Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-05 / 212. szám

2002. Augusztus 5., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­MAGYARSZÉKIEK IS FÚJTAK. Folytatódott a Térzenék a belvá­rosban rendezvénysorozat Pécsett. Tegnap délután a Magyarszéki If­júsági Fúvószenekar szórakoztatta a közönséget a Szíríház téren. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Évszázados kuriózumok Negyven év egy kötetben Különleges gyűjtemény talál­ható a Bányaműszaki Fel­ügyelőség pécsi hivatalának felső szintjén. Egy válogatott könyvtár kapott itt helyet, a mecseki szénbányászat több évszázadon át felhalmozott szakmai ismeretanyagából. A lexikonok, kézikönyvek, műsza­ki mérnöki kiadványok között XIX. századi ritkaságok is találhatók, valamint a múlt században megje­lent bányászati folyóiratok lefűzött példányai, angol, orosz, német és magyar változatban. Osztrák bá­nyászati monográfia 1885-ből, a bányajog „új” rendeleté 1862-ből, de az elmúlt 50 esztendő bányá­szattal kapcsolatos jogszabályvál­tozásai is mind fellelhetők - mond­ja az irattáros Bilísik Jánosáé, aki korábban évtizedeken át a szénbá­nyák könyvtárosa volt. Nem vesztek el tehát a szene­sek szakanyagai, konferenciák, kutatási összegzések is ott sora­koznak egymás mellett. A bá­nyakapitányságon azonban csak negyede, a leggyakrabban hasz­nált könyvek és források, vala­mint az igazi ritkaságok kaptak helyet. Több köbméternyi köte­tet tárolnak az egykori Vasas Bá­nyaüzem tisztifürdőjének négy szobájában is. Mint az irattáros kifejtette, Va­sasról már nehezebb megszerezni átolvasásra egy-egy dokumentáci­ót, de minden anyag nyilvános, bárki számára elérhető. Évente közel száz érdeklődő jelentkezik, hol munkacsoportokban, hol szó­lóban, hogy diplomamunkához, vagy csak nosztalgiából forgassa a megsárgult lapokat. A gyűjtemény pedig várható­an szeptembertől tovább gyarap­szik. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítványnak ugyanis az a szándéka, hogy megkeresik a szakma régi nagy öregjeit, elbe­szélgetnek velük az ágazat törté­netéről, és magnófelvételeket készítenek. Másrészt begyűjtik az otthon őrzött értékeket, bá­nyászati emlékeket, írásokat, dísztárgyakat. Aki ilyen adomá­nyokat szeretne felajánlani, az máris megkeresheti az alapít­ványt (Pécs, Dobó u. 89.). MÉSZÁROS B. E. Megszólalt a Tenkes A 88,6 MHz frekvencián mű­ködő Tenkes rádiót szomba­ton délelőtt Harkányban, a volt Bolgár Múzeum nagyter­mében Ledvánszky György, az ORTT tagja köszöntőjével Kocsi László államtitkár in­dította útjára. Az előzetes tájékoztatások sze­rint a térség legújabb adója köz- műsor-szolgáltató rádió szere­pet igyekszik majd betölteni. Az új adó avatása kapcsán Varga Zoltán, a rádiót üzemeltető cég vezetője elmondta, hogy a Ten­kes Rádió adásaiban kiemelt he­lyen szerepelnek majd azok az információk, amelyek a térség és a régió településeinek közéle­ti, kulturális és sporteseményei­vel foglalkoznak. Ezzel együtt nem fukarkodnak a lokálpatrio­tizmusban. Különös gondot for­dítanak a körzet, a térség váro­sainak, településeinek és az ott lakóknak az életére. Szeretné­nek minél előbb a terület ismert és elismert helyi médiumává válni, amelyet a nap minden szakában szívesen hallgatnak az emberek. Műsorterveik színes palettáján stúdióbeszélgetések, riportok, magazinműsorok, játé­kok is szerepelnek. Színes, kor­rekt és közérdekű tájékoztatásra és színvonalas szórakoztatásra törekszenek. A műsorban a ze­ne és a sport is kulcsszerepet játszik úgy, hogy az lehetőleg valamennyi korosztály tetszését kielégíthesse. B. K. SZATIRKÁK Fekvőrendőrből alvóügynök. Nemzeti Színház: misztérium- helyett minisztériumjáték. Szítja magyarból szidja magyar. Szellemi táborfelettszemagy. Kérdéseikkel szöget ütöttek egy­más fejébe. Létrehozták a vesztett ügyek minisztériumát. Nagy nyelvművész volt. Végül elkopott a nyelve. Itt ■a kezem, nem disznóláb - mondta a malac viccek mesélője. Sir-telenítés: kozmetika a gyar­matokon. Marafkó László A számok furcsán festenek, ha zenéről van szó, mégis érdemes néhány adatot kiemelni a Siklósi Fúvószenekari Fesztivállal kap­csolatban, mely idén jubileumá­hoz, 25. rendezvényéhez érke­zett. 1964-ben volt az első, akkor még elsősorban katonai zeneka­rokat felvonultató találkozó, s az­óta a Siklósi Várban 2500 fúvós­mű hangzott el, 300 zenekar 12 ezer zenésze játszott, és száz­ezernél többen hallgatták meg az Európa összes országából ideér­A jelenlegi értelmezés szerint kétfajta tanítási szisztéma csap össze a világban, nevezetesen a centralizált tantervekkel operá­ló, és ennek ellentetje, a decent­ralizált. Tán nem meglepő, hogy a centralizált országok közé tar­tozik kivétel nélkül az összes volt szocialista ország, továbbá a távol-keleti országok, Kína csakúgy, mint Japán és a kistig­risek, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea. Úgy tűnhet, hogy a centralizált tantervek világa nem áll távol a sikeres oktatás­tól, hiszen a szocialista orszá­gok hagyományosan elég erősek voltak, különösen hazánk. A tá­vol-keletiek pedig iszonyatos iramban törnek előre - és itt jön a bökkenő: éppenséggel Ma­gyarország rovására. Ugyanis a PISA-2000 teszt szerint, amely- lyel a diákok olvasási-szövegér­tési, matematikai és természet- tudományos tudását térképez­ték fel, Magyarország a nemzet­közi átlagnál alacsonyabb nívón szerepelt, -többek között pont Japán és Dél-Korea előzte meg jócskán, s így a mi diákseregle- tünk a korábbi dicső 1-5. helyről összességében 15.-nek csúszott hátra! Kicsi vigasz csupán, hogy Németország is csak kettővel van előttünk, így aztán a PISA- jelentés a most zajló választási küzdelem programjába is beke­kező együtteseket. Ez derül ki többek között abból a könyvből, melyben dr. Várnai Ferenc, a fesz­tivál egyik életre hívója eredeti fo­tókkal és bennfentes informált­sággal adja tudtunkra a közel 40 esztendő siklósi fúvószenei fesz­tiváljainak történéseit. Van miről beszámolni, mert ez a találkozó ma az ország legnagyobb fúvós seregszemléje, időközben nem­zetközi versennyé bővült. A kötet három nyelven (a ma­gyar mellett német és angol sző­rűit: mindegyik párt az oktatást óhajtja megreformálni. Az egyik legaggasztóbb jelen­ség az olvasásértési képesség mélyrepülése. Senki ne gondol­ja ugyanis - hangsúlyozzák a szakemberek -, hogy azért, mert a könyvek szerepét rész­ben komputerek és az in­ternet veszi át, maga az ol­vasás leértékelődne. Sőt, legtöbben azt hangsúlyoz­zák, hogy az információs korban egyáltalán nem áll­hatjuk meg a helyünket hi­ányos olvasási kultúrával (amibe, persze, beletarto­zik a reflektálás, a mérle­gelés, az információ visz- szakeresése stb.). Egy biz­tos, hogy Magyarországon a diá­koknak csupán 5%-a érte el e té­ren a legmagasabb nemzetközi szintet. Ugyanez a helyzet a termé­szettudományos és matematikai szerepléssel kapcsolatban: csak a 15. és 21. hely jutott a magya­roknak. Ezt persze sokan és sokféle­képpen magyarázzák, a szociá­lis-ökonómiai összefüggésektől kezdve az egyes országok GDP- jéig. Egyesek odáig mennek, hogy gyanakodnak az amerikai hatásra, azaz a tanulmány nem feltétlenül a tárgyi tudásra fóku­szál, hanem inkább azt firtatja, veget is tartalmaz) íródott, és is­merteti az idelátogató zenekarok körét, a legsikeresebb fúvóstársu­latokat (Baranyából a Mecseki Ércbányász és a Szénbányász Ze­nekar, valamint a Pécsi Vasutasok Fúvószenekara nyerte a legtöbb díjat), de a bemutatott művekről is áttekintést nyújt. A különleges jubileumi kötet csak Siklóson vá­sárolható meg, de ezentúl min­den fesztivál előtt eljuttatják a meghívott együtteseknek is. mire lehet majd menni az élet­ben a megszerzett tudással, vagyis az pusztán gazdasági szempontból mit ér. Tehát „ké­szen állnak-e” a 15 évesek arra, hogy munkát keressenek, megfe­leljenek az állandóan változó munkaerőpiac követelményei­nek, képesek lesznek-e - akár egész életükön át - új ismereteket befogadni, azokat alkalmazni. A Baranyai Pedagógia Szak- szolgálatok igazgatója, Kucsan- da Ibolya úgy véli, hogy a gya­korlatban is tapasztalható mó­don igazak a PISA 2000 megálla­pításai. A mai magyar, egyéb­ként méltán híres iskolákban túl sok tudást akarnak belegyömö­szölni az ifjú agyvelőkbe. Ez ön­magában nem lenne baj, csak azt nem tanítják sehol, hogy a megszerzett tudás miképp hasz­nosítható, csúnyán kifejezve: hol és kinek adható el. Magyar Bálint oktatási miniszter egy nyugodtabb, stresszmentesebb, lassúbb iskolát képzel el, ahol van idő a tudás átlényegülésé- re, és akkor a következő fel­mérés talán jobb eredményt mutat majd. M. K. A nemzetközi PISA-tanulmány és ami (meg) dőlni látszik A magyarok az ötödikről a tizenötödik helyre csúsztak vissza Hosszú éveken át büszkélkedhettünk azzal, hogy a magyar oktatás remeklésének köszönhetően diákjaink ott vannak a világ élvonalában, szinte minden tantárgyban. Ám a legújabb PISA (Programme for International Student Assessment)-fel­mérés szerint a korábbihoz képest a „vert mezőnyben” végez­tek 14-15 éveseink. AZ UTÓBBI 30 ÉV NEMZETKÖZI FELMÉRÉSÉNEK ADATAI (TERMÉSZETTUDOMÁNYOK) 6 Országok száma Magyarok eredménye 1970 14 2. 1983 25 1. 1991 15 4. 1995 25 5. 1999 37 3. 2000 31 15. Anyagyilkosság félelemből? A pszichés problémákkal küzdő elkövető soha nem volt erőszakos Virrasztók a halottasháznál, gyertyák és letakart tükör a kis szobában fotó: l. l Több mint 30 késszúrással megölte 64 éves édesanyját L. Ildikó Pécs-So- mogy bányatelepi részén. A 35 éves fiatalasszony feltehetően zavart el­meállapotban követte el tettét. A csa­lád úgy nyilatkozott, hogy az idegro­hamot megelőzően hiába sürgették a mentőket a beteg elszállításáról, el­hárították a kérésüket. A bányatelep idejétmúlt, tákolt, egymásba hajló apró építményei között nem lehet úgy végighaladni, hogy valahonnan ne kandikál­na ki egy fej: ki jár erre? Itt semmit nem le­het eltitkolni, minden hangos szót, vagy hir­telen mozdulatot a szomszédoknak is el kell raktározniuk, errefelé nem lehet rejtegetni sem az örömöt, sem a félelmet, sem a bána­tot. A fiatalasszony mégis úgy szúrta meg több, mint harmincszor egy recés konyha­késsel az édesanyját, hogy senki nem avat­kozott közbe, sőt, az is vitatott, voltak-e szemtanúk.- Ildikó a zavart elmeállapota miatt lett a Bőrgyárból leszázalékolva, és mintegy öt éve kezdődött a dolog. Félt mindig valami­től, volt, hogy arra ébredt, húzzák a haját,’ vagy különböző látomásai voltak - idézi az előzményeket L. Zsuzsanna, az elkövető egyik leánytestvére. - Éjszakánként alig aludt, a szomszédos házakba is gyakran be- kéretőzött, hogy egy kicsit ledőljön, mert fél továbbmenni.- A lányok apja, Dániel mindennek az oka - vélekedik a fiútestvér. - Kivitte Romá­niába, az ő hazájába Ildit, és ott derült ki, hogy kint is van egy családja. Ütötte, verte, megalázta, és azzal fenyegette, hogy elviszi Magyarországról két kislányukat. Azóta hal- lucinál, és mindig retteg valamitől, valakitől. Azt mondogatta állandóan, nem hagyom, hogy megöljék a gyermekemet. Ezért járt ke­zelésre a Rét utcába, az Idegklinikára is. A közelben lakó sógornő így emlékszik a szombat reggel történéseire: - A két gyerek nálam volt, de Livi, a nagyobbik hazaszaladt valamiért. Majd úgy 10 órakor sietve jött vissza, az anyja rosszul van, pakol ki-be a szobába a konyhából. Olyanokat mondott a gyereknek, hogy kislányom, ne vágd azt a szalonnát, mert mintha a szívemet vágnád. Rögtön én is átfutottam. Anyósom kint ült az udvaron a széken, a sógornőm bent taka­rított, épp a hűtőt próbálta bevinni a szobá­ba. Anyósom szólt, szaladjak gyorsan orvo­sért vagy mentőkért. A döbbenetes az, hogy péntek délután már egyszer kihívtuk a men­tőket, de hiába volt az orvosi beutaló az Idegklinikára, nem vitték el. A kiérkező mentősök elbeszélgettek vele, az elmebeteg­től kérdezték meg, hogy jól érzi-e magát, akar-e velük menni, majd itthagyták.- Gyakran látott ördögöket, nemegyszer mondta nekünk is, hogy ti nem vagytok élő emberek, démonok vagytok - teszi hozzá a másik testvér. - De soha nem volt erőszakos, és soha nem támadt senkire. Az utóbbi na­pokban aztán rosszabbodott az állapota, va­lószínűleg gyenge volt neki a gyógyszer, amit szedett, el is ment a pécs-somogyi há­ziorvoshoz erősebbet íratni. Ott aztán pénte­ken megint beutalót kapott az Idegklinikára.- L. I. pénteken az anyjával jött a rende­lésre - mondja dr. Princz János, a háziorvos. Hozzáteszi, hogy régi betege, pszichés prob­lémákkal kellett gyakran kezelni, de nem volt zavart állapotú, s legfőképpen soha nem volt agresszív. Most is kapott gyógyszert, de mert erősen tiltakozott, hogy mentővel bevi­tessék a klinikára, az anyjával megbeszél­ték, ha rosszabbul lenne, otthonról hívják ki a mentőket.- Szombat délelőtt a látottak után hiába telefonáltam a mentőknek, azt mondták, ez nem olyan veszélyes - folytatja a végzetes délelőtt történéseinek felidézését a sógornő -, szóljak előbb az ügyeletes orvosnak, az nézze meg. Az orvos viszont közölte, a mentősök kötelesek elvinni a beteget, ha van friss beutaló. Az újabb telefonra a men­tősközpontban nagyon keményen kifakad­tak, majd megjegyezték, ha veszélyben érezzük magunkat, hívjuk a rendőröket. Ne­kik nincs szabad kocsijuk, ez ráérős eset, csak három-négy óra múlva tudnak jönni, így is történt, a tragédia után két és fá órával érkeztek. A telefonálásból aztán úgy negyed tizenegy körül értem vissza a házhoz, de ad­digra megtörtént a tragédia. Anyósom az ut­cán feküdt, L. I. föl-le sétált. Mi történt? - kér­deztem. Értetlenül nézett rám: nem tudom ki fekszik ott. Ki ez? Meg akarta ölni a lá­nyom. Közben két szomszéd a kerítésre tá­maszkodva mozizott, és a rendőröktől tud­tuk meg, hogy végignézték a szurkálást is, de nem avatkoztak közbe.- Szörnyű, ami történt, és meggyőződé­sem, hogy minden másként alakul, ha a mentők időben intézkednek - összegzi a család véleményét L. Zsuzsanna. Kijelenti azt is: - Ezek után a gyerekekre én vállalom a gyámságot, hiszen a kisebbik, Alexandra még kisiskolás. A Baranyai Mentőszolgálat vezetőjének távollétében dr. Szerémy György orvostól, a Somogy megyei mentősök főnökétől kap­tunk választ. - Arra most nem tudok mit mondani, hogy pénteken jártak-e mentősök a helyszínen, ezt az útvonal-nyilvántartás alapján meg fogjuk vizsgálni. A pécs-somo- gyi esetnél az igazolható tények: 10 óra 13 perckor kapta a késes szurkálásról a telefont a mentőszolgálat, melyre azonnal indult egy kocsi. Majd 10 óra 21 perckor jött egy másik telefon, hogy orvosi beutalóval rendelkező elmebeteget kell elszállítani. De itt nem kér­ték a sürgős intézkedést, erre a hívásra 12 óra 45 perckor érkezett egy autó. Csak ekkor derült ki a mentősök számára, hogy a két hí­vás kapcsolatban van egymással, ám ekkor­ra a rendőrök már elvitték a beteget, A Pécsi Rendőrkapitányság ügyeletén azt közölték lapunkkal vasárnap, hogy L. I. fog­dában van. Ha pedig felmerült volna a kény­szergyógykezelés szükségessége, a beszá- míthataüan állapot, akkor bizonyosan nem a rendőrségre szállítják az elkövetőt. A vizs­gálat folytatódik. MÉSZÁROS B. ENDRE )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents