Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-30 / 236. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek MEGSZAKADT az összeköttetés csütörtökön egy orosz utas- szállító repülőgép és a földi repülésirányítók között, s a légi jármű nem érkezett meg úti céljához: a sűrű ködben eltűnt gépet nagy erőkkel keresik. Az An-28-as, amely 14 utassal és háromtagú személyzettel a fedélzetén az Oroszország távolkeleti részén fekvő Habarovszkból indult, már közel járt leszállóhelyéhez, az Ohotszki- tenger partján elterülő Ajan kis repülőteréhez, amikor megszakadt vele a kapcsolat. Utoljára a tervezett leszállási idő előtt 12 perccel adott jelt magáról. A gép ekkor sűrű ködbe került, s a repülésirányítók fel- tételezése szerint ez lehet az oka, hogy nyoma veszett, mti AUSZTRIÁBAN szerény különbséggel bár, de Burgenland tartományban a legnagyobb az Európai Unió bővítésének támogatása: egy csütörtökön közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka - a két évvel ezelőttinél 11 százalékponttal több - támogatja a bővítést. Egy korábbi, áprilisi hazai felmérés egész Ausztriában átlagosan 43 százalékos támogatást jelzett. Mint a burgenlandi kormányzat által megrendelt mostani felmérés kimutatta, csökkentek a bővítéssel kapcsolatos félelmek a tartományban: a két évvel ezelőtti 63 százalék helyett most már csak 55 százalék aggódik amiatt, hogy a bővítés veszélyeztetheti a munkahelyeket, mti RUDOLF SCHUSTER szlovák államfő, akit két napja vizsgáltak rejtélyes megbetegedése miatt egy bécsi kórházban, csütörtökön közölte: hazautazik, és még a nap folyamán újra hivatali teendőinek szenteli magát. Schuster kezelőorvosa, Wolfgang Graninger professzor elmondta: az államfő vizsgálata lezárult, s bár néhány laborlelet még nem készült el, „nem zárható ki, de nagyon valószínűtlen, hogy a mérgezésről szóló elmélet megállná a helyét”. Graninger annak a feltételezésének adott hangot, hogy a magas lázzal, kiütésekkel és hidegrázással járó megbetegedést az epevezeték fertőzése válthatta ki. MTI EGY 63 ÉVES FÉRFI vadász késsel.a nyílt utcán többször hasba szúrta volt élettársát Burgenlandban, a Nezsider (Neusiedl am See) kerületben lévő Lajtákörtvélyesen (Pama). Mindketten magyar állampolgárok. A 39 éves nő súlyos sérüléseket szenvedett, és helikopterrel a kismartoni kórházba szállították, ahol megműtötték. A férfit még a helyszínen, a településen lévő Raiffeisen- takarékfiókja előtt őrizetbe vették a rendőrök, és a kismartoni fogházba vitték, mti EGY CSALÁSÉRT elítélt, évekkel ezelőtt eltűnt magyar férfié azok a londoni Temzében talált emberi testrészek, köztük egy megskalpolt fej, amelyeket négy éve próbál azonosítani a brit rendőrség. A Scotland Yard bejelentette, hogy az áldozat M. Gs. 34 éves magyar állampolgár, aki 1998 végén Londonban élt. A Scotland Yard közlése szerint a férfit Magyarországon csalásért öt év börtön- büntetésre ítélték, és néhány nappal azelőtt érkezhetett hamis útlevéllel Nagy-Britanniá- ba, ahol megkezdte volna börtönbüntetését. A lecsupaszított emberi fejre és 11 testrészre a Temze iszapjában bukkanták rá járókelők az angliai Deptfordnál 1998. december 14-én. A Scotland Yard az Interpollal karöltve világméretű kutatás keretében azóta próbálta azonosítani, mti 2002. Augusztus 30., péntek Amerika vádolja Iránt Washington Miközben a dél-afrikai Johannesburgban egyre inkább kiéleződik a vita a fejlődő világgal azonos elveket valló Európa és az Egyesült Államok között, a Fehér Házban súlyos vádakkal illették Teheránt. Irán cáfol ugyan, de Amerika megismétli a vádat, hogy terroristákat bújtatnak a teheráni hatóságok. A Fehér Házban lényegében megerősítették a The Washington Post című lap hírét: Oszama bin Laden, a terroristavezér legalább két, de talán több nagyon fontos embere is átjutott Afganisztánból Iránba, és ott élvezik a helyi hatóságok vendégszeretetét. A fehér házi szóvivő figyelmeztette Teheránt, hogy jobb lesz vigyázniuk, mert az ellenség segítése ellenséges cselekedetnek minősül. Teheránban teljesen alaptalannak minősítették az amerikai állításokat, viszont Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter az utóbbi időben nem egyszer utalt arra, hogy Irán sunyin viselkedik a terrorizmus elleni háborúban. Szavakban elítéli ugyan az al- Kaidát, de a gyakorlatban menedéket nyújt a terrorszervezet tagjainak. Az év elején Bush elnök Irak és Észak-Korea mellett éppen Iránt nevezte meg mint a harmadik gonoszt e földön. Mindemellett Amerikában az a nagy hír, hogy az északnyugati Seattle-ben vádat emeltek egy ismert színes bőrű muzulmán polgárjogi aktivista ellen, mert a gyanú szerint együttműködött az al-Kaida szervezettel, bújtatta tagjait, kiképezte őket, és velük terrortámadásokat dolgozott ki. Detroitban közben négy személy ellen emeltek vádat ugyancsak terrorakciók szervezése miatt. Az iráni küldöttség tagja, parlamenti képviselő Johannesburgban fotó: europress/epa Washington és Bagdad kapcsolata meg az olajár A Washington és Bagdad között lehetséges katonai összecsapás előszele már most feszültséget kelt az olajárak alakulásában, s előrevetíti a közel-keleti olajpiac várható reagálását - írta csütörtökön a Le Figaro. A konzervatív francia lap gazdasági mellékletének elemzése megállapítja: hiába szögezi le a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, hogy tartózkodni kíván a politika és az olajtermelés összekapcsolásától, a nyersolaj hordónkénti ára máris 27-28 dollár körül mozog, megközelíti az OPEC által plafonként megjelölt bűvös 29 dolláros határt. Ha Washington és Bagdad között valóban katonai konfliktus robban ki, az óhatatlanul felforgatja az olajpiaci viszonyokat, hisz Irak ez idő szerint napi 1,8 millió barrel (hordó) termeléssel járul hozzá az OPEC mérlegéhez. Ennek kiesését az OPEC-nak mindenképpen tartalékai mozgósításával kellene pótolnia. A közel-keleti térségen kívül eső három ország, Algéria, Nigéria és Venezuela azonban maximum napi 200 ezer hordóval tudná növelni termelését, s eközben figyelembe kell venni azt is, hogy Venezuela politikailag törékeny helyzete kétségessé tesz bármilyen perspektivikus számítást. Maradna tehát Szaúd-Arábia és az Öböl menti emirátusok, amelyek a jelenlegi napi összesen 10 millió hordós termelésüket további 3 millióval tudnák emelni, ha és amennyiben elszánnák magukat erre a döntésre. Erre azonban nincs biztosíték - fűzi hozzá a Le Figaro elemzője. Szerinte semmi nem utal arra, hogy adott esetben Szaúd-Arábia, Washington hagyományos térségbeli szövetségese hajlandó az Egyesült Államok segítségére sietni, ha az a bagdadi rezsim eltávolítása céljából megelőző csapást mér Irakra. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és a többi arab állam - emlékeztet a lap - egyhangúlag szembehelyezkedik az amerikai intervenció tervével. A szaúdiak elkötelezettségének amúgy sem tett jót, hogy a közelmúltban Washingtonban nem egyszer azzal vádolták meg Rijádot, hogy pénzügyi támogatásban részesíti az al-Kaida szélsőséges iszlám terrorszervezetet, amely tavaly szeptemberben öngyilkos repülőgépes merényleteket hajtott végre az Egyesült Államok szívében. Mindezekből az következik, írja a francia lap, hogy a szóba jöhető olajpiaci forgatókönyv megválasztásakor érdemes a legnagyobb óvatossággal eljárni. A tél közeledtével az olajpiaci tartalékok akár tömeges mozgósítása is elkerülhetetlenül a „fekete arany” árának felszökését vonná maga után. ■ ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Kopogtatnak Megint jönnek, kopogtatnak. Ajánlatot adnak, és ajánlócédulákat kérnek. Ők a képviselőségre pályázó jelöltek. Azt, hogy a pályázók közül ki lesz majd jelölt, az is eldönti, hogy kinek sikerül összeszednie a szükséges mennyiségű kopogtatócédulát, hivatalos nevén az ajánlószelvényt. Nemcsak jönnek, nemcsak kopogtatnak, hanem ígérnek is. Gyűjtöm az ígéreteket. Arra vagyok kíváncsi, mit ígérnek azok, akik ön- kormányzati képviselők szeretnének lenni a saját választó- körzetemben vagy akármelyik választókörzetben. A leleményességükre - és pártjuk leleményességére - vagyok kíváncsi. Eddig meglehetősen szomorúak a tapasztalataim. A pályázók ígérete többségében nem ígéret. Kimerül abban, hogy szidják, becsmérlik elődjük vagy a most regnáló önkormányzat munkáját. Amit ígérnek, az általános és számon kérhetet- len. Ilyeneket: javítják a közbiztonságot, az utak állapotát, a választópolgárok közérzetét. Ezekkel nem tudok mit tenni. Eddig is ezt ígérték azok, akik a voksomat kérték vagy megkapták. Most aztán számolhatok el velük, hogy mi lett az ígéretből. Gondolom, ha számon kérném, meg tudnák magyarázni, hogy amit négy évvel ezelőtt ígértek, miért nem valósult meg. Megnyugtatom őket, nem fogom számon kérni. Az azonban mégiscsak bosszant, hogy ma sem tudnak mást ígérni, mint amit négy éve vagy nyolc éve már megtettek. Tudom, nekik nehezebb a dolguk, mint volt az országgyűlési képviselőjelölteknek. Az önkormányzati képviselők a település egy részéért vállalnak felelősséget, és a település egy részének bizalmát kérik. Ez pedig olyan társadalmi szerződés, amely számon- és nyomon követhető. Minden más mese. A mesékből pedig elegem van. Nem érdekel, hogy milyen színekben indul az, aki mesélni kezd nekem. EGYETÉRTEK; 0640330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330304 HÁMORI ZOLTÁN Kotkoda lesz a legjobb Világéletemben tanácsadó szerettem volna lenni. Ehhez az az adottságom bőven megvan, hogy okosnak képzelem magam, szívesen beleszólok mindenki dolgába, meg - mi tagadás - a pénzt se lököm félre, ha adják. Mi kell még egy jó tanácsadónak? Ismernie kell a mindenkori tévéelnököket, vagy azok különféle helyetteseit, mert ahogy hírlik, a tévé nagyon rászorul a tanácsokra. Negyvenkét tanácsadó összesen 801 millió forintot kapott az elmúlt három és fél évben a Magyar Televíziótól. Jó súlyos tanácsokat adhattak. Mint az egyszeri rabbi, akit megkérdeztek, hogy mit lehetne tenni, ha pusztulnak a libák; sorra mondta a jó tanácsait. Míg végül az összes liba megdöglött, s akkor a rabbi szomorúan tárta szét kezeit: „Milyen kár, pedig lett volna még egy-két ötletem”. Nem vagyok biztos abban, hogy közszolgálati televízió sok- milliárdos pazarlásából politikai kérdést kell csinálni. így ment ez bármelyik kormány alatt. Úgy látszik, a tévé ilyen intézmény: fizet, mint a katonatiszt. Evek óta fizet annak, aki be se megy az épületbe, mert munkaügyi vitája van; fizet annak, aki otthon ülve vállal őrző-védő munkát; fizet annak is, aki reklámot szerzett úgy, hogy ő kapta a hasznot. Persze, gondolom, hogy helyreálljon a világrend, a dolgozó munkatársaknak viszont sokszor nem fizet. A napokban láttam a Magyar Televízió jubileumi kívánság- műsorát. Nagyon jó volt, amellett, hogy visszaidéződött a fiatalságom, még a saját készítésű kabaréjelenetek, riportok, zenés műsorok is jótékony nosztalgiával idézték az egykori erőfeszítéseket, és azon belül a ma is érezhető régi színvonalat. Viszont azóta szaladtak az évek. Mit lehet most tenni? Valami jó tanács kéne a hamarosan megválasztandó tévéelnöknek. Meg persze tanácsadó. Két jelöltem van a régiek közül. A tévémaci, mert ő nagyot tud köpni, meg a Kukori-Kotkodából a Kotkoda, mert ő meg üres beggyel is tud kapirgálni. EGYETÉRTEK: 0640330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási dl] A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Németország az árvíz után A kancellár és kihívója másként vélekedik a finanszírozásról A német kormány és ellenzéke a csütörtöki képviselőházi vitában egyetértett abban, hogy a Duna, az Elba és mellékfolyói áradásukkal a háború utáni német történelem legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozták, de különböztek a vélemények a kárfelszámoláshoz, az újjáépítéshez szükséges pénzek előteremtésének módjait illetően. Berlin A Bundestag soron kívüli ülésen foglalkozott a katasztrófa utáni Németország helyzetével. Gerhard Schröder kancellár, utalva az országos méretű ösz- szefogásra, kormánynyilatkozatban állapította meg: többé talán már nem igazak azok a megállapítások, hogy 12 évvel Németország újraegyesítése után még mindig falak emelkednek a fejekben és a szívekben, „a német egység után létrejön a németek egysége is”. Schröder adatai szerint az Elba, a Duna és mellékfolyói 600 kilométer hosszan áradtak ki, a víz 180 ezer házban tett kisebb- nagyobb kárt, a részben vagy teljesen tönkrement utak hossza több mint 700 kilométer. A legsúlyosabb károkat a keletnémet tartományok szenvedték el, a legtragikusabb a helyzet Szászországban. Az elbai árvízben 20 ember lelte halálát. Schröder ismertette annak a körülbelül 10 milliárd eurót érő csomagnak az elemeit, amelyből rövid távon finanszírozni kívánják az újjáépítés költségeit. Stoiber az adóreform menetrendjének felforgatását adóemelésnek állította be, „ami rosszabb a magasabb kamatoknál”. A bajor miniszterelnök ismét kilátásba helyezte, hogy nem fogják ugyan blokkolni a parlamentben a szociáldemokraták és a zöldek koncepcióját, de ha a keresztény uniópártok győznének a szeptember 22-i választásokon, saját tervüket valósítják meg. Orosz-grúz viszály A csecsenföldi helyzet húzódik a háttérben Tbiliszi Eduard Sevardnadze grúz elnök megerősítette csütörtökön, hogy nem kérnek az orosz katonai segítségből, amelyet Moszkva a Pankiszi-szorosban megbúvó oroszországi csecsen fegyveresek kiűzése végett próbál Grúziára erőltetni. Sevardnadze megjelent a grúz hadsereg egy Tbiliszihez közeli lőterén, ahol megkezdődött az amerikai pénzen, amerikai kiképzőkkel folytatott antiterro- rista-kiképzés harmadik szakasza. Ünnepélyes megnyitó beszédében, a leképzésben részt vevő grúz zászlóalj katonái előtt utasította el az orosz katonai „segítséget”. A grúz elnök egyúttal hangoztatta, hogy Tbiliszi stratégiai partnerségre törekszik az Egyesült Államokkal. Szavaival arra reagált, hogy az előző napon Vlagyimir Putyin orosz elnök kétségét hangoztatta, képes-e Grúzia egymaga megbirkózni a Pankiszi-szoros „megtisztításának” feladatával. Grúz rendőri erők a múlt hét végén tisztogató akciót kezdtek a nehezen megközelíthető kaukázusi hegyvidék völgyszorosában megbúvó csecsen szakadárok és köztörvényes bűnözők ellen, de Putyin szerint orosz katonai segítség nélkül nem sokra mennek. A két ország viszonya évek óta feszült, részint a Grúziától elszakadni törekvő abház szakadárok- nak nyújtott állítólagos orosz támogatás miatt, részint pedig azért, mert csecsen szakadárok grúz területről járnak át az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldre, hogy fegyveres akciókat hajtsanak végre ott. ___________■ w i 1 >
