Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-31 / 237. szám

10. OLDAL BOLDOG ASSZ 0 N Y F A BEMUTAT K 0 Z I K 2002. Augusztus 31., szombat Vásárasbéc QKistiárságy Csebény.o ™ , f i^váöieitelend föd? a Szentlászló mellék Szulimán ! őSomwviszlá “S“90 °Ataáskeresztúr V Csend Somogyapáti 9 / oPalapoklosi fóo Nyugotszenterzsébet T » T* ..Kacsóta Botykapeterd A FALU GAZDÁI: Polgármes­ter: Neiczer József (67 éves) nyugdíjas. Alpolgármester: Kele­men Gyula (47) nyugdíjas. Kép­viselők: Bemáth Gyula (48) fa­megmunkáló, Háziinger József (52) műszerész, Pasztorek János (50) vállalkozó és biotermesztő, Wetzl Csaba (41) gépkocsiveze­tő. Falugondnok: Neiczemé Jaksa Szilvia (40) presszós. Hi­vatalsegéd: Szita Józsefné (35) htb. Német kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Maretics Gyula (50) nyugdíjas. Képviselők: Tófei Erzsébet (27) cipőfelső­rész-készítő, Wolf János (48) nyugdíjas.__________________■ IDŐSEK MENNEK EL 1930 ban 72 magyar és 601 német lakta, 1970-ben pedig 455 magyar, 169 német és 23 szláv. Az idei népes­ségszám: 545, egy évtizeddel ez­előtt: 595 volt. A múlt század 20- as éveiben Tolna megyéből köl­töztek át svábok. A németek kite­lepítése után felvidéki, hajdúsági és horvátországi magyarok érkez­tek. Az utóbbi időszakban több a halálozás, mint a születés. Gyako­ri eset, hogy az idősek mennek el a korábban elköltözött gyermeke­ik vagy unokáik után és náluk lak­nak. Az utóbbi esztendőkben lete­lepült holland és német családok száma majdnem 40. Ősi famíliák: Bence, Horvát, Tót, Bősenbach, Reich, Hemer, Fmfogel, Schreiner. A FALU TÖRTÉNELME Először 1344-ben említette oklevél, alakja: Boduga- zonfalua. A Szűz Mária tiszteletére emelt templomáról nevezték el. Értelme: boldogságos úrnő. Más nevei régen: Boldigasz, Poldikosz, Tuttyász, Kemenfa. Ez utóbbi tán hajdani településnyom, ahogy a már 1258- ban írásban említett Ormánd is. Egyes kutatók szerint ez az ősi falujelölés, a mai megnevezés csak a XVIII. században keletkezett. Néhol találni a felszínen kőkori és római kallódó leleteket. A rómaiak emlékét egy elhalt villa alapfalai sejtetik a föld mélyé­ben. A honfoglaláskor a Kaán nemzetség települt meg itt. Középkori, de rég eltűnt helység maradványai figyelhetők meg Margitapusztán, a Török- kútnál, a Templom-földön, a Cerkvinában, valamint a 67-es vendéglő ud­varán. Az első németek 1756 körül a Fekete-erdőből és a Fiajna mellől, például Kamp-Bomhof érkeztek. Dr. Habich József, a község szülöttje, aki most Ausztriában él, - monográfiát írt, melynek megszerkesztésében és adatok beszerzésével segített dr. Vargha Károly főiskolai tanár. Segít­ségükkel Bősenbach Józsefné kézzel lejegyzett népdalai könyvben is napvilágot láttak. KÉPÜNKÖN a megújuló Aligvár önkormányzati turistaház látható Terecsenyben. Ugyanitt, vagyis az üdülőfaluban a Kelemen család 20 személyes erdei pihenőt alakított ki a turistáknak. A falurész légifelvételeket készített nevezetességeiről. A 10 kilométerre lévő anyaközségben vendégszobát nyitott Szitásné Neiczer Klára, aki a 67-es vendéglő emeletén idővel fogadót alakít ki. Vendégszobás még Szabó Ferenc és Neiczemé Jaksa Szilvia. Várhatóan hat újabb család is ad majd ki helyiséget. _____________________________________■ Bo ldogasszonyfa útjai Borösvény, szabadidőközpont és bicikliut kialakítását terve­zik. Az utóbbi elvezetne Szigetvárra és Kaposvárra is. A meg­lévő három mellé hat új vendégszobát rendeznek be. A halas­tó környékét és a kempinget tovább fejlesztik. Fennsíkok és völgyek övezik a tele­pülést, ám az említett térszíni for­mák a belterületen is megjelennek. A faluház majdnem ugyanakkora magaslaton helyezkedik el, mint a szőlőhegy. A terebélyesebb dombok kisebb hegynek illenek be. Érdekes, hogy a XVI. századi uraság régi épü­letei, ha erősen átalakítva is, de alapjaikban fennmaradtak. A hor­gász- és lovas turizmus vonzerőnek számít. Sok az erdő, ezért üde a le­vegő. Nem veszélyezteti a levegő- tisztaságot, hogy egy forgalmas or­szágos műút vezet át a községen, ugyanis a széles és vizekkel teli ré­tek és nádasok légáramlatai kiseprik a szennyező anyagokat. Neiczer Jó- hetnek. A turistákat vonzza a szob- zsef, aki 12. éve polgármester, - a rok és a templom éjszakai sárga ki­múlt értékelése kapcsán elmondta, világítása. Sejtelmes fényt bocsáta­hogy főként a vendéglátással elége­dettek. A kultúrház konyharésszel bővült, így több lakodalmat szervez­Neiczer József polgármester nak ki az energiatakarékos lámpák is, amelyek alkalmazása révén a ha­vi köztéri áramdíj a 164 ezerről vár­hatóan 100 ezer forintra csökken. 500 méter új járdarészt alakítottak ki, ezzel 5 kilométeres a járdaháló­zat. Bitumenes út vezet a szőlő­hegyre, ahová társulásban bekötöt­ték a villanyt. Vízzel látták el a teme­tőt és két ponton az ismeretlen kato­nák tiszteletére emlékkeresztet állí­tottak fel. Új az orvosi rendelő, ahol dr. Bengemo Miklós körorvos gyó­gyít. A jövőben a Petőfi utcában, Antalszálláson és Terecsenyben úgy virágosítanak, hogy a palántákat a községvezetőség veszi meg a lakók-. nak, akik vállalják a gondozást. Ren­dezik az Igmándy-tavat, a vizes ár­kokat, a forrásokat és szabadidő- központot létesítenek. Járdákat erő­sítenek meg, turistaútjelzőket he­lyeznek el, házakat helyeznek véde­lem alá, nyílik egy ipari kisüzem. NEVEZETESSÉGEK. Dr. Vörös Gábor halasgazda echós szekere­ket szerel fel a borút keretében. Pasztorek János, Fazekas Valéria és Lalák Gyula biokertészetet alakítot­tak ki. Á kempingklubot egy kivá­gott öreg fatörzs díszíti. Öt halastó vonzza a turistákat. A templomot szoborpark és arborétumjellegű kert övezi. A közelben Hoffer János fafaragó népművész tárlata várja az érdeklődőket. A temetőben óvják Fomszek Sándor 48-as szabadság- harcos sírját az emlékkőtámál. ■ boldogasszonyfadunantulinapb.hu Az összeállítás a bolgodasszonyfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János ÉLÉNK A KÖZÖSSÉGI ÉLET. Jól működik a Német Nemzetiségi Egyesület, a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, a nyug­díjasklub és a sportkör. Vezetők: Szűcs Józsefné, Wetzl Csabáné, Maretics Gyula, Tófei Erzsébet, Wolf János, Szűcs Vilmosáé és ifj. Tófei János. Most alakult meg a nemzetiségi tánccsoport, (képtin- kön). Koreográfus: Tófei Erzsébet. _______ ■ MA G A Z I N Sorscsapás vagy következmény? Napjainkban Európát és a világ más tájait áradások sújtják. A Földünkön jelenleg is tapasztalható szélső­séges időjárási események egyik legfőbb okának a WWF az éghajlatváltozást tartja. Az édesvízi ökosziszté­mák kezelésének mai gyakorlata ugyancsak kulcsfontosságú tényezője a folyamatnak. A WWF felhívja a Jo­hannesburgban megrendezésre kerülő Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón részt vevő vezetőket, hogy fo­gadjanak el közös állásfoglalást a folyóvölgyek bölcsebb hasznosításáról, hiszen nem csupán az egyre gya­koribb árvizek elhárítása a cél. A folyók biztosítják ivóvizünket a halászat és a mezőgazdaság révén. Az elmúlt 150 évben az intenzív mezőgazda­ság térhódítása és a gazdasági növekedés miatt az árterek lecsapolása egész Európá­ban óriási méreteket öltött. Új épületek, utak és egyéb infrastruktúra jelent meg azpkon a térszíneken, amelyek az árvizek elvezetésé­re hivatottak. Az európai folyókat gátak kö- ié kényszerítették. Ezeket a beavatkozáso­kat azért hajtották végre, hogy a folyók ha­józhatóbbak legyenek, villamos energiát ter­meljenek, valamint helyet adjanak a mező- gazdaságnak és az építkezéseknek. Azon­ban ezáltal vészesen meggyengült a folyóvi­zek eredeti regenerációs képessége. Természetes körülmények között folyó­ink árvízkor szétterülnek ártereiken. Az ár­tér alkalmas a szennyezett folyóvíz megtisz­títására, ivóvizet adhat, a vízszint emelkedé­sekor pedig a többletvíz felfogására szolgál, ezenkívül hihetetlenül gazdag élővilággal bír. A folyók normális esetben hosszan tartó esőzések hatására lépnek ki medrükből, de az éghajlatváltozás által okozott szélsőséges időjárás különösen nagy árvizeket produkál­hat. Az árvizek ott okozzák a legnagyobb ka­tasztrófát, ahol az ártereket és a vizes élőhe­lyeket elvágták a folyótól, vagy területüket az intenzív mezőgazdaság céljaira használ­ják, a vizet mesterségesen túl szűk csatorná­ba terelik. Komoly az árvízveszély ott is, ahol a vízgyűjtő területen történt túllegelte- tés vagy erdőirtás következtében az esővíz nagyon gyorsan talál utat a folyóhoz. Az er­dők és a vizes élőhelyek szivacsként működ­nek, így ezek hiányában jelentősebb csapa­dék esetén nincs semmi, ami felfogja a víz­többletet és egyenletesebbé tegye a folyó vízszintjét. Az árvízkezelést a természettel karöltve, és nem ellene harcolva kell megol­dani. A biztosítótársaságok adatai alapján 2000-ben az egész világon mintegy 2,5 Magyar Posta Nyitvatartási rend változása Tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy a Petőfi utcai Posta költözés miatt 2002. augusztus 30-án 08 órától 12 óráig tart nyitva A pályaudvari (Indóház tér 6.) új Posta szeptember 2-től a következők szerint tart nyitva: Felvételi tevékenység: H-P: 9-00 - 18.00 óra, Postafiókra címzett, illetve értesített küldemények átvétele: H-P: 07.00-19.00 Sz: 08.00-12.00 óra között. Szeptember 2-től a postai alapszolgáltatások hétfőtőlpéntekig 10.00-16.00 óra között a Jásza M. u. 3. sz. alatti postai kirendeltségen is igénybe vehetők. Pécsi Postaigazgatóság *305145* Az árvizek ott okozzák a legnagyobb katasztrófát, ahol az ártereket és a vizes élőhelyeket elvágták a folyótól milliárd dollárt (kb. 625 milliárd forint) fi­zettek ki árvízkárokra, ami az eddigi leg­magasabb éves érték. Ha ez a tendencia folytatódik, felmerül az a kérdés is, hogy a továbbiakban elvárhatjuk-e a biztosítási cégektől a teljes kockázat átvállalását. Minthogy az árvizek száma és az azok­ból származó károk évről évre növeked­nek, tettekre van szükség. Az áradások ál­tal okozott gazdasági és társadalmi költsé­gek növekedése azáltal előzhető meg, hogy felismerjük az árterek fontosságát és fenntartható kezelésük szükségességét, továbbá, hogy hozzálátunk ezeknek a te­rületeknek a helyreállításához. Folyóinkat összetett vízi rendszerek helyett keskeny csatornákká silányítottuk, melyekből a víz semerre sem tud kilépni. A további té­nyezők - erdőirtás, erózió és éghajlatvál­tozás - hatására a helyzet egyre csak rom­lik. Az árterek helyes kezelésére soha nem volt annyira szükség, mint épp most. Eljött az idő, hogy a politikusok is felismerjék ezt, és cselekedjenek. A johannesburgi világta­lálkozón most az a legfontosabb, hogy a kor­mányok olyan konkrét programokról álla­podjanak meg, melyek keretében egy-egy fo­lyó mentén az érintett országok a vízi öko­szisztémák és az árvízvédelem érdekében a természetes rendszerek helyreállításán dol­goznak. Ez teljes összhangban van a WWF- nek azzal a felhívásával, melyben a világ ve­zetőit arra biztatja, hogy tegyenek hathatós lépéseket az éghajlatváltozás megállítására és egy fenntartható energiaforrásokon ala­puló jövő megteremtésére. » 4 4 t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents