Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-29 / 235. szám

10. OLDAL SZENTLORINC B E MUTAT K O Z I K 2002. Augusztus 29., csütörtök Szentlőrinc, a gazdaváros Szentlőrinc központi szerepét erősíti a 6-os út, Pécs közelsége is kedvező hatású, de több baj forrása is - mondja Mátis István polgármester. - A mezőgazdaság mindig meghatározó szere­pet játszott, itt volt az Esterházy-uradalom központja, ahol 1930-ban már mezőgazdasági szakiskola létesül.- Később a termelőszövetkezetek, az uradalmi földeken kialakuló ál­lami gazdaságok - Bükkösd, Szentlőrinc, Bogádmindszent - a legjelentősebbek, a magánszektor elenyésző volt. Ma nálunk az ösz- szezsugorodó területen a Pannon­mező Rt. az utód, ahol a minőségi termeléshez az agrármúlt, a föld­rajzi adottságok, az oktatóbázis mind biztos hátteret, kedvező fel­tételeket teremt. Nem véletlen, hogy Gazdanapoknak hagyomá­nyosan mi adunk otthont. Itt min­denki viszonylag jól vészelte át a rendszerváltással járó változáso­kat. Amit személy szerint szorgal­mazok, hogy a térségben kisebb üzemek létrehozásával fogyasztás­ra kész termékek feldolgozására kell törekedni. Itt jött létre az or­szágban elsőként a Mecsektej, pél­dázva azt, hogy nemcsak a nagy cégek életképesek. A feldolgozó- ipar esélyt ad az elhelyezkedésre a nagy munkáltatók kiesett munka­erejének is. A szupermarketek ma már döntően konyhakész termé­ket kínálnak, a piachoz alkalmaz­A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 7305 7500 3133 1 1960 1996 2002 A város vezetői Szentlőrinc polgármestere: Mátis István (57 éves, főállású polgármester). Alpolgármester: dr. Győrvári Márk (52, ügyveze­tő). A képviselő-testület tagjai: Asztalos László (63, nyugalma­zott pedagógus), dr. Budavári Beáta (52, gyermekorvos), Dömötömé Nagy Júlia (43, igaz­gatóhelyettes), dr. Farkas József (56, gyermekorvos), Gábor Ti­vadar (59, biztosítási üzletkö­tő), Joó László (47, pedagógus), Kálmán Zsolt (43, pedagógus), Koltai Péter (62, iskolaigazgató), dr. Péterfia Tamás (52, közgaz­dász), dr. Rinfel József (42, házi­orvos), Ritecz László (59, egye­sületi elnök), Vátyi László (50, vállalkozó). A város jegyzője dr. Karakán Béla. Körzetvezető háziorvosok: dr. Rinfel József (I-II. körzet), dr. WeiszMária (III. körzet). Nevezetes napok, események A város a mezőgazdasági hagyo­mányaira építve kilencedik éve ad otthont a Szentlőrinci Gazda­napoknak, a jelleg szerint orszá­gos rendezvényt minden év au­gusztusában rendezik meg szakkiállításokkal és vásárral egybekötve. Ugyancsak augusz­tusi rendezvény a Lőrinc-napi búcsú. Minden évben házigazdái az Országos Klubközi és a Nemzet­közi Társastánc Csapatverseny­nek. A tanév második „félidejé­ben”, minden év áprilisában ke­rül sor a helyi alapfokú oktatási intézmények találkozójára, a közösen rendezett Kisdiák Fesz­tiválra. szentbrinc.dunantulinaplo.hu. Az oldal a szentlőrind önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert kodni kell. Jó lenne, ha a nyers­anyagtól a késztermék előállításá­ig minden helyben maradna, a foglalkoztatás és az olcsóbb árak esélyét is adva. Vannak kezdeményezések: a Szolánum Kft. a burgo­nyatermesztés hagyomá­nyára építve helyben állít elő vetőmag-gumót, mi­nőségi termékeivel rend­szergazdának számít. A nyugati piacra nem tö­megáru kell, hanem spe­ciális termékek, ízek. Eh­hez kell az alkalmazko­dás, a változtatás képes­sége is. Nagyon fontos szempont az együttmű­ködés, amelyre nálunk a Gazdakör vagy a Szentlőrinci Zártkerti Egyesülés ad példát.- 1996-ig voltunk nagyközség, de a városi cím nem hasonlítható a doktori címhez; elérése eleve infrastruktúrát fel­tételez, és a település év­tizedek óta fontos térségi szerepet tölt be, ahol a mezőgazdaság mel­lett az építőiparnak is komoly ha­gyományai vannak. Itt koncentrá­lódtak az iskolák és más intézmé­nyek is. Ami a közelmúltat illeti, 1996-ban korszerűsödött és vált teljessé a telefonhálózat, 1998-ban épült ki a gázvezeték-rendszer. A tömbházak, panelok révén a csa­tornázottság a városban már 55 százalékos volt a rendszerváltás­kor, amely azóta teljessé vált - be­fejeződött a magánházas öveze­tekben is. 580 lakást és néhány in­tézményt látunk el távfűtéssel, amelyet energiatakarékossági okokból is feltétlenül korszerűsíte­ni szeretnénk. Félő, ha a gázt vá­lasztjuk, úgy járunk, mint a paku­Nyugotszent­BecefaerZS0et Heles,a 'Cse,<íi qBoda SZE"TLŐm Botyk* Kac; pe er pÍRózsafa Katára /:------ ^ " KirályegyházaO szentkirály A VÁROS TÖRTÉNELME Szabad- • Bicsérd Mátis István polgármester rával, elszaladnak az árak. A cél egy bioenergiára vagy más korsze­rű fűtésmódra alapozott fűtőmű létesítése, vagy a meglévő ilyen cé­lú átalakítása. A közbeszerzési el­járás már folyamatban van a kivi­telezésére.- A munkahelyek teremtése, te­lepítése vontatottan halad, annak ellenére, hogy ipari parkban kije­lölt területek várják a befektető­ket. Az agrártevékenységre épülő feldolgozóipart szorgalmaznánk; szomszédságunkban erdőségek is vannak: nálunk viszont megszűnt egy asztalosüzem, és a szakembe­rei ott maradtak munka nélkül... Egyébként folyamatosan van kite­lepülés Pécsről, annyira jó a köz­lekedés, hogy néha innen sokkal könnyebben bejut az itt lakó a munkahelyére, mintha Pécsen be­lül ingázna. Szentlőrinc útjai az elsők között voltak leaszfaltozva, azonban az eltelt idő és a közmű- fejlesztések miatt a belső útháló­zat most sok gondot okoz. Megfe­lelő nagyságú önerő híján nincs lehetőségünk a rendbehozatalára, és noha elkészült például a belvíz­rendezési tervünk is - megvásá­roltuk a szükséges anyagokat -, de nincs pénz a továbblépésre. Az intézményhálózatunk az igénye­ket kielégíti ugyan, ám van 100 éves óvodánk és 25 éves iskolánk is - adottságaikban különböznek, számos épület felújításra szorul­na, a fejkvóta azonban egységes... És mivel mint pécsi statisztikai kistérséghez tartozó település va­gyunk, korlátozottak az állami tá­mogatások igénybevételének le­hetőségei. A legfeszítőbb gondo­kat a fejlesztések ebből a hátrány­ból adódó elmaradása okozza. Úgy összegezhetem, hogy az el­múlt négy év rendkívül nehéz idő­szak volt. Jövőre jubilál a Gazdanapok Augusztus 29-én, csütörtökön 10 órakor Németh Imre földmű­velésügyi és vidékfejlesztési miniszter megnyitójával veszi kezdetét a IX. Gazdanapok rendezvénysorozata. Az agrárfórumot 14 órakor a minisz­ter előadása vezeti be az Újhelyi Me­zőgazdasági és Közgazdasági Szak- középiskola sportcsarnokában. 16 órakor lesz a szarvasmarhák bemu­tatója és szakbírálata, melyet szóra­koztató műsor, játszóház követ. Augusztus 30-án, pénteken a szakmai napot vásártéri progra­mok vezetik be. 10 órától tanács­koznak a szarvasmarhatenyész­tésről, 11 órakor a Dél-dunántúli Sapard Hivatal ad tájékoztatót, melyet 15 órakor haltenyésztési ta­nácskozás követ. 9 órától a szakkö­zépiskolában a kisállattenyésztők találkoznak, majd a biogazdálko­dásról hallhatunk előadásokat. 16 órakor a lovak felvezetéssel egybe­kötött előbírálatára kerül sor, me­lyet szórakoztató programok kö­vetnek. Augusztus 31-én, szombaton 10 órától a hidegvérű lovak regionális tenyészszemléjén lovas bandérium és huszár karusszel bemutatót, va­lamint berzencei zászlós lakodal­mat is láthatunk. 13 órakor a méhé­szek, 14 órától a juhtenyésztők ül­nek össze eszmecserére. Ugyanek­kor amatőr fogathajtó verseny kez­dődik, 16 órától erő- és munkagép bemutató. Szeptember 1-jén 10 órától traktoros ügyességi ver­seny lesz, 14 órától mérkőznek meg a Gazdanapok legerősebb embere címért. ■ Gazdanapi forgatag Nem akarnak óriássá nőni Aki a városi szolgáltatásokat a vidék csendjével akarja össze­kötni, szívesen választja Szentlőrincet, amely semmiképp nem akar óriássá nőni. Az ingatlanárak a pécsiekhez mér­ve még mindig mérsékeltek a 7300 lelkes településen, ahol a hetvenes években lakótelep épült az uránbá­nyában dolgozóknak, majd keletje lett a szaporodó társasházaknak is. Déli irányban családi házas utcákat találunk, de az építési telkek mára elfogyóban vannak. Az önkor­mányzat tömb- és társasházépítés­re kínál területet, de ahhoz már sok­millióra lenne szükség, hogy egy 17 hektáros családi házas részt is köz- művesíteni tudjanak, ahol 110-120 házhely kialakítására lenne lehető­ség. A városvezetés elsősorban a meglévő" életminőség és lakókör­nyezet fejlesztésében gondolkodik, és a csendes kisvárosi jelleget meg­őrzendő, azt szeretnék, ha a város­növekedés 10-12 ezres lakónépes­ségnél megállna. A lőrinci munkavállalók fele in­gázik. A 70 százalékuk Pécsre uta­zik, ezen belül az értelmiségiek vi­szonylag magas arányával -, a má­sik fele dolgozik helyben. Ez azt je­lenti, hogy a szentlőrinci munkahe­lyek száma, választéka nem fedezi az igényeket. A helyiek felerészben a mezőgazdaságban, felerészben a szolgáltatásban és az intézményhá­lózatban dolgoznak. A városban zömmel mezőgazdasági vagy kéz­műves jellegű cég, szolgáltatás van. Ezek közt a nagyobbak: a műtrá­gyát forgalmazó IKR Agrokémiai Kft., a Concordia raktárbázisa, a bicsérdiek szentlőrinci malomüze­me, sütőüzemek, a Budapesti Kéz­műipari Rt. cipőipari és bőrüzeme, a sokoldalú kereskedelmi tevékeny­séget folytató Triász Impex, a tejter­mékek szállítását, forgalmazását végző Com Trans, a Nina cipőgyár­tó üzem, a munka- és védőruhát ké­szítő Lőrinctext Kft., a faldíszgyártó Florimex Bt., a külkereskedéssel is foglalkozó Autó- és Agrocentrum Rt., és sorolhatnánk. A városi ön- kormányzat a legnagyobb foglal­koztató 360 dolgozójával. ■ ÁimSiv* Szentlőrinc ősrégi település. Ezt igazolják a régészeti ásatások leletei: bronzkori, római kori és kelta sírok, cserép- és edénymaradványok. 1235-ből származó adománylevélben szerepel először a neve: Okri- szentlőrinc. A pápai tizedlajstromban 1332-ban Laren- cius néven említik. A XIV. században már plébánia mű­ködött a településen. A mohácsi ütközet utáni hadfel- »»»«—.». vonulások során többször felgyújtották, a török hódolt­ság idején közigazgatási alközpont lett. A XVI. század elején Zrinyi birto­ka, később az udvari kamara elnökének tulajdona. A XVIII. század köze­pétől az Esterházy hercegek birtoka. A kedvező földrajzi fekvés, a jó közlekedés fontos közigazgatási, kereskedelmi központtá tette Lőrin- cet. Története során hosszú időn át volt mezőváros, járási székhely, majd 1972-től nagyközség. A kiegyezést követően fontos vasúti csomó­ponttá válik, s további jelentős fejlődésen megy keresztül. Növekszik a lakosok száma, akik elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak. A szá­zadfordulóra az itt élők száma elérte a 2500 főt. 1945 után a közigaz­gatási átszervezések ugyan nem kedveztek fejlődésének, regionális központi súlya azonban tovább növekedett. Gyors ütemű városiasodás jellemezte az elmúlt évtizedekben. Napjainkban intézményhálózatával, két középiskolájával, ipari és kereskedelmi létesítményeivel, egészség- ügyi központjával jelentős térségi szerepet tölt be. Ennek elismerése­ként a Magyar Köztársaság elnöke 1996. július elsejével Szentlőrinc- nek városi címet adományozott. A VAROS I. világháborús emlékműve Kisváros, növekvő feladatok A városi rang a teendők fel- szaporodásával járt az önkor­mányzat számára, amelynek a munkáját civil szervezetek is segítik. Szentlőrincre várossá válásával építési hatóság, okmányiroda, gyámhivatal települt, munka­ügyi kirendeltsége, rendőrőrse, a kistérséget is ellátó egészség- ügyi központja van. A falvak ugyan nem járulnak hozzá az in­tézmények fenntartásához, ám a város a gyámügyektől az okmá­nyok intézéséig, a szakrendelé­sekig alapvető szolgáltatást nyújt a környező falvak lakóinak is. A megnövekedett feladatok egyre több terhet jelentenek mind létszámban, mind a felté­telek technikai-műszaki biztosí­tásában, az állami finanszírozás azonban nem biztosítja a szük­séges többletforrásokat. Egyet­len pozitívum, érvel a polgár- mester, hogy a beutazók, és a környező falvak lakói itt költik el a pénzüket, az itteni szolgálta­tásokat veszik igénybe. A tele­pülésen főként mezőgazdasági szolgáltatások, szakboltok vár­ják a vásárlókat. Jelentős szerepet töltenek be a civil szerveződések, az önkor­mányzat törekvéseit is segítve. Ezek közé tartozik a Gazdakör, amely arra ad példát, hogyan tudják egymást segíteni a terme­lők piaci információk átadásá­val, értékesítési stratégiákkal és szolgáltatásaik kölcsönzésével is. Hasonló az 1995-ben létesült Zártkerti Egyesület, amely 400 szőlőskert- tulajdonost fog össze hasonló, a minőségi borterme­lést szolgáló céllal. A 140 idős embert tömörítő nyugdíjasklub országjáró kirándulásokkal, ün­nepi eseményeivel hoz pezsgést a klubtagok és a város életébe. Említenünk kell a Szentlőrinci Sportegyesületet is, hiszen NB Ill.-as focicsapatuk, teke- és sakkszakosztályuk van. Lakótelepi cimborák

Next

/
Thumbnails
Contents