Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-26 / 232. szám

6. OLDAL GERDE BEM UTAT K 0 Z I K 2002. Augusztus 26., hétfő Gerde új házai és útjai A faluba mind több pécsi költözik ki. Kiala­kult egy új falurész, ahol további házhelyeket kínálnak. Nincs kizárva, hogy Szentlőrinc és Magyarmecske irányában összekötőút léte­sül. Még idén kialakítják a művelődési intéz­ményben a teleházat, internet-hozzáféréssel. A helységben azért települnek le, mert a környéken itt a legolcsóbbak a telkek, és napközben is csendesek az utcák. A délnek lejtő és széles főutcában füves terüle­tek találhatók, az eper- és fenyőfák ligetnek illenek be. Kellemesek a falszínek, az épületeket gondosan óvják. Érdekesség még, hogy a három kö­zépkori eredetű és alig száz éve egyesített falurész összhatásában most is elüt egymástól. Rozmer Béla két esztendeje pol­gármester. A faluról beszélve elődje, a néhai Fehér János egyévtizedes munkásságát sokszor dicsérte. Bekö­tötték a vezetékes vizet, 600 méter hosszúságban járdák újultak meg, futballpálya készült. Renoválták a kultúrházat, elkészült a vizesblokk. A temetőben átadták a hűtőkamrát, a sírkerthez modem út vezet. Kifestet­ték az orvosi szobát, a gyógyszertár most már hetente kétszer nyit ki. A dobozüzemben 15 ember jutott mun­kához. A köztereken energiatakarékos lámpákat he­lyeztek el. Virágosították a községháza udvarát is, ahol egy használt tűzoltókocsit állítottak ki. Az utcákat jelen­leg is félezer színes virág díszíti. A községvezetés hálás ezért a közmunkásoknak, a nyugdíjasoknak és a papír­üzem dolgozóinak, akik sokat gondozzák a zöldterüle­teket. Elégedettek dr. Hóvári Éva körorvos és két asz- szisztense: Kiss Bélámé, valamint Ott Tibomé lelküsme- retes betegellátó munkájával. Az elkövetkező időszak­ban, ha sikerül pénzt előteremteni, felújítanak majd két kilométer járdarészt, szabadidő­parkot létesítenek játszótérrel és te­kepályával, csaknem 400 méter ön- kormányzati utat erősítenek meg. A futballpálya kiszolgáló egységgel, így öltözővel is bővül. A varjasi te­metőbe bekötik a vizet, létrehozzák a gazdátlan sírok emlékkőtárát. A községháza várhatóan központi fű­tést kap. Távlati cél egy faluház, egy hatágyas vendégszoba, valamint csónakázó- és horgásztó létesítése. Szeremének parkgondozó gépeket vásárolni. ■ EGY HARANGLÁB VARJASON JÉZUS-CORPUSSZAL Állíttatta, majd felújította Kiss József és családja. Mária-napkor szabadtéri mi­sét is celebráltak itt, valamikor a község jelképének is számított. Az őslakók zöme azonban elhalt, illetve elköltözött, így már nincs za- rándoklat a kegyeleti helyhez. ___________________________ ■ Ot thon nevelik a köztéri palántákat A köztéri parkosított részek szépí­téséből kiveszik a részüket a do­bozüzem munkásai, a nyugdíjasok és számos család. Otthon nevelnek virágpalántákat többek között dr. Fehér Sándor, Rozmer Bélámé, Hol- lósi Gyulámé, Pintér Zoltánné és In- hoff Csabámé. A nyugdíjasklub tag­jai Éva Józsefné vezetésével a név­napi bálokon kórusban énekelnek, ezenkívül közösen sütnek és főz­nek. A gyereknapon, a búcsú- és fa­lubálon, valamint Mikuláskor so­kat segítenek a már felsorolt lakó­kon kívül Vámosi Anna, Büki Ká- rolyné és Hirlau Jánosáé. A kultu­rális egyesület (vezető: dr. Fehér Sándor) zenészeket alkalmaz. Ők: Korb József (dob), Korb Veronika (zongora), Korb Krisztina (klari­nét) , Éva József (furulya), Balog Be­atrix (furulya), Kismarczi Agnes (furulya) a rendezvényeken muzsi­kálnak és szavalnak. ■ Nő a lék .szám A három egyesült faluban a ma­gyarok alkotják a többséget. A múlt század 20-as éveitől emelke­dett a németek száma. 1930-ban 667 magyar és 13 német lakta a községet. A szám 1970-ben így ala­kult: magyar 706, német pedig 35. A 90-es évek végén megállt az el­vándorlás, 1996-ban és 2000-ben is 525 személyt tartottak nyüván. Ta­valy 550 lakója volt a falunak, ez a szám idén már elérte az 595-öt. A németek továbbra is 35-en vannak, a cigányok viszont a népesség 30 százalékát alkotják. A legidősebb férfilakó jelenleg az 1911-ben Sza­badszentkirályon született Kiss Jó­zsef, aki augusztus 15-én ünnepel­te 91. születésnapját. Ősi famíliák például: Bodai, Balázs, Csokonai, Boros, Som, Pulió, Mecskei, Beke, Fehér, Gonda, Hollósi, Kozma és Szabó. A településre holland csalá- I dók is érkeztek. ■ Hagyomány, segítség Halottak napján megkoszorúzzák az ismeretlen katonák sírját. A re­formátusok istentiszteletre Kovács \ Józsefné házánál jönnek össze. A | katolikusok imaházi oltárát Müller [ Pálné és Glück Mátyásné díszíti fel. A harmóniumon Papp Zoltán kántor játszik. Helyben élnek Ma­darász Gábor és felesége hitokta­tók, akik részt vesznek a falucsi- nosítási napokon. A festő férj ké­peket adott a községnek. A Korb család tagjai a szentlőrinci iskolá­ban tanultak meg zenélni. Most is nem egy családtag jár ide. Cristian Pieters és Mary Pieters holland la­kók a gyermeknap és futballcsa­pat anyagi támogatói. Kerámia­égetésre tanítják a gyerekeket, egyik tanítvány Szép Szandra, m oCsonkamindszent KaSfa U“ Pfd Bicsérd .. . . , o Keszu Király- Szabadszemkiraly ^ Atanyosgatóny o egyháza 0 ! 0 0 GERDE* oPécsbagota Gyód A község gazdái A polgármesteri teendőket Roz­mer Béla (48 éves) rokkant- nyugdíjas látja el. Az alpolgármesteri posztot Chrapó László (62) nyugdíjas tölti be. Képviselők: Pulió László (47) őstermelő, dr. Fehér Sándor (59) őstermelő, Kovács István (44) rokkantnyugdíjas, Szin Krisztián (24) informatikus mérnök, valamint Fehér Sándor (33) őstermelő. A FALU TÖRTÉNELME A települést először 1216-ban említette oklevél Guerdei formá­ban. 1232-ből ismert a Guredey megnevezés is. Az alapszó: Gerd, régi magyar személynév és az é-képző révén azaz értelme, hogy egy Gerd nevű emberé ez a terület. \én, aki a szláv ágyás, dűlő jelentésű gréda szóból eredezteti a földrajzi jelölést. A népi hiedelem azt állífia, hogy egy Gerede nevű bajvívó bajnok (lovag) lakotté tájon, és az ő neve maradt fenn a falujelölésben. Őskori, például kő- és rézkori település­nyomokról nem tudnak a határban a helyi kutatók. Így Kozma Józsefné és Ba­lázs Anna sem. Annál gazdagabb viszont a középkori felszíni régészeti leletanyag. Például az Agaaétben a hódoltság idején törökök éltek egy helységben. Kisebb vár állt itt, malomköveket és tégladarabokat lehet erre találni. Gerde ősi területe a Téglásdülöben, az Acsóta- és a Füzeaviz összefolyásánál, a mai falutól nyugati irányban egy mocsár övezte kiemelkedő háton keresendő. Itt révhely létezett és magasodott egy templom. Egyes szakértők szerint a helység a Velény nevű híres birtoktesthez tartozott és az Árpádkor alatt gazdag köznemesek birtokolták a ré­szeit. Feltehető, hogy az 1929-ben Gerdével egyesített Kisvarjas és Rugásd falu­helyek is középkori eredetűek. Egyik elödfaura utal a mai címer egyik jelképe: a tölgy tetejében ülő rigó. Más régi helység is létezett a mai közigazgatási területen, mint a Füzesd vagy a Körös, de ezekről már csak törött cserepek vallanak. Az utóbbi területén monostor is épült. Történelmi értékű határrész-megnevezések a következők is: Borotfa, Szentiváni mező, Török föld, Vaskapu, Bököny. Ez utób­bi egy darabja sírkert \dt. A NÖVÉNYEKKEL TELI JÁTSZÓTÉREN kis focipálya is található. A díszes kapuját a millennium em- lékére Chrapó László alpolgármester faragta._______________________________________________ Vállalkozók a közért Számos vállalkozás működik, ezek révén mérséklődik a munkanélküli­ség. Jelenleg azonban 60-an vannak állás nélkül. Az önkormányzat sze­retné elérni, hogy egy busz éjjelente is járjon a falu és Pécs között. A köz­ség két vegyes- és egy italboltot mű­ködtet, és bérbe adna egy presszót is. Üzletvezetők: Klepené Fehér Anikó, Bárány Attilámé és Berkes Róbert. Építési vállalkozó Ginek László, sza­lámikészítő üzemet vezet: Kiss Jó­zsef. Bodai László, Balázs Tihamér, Beke Béla, Szabó Zoltán 150 hektá­ron gazdálkodnak, Pulió László és Fehér Sándor disznókat, mgPámczél Mihály kecskéket tart. A Bata család a portáján különleges gyümölcsfajok kertjét alakította ki. Szín József őster­melő dinnyés és zöldséges segíti a községet, jelentős összeggel támo- gatta a futballpálya építését is. ■ Népviseletre pályáznak A kulturális egyesület pályázat útján pénzt akar előteremteni ahhoz, hogy a zenekar technikai eszközökhöz, erősítőhöz és magnóhoz, valamint népviseleti ruhákhoz jusson. Ha meglesz a pénz, háttér­táncosokat fognak alkalmazni. Szavalócsoport és néptánc­együttes alapítását tervezik. A FŐTÉREN, a harangláb melletti kopjafánál, a világháborús emlékműnél és a Szent Antal-szobornál a közmunkások: Horváth Béláné, Muntyán János, Orsós József és Tóth Árpád láthatók _______________■ Li mba Nostru (A mi nyelvünk) A cigány kisebbségi önkormány­zat vezetője: Babg János, tagok: Fehér Sándor és Orsós József. A kö­zösség szervezi a roma napot és bált, segíti a gyermeknap lebonyo­lítását. Az önkormányzat szíve­sen veszi a kulturális egyesület égisze alatt munkálkodó Limba Nostru (magyarul: a mi nyelvünk) hagyományőrző zenekar műkö­dését. A muzsikuscsoport tagjai: Fehér Zoltán, Orsós József, Szirtes Zsolt és Évi Krisztián köcsög és ka­nál segítségével adnak elő. Sok helyre hívják őket szerepelni. A maguk szerkesztette kazettát most küldték el Lagzi Lajcsinak, hogy a megjelentetést segítse. ■ gerde. dunantulinaplo. hu Az oldal agenda' önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A VARJASI FALURÉSZ ősi temetőjébe hamarosan bevezetik a vizet és kialakítják az elhagyott nyughelyek fejfáinak emlékparkját. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents