Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-30 / 236. szám
6. OLDAL REG E N Y E B E M U T ÁTKOZIK 2002. Augusztus 30., péntek A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Az első okleveles említése 1230-ból ismert, az ekkori helységnév: Reg- na. Az alapszó feltehetően a magyar Regun személynév változata, de származhat a délszláv Rogine szóból is. Mások a Regöly falujelölést is nyelvi változatának vélik. A középkórban egy helység létezett a görcsö- nyi Aligvári-völgynél, amelyet az iratok Iszerő, Szerőfö, Szerő, Öszerö formában rögzítettek. Adatok vallanak róla 1555-ben és 1700-ból, az utóbbi időpontban így, hogy Regenye cum Iszra. A hódoltság ideje alatt sok Tóth nevű család lakta. Tótokból számos él a jelenlegi faluban is. Papp Lajosné közlése szerint törökök is éltek erre, akik emlékét alagutak is sejtetik. A Gyurics-teleknél elhagyott temetőről és templomnyomról tudnak az őslakók. Czentner Richard, Ignác Mariann, Iski Mário, Kékesi Anita, Nikolics Krisztián és Somogyi Dorina természet- járók e helyütt középkori kerámia- és salaktöredékeket találtak. MOST A LEGFONTOSABB FELADAT, hogy az árkot rendezzék, hogy ne legyen veszélyben a harangláb és a környékbeli házak állaga. Ezért medret kotornak és mélyítenek. Várható, hogy elektromos vezérléssel harangoznak, tehát megszűnik a kézi harangozás. Eddigi harangozók voltak: Orsós Jánosné, Balogh Ferencné és a néhai Csonka János. Napjainkban Iski József harangoz. _________■ Gö rcsöny A KÖZSÉG GAZDÁI: polgármester: Cséplő János Béla (42 éves) buszvezető. Alpolgármester: Papp Lajos (63) nyugdíjas. Képviselők: Somogyi Zoltánná (52) gazdasági vezető, Vaszilkó Józsefné (50) könyvelő, IhaZoÜánné (41) kereskedelmi dolgozó, Balogh Ferencné (38) cipőfelsőrész-készítő, Orsós Ágnes (29) élelmiszer-eladó. Ő egyben a kisebbségi képviselő. ■ Új lakók jönnek A török hódoltság alatt végig magyarok lakták. A magyar jelleg a későbbiekben is uralkodó maradt. 1930-ban 305-en vannak a magyarok, míg 1970-ben a számuk 196, de ekkor él itt 23 német és 19 délszláv is. A lélekszám 1992-ben 220, most pedig 187. Az utóbbi pár esztendőben tartanak az elöregedéstől, mert évente mind többen halnak meg. A születések száma viszont jelentősen csökken. Egy évtizede sokan költöztek el főként Gör- csönybe és Pécsre, napjainkban viszont a megyeszékhelyről érkeznek az új lakók. Az elmúlt évek során a következő helységekből települtek számottevően: Tarcsapusz- ta, Kővágószőlős, Bagota, Kishe- rend, Baksa, Garé és Mohács. A legidősebb lakó a 83 esztendős Papp Lajosné és Nemeská Mihály- né. Az utóbbi személy 9 évtizede látta meg a napvilágot. Koros parasztemberek: Balatoni László, Barks József, Tóth Imre, Somogyi Zol- tán és Tamásouics Lajos. _____■ Eg yre szebb lesz Regenye A megyeszékhelyről települnek ide. Vonzerő az olcsó telek, a völgyek tiszta levegője, a régi formájukban is takaros házak. Most a legfontosabb, hogy rendezzék a patakot, mert a talajvíz épületeket veszélyeztet. A völgyben megbúvó falut a külvilág zaja nem éri el, az átmenő forgalom gyér. A központjában gazdaházak állnak, díszesek és nagyok az egységek, elsősorban a pajta és az istálló. A kecses harangláb méltóságot áraszt, meghatározza a köztér hangulatát. Látszik, hogy egy tervezett templom ékessége, de elfogyott a kivitelezésre szánt pénz, az imahelyből csak ennyi valósult meg. A felhalmozott építőanyagból kultúrház épült az akkori tanács döntése nyomán. Napjaink- Papp Lajos alpolgármester ban az embereknek megfelel az iskolában berendezett katolikus imaház. Papp Lajos a második ciklusban látja el az alpolgármesteri teendőket. (A polgármester, Cséplő Béla pedig 8. éve tölti be posztját.) A múlt eredményei kapcsán elégedetten említette, hogy vezetékes ivóvízhez és gázhoz jutottak. Lett 200 méter járda, játszótér, ravatalozó. Rendezték a temetőt, ahogy a magánerdőket is. A falut övező akácosokban korábban oly dús volt az aljnövényzet, hogy azon a kirándulók, akik gyakran keresik fel a katlanfalut, - nem tudtak áthatolni. Megújult a művelődési ház, a spanyolfal beiktatásával több csoport tarthatja egy időben a foglalkozásait. A lakossági szemét a görcsönyi lerakóba kerül. A jövőben társulási formában elvezetik a villanyt a szőlőhegyre, a községgel határos útját rendezik, hogy a lefolyó csapadékvíz ne jusson be a kertekbe. Áramot kap a sírkert, így a ravatalozót hűtővel egészíthetik ki. Bevezetik az elektromos harangozást, a közterületeken energiatakarékos lámpákat szerelnek fel. Ha sikerül pénzt előteremteni, akkor park díszíti a harangláb környékét, a temetőben pedig az elhagyott fejfák emlékkertjéj hozzák létre. Víztelenítik a futballpályát, a kultúrházba bekötik a gázt, megépül a vizesblokk. A néprajzi értékű épületek műemléki megóvására nagy gondot fordítanak. Szép siker, hogy a Zsembi nevű panzió jól működik. A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN külön helyen működhet a nyugdíjasklub Barics József vezetésével. Az ifjúsági klub Dinamikus Lányok diszkócsoportját Balogh Ferencné irányítja. Fotónkon a táhcos kedvű fiatalok láthatók. Élénk a tánckedv. Bodomé Péter Judit pedagógus és férje, az ír népzenész Teskó, akinek kazettái jelentek meg - járják a vi- lágot. Táncművész Zsemberovszki Péter és Kardos Györgyi is. ■ A muncsán erő A cigányok lélekszáma 60. Oláh és ún. muncsán cigányok ők, a többségük Ócsárdról érkezett. Patronálja őket a Regenyei Romákért Érdekvédelmi Szervezet 24 fős tagsága. Elnökük Orbán Sándor. Nincs kizárva, hogy kisebbségi önkormányzat alapítását szorgd- mazzák. A szervezetnek köszönhető, hogy négy család kecskéket nevel. Az áfész-bolt patronálja a cigányokat, jutalmul oklevelet ka- pott a cigány csoportoktól. ■ regenye. danantulinaplo. hu Az összeállítás a regenyei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János SZŐKE BEM UTATKOZIK Szőke régi és új faluképe Megmentik a néprajzi értékű létesítményeket, beépítik az üres telkeket, a szép faluképet megóvják. Az idejutást új út építésével segítik, a halastónál kempinget létesítenek. Ha sikerül, ipari üzemet telepítenek. Az idegenforgalom fellendülésében bíznak. A község nyolc településsel határos. A rövid és hosszú utcák hol emelkedve, hol hosszan ereszkedve - a főtérre futnak be, ahol a buszforduló közepén egy kereszt strázsál. Erődítményre emlékeztet a harangláb, mintha vigyázna a falura. Sok az ódon hangulatú paraszti porta. Épületdíszek és az elhagyott gazdasági egységek idézik a délszláv, német és magyar gazdák szorgalmát, érzékenységét és rendsze- retetét. Nem véletlen, hogy az új rendezési terv legfontosabb feladatnak tekinti, hogy a hagyományos falukép varázsa megmaradjon. Egyre több pécsi és környékbeli keres itt telket vagy házat. Várható, hogy számos foghíjtelek kél el. Hogy könnyebben érjenek a faluba az ide látogatók, a gyódi dűlőutat leburkolják. Ha Szentmiklósi Attila polgármester sikerül pályázatok útján sok pénzt előteremteni, akkor a temető hányában új falurészt, a harangláb körül pihenőparkot, míg a faluháznál játszóteret alakítanak ki. Szentmiklósi Attila, aki negyedik esztendeje polgár- mester, elmondta még, hogy csinosítják a falurészeket, ezért megtisztítják a csapadékvíz-elvezetőket, energia- takarékos világítást kap a buszforduló és a temető. Vendégmarasztaló céllal a most renovált faluházban bálokat és lakodalmakat tartanak. Az önkormányzati kereskedelmi egységben pedig felszámolják az épület állagát veszélyeztető pincelazulást. Ugyanitt a több mint félszáz fiatalnak klubot rendeznek be. A volt tsz-magtárt, a buszgarázst és Szentpálpuszta egy részét ipari befektetőknek kínálják, hogy a munkanélküliség enyhüljön. A község gáláns, hisz a lakossági víz- és gázbekötés teljes költségét állta. Szilárd burkolattal látták el a belterületi utakat. Elégedettek dr. Veres Andrea háziorvos, Szabó Lászlónk védőnő, dr. Dudás Zoltán állatorvos és a körjegyzőség munkájával. MEGÚJULT A FALUHÁZ, amelyben az önkormányzati hivatal, az orvosi rendelő és egy tágas rendezvényterem található. Az épület szomszédságában játszóteret hoznak létre. ________________■ Ösz tönzés A község tanulásra ösztönzi a diákokat azért, hogy mindenki végezze el a nyolc általánost. Átvállalják az étkezési díjat, a tankönyv- és bérletköltséget is. A jelenlegi 10 állástalannak ugyanis nincs meg az iskolai végzettsége. Az iskolások, amennyiben elérik a megszabott tanulmányi átlagot, akkor jutalmul kaphatnak hegyi biciklit és mobütelefont is. ■ szőke, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a szőkéi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Kővágószőlős . 'w' Romonya o Nagykozár A KÖZSÉG GAZDÁI: polgár mester: Szentmiklósi Attila (58 éves) közgazdasági technikus és őstermelő. Alpolgármester: Szabó Ferenc (43) épületasztalos. Képviselők: Csike Józsefné (60) nyugdíjas, Hegyi Lajos (66) nyugdíjas, Várszegi János Vendel (43) növénytermesztő, Ka- dia Dénes (43) esztergályos. ■ Több a születés A török hódoltság után horvát, német és magyar telepesek érkeztek. 1920-ban 219 magyart, 11 németet és 113 horvátot tartottak nyilván. Ez a szám 1970- ben így alakult, magyar: 160, német: 11, délszláv: 47. Most 169 a lélekszám, egy évtizede 139 volt. Évek óta kevesebben halnak meg és többen születnek. Idén eddig három kisbaba látta meg a napvilágot. Ősi famíliák: Iveszics, Katies, Kadia, Bíró, Bo- dony, Hegyi. ____________■ Ro ma érdekek A mintegy félszáz helyi cigány képviselője az önkormányzatban Várszegi János Vendel. Még egy kisebbségi csoport működik, a Szőkéi Romák Érdekvédelmi Szervezete Orsós József vezetésével. Ők kezdeményezték a kisebbségi önkormányzat megalapítását. _______■ A FALU TÖRTÉNELME Először 1473-ban említette okirat Zewke-alakban. A magyar személynév a szőke melléknévből ered. Nem tudni, hogy hol volt a középkori faluelőd. Tán a halastónál, a Miszlang-malom környékén, a Kóta-dűlőben, ahol napjainkban is vet ki az eke téglákat, cseréptöredékeket és emberi csontokat. Lehőcz János traktoros egy elpusztult templom köveiből is lelt néhányat, temetőről is tud. Középkori helység létezett Szentpálpusztán, ahol Ráczy Pál haramia élt, akit tetteiért karóba húzatott a pécsi török basa. A népes lakott rész napjainkra elpusztult, de fa haranglábát megmentették. A temetőben állították fel, ahol újraszentelték. Jelenleg is keresik az elkallódott, egyesek szerint Görcsönyben rejtegetett harangot és a kegyeleti szobrokat, hogy azok is a méltó helyükre kerüljenek. A tótól északkeleti irányban lévő szántásban a traktorok őskori cserépmaradványokat hasítanak ki a földből. A falumúlt kutatásával foglalkoztak a néhai Eperjesi Béla és Standovácz Mihály tanító. A KÖZSÉGBEN tán a legszebb létesítmény a harangláb és a hozzá kötődő kis kápolnatemplom. Egykor népiskola működött benne és itt volt a tanítólak is. A gondnoki teendőket özvegy Tamás Jánosné látja el. Idővel majd park övezi az imahelyet, amelyet felújított a köz- ség. Freskókat készített Szabó István színházi díszletes._______■
