Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-12 / 219. szám
8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Augusztus 12., hétfő Bát-összefoglaló Drágult a búza Budapest A Budapesti Árutőzsde pénzpiacán az elmúlt héten 3,15 milliárd, a gabonaszekcióban 878,6 millió forint értékben kereskedtek. A devizapiacon a dollár az elmúlt héten drágult, augusztusi lejárata 2,59 forinttal 252,10 forintra, a szeptemberi jegyzés 2,75 forinttal 253,40 forintra erősödött. Az euró ára viszont csökkent. Augusztusi határidőre 0,73 forinttal 244,57 forintra, a szeptemberi lejáratra 0,95 forinttal 247,50 forintra gyengült az európai valuta. A brit font augusztusi ára 6 forinttal 385 forintra esett. A japán jen száz egységének augusztusi elszámoló ára 209,58 forint maradt, a decemberi határidő viszont egy forinttal 214 forintra gyengült. A cseh korona szeptemberi jegyzése változatlanul 8,18 forint. A gabonapiacon a búza enyhén drágult, szeptemberi ára 170 forinttal 23 560 forintra nőtt. A takarmánykukorica árai is nőttek, a novemberi jegyzés 320 forinttal 24220 forintra, a decemberi 330 forinttal 24 330 forintra erősödött. A takarmánybúza árai csökkentek, a szeptemberi lejárat ára 400 forinttal 22100 forintra esett. A takarmányárpa szeptemberi ára 100 forinttal 20000 forintra mérséklődött. Az olajnapraforgó árai a 400 forinttal 62 800 forintra gyengülő novemberi lejárat kivételével stabilak maradtak. A szója decemberi ára változatlanul 58 700 forint, un Turistacsalogatás Budapest Az idei utószezon és a jövő évi előszezon turistaforgalmának élénkítésére akciótervet fogadott el a Magyar Turizmus Rt. igazgatósága, amely decemberig a már meghirdetett programok mellett 500 millió forintos többletráfordítást tesz lehetővé - tájékoztatta lapunkat a társaság. E pénzekből 330 millió forintot a külhoni turisták utazókedvének erősítésére, 170 millió forintot pedig belföldi kampányokra fordítanak, utóbbit elsősorban a kedvezményes elő- és utószezoni ajánlatok összegyűjtése és széles körű megismertetése végett. Külföldön Németország, Ausztria és Olaszország a három kiemelt célterület - onnan érkezik a legtöbb turista és ott várható, hogy a hirdetések nagyobb mértékben el- érik céljukat. ______________d.l Kev esebb cukorrépa Előreláthatólag még a tervezettnél is mintegy 10-15 százalékkal kevesebb cukorrépát takarítanak be ősszel - közölte Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára. A szakemberek előzetesen 2,5 millió tonna cukorrépára számítottak, ám az aszályos időjárás tovább rontotta a terméskilátásokat. Koczka szerint a cukorrépatermelők egy részének is szüksége lesz arra a kárenyhítésre, amelyet az agrárkormányzat megígért, lesznek olyan cukorrépa-termesztők, akiknek a jövedelem-kiesése eléri vagy meghalad- ja a 25 százalékot. ___________a Eu rópába vezető úthálózat Az egységes közúthálózat a kormány új közlekedéspolitikai koncepciója értelmében 2015-ig 86300 kilométerre bővülhet a 2000-ben regisztrált 80 800 kilométerről és létrejön a határoktól határokig tartó, illetve az országot kelet-nyugati és észak-déli irányban átszelő gyorsforgalmi úthálózat. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a jelenlegi 235-ről 320- ra emelkedik, míg a teherautók száma eléri a 48-at. Budapest A kormány új közlekedéspolitikai koncepciójának közutakra vonatkozó fejezete kulcsfeladatként jelöli meg, hogy - a pán-európai hálózat részeként - 2015-ig létrejöjjön az országhatártól országhatárig tartó, valamint az országot kelet-nyugati, illetve észak-déli irányban átszelő gyorsforgalmi úthálózat olyan sűrűséggel, hogy az ország bármely pontjáról fél órán belül el lehessen érni a legközelebbi autópályát vagy autóutat. Ez az úthálózat mai fővárosközpontúságát is jelentősen oldani fogja. A kormányzat a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése mellett tervbe vette, hogy a 11,5 tonna tengely- nyomássá terhelhető utak hossza - az Európai Unió előírásaival összhangban - 2008-ig a gyorsforgalmi utakon felül 7000 kilométerre növekedjen. (Ezt alapvetően a törzsutak és a regionális utak megerősítésével kívánják elérni.) A gyorsforgalmi utakból, az első és másodrendű főutakból, illetve azok csomópontjaiból, pihenőhelyeiből álló törzsúthálózat hossza a tervezett fejlesztések megvalósulása esetén 2015-ben 11800 kilométer lesz, 2000 kilométerrel több, mint tavalyelőtt. Az országos közúthálózat mellékútjaiból áló regionáis útháló- zat 2015-re javasolt hossza - amely nem fogiája magában a gyorsforgalmi utakhoz kapcsolt csomóponti ágakat és a pihenőhelyi útfelületeket - 20 900 kilométer lesz, amely csupán 400 kilométerrel haladja meg a hálózat jelenlegi hosszúságát. (A törzsúthálózat hosszát részben meglévő mellékutak főúttá fejlesztése révén kívánják növelni.) A települések belterületi útjai átal alkotott helyi utak hálózata a jelenlegi, kétharA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakemberei szerint Magyarországon az ezer lakosra jutó személy- gépkocsik száma a tavalyelőtti - európai uniós átlag felének megfelelő - 235-ról három év múlva 250-re emelkedik, hosszú távon, 2015-ig pedig a 320-as értéket tekintik elérendő célnak. A közúti áruszállító jármüvek ezer lakosra vetített száma a mai 34-ről 40-re, illetve 48-ra emelkedik. mad részt szilárd burkolatú 50 500 kilométerről 2015-re 53600 kilométeresre bővül, amelynek száz százáékát szilárd burkolat fedi majd. Az egységes közúthálózat tehát 2015-ig 86300 kilométerre bővülhet a tavalyelőtt felmért 80800 kilométerről. A felsoroltakon kívül meglévő mintegy 80 000 kilométert kitevő, nagyrészt burkolatlan külterületi önkormányzati, valamint magánút továbbfejlesztését a tárca szakemberei szerint nem indokolt koncepció szinten előre meghatározni. Mindezzel együtt azok egy része, illetve egyes szakaszaik a regionális utak kategóriájába kerülhetnek. DÓCZY LÁSZLÓ Elmaradt külföldi befektetések Az idei első félévben szinte teljesen elmaradtak az új külföldi befektetések Magyarországról. A nyugati érdeklődés lankadá- sa mögött a világgazdaság recessziója, illetve a magyar munkaerő relatív drágulása áll. Szakértők szerint az új befektetői hullám több szereplője is az EU-előnyökre számító keleti érdekeltségekből kerülhet ki. Budapest Az előzetes másfél milliárd eurós várakozástól messze elmaradt az új befektetések formájában beáramló külföldi tőke az idei első félévben. A szakmai becslések szerint ennek nagysága a második félévben újra ösztönzött privatizáció ellenére sem haladja majd meg az éves 0,5-1 milliárd eurót. A befektetői „csend” elsődleges okát a közgazdász elemzők a világ teljes gazdaságára kiterjedő elhúzódó recessziós folyamatban látják. A kedvezőtlen időszakban a gazdálkodók óvatos döntéseket hoznak az új befektetések ügyében. A Magyarország felé irányuló érdeklődés mérséklődésének ugyancsak markáns oka az, hogy a minimálbér többszöri emelése folytán a magyar munkaerő drágult, elvesztette a korábbi olcsósága miatti vonzerejét. Ez utóbbi téren előnyt élveznek hazánkkal szemben a déli volt szocialista országok, illetve a szovjet utódállamok, ugyanakkor náluk is nagyobb kihívást jelent a fejlődő távol-keleti országok - elsősorban Kína, Korea, Malajzia, Vietnam, Indonézia - olcsó munkaerejéből fakadó előny kompenzálása. A feladat azért is különösen nehéz, mert a volt szocialista országok közül első körben EU-tagság- ra törekvő hazánknak fokozatosan ugyan, de szakítania kell az ország vonzerejét korábban ugyancsak növelő kedvezményekkel, amelyek elsősorban adózási könnyítésekben, foglalkoztatási támogatásokban testesültek meg. Az új gazdasági kormányzat által újra élénkíteni kívánt privaHogy a külföldi befektetők, elsősorban a multinacionális nagy cégek mennyire érzékenyen, ugyanakkor határozott búzásokkal reagálnak a külső gazdasági körülményekre, azt Magyar- ország számára egyelőre kedvező formában bizonyítja az Elcoteq, illetőleg a Flextronics példája, a két cég lengyelországi, illetve csehországi termelését helyezte át rapid gyorsasággal magyarországi érdekeltségeibe. tizáció mellett a Magyarországra irányuló külföldi befektetéseknek éppen az egyfelől már lassító tényezőként említett magyar EU-csatlakozás lehet a mozgatórugója. A néhány konkrét befektetés mellett tárgyalások szintjén már érzékelhető az első körben EU-ba nem kerülő egykori szocialista országok - Románia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország, Ukrajna - gazdálkodóinak érdeklődése, akik számára kézenfekvő, hogy magyar ér- dékeltségek teremtésével részesüljenek a közös piac nyújtotta előnyökből. KASZÁS E. Magyar Termék Nagydíj Befejezte munkáját az idei Magyar Termék Nagydíj pályázat bíráló bizottsága. A pályázatot öt évvel ezelőtt alapította öt intézmény: az Industorg, a Fogyasztóvédelmi Felügyelet, a Kenni, az Eximbank, és a Magyar Export Hitelbiztosító Rt. Budapest Az elmúlt négy évben 40 vállalat 49 terméke nyerte el a nagydíjcí- met, amelyet a magyar és angol nyelvű oklevél, valamint a Hollóházi Porcelán Rt. által készített egyedi iparművészeti trófea tanúsít - mondta Nagy Károlyné, az Industorg igazgatója.- Milyen követelmények alapján ítélik oda a díjat ?- Január első napjától június 17- ig lehetett benyújtani a pályázatokat. Előtte a vállalatokkal egyenként konzultálunk, hogy akár formai, akár tartalmi szempontból megfelel-e az előírásoknak elképzelésük, esetleg már a kész pályázatuk. Idén mintegy 200 jelentkezővel személyesen értekeztünk. Ezt követően mindössze 48-an adták be a minden szempontból megfelelő pályázatukat.- Mindig azonosak a feltételek?- Semmi sincs kőbe vésve, mindig korszerűsítünk. Az idén például új feltételként jelent meg „Az egyesülő európai piacon Magyar- országról, a magyar gazdaságról kialakult pozitív képet, a nemzeti jelleget erősítő termék” feltétel.- Hány nagydíjat adnak ki évente?- A kiírók tanácsa eddig minden esztendőben 12 nagydíjat ítélt oda. Idén ezek számát a növekvő igényekre és jelentkezőkre tekintettel 15-re emeltük. Akik- nem nyertek, vagy a konzultáció után már nem adták be pályázatukat, de a kifogásolt hibákat kijavították, a következő évben újra pályázhatnak.- Mennyi pénzzel jár a nagydíj és az oklevél?- Ez a pályázat azon kevesek közé tartozik, amellyel nem jár pénzdíj. Felajánlások előfordulnak: például a Kermi ingyen kiállítási lehetőséget, vagy valamelyik szaklap részletes publikációt biztosít egyik-másik díjazott részére. A 2002-es eredményhirdetésre szeptember 11-én kerül sor. KOÓS TAMÁS Kirendelés, Budapest A munkaadók, munkavállalók erőpozíciójának kiegyensúlyozása irányába hat a Munka törvénykönyve szeptember 1- jétől hatályos több módosítása. A munkaszerződést eddig nem kellett kötelezően módosítani, ha a munkavállaló munkavégzési helye, a székhely, telephelyváltozás miatt változott. A kivételre általános meghatározást adott a törvény: ezek szerint indokolt volt a szerződés módosítása, ha a munkavégzés helyének változása a munkavállalónak személyi, családi vagy egyéb körülményeire - különösen az utazás időtartamára, költségeire - aránytalan, jelentős sérelemmel járt. Ez megváltozik és a törvény pontosan megjelöli, hogy milyen körülmények esetén kötelező a munkaszerződés módosítása. Ez akkor szükséátirányítás ges, ha az oda- és visszaút másfél órával nő. A törvény a munkaszerződés módosítására fenntartja a korábbi általános okot is, az aránytalan és jelentős sérelem esetét. A szabályozás még kiegészül azzal is, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell egyezniük az utazási többletköltségek finanszírozásában. Az átirányítás szabályai any- nyiban változnak szeptember 1- jétől, hogy az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján fizetett díj a korábbi átlagkereset helyett a távolléti díjnál nem lehet kevesebb. Ha a munkavállaló munkaköri feladataival együtt úgy végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy e két munkavégzés időtartama nem különíthető el, megilleti a különdíjazás, a helyettesítési díj is. MTI Hátrányt okozó jogszabályok Budapest Bár az EU-csatlakozás után az uniós jogszabályok a magyar törvényeknél „erősebbek” lesznek, a honi jogszabályok továbbra is érvényben maradnak. így ha utóbbiak túl szigorúak, az EU-partnerekkel szemben versenyhátrányba hozzák a hazai vállalkozásokat. Ezt az Iposz szakembere szerint a törvényalkotóknak is szem előtt kell tartaniuk. Hazánk európai uniós csatlakozása után az EU közösségi joganyagát is át kell vennünk, oly módon, hogy az uniós jogszabályok erősebbek lesznek a magyar törvényeknél. Ám a honi jogszabályok továbbra is érvényben maradnak, így ha adott kérdésben a magyar és az uniós jogszabályok eltérően rendelkeznek, akkor az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is mindig a szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük. Azért fontos ezt tudni, mert a magyar jog egy sor területen szigorúbban szabályoz az uniós törvényi anyagnál - mutat rá Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) oktatási és nemzetközi igazgatója. A szakember szerint a honi törvényhozóknak nem szabad abba a hibába esniük, hogy ilyen szigorú jogszabályokat alkossanak, mert azzal a magyar gazdálkodók, ezen belül a kis- és középvállalkozások is verseny- hátrányt szenvednek más uniós országok vállalkozóival szemben, akikre a csatlakozás után Magyar- országon is a saját államuk és az EU törvényei vonatkoznak majd, hiszen hazánk az egységes uniós piac része lesz. A szigorú helyi szabályozás káros hatásait szemlélteti az a példa, hogy ma Dániában ötéves szakmai gyakorlattal önálló munkát vállalhatnak az építésügyi vállalkozók, Németországban viszont a szigorúbb helyi szabályozás miatt még egy speciális szakmai jogosítvány is szükséges ugyanehhez - vagyis Németországban egy dán vállalkozó elvben könnyebben megszerezheti ugyanazt az építési megrendelést, mint egy német. Ma még kérdéses, hogy mely ország milyen speciális megoldásokkal védekezik majd a külföldi munkavállalók megjelenésével szemben, de az egyértelmű, hogy a törvények megalkotásakor célszerű figyelemmel követni az EU- joganyag vonatkozó részét, hogy a honi szabályok ne tartalmazzanak indokolatlanul szigorúbb elő- írásokat, megkötéseket. p. l SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 31. HÉT (FORINT) 1. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 263,88 ű Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 263,74Ű 2. szövetkezeti átlagár: 267,10^ 3. egyéni vállalkozói átlagár: 262,88^ II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 265 Ű 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 268 ü 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 266 ű 4. Központ (Budapest, Pest megye): 268 ű 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 260 ű 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 260 á 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 264 ű III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 331,61; U: 320,37; R: 297,38; 0: 282,79; F 3: 276,47 ff Ű ű ü ű Forrás: HÚSCÉH Általános üzleti gazdaságtan Helmut Schmalen professzor Általános üzleti gazdaságtan című könyve 25 fejezetben foglalja össze a vállalati gazdálkodás tudományosan megalapozott, gyakorlatorientált ismeretanyagát. A német nyelvterületen bestseller könyv, amelyet az egyetemi oktatásban is használnak, segítséget nyújthat a német vállalatok gazdálkodási logikájának alapos megismeréséhez. Az ön szakmai könyvespolcáról se hiányozzon! Megrendelem Helmut Schmalen: Általános üzleti gazdaságtan című könyvét ..........példányban. 98 00 Ft/példány + postaköltség áron Megrendelő: .................................................................................................................................................. Cím:..................................................................................................................................................................... Kapcsolattartó: ...................................................................................Telefon: ......................................... Me grendelését a budapesti kiadó címére kérjük elküldeni, amelyet postai utánvéttel teljesítünk. Cím: ASM Kft. Budapest 1537 Pf. 252. A könyv személyesen is megvásárolható a megyei kiadók ügyfélszolgálati irodájában és az Axel-Springer Magyarország Kft. ügyfélszolgálati irodájában: 1122 Bp. Városmajor u. 11. (H-Cs 10-17., P 10-15 óra között.) Diákoknak helyben, diákigazolvány felmutatásával 30 százalék kedvezmény! t 1 4
