetőségeket látok, főleg a kis sorozatú dísztárgyak tekintetében. A Rippl-Rónai évfordulóra kiírt pályázatot megnyerve 1998-ban kerültem munkakapcsolatba a Zsolnay Porcelánmanufaktúrával. Eozinból falidíszeket készítettem virágmotívumokkal - meséli. A New York-i kiállításon szereplő Áradás tálsorozatnak külön története, sőt történelme van.- Néhány évvel ezelőtt a kiállítás kurátora kért meg arra, hogy gondolkozzam azon, miként lehetne egy tárgyegyüttesben összefoglalni a gyár a múltját és jelenét, és egyben valamiféle jövőképet adni. Támpontot is adott: a nagyszentmiklósi aranykincs bikafejes csanak- ját, az úgynevezett Attila kelyhet. Ez az ötvösmű any- nyira meghatározó formát és szellemiséget hordoz, hogy nem akartam egyértelműen utalni rá. Távolról kötődtem az eredeti elképzeléshez, és csak az edényke testét tartottam meg, de azt is módosítva. A festésben az eozin színjátszó szép hatását kihasználva a bikaszemek motívumát dekorációként hoztam vissza az edényre. Néhány hónapon át a gyárban saját kezűleg készítette a kompozíciót, ezzel is visszaidézve a Zsolnay eozin-tárgyak szecesszió ideji virágkorát, szellemiségét. Azt reméli, hogy a kézi formálás finom egyenetlenségeit magába foglaló, de nagyon sima vonalú tárgyegyüttes a gyár jövőjére is utal. Mindössze nyolc sorozat készült az Áradásból. Ebből négy szerepel a New York-i kiállítson. Öt sorozatnak már van gazdája: egy-egy lesz az alkotóé, a Zsolnay Manufaktúráé, a pécsi Zsolnay Múzeumé, a budapesti Iparművészeti Múzeumé, az ötödik pedig a New York-i Metropolitan Múzeumba, a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményébe kerül. A további hármat a gyár valószínűleg aukcióra bocsátja. Nagy Márta most megint csak új technikai megoldásokat próbálgat. Készül a jövő évi római és bergeni kiállítására.- Vajon pályájának jövőképe mennyire kapcsolódik a Zsolnay-hagyományhoz?- Komoly szándékaim vannak arra, hogy az eozin- műtárgyrepertoárt bővítsem. Úgy érzem, tudok „eozinul gondolkodni” és örülnék, ha a gyár használná ezt a tudásomat. DUNAI I. RÓMAI KORI CSERÉPKAKAS, CSERÉPTYÚK, BRONZFÜLŰ ÜVEGEDÉNY került elő többek kö zött az utóbbi napokban a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma sportcsarnokának építését megelőző ásatáson. Az eddig feltárt több mint negyven, Kr. utáni IV-V. századból származó sír és a gazdag leletanyag indokolja, hogy a régészek vezetésével már huszonötén dolgozzanak még a hétvégeken is a területen. A tervek szerint a majdani sportlétesítmény nézőtéri üléseinek mozgatásával, egy hidraulikus rendszer segítségével lehetőség lesz a feltárt szentélyfalak esetenkénti bemutatására. fotó: tóth l. Táncházas esték a Színház téren Élmények Sólyomszemmel Öt év óta már megszokhattuk, hogy így, nyáridőben, „ha szerda, akkor táncház” van a pécsi Színház téren. Ma este például a Rece-Fice együttes zenéjére rophatja ki-ki a román táncokat. A táncházi varázs mindenkit magával ragad. Vonzereje alól nem is igen akarja magát kivonni senki. Hívei megszámlálhatatlanok. Pécsen különösen sok kedvelője van a „ház” nélküli, szabad ég alatti táncházas estéknek. A 70-es években a magyar zene és a néptánc, a magyar zenekultúra megnyilvánulásaként elevenedett meg és indult útjára az azóta széles körben elterjedt táncházmozgalom. Ennek újraélesztésére, utcai változatára gondolt Vízin Antal-Antus, a Pécsi Kulturális Központ kulturális szervezője, amikor megfogalmazta a Színház téri táncházi esték ötletét. Azóta több, mint életképesnek bizonyult a gondolat - a siker vitán felüli. Öt évvel ezelőtt kezdődött el a „Ha szerda, akkor táncház” elnevezésű program. Ennek keretében idén is 12 táncházi este zajlik szerdánként 19 és 22 óra között - szolid hangosítással a Színház téren. A magyar zenével-tánccal kezdődő program ez évi bevezetőjét a Galga együttes és a gyime- si, moldvai zenét játszó pécsi Mahala Hóra együttes produkálta. A táncosok általában 350-en vannak, és ugyanennyien gyűlnek össze még a téren hallgatóként is. A magyar táncok sorát a szervezők a nemzetiségi zenei programokkal, majd pedig a tá- gabb értelemben vett európai, balkáni népzenékkel egészítették ki. Ma estére például eredetileg zsidó táncházat hirdettek, de kivételesen nem tudtak eljönni a zenészek. így a helyettük „beugró” budapesti Rece-Fice együttes Kárpátokon túli román zenéjére perdülhet-fordulhat a táncos forgatag. Ezt az együttest már ismerik a Színház téri táncházasok. Jövő szerdán ismét pécsiek, az 1982- ben alakult, nyolc tagú Vízin zenekar szolgáltatja a talpalávalót. A népszerű együttes fő profilja a magyarországi horvát népzene. Jól ismerik más déli szomszédaink népzenéjét is, továbbá a makedón, albán, görög, román, szerb és szlovén zenék, dallamok is megtalálhatók a repertoárjukban. Augusztus 28-án görög táncházzal zárul az idei program, amelyben többek között német, szerb, horvát, görög, bolgár, cigány estek szerepelnek. Mindez a közönség számára nyitott, díjtalan és aligha vitathatóan épületes program. A táncokat szakértők, többnyire jól ismert táncházvezetők tanítják be. BEBESSI K. 1V ^ I M * | i A tánctanár lépéseit sok lelkes vállalkozó próbálta utánozni fotó: tóth László Kedvenc indián történetem címmel a nyári olvasmányélmények alapján fogalmazási és rajzpályázatot hirdetett a Pécsi Városi Könyvtár, a pályamunkákat augusztus 31-ig várják. Az ötletet az adta, hogy tavaly több száz gyerek bújta a nyári szünetben a könyvtárakat, mert az Olvasás Éve alkalmából játékos összejöveteleket szerveztek. Ebből a jól bevált formából igyerkeznek a gyermekkönyvtárak most hagyományt teremteni, hiszen az indiántörténetek fiúkat, lányokat egyaránt megérintenek, s még felnőttként is sokan emlékeznek arra, hogy milyen becsületes és elvhű ember volt Winnetou, vagy Sólyomszem - mondja dr. Ujváriné Füzy Ágnes, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója. Az öt városi gyermekkönyvtárban ennek szellemében a nyáron mintegy félszáz foglalkozást szerveznek, és agusztusra is jut ebből egy tucatnyi (a még hátralévő találkozók augusztus 15., 21., 22., és 27- én lesznek). Az összejöveteleken a jelbeszéd megismerése, közös rajzkészítés, fejdíszgyártás, indiántörténetek mesélése, videófilmek megtekintése a program, s az élményeket írásban vagy rajzban lehet rögzíteni. A pályázatra azonban azok is jelentkezhetnek, akik otthon olvasgatva vázolják fel például az Ezüst-tó rejtelmeit. A könyvtári foglalkozások külön hozadéka, hogy az egyik helyen egy felállított wigwamba bújhatnak be a gyerekek, a másik találkozón meg indián társasjátékokat tanulhatnak meg. A rajzokat, írásokat augusztus 31-i§ lehet eljuttatni a Pécsi Városi Könyvtárba, és a legjobb pályamunkákból a Pécsi Napok keretében szeptemberben Nyárutó címmel kiállítást rendeznek. A két kategória győzteseit szeptember 22-én a Sétatéren a Jutalomjáték című zenésbábos délutánon értékes könyvekkel díjazzák. Dr. Ujváriné Füzy Agnes Lakótelep épül a szemétdombon? Egyesek nem értik a harkányi önkormányzat telekvásárlásainak logikáját Az idén több tízmillió forintért kötött telekvételi szerződéseket a harkányi önkormányzat a város legkülönbözőbb pontjain. Olyan részen is vásároltak, ahol korábban egy városi polgár ingyen ajánlotta fel a területe nagy részét. Megvették például az egykori szeméttelepet, ahová az új városfejlesztési terv szerint több polgár megdöbbenésére lakóövezetet terveznek.- Az önkormányzatnál eddig nem létezett városrendezési terv, nem volt ami kijelölje a fejlesztések irányát. Bár a nyáron a képviselők aláírták a jegyzőkönyvet, de csak azért, mert lejárt a pályázat, amelyben a pénzt kapták a létrehozására - kezdi a sérelmek ismertetését Béda Pál harkányi polgár. - Ám ez a terv soha sehol nem volt kifüggesztve, nem volt megvitatva. Hosszú távú fejlesztési terv hiányában pedig rokoni, baráti alapon mehet az osztogatás, nem csoda hogy nagy pénzekért összevissza vásárol telkeket kiválasztott személyektől az önkormányzat. így vásárolták meg a régi homokbányát is, amelyet a tulajdonosok valamikor 15 aranykorona értéken, mintegy 15 ezer forintért szereztek meg, és most nyolcmillió forintot kaptak érte a várostól. Egy 3,1 hektáros rész kétharmadához jutott az önkormányzat, azt ígérve, hogy ezen az egykori szemétdombon megkezdik a közművesítést egy lakópark létrehozásához. _ Azért csak kétharmadrészt, mert a feljavított és belterületbe vont erdőrészből hat parcellát, közel egy hektárnyi területet építési telekként visz- szaadnak az eladónak. Ha a mai harkányi árakon, azaz 6-8 ezer fo- rint/négyzetméterárral számolunk, akkor ez újabb 60 millió forintot hoz majd az értékesítőnek.- Ez az erdőrész pillanatnyilag külterület, tele gödrökkel, tönkökkel - veszi át a szót Laszinger Imre. - A dolog pikantériája az, hogy én két évvel ezelőtt, 2000. április 5-én írásban felajánlottam a városnak ugyanitt egy jobb talajadottságokkal rendelkező négyhektáros területet, amelynek a felét ingyen adtam volna át, a másik két hektárért a belterületbe vonás után az igazságügyi ingatlanszakértő akkori értékelése alapján 1730 forint/négyzetméter árat kértem az önkormányzattól. A kérelmemre azóta sem kaptam hivatalos választ. Amikor két hónapja rákérdeztem a polgármesterre, hogy mi van a beadványommal, azt mondta, nem adtál te be semmit, nincs ilyen papír. Az iratok között kutatva viszont találtam egy feljegyzést, hogy a polgármester bevitte a Laszinger-család nevében az ügyet 2000. május 8-án a testület elé, de több pontban megváltoztatott adatokkal, téves helyrajzi számmal. Ennek a másik területnek egy része is az enyém, de ezt a telket a beadványban nem említettem. Az előterjesztés alapján aztán a testület a polgármestert felhatalmazta a tárgyalásra, és a megbeszéléseink dokumentálására, de ezzel kapcsolatban sem keresett meg senki azóta. Egy félrevezetett testület hamis határozatáról van tehát szó, melyben a kiadott intézkedést elmulasztották.- A történet úgy folytatódott, hogy 2001. március 12-én a polgár- mester több telek megvásárlását is a testület elé vitte - teszi hozzá Béda Pál. - Máig nem tudja senki milyen céllal, mert a legkülönbözőbb pontokon fekvő nadrágszíjparcellákról van szó. Ennek eredményeképpen vették meg 2001. március 20-án a fent említett homokbányái részt is, ám itt is van egy csavar a történetben, mert a március 12-i testületi felhatalmazásra kötött telekvételi szerződések között március elsejei alá- írású is található.- Amikor egy hónapja jeleztem a testületnek, hogy két éve benyújtott telekátadási szándékomra nem kaptam választ, egy órás vita következett - folytatja Laszinger Imre. - A polgármester azonban megint meggyőzte a képviselőket, és semmiféle javaslat nem született az ügy rendezésére. Minden ugyanott áll, mint két éve, csak közben a város megvett sokkal drágábban egy sokkal rosszabb adottságú területet. Bédy István, Harkány polgár- mester elismeri, hogy a testület hozott egy olyan döntést, amelyben elírhatták a helyrajzi számot, de hozzáteszi, a Laszinger-család- dal egyszerre több terület megvételéről tárgyaltak, s nem kezelték külön-külön az egyes felajánlásokat. Megjegyezte azt is, hogy a beadvány elkeveredhetett, de a Laszinger-családból hol az apával, hol a fiúval tárgyalt, mert más-más területek jogaival rendelkeznek, vagyis folyamatosan foglalkozott az adásvételükkel.- Egységesen mindenkit kiértesítettünk, így a Laszingeréket is, hogy ezen a részen 350 forint/négyzet- méter áron megvesszük a portákat. Az említett szakértői 1730 forintos érték kínálati oldalról lehet hogy reális, de vevő ezen a pénzen nincs rá, hiszen szántóról van szó - mondja a városvezető, kiemelve, hogy az önkormányzat csak ott tud közművesíteni, ahol megszerzi a területet. Az megállapodás kérdése, hogy a közművesítés után ki mekkora területet kap vissza - a város ugyanis készpénzben nem tud mindent kifizetni, részletekben törleszt 2003. decemberéig, és egy belterületbe vont részt is visszaad a korábbi tulajdonosoknak. Tudni kell azt is, hogy a megkötött szerződésben nem 3,1 hektár volt a megvásárolt teljes terület, hanem a város különböző pontjain 10 hektárt meghaladó, s az egész ügyletért cserébe itt kapta vissza kedvezményként a hat parcellát az eladó. Másrészt szó sincs arról, hogy a város pénzén közművesítenék ezt a birtokot, ki kell majd fizetnie az érintettnek is a ráeső közművesítési költséget. Ezt az értéket a szerződésben még nem lehetett közölni, mert csak később derül ki, hogy mennyibe kerül.- Hogy ez a terület alkalmas-e lakóövezet kialakítására? - kérdez vissza a polgármester. - Véleményem szerint mindenféle telek alkalmas a megfelelő műszaki előkészítés után. Ami pedig a tényleges telekvásárlásokat illeti, a polgármesternek joga van aláírni az adásvételi szerződéseket a város érdekében, és csak később jóváhagyatni a testülettel, hiszen az okirat úgyis csak a jóváhagyás után érvényes. Az tény, hogy a városrendezési tervünk csak a nyárra készült el, sőt még most sem hatályos, de ki volt függesztve a városházán. Valóban a pályázati források miatt voltunk kénytelenek idő előtt lezárni, de év végére az összes szakhatósági egyeztetés lezárul, és akkor vitathatatlan városrendezési terve lesz Harkánynak. A Laszinger- családnak csak azt üzenhetem, a mindenkire egységes áron továbbra is vevők vagyunk a területre, és a visszaadott rész nagyságáról is egyeztetünk, az eddig megkötött ügyletek arányainak megfelelően. Azt azonban újra kihangsúlyozom: a város csak ott tud fejleszteni, ahol saját területtel rendelkezik. MÉSZÁROS B. ENDRE I I
