Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-13 / 220. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Augusztus 13., kedd I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 12.) Borsodchem 4 900 Ft ff Egis 11900 Ft ű Matáv 773 Ft ü Mól 4 700 Ft ff OTP 1990 Ft o Richter 12 345 Ft ff TVK 3840R ú Zalakerámia 1300 Ft o BUX: 7002,93-0,07% eltérés az előző záróértékhez képest BU 7?nn X INDEX Vili. 6-12-IG .7124,48 710Ql A i f038,24Í (7002,93 7000 6900 7308.11 6800 *986,00; pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,26 Cseh korona 7,86 Euró 244,48 Japán jen (100) 209,84 Lengyel zloty 59,99 Svájci frank 167,71 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 251,45 __________Hírek__________ ÖSSZEO LVADÁS. A Bank Austria és a Creditanstalt egyet­len bankká olvadt össze. Teg­naptól a HVB Bank Hungary Rt. anyabankja a Bank Austria Creditanstalt. Az új Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) Ausztria vezető bankja, mely­nek mérlegfőösszege mintegy 150 milliárd euró, és 11 orsäg- ban több mint 30000 alkalma­zottja van. Ausztria területén 400-nál több bankfiókból álló hálózat áll a BA/CA már több mint 1,9 millió ügyfelének ren­delkezésére. EUROPRESS PRIVATIZÁCIÓ. A lengyel kincstárügyi minisztérium hiva­talos közleménye szerint a Richter Gedeon Rt.-t nyilvánítot­ták a GZF Polfa gyógyszergyár privatizációs tendere győztesé­nek - közölte a Richter hétfőn. A szerződést a Mazowiecki vaj­daság megbízottjával egy később egyeztetett időpontban írja alá a magyar gyógyszergyár. A Richter Gedeon Rt. minden további, ezzel kapcsolatos in­formációt a szerződés aláírását követően hoz nyilvánosságra. EUROPRESS BERUHÁZÁS. Az Egis Rt. elké­szítette az Oroszországban zöld­mezős beruházással felépítendő gyógyszergyára tervét - mondta Marosffy László, az Egis gazda­sági igazgatója. Orbán István ve­zérigazgató szavai szerint jelen­leg az orosz hivatali döntésekre várnak, de előreláthatólag jövő­re megkezdődhet a beruházás. A befektetést az Egis saját cash- flow-ból képes finanszírozni - tette hozzá a vezérigazgató, mti VAGONBÉRLET. A MÁV Rt. újratárgyalja a vagonbérlet ügy­letét a Dunavagon Kft.-vel, mi­után kiderült, hogy a szerződés­kor a MÁV munkatársai nem tartották be a vasúttársaság bel­ső utasításait. A közlemény szerint a belső vizsgálat után a MÁV-munkatársak ellen fegyel­mi eljárás megindítását kezde­ményezték. A társaság fel­ügyelőbizottsága napirendre tű­zi a vasúttársaság elmúlt három-' éves járműbeszerzési tevékeny­ségének vizsgálatát. A korábban kiírt pályázatokat a MÁV siker­telennek minősítette, és erre hi­vatkozva a Dunavagon Kft.-vel szerződést kötött 150 kocsi bér­letéről és további 150 opciós bérletről, mti ■ Az időjárás alakítja a termést Kevés a cukorrépa, kiszámíthatatlan a kukorica hozama Az idei szélsőséges időjárás a szokásosnál nagyobb mérték­ben befolyásolja a különböző mezőgazdasági növényi kultú­rák termésének alakulását. A gabona után várhatóan cukor­répából is kevesebbet takarítanak be ebben az évben az or­szágban, ugyanakkor az utóbbi hetek sok csapadéka még kedvező hatást gyakorolhat a nyári aszályt szerencsésen át­vészelő kukoricatáblák hozamára. PÉCS A búza aratása már éreztette, hogy az idei nem egy szokvá­nyos év lesz a honi mezőgazda­ság történetében. Régiónként, de azon belül kistérségenként is erősen szóródtak a hozamok. A gyengébb termőterületeken, il­letve a kora tavaszi fagyokkal, vagy az aszállyal sújtott térsé­gekben 2,5 tonna/hektáros átla­got hoztak ki a végső összesíté­sek, míg idén is akadtak rekord­közeli, hektáronként 6,5 tonnát hozó táblák. Agrárszakemberek ugyanakkor hangsúlyozták an- hak jelentőségét, hogy minőségi mutatók szempontjából jónak mondható az idei termés. Sze­rintük hiányra semmiképpen nem kell számítani, hiszen az ország hárommillió tonnányi kenyérgabona-szükségletét még így is bőségesen biztosítja a 4 millió tonnányi búzatermés. A vágás alatt, illetve a még betakarítás előtt álló termények közül a napraforgón, valamint a cukorrépán már nem segített az elmúlt két hét csapadékos idő­járása sem. Míg a napraforgó­táblákon - különösen az alföldi megyékben - az aszály már ko­rábban kiégette a növényi kul­túra jelentős hányadát, cukorré­pából az .előzetes mértéktartó becsléseknél is kisebb hozam­mal kell számolni a szárazság miatt. A Cukorrépa Termékta­nács legfrissebb prognózisa sze­rint a tavalyi 3,2 millió tonna terméssel szemben idén 2,5 mil­lió tonna betakarítása várható. Ebből a mennyiségből mintegy 320 ezer tonna cukor gyártása lehetséges, ami megközelítőleg 80 ezer tonnával marad el Ma­gyarország 400 ezer tonnás éves szükségletétől. A korábbi évek­ből maradt készletek miatt nem kell hiányra, illetve szükséges importra számítani, az azonban egyelőre kiszámíthatatlan, hogy az alapanyagszűke piaci helyzet milyen hatást gyakorol majd az év végéhez közeledve a cukor­árakra. Anyagi kérdés foglalkoztatja azokat a cukorrépa-termelőket is, akiknél az aszály miatti ter­méskiesés mértéke eléri a 25 százalékot. Különösen az alföl­di és nyugat-dunántúli termelők számítanak a kormányzat által kilátásba helyezett kárenyhítés­re, kompenzációs támogatásra. Az aszály okozta károk nagy­ságát jól jellemzi, hogy a legme­legebb csapadékmentes idő­szakban az ország számos állat­tartó gazdaságában szüneteltet­ni kellett a legeltetést, több he­lyen gondot is okozott a kieső takarmány pótlása. Az előrejelzések szerint a szélsőséges időjárás szélsősé­ges termést hozhat kukoricából- is. A tavalyi kiegyensúlyozott, Szélsőségesen alakultak a gabonahozamok tett az elmúlt héten. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatáro­zott intervenciós ár tonnánként 23 ezer forint. Ez az idei betaka- rítású malmi 2-es búzára vonat­kozik. A közraktár lehetőségé­vel élő gazdálkodóknak január közepéig van lehetőségük el­dönteni, hogy elfogadják-e az intervenciós árat, vagy pedig a szabad piacon ennél magasabb tarifáért értékesítik a termést. Az elmúlt évek gyakorlata sze­rint a búza ára november-de­cember környékén fut fel a csúcsra. Tavaly például, amikor FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A gabonafélék hozamának szél­sőséges alakulását jól mutatja, hogy Békés megyében például az utóbbi évek leggyengébb ter­mését regisztrálták őszi árpából. A tavalyi 4,4 tonnától messze el­maradó, 3,1 tonna/hektár átla­gos hozam úgy alakult ki, hogy akadtak 2, de 6 tonna/hektáros táblák is. Ha nem is ilyen mértékű különbségek, de nagy szórások mutatkoztak az árpából és a bú­zából olyan hagyományosan -jól produkáló megyékben is, mint Baranya vagy Tolna. 6,3 tonnás hektáronkénti átlag­termés után idén lehetnek olyan táblák, ahol 9 tonnás hektáron­kénti rekordot takarítanak be, ugyanakkor a gazdálkodók több helyről is jelentették, hogy a szárazság gyakorlatilag meg­semmisítette a termést, értel­metlenné téve az aratást. Ha fol­tokban is, de főként a Dél-Du- nántúlról, illetve az alföldi me­gyékből jelentették a legna­gyobb káreseményeket. Ahol vi­szont a növényi kultúra szeren­csésen átvészelte a június-júliu­si aszályos heteket, ott az el­múlt napok csapadékos időjárá­sa még hozzájárulhat a csövek fejlődéséhez. Ilyen előzmények mellett egyelőre képtelenség meghatározni a várható átlag­termést. Ami a termés hasznosulását illeti, a búza értékesítésének időpontja, illetve a kialkudható ár foglalkoztatja leginkább a gazdákat. Az étkezési búza ára az elmúlt napokban némileg emelkedett a Budapesti Áru­tőzsdén, szeptemberre tonnán­ként 23 560 forintért kötöttek ügyleteket. Ezzel szemben a ta­karmánybúza ára a 22 000 forin­tos tonnánkénti árakhoz közelí­5 millió tonnát meghaladó bú­zatermést kellett eladni, az ext­rabúzát az év végéhez közeled­ve 28000 forintért lehetett elad­ni tonnánként. A takarmánykukorica ára - talán éppen a bizonytalan ter­méskilátások miatt - novemberi kötésre 24330 forintra emelke­dett tonnánként. Az olajnapra­forgó tarifája némi visszaeséssel 62 800 forint körül alakult, a ta­karmányárpa tonnánkénti ára 20000 forintra mérséklődött az elmúlt héten a Budapesti Áru­tőzsdén. KASZÁS ENDRE Üvegzsebes pályázatok Budapest A Pénzügyminisztérium a la­kosság és az állami intézmé­nyek számára is pályázatot hirdet annak érdekében, hogy a most körvonalazódó nagy üvegzsebprogram minél jobban elősegítse az állami pénzek átlátható felhasz­nálását. A pályázatok beadási határideje: augusztus 31. Mint László Csaba pénz­ügyminiszter kifejtette, a lakosságtól érkező pá­lyázatoknak tartalmaz­niuk kell azon informá­ciók körét, amelyeknek az emberek szerint nyilvánosnak kell lenniük az évente 8500 mil­liárd forintot elköltő és 800 ezer embert foglalkoztató állam pénz­kiadásai közül. A pályázatokat augusztus 31-éig kell benyújtani (a kommunikacio@pm.gov.hu email-címre), azokat szeptember 15-éig bírálja el a pénzügyi, igaz­ságügyi tárca és a Miniszterelnö­ki Hivatal által összeállított bi­zottság. A pályázat eredményét és a legjobb pályamunkákat a PM honlapján teszik közzé. A másik pályázat keretében az állami vagy önkormányzati in­tézmények, valamint a többségi állami tulajdonban álló gazdasá­gi társaságok ismertethetik, hogy saját hatáskörükben milyen lépé­seket tettek törvényi kötelezett; ségükön túl az általuk felhasz­nált adóforintok nyilvánosságra hozatala érdekében. A határidők és az eredmények közzétételi módja a lakossági pályázatéval azonos. Mindkét pályázat győztese egy-egy üvegzsebet kap, lés módja lesz elbeszélget­ni a pénzügyminiszterrel kérdéseiről, nézeteiről és az általa javasoltak meg­valósításáról. A lakossági pályázat nyertese 250 ezer forint, a második he­lyezett 125 ezer forint, a harmadik helyezett pedig 75 ezer forint pénzjutalmat kap. Az intézményi pályázatok verse­nyében a három első díj: egy­millió, félmillió, illetve negyed- millió forint. Mint László Csaba elmondta, hasznosnak tartaná, ha az állam- háztartási intézmények nem csak kérdések esetén adnának számot gazdálkodásukról, ha­nem a tőzsdei cégek mintájára évente nyilvánossá tennék azo­kat. A kormányzat terve szerint 200 millió forint fölött a jövőben valamennyi állami intézmény­nek auditáltatnia kellene éves pénzügyi beszámolóját. DÓCZY LÁSZLÓ Agrártámogatás bankoknak Budapest A kormány a mezőgazdasági- hitel-átvállalással főképp a gazdasági társaságok tulaj­donosait és a bankokat támo­gatja a kisgazdálkodók he­lyett - mondta Boros Imre, az MDF gazdaságpolitikusa, aki szerint kétséges, hogy épül-e autópálya a mostani kor­mányciklusban. A mezőgazdaság teljes hitelállo­mánya 300 milliárd forintra tehe­tő, ám ennek túlnyomó része a tsz-eknél, káeftéknél, rt.-knél halmozódott fel, és e szempont­ból csupán 10 százalék a kisvál­lalkozások részaránya. így a kor­mány a tervezett 60 milliárd fo­rintos hitelátvállalással alapvető­en a társaságok tulajdonosainak körébe tartozó 2000-2500 főt tá­mogatja - miközben a családi gazdaságok által igényelt, földvá­sárlásra fordítható kedvezmé­nyes hitelek folyósítását május végén megakasztotta - állapította meg Boros Imre. Mint kifejtette, a konszolidáció további haszonél­vezői a bankok, amelyek így ké­tes kintlévőségekhez jutnak, s egyben a mögöttük álló céltarta­lékaik is felszabadulnak. A kor­mány, az ellenzéki pártokkal szemben, a társaságok tulajdono­sait is helyben lakóknak minősí­ti, így azoknak még több pénze marad arra, hogy felvásárolják a földeket a helyben lakó kis gaz­dálkodók elől. Vagyis az agrár- támogatás mai rendszere nem szektorsemleges. Az Európai Unió az előcsatla­kozás időszakában nem támogat­ja magyar autópályák építését, hanem csak kisebb elkerülő sza­kaszok létesítéséhez, illetve gyorsforgalmi utak rekonstruk­ciójához járul hozzá. A mostani kabinet az előző kormány által megkezdett 38 ilyen programnak csak kis töredékét folytatja, illet­ve kezdte meg. Autópálya-építés­hez az EU-csatlakozás után kér­hetünk támogatást a kohéziós alapokból, de ma egyetlen uniós szinten előkészített programja sincs hazánknak, ezért kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e autópálya­építés a mostani kormányciklus alatt - fogalmazott az MDF gaz­daságpolitikusa. A Magyar Fejlesztési Bank ve­zetése 150 milliárd forint céltar­talékképzést tart szükségesnek, míg az indokolt összeg, amit a pénzügyi szektor felügyelő szer­vezete is megerősített, 5 milliárd forint - mondta Boros Imre. A gazdaságpolitikus szerint e túl­költekezésből származó pénze­ket csak az államkasszából lehet finanszírozni, és fennáll a lehető­sége, hogy azok későbbi veszte­séges üzletek finanszírozására fordítódnak. dóczy Alacsonyabbak a termelői árak A mezőgazdasági termelői árak idén júniusban 7,8 százalék­kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, míg az el­ső félév átlagában 10,7 százalékkal csökkentek az árak az elő­ző év azonos időszakához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentésében. Budapest Tavaly júniusban a mezőgazdasá­gi termelői árak 18,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy év­vel korábban, míg az első félév át­lagában 22 százalékkal nőttek 2000 első félévéhez képest. Az idén január-májusban a mezőgaz­dasági termelői árak 8,9 százalék­kal, májusban 16,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Az idén júniusban a növényter­mesztési és kertészeti termékek termelői ára 5,8 százalékkal csök­kent, az élő állatok és állati termé­kek árszínvonala 10,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2001 jú­niusában. Az első félévben a nö­vénytermesztési és kertészeti ter­mékeket 15,6 százalékkal, az élő állatokat és állati termékeket 3,4 százalékkal alacsonyabb áron ér­tékesítették, mint 2001 azonos időszakában. A gabonafélék hathavi átlagos termelői ára 33,1 százalékkal csökkent, a burgonya termelői ára pedig közel azonos volt az idén, mint tavaly az első félévben. A zöldségfélék árszintje 8,5 százalékkal, a gyümölcsöké 14,2 százalékkal meghaladta a tavalyit. A vágóállatok közül a sertés ter­melői ára 11,6 százalékkal, a ba­romfié 6 százalékkal csökkent a tavaly első félévihez képest. / Gyakorlatilag nincs forgalom a magyar gabo­napiacon, mert a piaci szereplők a megígért ex­porttámogatásra várnak - közölte tegnap Afe/ray György, a Gabonaszövetség főtitkára. A szakember elmondta: július 5-én a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter ígéretet tett arra, hogy a gabonapiaci gondok megoldá­sa érdekében a magyar búzaexport segítéséért 1500 forintos tonnánkénti támogatást ad az agrártárca. Emellett a szükséges növény­egészségügyi vizsgálati dijat, amely tonnán­ként 300 forint, is fedezi. Az erről szóló rende­let mind a mai napig nem jelent meg - hangoz­tatta a főtitkár. gómarha ára viszont 6,6 százalék­kal haladta meg a 2001 első hathavi átlagot, a tehéntej ára pedig 5 százalékkal nőtt. A tyúk­tojást 7,3 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették az idén az első félévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. ■ Távközlési konferencia Budapest Tizedik konferenciáját ren­dezi a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövet­ség (MEISZ) augusztus végén Dobogókőn. A esemény fő té­mája a piac liberalizációja, illetve az EU-csatlakozással összefüggő kérdések lesznek. A konferencia augusztus 28-tól 30-ig tart, ahol szó lesz a távköz­lési technológiákról, a piac fejlő­désének problémáiról, valamint az információs társadalmi kap­csolatokról - mondta Binder László, a MEISZ elnöke. Hozzá­tette: a konferencia második nap­ján a liberalizáció és a verseny kérdéseiről előadást tart Kovács Kálmán, az Informatikai és Hír­közlési Minisztérium vezetője, ezenkívül a piac állapotáról Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet elnöke beszél majd. A rendezvényen emlékplakettet adnak át azoknak a személyek­nek, akik az elmúlt 12 évben je­lentősen hozzájárultak a magyar- országi távközlés fejlődéséhez. Ezek az elmúlt kormányok miniszterei és államtitkárai lesz­nek, többek között Stumpf Ist­ván, Siklós Csaba, Gyurkovics Sándor, Baksa Sarolta. Magyarország elektronikai ipara már meghatározza a gazda­ság fejlődését. Jelentősége egyre nő az információs társadalom ki­teljesedésével. Az Európai Unió tagországaiban az infokommu­nikáció már az alapvető infra­struktúra és az alapszolgáltatás része. Az augusztus végi konfe­rencia után a Hungexpo Rt. által rendezendő InfoTrend kiállítá­son és konferencián is részt vesz a MEISZ. Itt az informatikai és a telekommunikációs piac szerep­lői mutatkoznak be. PRIVACSEK ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents