Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-08 / 215. szám
2002. Augusztus 8., csütörtök R I P ŐRT 7. OLDAL K U L TÚRA Pécsi művészek tárlata Fonyódon A Fonyódi Városi Művelődési Ház rendezésében pécsi művészek kiállítása nyílt tegnap délután Fonyódon, a Fürdő utcai Villa Galériában. A Nyári kötődések címet viselő sorozatban ezúttal H. Barakonyi Klára képzőművész és dr. Pandúr József festőművész mutatkozik be a balatoni közönségnek mintegy 15-15 alkotással. Mindkét művész egy-egy szobát kapott a villában a tárlathoz. Az augusztus 31-ig nyitva tartó kiállítást Vér József, Bicsérd polgármestere nyitotta meg. Szerepe abból adódott, hogy a tűzzománcairól különösen ismert H. Barakonyi Klára a Bicsérdi Művésztelep vezetője. A két Fonyódon kiállító képzőművész - Herczeg Lászlóval együtt - a XVIII. Egri Akvarell Biennálé kiállításán is szerepel. Joggal elnyert nívódíj Egyedülálló részlegek a megyei könyvtárban Ötvenéves lett a Csorba Győző Megyei Könyvtár Pécsett. 1952. augusztus elsején csupán ötezer dokumentum várta itt a beiratkozókat, míg napjainkban ennek nyolcvanszorosa, 400 ezer írásmű vagy hangzóanyag. Nem véletlen tehát, hogy idén a könyvtár nyerte el a Pécs-Ba- ranyai Kulturális Szövetség nívódíját, többek között a közösségteremtő munkájáért.- A pozsonyi Erzsébet Egyetem könyveiből, Mátyás Flóriánnak, valamint Babits Mihály nagybátyjának, Kelemen Mihálynak a hagyatékából és Szikrai Odó pécsváradi bírónak az adományából állt össze a gyűjtemény, mely a két világháború között dobozokban állt, aztán Városi Könyvtár elnevezéssel tették nyilvánossá az anyagot 1943-ban a mai épületben - tudtuk meg Ka- lányos Katalintól, a könyvtár igazgatójától. Itt korábban csendőriroda volt, és ideiglenesen kapott elhelyezést az anyag. A megyei minősítés 1952-ben született meg, és az első igazgatója három hónapra Weöres Sándor lett, aki akkoriban Pécsett folytatott jogi egyetemi tanulmányokat. Később Csorba Győző vezette a könyvtárat, ő aztán évtizedeken át elválaszthatatlan volt az intézménytől. Igen alaposan megszervezte a könyvek beszerzését, nem csak a szépirodalmat, de a tudományos munkákat is gondosan feltérképezve számtalan könyvritkaságot, első példányos változatot hozott a gyűjteménybe. A könyvtár emellett mindenkor a kulturális központ szerepét is betöltötte, itt volt például az ötvenes években a Sorsunk című folyóirat szerkesztősége, majd az országban elsőként ebben a könyvtárban működött könyvkiadó, a Pro Pannónia kezdte itt a munkát 1989-ben. Ugyanakkor ma is feladata, hogy a megyében működő hasonló intézményeket módszertanilag irányítsa. A Csorba Győző Megyei Könyvtárban az országban egyedülálló a hely- történeti részleg tevékenysége, valamint a zenei gyűjtemény. Több mint 11 ezer kotta adja a gerincét, a hangtár pedig 35 ezer archív lemezt tartalmaz. Mindennapi kölcsönzésre 25 ezer hangzóanyagból lehet válogatni - több ezer CD, több száz DVD, 8600 bakelit- lemez a teljes kínálat. Szeptembertől pedig újdonságként videofilm-kölcsönzés is indul majd. Aki csak a napi, vagy a heti sajtó átlapozására tér be, annak sincs egyszerű dolga, mert 646 napilap, és folyóirat jár ide rendszeresen.- Nem könnyű arra válaszolni, hogy milyen lesz ez a hely húsz év múlva - jegyzi meg Kalányos Katalin. Ugyanis évente 6-7 ezer új dokumentummal gyarapodik a gyűjtemény, de a könyvtár gyakorlatilag megtelt. A raktárak és a polcok is telítettek, a bővítésre nincs sok remény, holott évente 228 ezer ember jár ide szabadidejében. Amiben viszont rohamosan fejlődik az intézmény: az elektronikus úton történő információközlésben, és adattárolásban. Több mint húsz számítógépet használhatnak az olvasók internetezésre, adatkeresésre. A helyismereti anyagokat most folyamatosan CD ROM-ra rögzítik, és beindítottak egy otthonról elérhető internetes tájékoztatást is. Ugyanakkor a könyvtárban bővítik a társadalmilag hátrányos helyzetűek hozzáférését is az anyagokhoz. Különleges berendezések segítik a vakok, rosszul hallók tájékozódását, informálódását. Nem csoda, hogy naponta ezer ember adja itt egymásnak a kilincset, és az olvasnivalót. MÉSZÁROS B. E. KÉT RENDEZVÉNYSOROZAT KÖZÖTT. Sokan nem bánnák, ha a pécsi sétatéri kulturális és kulináris programok akár az egész nyarat átölelnék. A közel egy hónapja véget ért Művészeti és Gasztronómiai Hetek (felvételünk a rendezvénysorozat alatt, a Migel Sotello flamenco- esten készült) sikere után most sem pihennek a Pécsi Kulturális Központ dolgozói: már javába szervezik a Pécsi Napok szeptember 19-től 29- ig tartó több mint száz rendezvényét._________________________________________________________________________________ fotó, tóth l. Hídfő és támaszpont PTE-s külső tanszék a fővárosban Magyarul - magyarán Magyar színvilág A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetével már-már évtizedes munka- és partnerkapcsolata van a PTE Természettudományi Kara Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének (FEEFI). Ezt a spontán és személyes kapcsolatokhoz kötődő partnerséget intézményesíti és emeli magasabb szintre a Művelődésszociológiai Külső Tanszék létrehozása. Tamás Pál, a kutatóintézet vezetője - munkatársaival egyetértésben - támogatta a FEEFI által kezdeményezett tervet, mint ahogy a PTE TTK kari tanácsa is. A külső tanszék megalapítását a nyári ülésén hagyta jóvá a PTE szenátusa.- Az akadémiai műhely a társadalomkutatás legfrissebb eredményeivel járulhat hozzá a FEEFI oktató- és tudományos tevékenységéhez, a hallgatók kutatási gyakorlatainak terepét és koordinációs centrumát biztosíthatja - mondja a budapesti külső tanszék alapítás indoklásaként dr. Koltai Dénes rektor-helyettes, a FEEFI igazgatója. - Kihelyezett képzéseink betiltása kiszorította intézetünket Budapestről. Annak ellenére, hogy hallgatóinak jelentős része fővárosi, továbbá annak ellenére, hogy oktatók nem elhanyagolható hányada ingázik Budapestről Pécsre, nem volt legitim képviseletünk és intézményünk az ország centrumában. A budapesti külső tanszék hídfő és támaszpont több lehetséges funkcióval. Hallgatóink számára kincsesbánya az akadémiai intézetben felhalmozódott dokumentumanyag, amelynek másodlagos feldolgozása is rendkívül nagy tapasztalatszerzési lehetőség. A művelődésszociológia külső tanszék mögött ott áll a háttérben az akadémiai kutatóintézet krémje, akiktől hallgatóink már csak szemlélet- módban is sokat tanulhatnak. A jövőben a FEEFI néhány képzés oktatását a kutatóintézetben működő pesti külső tanszékre helyezi át, amelynek vezetője Hidy Péter lett, az egyik legismertebb kutatás-módszertani szakember a szociológia területén. Nem véletlenül, hiszen a külső tanszék feladata lesz a társadalomkutatás módszertana és a művelődésszociológia szakirányú továbbképzési szakok kifejlesztése, oktatása. o. i. A szög mint színjelölő nem egyértelmű. Van, aki nem is színnévnek tartja. Arany János szerint a szöghaj és a kék szem ellentétes viszonyban vannak. További szemlélődésünk a színek világában nem minden tanulság nélkül való. Juhász Gyula örök- szép versében olvashatjuk: „Őszszel, ha kinyílnak az egek, / Szeme színére visszarévedek” - Ez az, amit égszínkéknek mond a hétköznapi ember. Arany Toldijának szeme a költő fogalmazásában, mint a „barna éjfél”. Ha még ennél is sötétebb, akkor bogárszemű. Ez a feketéhez áll közel. Egy nemrég vetített filmsorozat címe: „Bronzvörös haj, tengerkék szemek” - A főhőst ezekkel a színekkel jellemezte az író. A színt egyébként tengere válogatja. A Fekete-tengert a színéről nevezték el. Ha nem is koromfekete, vagy éjfekete, de sötét. Aki látott már tengert, elsősorban a hozzánk legközelebb lévő Adriát, az tudja, hogy napszakonként, de főként zivatar, vihar idején változtatja a színét. Ezt a színváltozást a magyar tengeren is meg lehet figyelni. A szem egyik uralkodó színe a kék, amelynek további finom változatai lehetnek, a világostól a sötétig, amelyet mélykéknek is nevezünk. A zöldeskék átmeneti szín a zöld irányába. Ha pedig végképp nem boldogulnak a színmegjelöléssel, beérjük azzal, hogy seszínű. Ez leginkább szürkét jelent és kompromisszumot a megnevezésben. Anna szőkesége már elhomályosult a költő emlékezetében, bár ennek a hajszínnek sok változatát ismerhette, az érő kalász szőkeségétől, amelyet mi hétköznapi emberek szalmasárgának nevezünk, a hamvasszőkéig, s közben van még lenszőke, platinaszőke, szalmasárga, bronzvörös, tűzpiros. A divat hatására a női haj korona szinte a szivárvány minden színében viríthat, a csontszínűtől a halvány liláig. Nem kell attól tartanunk, hogy nem találunk szót a sokféle színváltozatra, mert nyelvünk igen gazdag színnevekben. Egy csoportjuk úgy jött vagy jörí létre, hogy metaforikusán tárgyra utalnak. Ismerjük pl., az alma-, olaj-, borsózöldet, a fakó-, a narancs- és citromsárgát, az acélkéket, a krémszínt, a mályvaszínt (li- lás rózsaszín). A rózsaszín önmagában is sokféle árnyalatú lehet. Egy-egy drágakő vagy nemesfém is lehet előtagja a színnévnek: türkizkék, smaragdzöld, aranysárga, ezüstfehér stb. Rónai Béla 0r. Kotlái Dénes Elakad a szó, megtörik a mozdulat Agyvérzésre nincs védett kor, de az ötven feletti férfiaknál fokozott a veszély Az agyvérzés kegyetlen betegség, váratlanul támad, és gyorsan pusztít, évtizedekre átformálva az ember életét. Főként az ötven feletti férfiakra veszélyes, de olykor a középkorúakat sem kíméli. Nem válogat értelmi képesség alapján, ám a családi háttér sokat jelent a gyógyulási folyamatban.- Mi az nagyapa, már hajnalban meghúzta a pálinkásfiaskót? - viccelődtünk az öreggel, amikor az ágyból kikelve láthatóan jobbra húzott. Aztán hamarosan kiderült, kihordott egy agyvérzést otthon, úgy, hogy észre sem vette - idézi egy gyerekkori emlékét a jól szituált szajki férfi. Azért jutott eszébe a történet, mert maga is átélt a héten hasonlót, két napja, ahogy felébredt hiába rázta a jobb kezét, az igen sután mozgott. Biztos, csak elfeküdtem, gondolta akkor, de azért elment a háziorvosához. Ott aztán kiugró vérnyomásértéket mértek, s rögtön megvolt a diagnózis. A klinikai vizsgálat agyérel- látási rendellenességet, agyérgör- csöt igazolt a későbbiekben.- Hogy mi okozhatta? Évek óta magas a vérnyomásom, valahol mindig ott volt a levegőben az esélye, még szerencse, hogy most a baj nem súlyosabb. De azt nem hiszem, hogy ezentúl többet fut- kározom, így a hetedik iksz közelében. Nem dohányzom, nem iszom, de lesz ami lesz, a szalonnáról nem fogok leszokni a hátralévő kis időre. Egy másik, pécsi férfi a kórházi ágyat már fél éve elhagyta, de a beszéde húsz százalékra csökkent, s hetekig tanult Járni, hogy kiszállhasson a tolókocsiból. Nehezen szedi össze a szavakat, de azért összeáll a kép, a családban nyugdíjaskorukra a férfiak többnyire mind megszenvedtek az agyi érelmeszesedéssel. Akadt, ki hajnalban ébredt, s félmeztelenül az utcán bandukolva tudatosult csak benne, hogy nem tudja miért indult el, más meg nekiállt este tizenegykor borotválkozni. A stroke, az agyi vérellátással kapcsolatos katasztrófák gyűjtőneve, és az egyik leggyakoribb a vezető halálokok között hazánkban. A pécsi Neurológiai Klinika évente 2000 beteget lát el a megyéből, és a kezelésre szorulók kétharmada a stroke miatt kerül ide.- Agyvérzés alatt az orvosszakma több betegséget ért, nem csak azt az esetet, amikor vérömleny roncsolja a szövetstruktúrát, és így okoz ideg- rendszeri gondokat - ad szakmai áttekintést a betegségről dr. Gáti István egyetemi docens, a Neurológiai Klinika igazgató-helyettese. - A leggyakrabban magas vérnyomás áll a hátterében. Az alkohol csak mint rizikónövelő tényező szerepel, mert a véralvadást jelentősen befolyásolja. Ha ugyanis a máj károsodik, akkor a vérzés kockázata nő. Kiderül az is, hogy védett kor erre a betegségre nincs. Előfordulhat húszévesnél is genetikai okokból, erős dohányosoknál, elhanyagolt, vagabund életet élőknél, hiányosan táplálkozóknál pedig nem ritka a féloldali bénulás harminc év alatt. A szociális körülmények komoly kockázatot jelentenek, míg a másik véglet a hetvenen túli időszak, ahol nincs hipertónia (magas vérnyomás). A legérintettebb réteg az 50-70 éves korosztály, és az agyérka- tasztrófák kétharmada a férfiakat éri. A szociális körülményeken túl a stresszhatások, a rossz táplálkozási szokások a legfontosabb motívumok a baj kialakulásánál. A cukorbetegség újabb rizikótényező. De mi is történik ilyenkor? Az agyban a törzsdúcos területen vannak olyan pontok, ahol a hirtelen magas vérnyomás hatására elreped az ér, és a kiszabaduló vér roncsolja a szöveteket. Emiatt az esetek többségében életveszélyes állapotot eredményez. A legbiztosabb tünete, hogy mindenkor látványos mozgászavarral párosul a legkisebb lefolyású agyvérzés is. Beszéd- és látászavarról van szó, az érintett nem tudja a karját emelni, szédül, hányingere van, vagy rossz a közérzete. A vérzések mindemellett az agyi katasztrófáknak csak a kisebb hányadát okozzák, a keringési zavar, az úgynevezett ishémia van túlsúlyban. Ezek a vérellátási gondok többnyire érrendszeri betegségek következményei.- Ami a gyógyulási folyamatot illeti, meglepő sikerekről és érthetetlen stagnálásokról lehet beszámolni - említi tapasztalatait dr. Gáti István, hozzátéve, hogy a leromlott állapotú szervezetnél, egy lefogyott alkoholista egyénnél alig van remény, míg olyan fiatalembernél, ahol stabil a családi háttér, a teljes regeneráció is elképzelhető. Ismert tény az is, hogy a depressziós állapot megjelenik minden agyi érkatasztrófát követően. Mindemellett azt is el kell mondani, hogy nem szükségszerű a betegség után a korábbi munkakört felhagyni. Ha a visszamaradó mozgáskoordinációs, memória-, vagy beszédhibák csak kis mértékűek, úgy az orvosi praxis, a tanítás, vagy éppen a mérnöki munka is folytatható, tény hogy a stroke- ot elszenvedők kisebbik harmada az, akik esetében a korábbi életvitel fenntartható. Magyarország sajnos az agyvérzéses esetek számában ugyanúgy a világ élmezőnyébe tartozik, mint a szív- és érrendszeri betegségeket illetően. És hiába javul az egészségügyi ellátás színvonala, a betegek aránya nem csökken. Az agyvérzést megelőző gyógyszerek kifejezetten olcsók, de a bajt nem lehet úgy megelőzni, ha kémiai anyagoknak a szervezetbe vitelével óvjuk az érfalat, vagy csökkentjük a véralvadást. Csak a már frázisnak tűnő jó tanács segíthet, amit a vérkeringési problémákra is javasolnak az orvosok: fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra, a sós, zsíros vagy túl cukros ételekre, a stresszhatásokra, a rendszeres mozgásra. Mert az agyvérzés többnyire nem ad lehetőséget arra, hogy a saját kárán tanulja meg az ember a védekezést. mészáros b. endre >
