Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-22 / 228. szám

6. OLDAL KEKESD BEMUTATKOZIK 2002. Augusztus 22., csütörtök Kékesd új temploma A község életét erősen meghatározza, hogy évek óta készülnek az új templom megépíté­sére. Az imahely jövendőbeli helyén például lebontották az önkormányzat épületét, az in­tézmény a művelődési házba költözött. A kö­zelben lévő haranglábat azonban megőrzik, mert műemlékértékű és a középkori, eltűnt kőegyház emlékét idézi. A falut mindig is erős közösségi szellem jellemezte és a tenni akarás természetes jellemzője maradt szinte valamennyi lakó­nak. Ezen közösségi vonás egyik bátor megnyilvánulása például az is, hogy a községben már 1960-ban, jóval a rendszerváltás előtt létrehozták a második vi­lágháborús áldozatok kegyhely­ét a főtéren. Faluoldalunk készí­tése. során, a helyszínen azt ta­pasztalhattuk, hogy több mint félszázan szorgoskodtak azon a részen, ahol majd a jövendőbeli templom fog magasodni. Gyere­kek dolgoztak a felnőttekkel, sőt Soós Endre polgármester a legidősebb emberek közül is jó páran kivették részü­ket a munkából. Az immár a harmadik ciklusban pol­gármesternek megválasztott Soós Endre kérdésünkre elmondta, hogy az önzetlen lakossági összefogások nélkül nehezen boldogulna. Szép eredménynek számít, hogy valamennyi belte­rületi utat szilárd burkolattal látták el, a csapadékvíz-el­vezető árkokat teljes hosszukban, tehát 2,5 kilométe­ren át megerősítették, de megújult a járdarendszer 80%-a is. Renovál­ták a polgármesteri hivatalt és a művelődési házat, az utóbbi eseté­ben korszerűsítették a fűtést. A kultúrházban található most már a rendelő és a községháza is. Kor­szerűbb lett az önkormányzati tej- csarnok, míg az utcai közvilágítás modernizálása során energiataka­rékos lámpákat szereltek fel. Tata­rozták a ravatalozót, amelyben hű­tőt helyeztek el. Azt tervezik, hogy helyi védelem alá helyezik a gyö­nyörű kovácsoltvas kerítéseket. A művelődési intézményben hely- történeti gyűjteményt rendeznek majd be.____________________■ A RÉGI VÖRÖS-HÁZBAN kialakított művelődési központban helyet kapott az önkormányzat, az orvo­si rendelő, a színpad, a lakodalmi konyha, a söntés és egy kemence. Itt rendezik meg a születés- és név­napi ünnepeket, az esküvőket, a falunapot és a szüreti mulatságot. Az udvart lefedték, és ez lett a hatal­mas tánctér. ■ Jeles napok A templomi védőszent emlékének a szomszédos erzsébeti búcsún adóznak, a falunapot augusztus 19-én tartják. A szüreti mulatsá­gon gyalogosan vonulnak fel me­nettánc kíséretében. Az ünneplők felkeresik Erzsébetet, Szellőt és Kátolyt is. Az elszármazottak gye­rekei népviseleti ruhába öltöznek. Egyik lelkes szervező: Soós Endré- né. A világháborús hősökről má­jus utolsó vasárnapján emlékez- nek meg. ___________________■ Ar any a halmok alatt Izgalmas hely- és kultúrtörténeti emlékekről, valamint legendákról vallanak a dűlőnevek. A Fauszt- háznál egykor meglocsolták a ka­szásokat és kévekötözőket az ara­tás befejezése után. A Puszta-ke­reszt felületébe 32 ember nevét vés­ték be, akik anyagi összefogásuk­kal megmentettek egy földterületet. A hajdani Csárda-pince oly nagy volt, hogy abban nemegyszer Ró­zsa Sándor is lovagolt. Hidágán bar­A SZŐLŐHEGYEN népi értékű számos présház homlokzata, ahogy nem egy községbeli porta utcai faldísze is. _____________________■ lan glakások húzódnak a föld alatt. A Kenderes-oldalban szántás köz­ben számtalan korsómaradványt vet ki az eke. A Rác-völgyben nem egy domb található, az egyik alatt arany tárgyakat rejtettek el a mene­külő szerbek. A magaslatoknál vesszővel font, de égett faldarabok­ra lehet bukkanni. A Csúnya-gö­dörben 1910-ben német geológu­sok bauxitlelőhelyet fedeztek fel. Elszármazottak és a faluhímév A községben éltek, illetve születtek a következő személyek, akik el­származva öregbítik a helység hír­nevét. Itt látta meg a napvilágot Pesti Ibna tanárnő, aki később a máriakéméndi iskolát vezette. Eb­ben az oktatási intézményben ta­nítottak a most már nyugdíjas Kremszberger Dezső és felesége. Egy másik helyi származású em­ber, Imre János pedig Mohácson irányította hosszú éveken át a Ma­rek József Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolát. A község szülötte volt Wagner József pécsváradi karnagy, de kötődik a településhez a hely­ben élő rokonai révén Pécsi Géza karmester és zenekutató is. ■ kekesd. dunantulinaplo. hu Az oldal a kékesdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Bogát! oípvászhetény °Nagypail 0Fazekasboda KÉKESD m Geresdlak Pereked 0 Szilágy o Erzsébet Romonya ^ oNagykozár Berkesd Kátoly p Szellő Maráza A község gazdái A polgármester: Soós Endre (48 éves) rokkantnyugdíjas. Alpol­gármester: Gulyás Antal (63) nyugdíjas. Képviselők: Pesti Ilona (52) tanárnő, Pécsiné Gorgye Katalin (38) Matáv-alkalmazott, Kollár Antal (52) rokkantnyugdíjas, Tóth Sándor (40) mezőgazdasá­gi gazdálkodó. Erzsébet, Kátoly, Szellő és Kékesd körjegyzője főállásban dr. Kurucsai Andrea (44). Régi telkek szép küllemben Csaknem tízen - főként pécsiek - vásároltak olyan telket, ame­lyen népi hangulatú ház is áll. Két holland is letelepedett, kö­zülük az egyik kerámiát éget és a községnek nagy virágtartókat ajándékozott. A porták a hajda­ni építészeti stílus szellemében újulnak meg. MUTATÓS KERÍTÉSEKET KOVÁCSOLTÁK a múlt század 20 as, illetve 50-es éveiben a hidasi és a mecseknádasdi mesterek. Felvéte- lünkön Gyenis Jánosné látható a nagyon szép kapu előtt. ________■ A magas tévéátjátszó toronyból panorámafotókat és videofilmét készített a faluról Varga Tamás eseménykrónikás.________■ Tö bbségben az idősek A település jelenlegi lélekszáma 212, ami kevesebb ugyan az 1990-ben re­gisztrált 228-nál, de az elvándorlás már mérséklődött. Bár többségben vannak az idősek, mégsem tartanak a falu elöregedésétől. A legkorosabb férfilakónak a 81 esztendős Sütő Mi­hály számít, aki autót vezet és közös­ségi munkát vállal. Ha az 1930-as adatot nézzük, jócskán megcsap­pant a népesség. Akkor 526 magyar és 5 német élt a faluban, míg 1970- ben így alakult az arány: magyar 271, Ruhát osztanak A Szent Mihály Kolping Család 20 főt számlál. A közösség gyerekeket nyaraltat. A tagok ruhát árusítanak és gyűjtenek a rászorulóknak. Ők kezdeményezték a templomépítést is. A Véghné Gobi Marianna vezeté­sével működő cukorbetegek klubjá­ba 20-arí járnak. Az utógondozás keretében rendszeresen megmérik az alapítók vércukorszintjét és vér­nyomását. Nyitott foglalkozásaikra mindenkit várnak hetente, csütör­tökön. Sokan hódolnak a kispályás futballozásnak. A hobbisportágban az utóbbi fél évtizedben 25-ször győztek a környékbeliekkel tartott meccseken. A játékosokat a min­denkori boltosok és a község támo- gatják anyagilag. _____________■ né met 61, délszláv pedig 5. Régi sváb famíliák például: Gobi Kungl Wag­ner, Watier. Számos német Bácsal­másról érkezett, míg 1945 után a fel­vidéki Felső- és AlsószelirőJ, vala­mint Nagymácsédról magyarok tele­pültek. Ősi magyar családok többek között: Benács, Gyenis, Gulyás, Im­re, Horváth, Kovács, Neperga, Pesti, Tóth, Varga A svábok közül már csak kevesen beszélik a németet, míg a magyarok beszédét egy helyi ö-ző nyelvjárás színesíti.________■ Pi acoznak is A faluból csaknem 10 őstermelő jár a pécsi piacra, ahol elsősorban tojást, babot és szalonnát kínál­nak. Szőlőtermesztéssel 15-en fog­lalkoznak. A borok nemegyszer jó minősítést nyernek el a versenye­ken. Tóth Sándor az egyetlen gaz­da, aki főfoglalkozású földműves­ként dolgozik. Kosarakat fon Papp József. A most 80 éves Perleczky Sándor híres asztalosmesternek számított. Műhelye ma is megvan a régi eszközökkel, amelyek már most ipartörténeti értéket jelente­nek. Napjaink kereskedelmi egy­ségeit a volt híres hangyaszövetke­zet épületében hozták létre. Tulaj­donosok: Mezoné Borgya Renáta Borgya Gábor, és Tóth Sándor. A FALU TÖRTÉNELME A település első okleveles említése 1290-ből ismert. A névváltozatok: Key- kug, Kykug, Kiwkuth. A kékegy kifejezés maradt fenn a falujelölésben, ami tán a kék patak összetételre utal. Annyi biztos, hogy a kék melléknév gy-képzős származékával van dolgunk. Ismert egy 1542. évi adat is, ami­kor a Tótkékes megnevezés fordult elő, mig 1686-ban Kékösnek is hív­ták. A középkorban a pécsváradi apátság birtokolta, amely később per út­ján szerezte vissza a pécsi püspöktől a területét. Varga Tamás és Papp József helyi lakók kutatták a múltat, de ők sem tisztázták, hogy hol kere­sendő a középkori faluelőd. Az egyik eltűnt helység központja a mai ha­ranglábnál húzódott, hisz a Slóder- és a Kovács-telken emberi csontokra bukkantak. Mindez temetőt sejtet, ami bizonyára imahelyet övezett. Meg­jegyzendő, hogy a jelenkori új templom e környéken épül. Középkori ke­rámiatöredékeket találni a Gulyás-telken is. A Kalocsa-dülőben római kori fürdő maradványairól tudnak, mig a Csörgeietekben Dombay János vég­zett ásatást 1927-ben. Hidága-pusztán is ősi település nyomait őrzi a talaj mélye. Csak itt 500 méteren át fedezhetünk fel cseréptöredékeket. A Göböl-keresztnél avar sírokat tártak fel a régészek. Elfelejtett falu létezett a Tölösben és a Rác-völgyben is. AZ UJ TEMPLOM ÉPÍTÉSE várhatóan idén megkezdődik. A legtöbbet ezért a helyi Kolping-csoport tet­te. Képünkön a területet készítik elő a lakók. A pécsváradi apát, Antal Géza minden építési és szervezé­si mozzanatot krónikában örökít meg. A községben példásan óvják a vallási kegyeleti helyeket, élükön Görgye Józseffel és Walfart Józseffel. A háborús emlékmű is két régi kereszt között épült meg. A Rein család Szentháromság-szobrot emelt._________________________________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents