Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-14 / 221. szám
6. OLDAL BABARC BEMUTATKOZIK 2002. Augusztus 14., szerda | _______A FALU TÖRTÉNELME________ F , 'K _ I A régészeti kutatások alapján Babarc területén már a ■ I Lengyeli kultúra népétöl származó kerámialeletek ke- rültek elő. A rómaiak idején a falu mellett fontos hadiút I haladt el, ebből a korból három római téglasírt is feltár- ' tak, s a régészek az V. századból származó hun korsó- j ra leltek, a halastó gátjainak földmunkái közben pedig ^ g_g 52023^13015 avar kori sírt tártak fel. Az írásos dokumentumok szerint mint a pécsváradi apátságnak adományozott település, az 1015-ből származó apátsági alapítólevél említi elsőnek a községet Boborc néven. Egyik értelmezés szerint valószínűsíthető, hogy az elnevezés a község első tulajdonosától, Babarc nevű vitéztől származik, bár feltételezik a szláv eredetet is. Az viszont biztos, hogy az egykor aprócska faluból előbb templomos, majd 1325-től plébániás település lett, neve ugyanis 1332-1335-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben, mint pappal és önálló plébániával rendelkező hely. Ismert továbbá az is, hogy 1408-ban vásáros hely volt. Babarc már a középkorban az apátság egyik alközpontjaként működött magtárakkal, szérűkkel, borpincével. Az 1526. évi mohácsi csata a falutól néhány kilométerre zajlott le. A török hódoltság végére elnéptelenedett, és ősi Szent István temploma is elpusztult. A XVII. század végén református magyarok telepedtek itt le, és a XVIII. század második évtizedében kezdődött a németek beköltözése, majd ez utóbbi nemzetiség aránya rövidesen elérte a lakosság 75 százalékát. 1930-ban például 129 magyar, 1388 német, 3 horvát és 1 szerb anyanyelvű ember élt Babarcon, az 1970-es adatok alapján pedig 471 magyar, 700 német és 1 horvát lakosa volt a falunak. A második világháború után a németek egy részét innen is kitelepítették, a házaikba az ormánsági református falvakból, továbbá Szabolcs, Zala megyékből és a Felvidékről érkeztek magyarok. A mai plébániatemplomot 1808- ban Szent István király tiszteletére szentelték. Az írásos dokumentumok tanúsága szerint a reformátusok 1712-ben vályogból, nádtetős, fatornyos'templomot építettek maguknak, amit 1829-ben lebontottak és a helyébe téglából, bolthajtásos, bádogtornyos újat állítottak. Az elmúlt évszázadok alatt Babarcnak két iskolája is volt, a református magyar, és a római katolikus német. Valamikor két utcából is állt a település, az egyik a Magyar, a másik a Német utca nevet viselte, s az elnevezés a lakóik származását is jelezte. Zöldövezeti falu lehetne Babarc A lélekszám növelése érdekében a Babarcon letelepedni szándékozódnak az építési telket évek óta ingyen adja az önkormányzat, sőt idén hat új bérlakással is várják a fiatalokat. A teljes infrastruktúrával ellátott településen egyébként nem iparfejlesztésről ábrándoznak, inkább falu méretű, kellemes otthoni környezetet próbálnak teremteni, hogy szívesen lakjanak ott a dolgozni vidékre eljáró emberek. A Borza-patak völgyében épült falu házai a Mohácsi síkság szélétől sorakozva futnak fölfelé, egészen a Mecsek délkeleti szélén idáig elnyúló dombság legmagasabb pontjára, a 224 méter magas Salamon-hegyre. A szép természeti környezetben fekvő községet enyhe lejtésű völgyhátak ölelik. Baranya legmelegebb területe Babarc, ami párosulva az itteni igen jó termőképességű talajjal, kiválóan alkalmassá teszi e vidéket a hőigényes növények nevelésére. A kedvező geológiai és éghajlati adottságokat a háziasszonyok láthatóan hasznosítják, hiszen virágok nyílnak minden portán, és sok épület előtt a közterületen, de még a patak mentén lévő kiskertekben is pompáznak a gazdag termést ígérő zöldségfélék között.- Pont a patak közelében, az 57-es főútra vezető bekötőút mellett rendelkezünk több házhellyel, amit az építeni szándékozóknak ingyen adunk. Csupán a közműfejlesztési hozzájárulást kell kifizetniük, de ilyen címen idén is változatlanul annyit kérünk, amennyi évekkel ezelőtt a helyi Jakosság költsége volt - hangsúlyozta Pécsi Sándor polgármester, akit 1991- ben időközi választáson bízott meg a település lakossága e tisztséggel. Az elmúlt egy évtizedben pedig jelentős fejlesztés történt a faluban. 1992- ben fejezték be a négy évvel korábban megkezdett ivóvízvezeték kiépítését, egy évre rá bevezették a földgázt, 94-ben korszerűsítették a telefon- hálózatot és valamennyi bekötési igényt kielégítették, s ekkor adták át a Babarcot Szajkkal összekötő belső utat, valamint a Pécs-Mohács közti országúéig vezető kerékpárutat. 2001 májusára elérték, hogy az infrastruktúra ellátottsága 100 százalékos lett a községben, hiszen akkorra elkészült a szennyvízcsatorna is.- Összkomfortos falu vagyunk, ennek ellenére nem törekszünk arra, hogy ipart telepítsünk ide. Bizonyára ellentmondásosnak tűnik e szándék, hiszen a munkanélküliségi rátánk jóval a térségi fölött van tartósan, most is eléri a tizenöt százalékot, tehát a munkahely jól jönne. Ám a közelünkben itt a szajki, a bólyi, de tíz kilométerre a mohácsi ipari park is, ezért értelmetlen erőfeszítés lenne egy közéjük ékelődő gyárról ábrándozni. Szerintem az infrastruktúra jelentette előnyöket inkább segítenünk kell a családok kényelmének szolgálatába állítani, hogy a vidéken végzett munka után szívesen térjenek ide haza - sorolta az elképzelését a polgármester. Hozzátette, a munkába járáshoz a közlekedési feltételek adottak, a község további feladatait ezért főleg a település csinosítására összpontosítva érdemes meghatározni, s ezek sorában is elsőnek a járdákat felújítani és játszóteret építeni. Valójában egy kellemes környezetet, jó komfortérzetet nyújtó lakóparkot szeretnénk a falunkból kialakítani. Mindezek mellett természetesen a község lakóinak életkörülményeit sem hagyhatja figyelmen kívül az önkormányzat, s anyagi lehetőségéhez mérten a több gyermekes családokat, illetve a nyugdíjasokat fontos támogatni, és szükség esetén egyéb segítséget is nyújtani nekik. Pécsi Sándor polgármester BABARC Versend % 9. Szajk o cBóly oűjmohács Elöljárók Polgármester: Pécsi Sándor (45 éves). Alpolgármester: Stang Antal (50) raktáros. Képviselők: KUebert Zoltán (50) karbantartó, Kulcsár János (59) nyugdíjas, Lacza Levente (29) pedagógus, Nagyné Hegedűs Sarolta (45) iskolaigazgató, Schnell Rajmund (48) ügyvezető igazgató, Treitz Zoltán (43) művezető. Babarc körjegyzője: dr. Sólya Nándor. A német kisebbségi ön- kormányzat elnöke: Arnbach. Mónika egyetemi hallgató. Képviselők: Treitz Zoltánná postamester, Schaffer Ferenc őstermelő. Az ön- kormányzat intézményei: Alsó fokú Oktatási Központ, igazgató Nagyné Hegedűs Sarolta. Óvoda, vezetője Simon Zoltánná. Gondozási Központ vezetője Kliebertné Lemle Szilvia. Háziorvos dr. Király Tünde. Körzeti védőnő Emmert Lajosné. A község civil szervezetei, egyesületei: Német Kulturális Egyesület, elnöke Treitz Zoltánná. Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület, elnöke id. Virág István. MEDOSZ Sportegyesület, elnöke Somogyi Ferenc. Edelweis Énekkar, vezetője Schmidt Józsefné. Dorfmusikanten Egyesület, elnöke Wölfling András. Ifjúsági Fúvószenekar, vezetője Ahmann György. Babarc község Szellemi és Kulturális Fejlődéséért Alapítvány, elnöke Farkas Árpádné. Nyugdíjasok Klubja, vezetője Milter Márton. Kész a polgárőrök székháza Hét évvel ezelőtt, az országban az elsők között alakítottak polgárőrséget Babarcon. A faluban élők javaira vigyázó önkéntesek eredményes tevékenységét igazolja, hogy az elmúlt években náluk jelentősebb értékű lopás nem történt, s az utazó bűnözők is elkerülik a házaikat. Amikor szóba kerül más településen a példásan szervezett szolgálatuk, általában megjegyzik: könnyű a babarciaknak, két nyugdíjas rendőr, Virág István és Kiss István irányítja az 54 fős csoport tevékenységét. De ennél is általánosabb az a vélemény, hogy pénz nélkül, csak szívességből, nem várhatja el sehol senki a járőrözést.- Kétségtelen, hogy előnyös egykori rendőreink rutinja a szolgálatot teljesítők útvonalának meghatározásában, a polgárőrök beosztásában, de azt állítom, hogy nem pénz kérdése az önkéntesek lelkiismeretes munkája - szögezte le Pécsi Sá. jót polgármester. Mint mondta, a lehetőségeikhez mérten persze igyekezik a testület a vállalt feladatok ellátásának feltételeit megteremteni, bár ezek inkább csak apróságok. Egyensapkás lámpát kaptak, és évente egy közös vacsorán látja vendégül a község a házastársakkal együtt a csoport minden tagját. A községháza udvarában egy régi présházat is a rendelkezésükre bocsátott még három évvel ezelőtt az önkormányzat, amiből mára egy igen mutatós, kétszintes épületet varázsoltak. A székház létrehozásához csak a beépített új anyagokat vásárolta meg apránként a község, amire összesen mintegy másfél milliót költöttek. A kivitelezés viszont kizárólag társadalmi munkában történt, és zömében a polgárőrök dolgoztak a házon. Most a berendezés megszerzésének módját kutatják, pályázattal ugyanis nem sikerült asztalokra, székekre pénzt szerezni. babarc, dunantuhnapb. hu Az oldal a babaiéi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária Költséges, de kell az iskola Még több gyereket is fogadhatna az Iskola Az iskola 67 diákja számára igyekezik ideális körülményeket biztosítani az önkormányzat. Az intézmények fenntartása a falu költségvetésének 85 százalékát viszi el, a normatíván túl például csak az iskolának idén 6,5 milliót kell pluszban biztosítani ahhoz, hogy minden költséget fedezni lehessen. Ennek ellenére a fejlesztések sem maradtak el. A gázfűtésre történt átállás után még egy nagyberuházást végeztek itt a közelmúltban: a tornatermet korszerűsítették, új vizesblokkokat, öltözőket alakítottak ki. Sokat javítana az anyagi kondíción, ha a mostaninál több gyereket fogadhatna az intézmény, s a központi forrásból kapott támogatás a számarányukkal nőne. Maga az épület alkalmas akár ötven kisdiákkal is többet fogadni, a tanításukat pedig készséggel vállalnák elismerten jó pedagógusaik. A hagyományok ápolásához méltó intézmények szolgálnak A babarci emberek mindig is jeleskedtek abban, hogy a németség szokásait, a népviselettől az ünnepekig, nem hagyták feledésbe merülni. Német anyanyelvi oktatásban részesülnek a gyerekek az óvodában és az iskolában, gazdag könyvállománnyal külön könyvtára van a községnek, ahol minden korosztály az érdeklődésének megfelelő témakörben német nyelvű kiadványokat is talál. A jelenleg huszonöt fős ifjúsági fúvószenekaruk több mint három évtizede alakult, s az utánpótlás neveléséhez helyben biztosítják a zenészek képzését. A Babarci Német Kulturális Egyesület keretében éppen most húsz éve, hogy folyamatosan, több korcsoportú tánccsoport működik, melynek tagjai a fúvósokhoz, valamint az énekkarosokhoz hasonlóan számos hazai és külföldi bemutatón arattak már sikert, kaptak rangos elismerést. Korábban elevenítették már föl a sváb lakodalmast Babarcon is, melyet évente négyöt külföldi csoportot fogadva bemutatnak. A próbákhoz, helyi fellépésekhez, valamint a falu közösségi ünnepeihez a több ütemben, szépen felújított, korszerűsített művelődési ház, illetve ennek udvarában az idén megszépült ifjúsági ház állt eddig rendelkezésre. 2002-től egy újabb ingatlan szolgál méltó helyszínéül a német kultúra ápolására: a Babarci Német Nemzetiségi Hagyományok Megőrzéséért Alapítvány tulajdonában lévő épület felújítása, az udvar parkosítása, és a hozzá tartozó pince rendbetétele ugyanis befejeződött. A ház beszentelését a község jeles ünnepén, augusztus 19-én a 15.30 órakor kezdődő nagyszabású rendezvény keretében tartják, melynek része lesz a huszonnyolc felnőtt, a tíz ifjúsági és a tizenkét gyerek alkotta tánccsoport húszéves jubileumi műsora is. Az eseményre számos vendéget várnak, meghívják mindazokat, akik anyagi vagy egyéb támogatást nyújtottak a német kisebbség kulturális székházának létrehozásában, és természetesen várják valamennyi egykori táncosukat is. A táncosok egy csoportja
