Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-12 / 219. szám

6. OLDAL MAGYAREGREGY BEMUTATKOZIK 2002. Augusztus 12., hétfő Magyaregregy, a Völgység gyöngyszeme A FALU TÖRTÉNELME Kevés falu dicsekedhet várral és stranddal, az egregyieknek ez is megadatik. Az infrastrukturális fejlődés az utolsó szakaszá­hoz érkezett, ebben az évben csatornázott lesz a település, jö­vőre elkészül a csillagpontos kábeltévérendszer. A Máré-várat minden ide látoga­tónak megmutatják. S ha már ar­ra járnak, meleg nyáridőben egy hűsítő fürdőzés sem maradhat tó a programból. A baranyai viszonylatban kö­zepes méretűnek számító falu la­kossága ma döntően magyarok­ból áll, de több sváb és cigány csa­fogadják be a „gyüttmenteket”, vi­szont rendszeresen visszahívják az elszármazottakat. Közel 330 házat tartanak nyil­ván, melyek nagy része a hosszú főutcán található. Beépítettségére a szétszórt elrendezés jellemző, sok kis utcával. A földrajzi viszo­nyok nem igazán kedveznek a A hajdani lovagvár ma kedvelt idegenforgalmi látványosság Iád is lakja. A legidősebb polgár özv. Szabó Istvánná (Kelei Rozi néni) öt év múlva egy évszázadot tudhat maga mögött. Az utóbbi években három hol­land és hat német család vett itt házat, és szépen rendbehozta azokat. Úgy hírlik, a 60-70 száza­lékot kitevő őslakosok nehezen mezőgazdasági tevékenységnek, a lakosság elsősorban saját céljai­ra termel konyhakerti növénye­ket. Az állattartás szinte csak a sertésekre korlátozódik, s az is döntően saját ellátásukat szolgál­ja.- Sajnos elöregszik a falu - mondja Pillér Tibor polgármester. A népesség egyharmada nyugdí­jas, közülük is körülbelül százan 70 év felettiek. Az aktív korúak közül többen Komlóra, Pécsre és Bonyhádra járnak dolgozni. Hely­ben a kereskedelmi és vendéglátó üzletek, az erdészet, néhány ipari és szolgáltató vállalkozás ad mun­kát. Az önkormányzat 26 falubélit foglalkoztat. Esetenként közhasz­nú munka is adódik, de jellem­zőbb a 30 napos közcélú munka­végzés. Pillér Tibor polgármester ma- gyaregregyi születésű. Az 1998-as választások óta irányítja a falu életét. Negyven évnyi munkavi­szonyából 36 évet szakmájában, a pénzügyek területén húzott le, ebből huszonkilencet a Mecseki Szénbányáknál, hetet a Komló és Vidéke Afésznál. A sport végigkí­sérte fiatalkorát, középiskolás­ként tornász, majd az egregyi fo­cicsapat tagja volt. Nős, két fel­nőtt fia van. Polgármestersége ideje alatt nagy súlyt helyezett arra, hogy a közpénzek elköltése a leggazdasá­gosabb és a legtakarékosabb le­gyen. Ennek érdekében költségfe­lelősöket jelöltek tó minden intéz­ményben, akik havi rendszeres­séggel kötelesek nyomon követni, és operatív intézkedésekkel befo­lyásolni a gazdálkodás menetét. Az infrastruktúra rövidesen tel­jes lesz, ebben az évben elkészül a szennyvízcsatorna-rendszer, s jö­vőre tóépül a csillagpontos kábel­tévé-hálózat is. Ez utóbbira 15 mil­lió forintot nyertek az Országos Rádió és Televízió Testülettől. Ta­valy megtörtént a közvüágítás kor­szerűsítése, 97 gazdaságban lám­pát cseréltek tó energiatakarékos izzókra. Három szép buszváró, a temető előtti tér aszfaltozása, a vízelvezető árkok egy részének szilárd burkolattal való ellátása, valamint az utcajelző táblák kihe­lyezése egytől-egyig a lakók kom­fortérzetét javító beruházás volt. A közel 70 millió forintos éves költségvetés döntő hányadát az intézmények fenntartására fordít­ják, csupán 3-4 millió forint ma­rad fejlesztésre. Ezt az összeget minden évben pályázati önrészre, illetve a nem várt károk elhárítá­sára fordítják. A legközelebbi cél­juk: a szennyvízberuházás befe­jeztével a területfejlesztési tanács­tól a járdák és az utak helyrehozata­lához támogatást nyerni. Jelenleg 11-en kapnak rendszeres szociális segélyt, és 35 család 60 gyer­meke után fizetnek kiegészítő családi pótlékot. Falugond­noki szolgálatot sa­ját erő hiányában eddig nem tudtak beindítani, pályá­zati lehetőség e cél­ra csak az alacso­nyabb lélekszámú településeknek adatik. A gyermekjóléti szolgála­tot a szászvári körjegyzőség szak­emberei látják el. MekényesÓ Nagyhajmas Bikát o Egyházas­kozár * Meződ Ó r Alsőmocsolád ö Hegyhátmaróc Szalatnako OKÖblé,V oKisvaszar Kárász o ö Vékény MAGYAREGREGY• Gerényes \ <eso °^s /—i oVázsnok \JX Fetsőegerszeg A közbiztonságot kielégítőnek tartják, bár a szőlőkben, kertek­ben előfordulnak termény- és géplopások. A szászvári székhe­lyű körzeti megbízott hetente egyszer tájékozódik személyesen a falubéli helyzetről. Mezőőrt ta­karékossági okokból nem foglal­koztatnak. A lakosság tájékozta­tása az Egregyhír című időszakos lapban, valamint a helyi kábelte­Piller Tibor polgármester A környék már a rómaiak idején is lakott volt, a Várdombon a 3. századból származó leleteket tár­tak föl. A középkorban itt műkö­dött a Szent Margit kolostor. Az Egregy névvel 1554-ben találkoz­tak először a kutatók. A török hódoltság ide­jén is lakott helynek számí­tott. Németek a 18. századvé­gén, a 19. szá­zad elején köl­töztek ide, ettől kezdve létezett Magyar-Egregy és Német- Egregy. A falu neve az égerfa ne­véből képződött, égerfákkal be­nőtt területre utal. 1930-ban 1230 magyar, 28 német, 2 szláv anyanyelvű lakost tartottak nyil­ván. A környező erdők a Pécsi Püspöki Uradalom erdei voltak, az államosítás után a Mecseki Er­dőgazdasághoz kerültek. A 13. században gótikus stílusban épült Máré-vár néhány kilométerre van a falutól. A törökdúlás idején le­égett, de később reneszánsz stí­lusban újjáépítették. A hajdani lo­vagvár ma is kedvelt kiránduló- hely. A LAKOSSAGSZAM ALAKULASA levíziós csatornán keresztül törté­nik meg. Az újságot minden csa­lád évente kétszer ingyen kapja. 1997 1998 1999 2000 2001 A hagyományok tisztelete A falu vezetői A település polgármestere Pillér Tibor (59 éves, főfoglalkozású). Alpolgármester Szabó József (48, vállalkozó). Képviselők: Bajza József (52, rokkantnyug­díjas), Fiilöpné Rákosa Ildikó (44, közalkalmazott), Kovács Jó­zsef (43, vállalkozó), Kovácsáé Deák Irén (43, pedagógus), Koz- mahn József (46, raktárvezető), dr. Szabó Győző (55, ügyvéd). Jegyző: dr. Boán Mihály (51). A polgármesteri hivatal címe: 7332 Magyaregregy, Kossuth La- jos utca 73. _________■ ma gyaregregy. dunantvúinapb. hu Az oldal a magyaregregyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Koha Zsuzsa A község a hetvenes években meg­vásárolta a vendéglős és mészárol mesterséget űző Arnold családtól az addigi kocsmaépületet,• melyből művelődési házat alakítottak tó. Azóta többször felújították, leg­utóbb 2001-ben költöttek kétmillió Az Arnold-házban állandó kiállítás látható forintot tetőcserére, külső vakolat- javításra és festésre. Itt tartják a ha­gyományos falunapot, a húsvéti lo­csolóbált, a szüreti mulatságot, a karácsonyi bált, idén ősszel itt lát­ják vendégül a 70 éven felüli nyug­díjasokat, továbbá egy állandó falu- történeti kiállítás is helyet kapott itt. A búcsú szeptember 8-án lesz. A hagypmányőrzés tevékeny részesei Pap Éva tojásfestő, Támel Rezső fa­zekas és Végváriné Fóris Ildikó fes­tőművész, aki úgy véli, nem szabad veszni hagyni a régi kézműves te­vékenységek fortélyait. Tavaly először díszpolgári címet adományozott az önkormányzat azoknak a valamikori polgároknak, akik sokat tettek, tesznek szülő­földjükért. Az elismerésben dr. Bi­hari Lajos, a Magyaregregyi Baráti Kör elnöke, Páll Lajos, a kör titkára, Sabacz Ernő nyugalmazott iskola- igazgató és Surányi Béla nyugalma­zott tanár, helytörténész részesült. Posztumusz díjat kapott Csemavöl- gyi Endréivé tanítónő. Iskola 160 éve van a községben Ahol az üdülés több, mint A Keleti-Mecsek festői völgyében fekvő falu idegenforgalmi le­hetőségei, kulturális hagyományai, az itt élők vendégszeretete nagyban hozzájárultak a turizmus fellendüléséhez. A Máré-vár és környékének beba­rangolása, strandolás a Máré- csárdához simuló, 1932-ben la­kossági közadakozásból épített hideg vizes fürdőben, kirándulás a festői szépségű Kisújbányára és Püspökszentlászlóra, egytől- egyig vonzó program az ideláto­gató bel- és külföldi vendégek­nek. A Máré-várat az erdészet, mint kezelő 2000-ben hétmilliós támogatásból felújította, így fo­lyamatos maradhatott a látogatha- tósága. Az ódon falak között ál­landó kiállítás ad ízelítőt a Keleti- Mecsek érdekességekben és ritka­ságokban gazdag növény- és ál­latvilágából. A falubéli látnivalók közül nem lehet kihagyni a Kálvária- dombot és az ott állö, 18. század­ban gótikus stílusban épült Mária kegytemplomot, a Szent-kutat és az Arnold-házat. Hat családi házban alakítottak ki vendégfogadó szálláshelyeket, valamint a hangulatos Vadgeszte­nye panzió nyújt kényelmes elhe­lyezést az idelátogatóknak.- A mai épületet egy régi vízi­malomból alakították tó, s az egy­kori malom alsó szintje ma 40 fé­rőhelyes étteremként működik - tudtuk meg Lakatos Jánostól, a létesítmény üzemeltetőjétől. Tár­salgó és különterem teszi alkal­massá konferenciák, sajtótájékoz­tatók, kiállítások, esküvők, ban­kettek megrendezésére. Tizen­egy, külön WC-vel és kádfürdővel ellátott szoba áll a vendégek ren­delkezésére. A környező egyhek- táros park évszázados fáival, gyü­mölcseivel, jó levegőjével és meg­hitt csendjével nagyszerű pihené­si és sportolási lehetőséget kínál, de lehet itt bográcsost főzni és nyárson sütni. A 28 férőhelyes turistaszállást tavaly újíttatta föl az önkormány­zat, kettéválasztották a nagy szo­bát, kialakítottak egy újabb zuha­nyozót és egy külső bejáratot. Fő­ként diákok vagy nyugdíjasok ve­szik igénybe. Üdültetés folyik még a Máré-völgyben, ahol egy szegedi szakközépiskola faházai­ban, illetve a bajai vízügyi főisko­la oktatási központjában nyílik erre lehetőség. Két éve a magyar­egregyi Máré-Forrás Kft. koordi­nálja négy szomszédos falu szál­lásszervezését és idegenforgalmi tevékenységét, Tourinform-iroda­pihenés 2300-ra emelkedett. Idei tetszetős prospektusukat 50 százalékos pá­lyázati támogatásból készítették el. Tavaly a szállásadók és a vál­lalkozók összefogása nyomán egy 5 perces reklámfilmet is készíttet­Civil szervezetek és kapcsolatok Tizenhét éve alakult meg a ma közel 100 tagú Magyaregre- gyiek Baráti Köre. A civil szervezet nem titkolt célja, hogy a nagyrészt elszármazott tagok, éljenek és dolgozzanak is bárhol segítsék szülőfalujuk fejlődését. Büszkék 1997-ben megjelent Máré-vár és környé­ke című kiadványukra. Közér­deket szolgál a Magyaregregy Községért Közalapítvány, vala­mint a Faluszépítők és Vendég- fogadók Egyesülete is. Az idő­sebb korosztálynak a Nyugdí­jasok Egyesülete szervez közös rendezvényeket, kirán­dulásokat. A falu tíz éve ápol testvérte­lepülési kapcsolatot a vesztfá­liai Stockum nevű településsel, nyolc éve pedig az erdélyi Máréfalvával. Kölcsönösen lá­togatják egymást, és három né­met polgárnak az eddig végzett munkájukért a „Magyaregregyért” kitüntetést ítélte oda 2001-ben a képvise­lő-testület. Egy USA-beli kisvá­rossal sportkapcsolat körvona­lazódik, és a dél-alföldi Öttömössel is alakulóban van reménybeli partnerkapcsolat. A lakók ellátása A legtöbb szolgáltatáshoz és az alapvető árucikkekhez helyben hozzá lehet jutni. Az egészségügyi ellátás is megoldott. Két vegyesboltban, a régi isko­lában működő élelmiszerbolt­ban és egy abc-áruházban sze­rezhetők be a háztartás alapve­tő szükségleti cikkei. A falu kö­zepén üzemelő kocsmán kívül egy hasonló vendéglátóhely van épülőben. A presszóban árult fagylaltot és süteménye­ket kellemes kerti teraszon is elfogyaszthatják a betérők. A kárászi háziorvos hetente két­szer, a szászvári gyermekorvos hetente egyszer rendel a falu­ban. A várótermet tavaly alakí­tották tó a hivatal épületében. Van védőnői szolgálat, de gyógyszerért Szászvárra kell utazni. Laboratóriumi vizsgála­tokat a komlói kórházban lehet elvégeztetni, s a fekvőbeteg-el­látás is ott biztosított. A posta központi helyen, a Kossuth La­jos utca 61-ben működik. Jónak mondható a közlekedés, autó­busszal napjában többször is el lehet jutni Komlóra, Pécsre és Bonyhádra. A Vadgesztenye panzió télen-nyáron fogad vendégeket ként működve. Eredményként tek a négy település szállás- és könyvelik el, hogy a 2000. évi programkínálatáról. 1700 vendégéjszaka 2001-ben ____________________________S f 1 < sz ámítógéppark áll a diákok ren­delkezésére. Az óvoda és az isko­la közös fenntartására Kárásszal társultak, az állami normatíván felüli költségeket közösen állják. ___ __ ■ \z egregyiek büszkék intézményeikre. Régóta működik ovo- la és általános iskola, s a mindenkori faluvezetés a fejleszté­sükről sem feledkezik meg. A haranglábhoz simuló épület­ben töltik hétköznapjaikat az óvodások. A vegyes életkorú cso­port létszáma 25-30 fő között in­gadozik. A helyi gyerekeken kívül a szomszédos Kárászról iskola­busz hozza-viszi a kicsiket. Donoválné Walz Ágnes óvodave­zető a gyerekközpontú nevelés követője, intézményük e szellem­ben nyújt elfoglaltságot a gyere­keknek. Saját konyhájukon nem­csak az óvodásoknak, hanem az iskolásoknak és az arra igényt tar­tó idős embereknek is főznek ebédet. A nyári szünetre ütemez­ték a gázbevezetést, így télen már áttérhetnek a korszerűbb fűtésre, ősszel pedig megújult bútorzat várja az óvodásokat. A mai iskola elődje 1842. szep­tember 2-án nyílt meg a jelenlegi r\\ ffiHaűníil űthan 07 első igazgató Ujfalusi József volt. Az egytantermes, osztatlan római ka­tolikus elemi népis­kolát a pécsi püs­pökség tartotta fenn. A mostani épületbe 1969 óta járnak az iskolások, jelenleg 90 gyerek tanul az osztott 1-8. osztályban Lép Jánosné igazgatása alatt. Felújított bitu­menes sportpálya, új könyvtárszoba, Haranglábhoz támaszkodik az óvoda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents