Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-13 / 220. szám
6. OLDAL SÁROK BEM UTATKOZIK 2002. Augusztus 13., kedd AZ ÚJ SZEMZŐ-KÚRIA valódi ékszere a falunak A FALU TÖRTÉNELME A települést írásos emlék 1296-ban említi először. Nevének eredetéről megoszlanak a vélemények, ez származhat ugyanúgy a magyar sár, mint a szerb saruk (magyarul: turbán) szóból. Az eredeti település Ivándárda és Bezedek között feküdt, a mohácsi csata után elpusztult falut mai helyén 1580 körül kezdték újjáépíteni. 1920-ig túlnyomórészt szerb, néhány német és magyar család lakta, ezt követően a németek kerültek túlsúlyba, egészen a második világháborút követő kitelepítésükig. Felemelkedés csak központi segítséggel Sárokkal nem bánt kesztyűs kézzel a történelem. Először a tö- rökdúlás, majd az ezt követő felszabadító háborúk pusztították el a falut. A múlt század elején virágzásnak indult települést először a trianoni békeszerződés, majd a második világháborút követő kitelepítések, a kulákosítás, ezután pedig a központosítás sújtotta. Sárok mai vezetésének nehéz dolga van, amikor a történelem kerekén akar fordítani. Bóly°, oBorjád Nagynyirád Köiked ÓPócsa °TOttOS oMajs Udvard A XX. század elején Sárok virágzó község volt a még Mária Terézia építette Zombor-Batina-Villány út mentén. Az élénk kereskedelem mellett híres volt mesterembereiről, az itteni céhközpontokba Bara- nyavárról és Pélmonostorról is érkeztek inasok. A trianoni béke- szerződés nyomán Sárok zsáktelepülés lett, területének egyharma- dát a mai Horvátországhoz csatolták. Míg korábban Mohácsra 17 kilométervolt az út, ezt követően 28- ra nőtt. Miután határtelepüléssé vált Sárok, viharos ;yorsasággal elhalt az addig virágzó kereskedelem. A legtöbb kézműves és iparosmester elköltözött a faluból, be- tölthetetlen űrt hagyva maga után. A helyzeten csak rontott, hogy a szerb lakosság zöme a Szerb-Hor- vát-Szlovén Királyságba optált, az aláírt hűségnyüatkozatok értelmében 1931-ig el kellett hagyniuk Magyarországot. Helyüket német ajkú családok vették át, a szorgalmas sváboknak köszönhetően valamelyest ismét fellendült a település. Ez azonban csak a második világháború végéig tartott. A világégést követően először a németek kiteleSÁROK NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 491 278 211 170 pítése sújtotta Sárokot, természetesen az akkori politikai vezetés igyekezett elsősorban a gazdagabb rétegtől megszabadulni. Az ezt átvészelő módosabb gazdák röviddel ezután a kulákosításnak estek 1900 1930 1976 2002 Vajdics László polgármester áldozatul. Az ekkor még mindig jól működő kisparaszti gazdaságokra a téeszesítés mérte az utolsó csapást. Sok jót a konszolidáció sem hozott, a múlt rendszerből maradandó emlékként mindössze egy 1961- es bekötőút és az 1984-ben épült községháza mai'adt hátra, ennél azonban jóval többet vesztett a település. A központosítás legfájóbb sebe az 1974-ben bezárt iskola.- A rendszerváltást követően több lehetőséghez jutottunk, de ez egyben nagyobb felelősséggel is járt, rengeteg volt a tennivaló - mondta Vajdics László polgármester. - A központi pályázatokon kívül igyekeztünk és igyekszünk ma is q ' Mátok Vlra9°S Uppóo 0 Bezedek Mjigyarbóly SÁWOft !»* olv"dá,da minden lehetőséget megragadni, hogy fejlesszük Sárokot. Az elmúlt tizenkét évben Sárok önkormányzata igyekezett lefaragni a hátrányból. Kiépült a víz-, a telefon-, a gáz-, a belterületi út- és a parabola-hálózat, valamint a korszerű közvilágítás. Felújították a középületeket és új, modem ravatalozót hoztak létre. A bezárt iskola helyett ma a lippói intézményül be járnak a helybéli gyerme- s kék, amelynek fenntartásához Sárok is jelentős összeggel járul hozzá. Megoldott a háziorvosi ellátás is, amelynek központja szintén Lippón van.- Sokat javult a közhangulat a rendszerváltás óta - vélekedett Vajdics László. - Sárok szerencsére mindig is mentes volt a politikai szerveződésektől, villongásoktól. Az elmúlt években megszépült a település. A lakosságszámhoz képest igen kiterjedt úthálózat teljesen megújult, a takaros faluban jelentős a gondozott, parkosított zöldterületek aránya. Az önkormányzat erőfeszítéseinek nyomán egy csendes, igen mutatós település lett Sárokból. Túlzott derűlátásra még sincs oka a helybélieknek.- Rendkívül hátrányos helyzetben vannak a határfalvak, így Sárok is - véli a polgármester. - Ahhoz, hogy a zsákformától megszabaduljunk, kevés a lehetőségünk, az ilyen települések kiemelt támogatása a mindenkori politika feladata lenne. Hiába parkosítunk, ha komoly fejlesztésekre nem jut pénz. Félő, hogy a lejtőn töltött hetven évet követően legalább ugyanennyi időre van szükség ahhoz, hogy ma- gára találjon a falu, ____________■ Sz ükség van a falubuszra Bőven akad munkája Sárokon Marsi Mihálynénak. A szociális gondozó kereken egy éve dolgozik ezen a poszton, bére kilencven százalékát további fél évig pályázatból biztosítják. A fáradhatatlan asszony a helyi idősekről gondoskodik.- Beszerzem nekik a gyógyszert, bevásárolok, ha kell, behordom a fát, a vizet, vagy éppen kicserélem nekik a gázpalackot - sorolja a szociális munkás. A lelkes nő dolgát nehezíti, hogy a falu nem tud neki járművet biztosítani. így a gyógyszer- beszerzést és bevásárlást busz- szal intézi, a holmikat pedig gyalog hordja ki a rászorulóknak.- Nagy szükségünk lenne egy falugondnoki buszra - mondta Vajdics László polgármester. - Az idősek így meleg ételhez is juthatnának, konyha ugyanis csak Lippón van. Marsi Mihályné tehermenete- sítését szolgálja az a terv is, amely szerint januártól még egy szociális gondozót foglalkoztatnának. ■ . A falu gazdái A település tiszteletdíjas polgár- mestere Vajdics László (46 éves), mezőgazdasági vállalkozó, alpolgármestere Bíró Béla (51), rokkantnyugdíjas. A képviselő-testület tagjai: Hollender János (40), kereskedő, Kalányos Zsolt (23), traktorvezető, Mészáros Károly (52), betanított munkás és Mihály falvi József (39), gépszerelő. Sarok és a három társközség körjegyzője Szaba- dosné dr. Vargaity Ágnes. ■ sarok, dunantulinaplo. hu Az oldal a sároki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla Egy, csak egy cég van talpon... Sárok egyik legnagyobb gondja a munkanélküliség: a falu ötven keresőképes lakójából huszonnégy nem dolgozik. Az igazi hátrányt a munkahelyek hiánya jelenti, így nagy becsben tartják a település egyetlen, amúgy igen sikeres vállalkozását. A munkanélkülieknek szánt juttatások komoly terhet rónak az önkormányzatra. Ezen csak úgy tudnak enyhíteni, hogy hat-hat közcélú, illetve közhasznú munkást foglalkoztatnak. Sárokra jellemzőek a nagy parasztházak, akár több melléképülettel, ám a pajták, istállók, ólak üresek. Az alig jövedelmező mezőgazdaságból kevesen próbálnak megélni, mindössze 3-4 nagyobb gazda van. A jól működő cégekből is csupán egy maradt, a jelenleg húsz főt foglalkoztató Walter Bt.- Kőfaragással foglalkozunk, vállalunk épületi és temetői munkákat is - mondta Walter József, a cég vezetője. Kevesen gondolnák a kis cégről, hogy pontos és gyors minőségi munkájuk külföldön és hazánk több részén is látható. Walterék burkolták az új fővárosi Nemzeti Színház egy részét és az ország legtöbb plázáját. Dolgoznak Németországban, Hollandiában is síremlékeken, kandallókon; nemrég a Kádár-villát vették kezelésbe. Piaci pozíciójukat tovább erősíti, hogy tavasszal egy Németországból származó mészkőfajta kizárólagos hazai forgalmazói lettek. A Walter Bt. telephelyén csendes környezetben folyik a munka Falufenntartó családok Ki kell tömi a zsákból Kizöldült a falu Az, hogy a falu ma is a térképen van a trianoni békeszerződés után, a településen maradt Polo- vi, Hirmann, Hollender, Schatzl, Uszléber, Údor, Zlatics és Kond- ricz családoknak, valamint a Hidasról, Erdősmecskéről és a szomszédos egyéb településekről ide érkezett szorgos famíliáknak köszönhető, mint Hergenrőderék, Hochreinék, Rauschék, In- hofék, Konrádék, Csaplárék, Zuk- kerék , Gráfék. Sokuk leszármazottai ma is Sárokon élnek, de van, akit kitelepítettek, vagy éppen a börtönben halt meg, ahogy Pécsett 1953-ban dr. Kamionkai Szemző István földbirtokos-ügy- véd-zeneszerző is. A fejlesztési tervek között már tavaly is szereplő idősek parkja jó eséllyel akár idén megépülhet Sárokon. A szö- kőkúttal fűszerezett park mellett a többi zöldterületnek is igyekeznek minél csinosabb külsőt kölcsönözni. A fiataloknak új játszótérrel kedveskedne az önkormányzat, megfelelő pályázati lehetőségek esetén pedig szilárd burkolatot kapna az országút melletti vizesárok, amelyen keresztül egyforma hidakon közelíthetnék meg otthonaikat a sárokiak. Az előbbieknél nagyobb volumenű fejlesztési elképzelései is vannak a falu vezetésének.- A közművek közül csak a szennyvízcsatorna hiányzik, a jövőben erről is szeretnénk gondoskodni - mondta a polgármester. - De ami talán ennél is fontosabb: igyekeznünk kell feloldani Sárok zsáktelepülési formáját. Ezzel kapcsolatban a legsürgetőbb a Sárokot Bezedekkel összekötő, mintegy 3,5 kilométeres földút burkolása. Tavaly már pályáztak az útra, de nem nyertek egy vasat sem. Pedig azonkívül, hogy meggyorsítaná az autós közlekedést, sokkal ésszerűbben szervezhetnék a Volán járatait is. Fontosnak tartják azt is, hogy a fiatalok itt maradjanak, és újabb családok költözzenek Sárokra. Az előbbiben egy 5-6 lakásos bérház segítene, az utóbbi cél érdekében pedig a felszabaduló házhelyeket az egész országban és külföldön is meghirdetik. Ugyanezt teszik a kifejezetten ipari üzemeknek fenntartott telkekkel is, így csökkenhetne a munkanélküliség.- Szeretnénk megnyitni egy kishatár-átkelőt Sárok és Főherceglak között, az 1945-ig használt út viszonylag kevés anyagi ráfordítással nyitna lehetőséget térségünk és a szomszédos hor- vát települések, üzemek napi kapcsolattartására - mondta a polgármester. - A kishatár-átkelő kiépítése Sárok jövőjének egyik sarkalatos pontja. A megvalósítás érdekében a közeljövőben felveszem a kapcsolatot a magyar és horvát hatóságokkal, szervekkel. Aki ma Sárokra látogat, egy békés, zöld szigetet talál gondozott parkokkal, gondosan nyírt fűvel. Ami ennél is szembetűnőbb: eldobált szemetet keresve sem találni.- Évekbe telt, de megszokták a rendet a helybéliek - mondja nem kis büszkeséggel a polgár- mester. - Már a gyerekek is rászólnak egymásra, ha valaki egy zsebkendőt akar eldobni. A falunak komoly géppark áll rendelkezésére a zöldterületek gondozására: idén megvették a második önjáró fűnyírót, kiegészítve a négy kézi berendezést. A Virágos Magyarországért és a Kincses-virágos Baranyáért pályázatokon rendre jól szerepel a falu. A SZERB TEMPLOM a XVIII. században épült ua........... ............. '__p__________:_________-____________ A POLGÁRMESTERI HIVATALT nemrégen újították fel A VOLT ISKOLA ma imaházként működik
