Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-04 / 180. szám

6. OLDAL 2002. Július 4., csütörtök Német és szláv falu is volt Az 1554. évi török kincstári adó­lajstrom szerint az akkori Apáti­ban mindössze három ház állt, amiben magyarok laktak. Öt ma­gyar háztartást, vettek számba 1715-ben, míg 20 évvel később 7 szláv család élt itt. A németek elő­ször 1759-ben jelentek meg a fa­luban. A XIX. század közepén 24 portán magyar, 13 házban né­met, míg 5 telken szláv nevű em­ber élt. A század végére elköltöz­tek a nemzetiségi lakók, csak ma- gyarok maradtak a községben. ■ Somogyapáti szép kapuja AZ UTÓBBI 10 ESZTENDŐBEN nemcsak belső elrendezésében, de küllemében és környezetében is alaposan megváltozott a hajdani, csak közművelődési célokat ellátó művelődési központ. Helyet kapott benne a helyi önkormányzat egy pazar módon berendezett klub- és rendezvényhelyiséggel. Gyógyszer- tár, fodrászat és egy hangulatos terasszal kiegészített önkormányzati presszó is működik benne. A büfés Varga Norbert és Kárpáti Tünde. Míves székelykapu fogadja az érkezőt az épületet övező arborétumjel- legű park főbejáratánál, amelyet Magda József hoboli fafaragó alkotott. A nemrég avatott kopjafák szom­szédságában szépen fejlettek többek között az erdei fák és a cserjék, így a nyír, a tölgy, nyár, éger, hárs és tiszafa. A zöldterület egyik egzotikuma a több mint harmincéves óriás kaktusz, amely egy lelkes lo­kálpatrióta hölgy ajándéka. A közeli és öt falut ellátó körjegyzőségi központ épülete stílusában is hangu- latos. Emeletén szolgálati lakásokat alakítottak ki, és ezen a szinten működik a védőnői rendelő. ■ A község centruma, vagyis ahol a művelődési ház és annak kör­nyéke található, az elmúlt évek során a legszebb zöldterületté alakult át. A ház az önkormányzat központja is lett. A falu tovább szépül, vonzereje nő, és e révén is mind többen telepednek le. Mezei Nándor, aki nyolcadik esz­tendeje polgármester, elmondta, fontosnak tartják, hogy a település küllemében csinosodjon és a la­kosságot segítő szolgáltatások színvonala javuljon. Adorjánban kialakítottak egy új járdaszakaszt. Ezt a peremfalurészt és az anya­községet összekapcsolták egy ke­rékpározásra is alkalmas keskeny úttal. Az óvodánál és a futballpá- lyánál egy-egy játszótér készült el. A temetőben újjáépítették a rava­talozót, maga a sírkert olyan - mi­vel kaszálják a füvet, nyesik a fá­kat és cserjéket -, mint egy nagy park. Fa- és cserjefajokban gazdag parkosított részt hoztak létre a kultúrház környezetében, ahol három kopjafát is elhelyeztek. Ékessége e résznek a székelykapu, Magda Zoltán népi fafaragó alko­Mezei Nándor, polgármester tása. Megható a belevésett bölcse­leti szöveg: Áldás a bejövőre, béke a kimenőre. A községvezetőség megszervezte a környékben párját ritkító egészségügyi hálózatot, melynek munkatársai, Radocsai Emőné és Horeczkiné György Eri­ka ebédet hordanak ki magatehe­tetlen magányosoknak és súlyos betegeknek. Emellett vérnyomást és vércukorszintet mérnek. A köz­ség két kisbuszt vásárolt. Segítsé­gükkel az általános művelődési központ iskolásainak és óvodásai­nak a be-, illetve hazajárását köny- nyítik, rendelésre viszik a betege­ket, de kölcsönzik is a járműveket. Az önkormányzat bevételhez jut azzal is, hogy terasszal kiegészí­tett presszót üzemeltet a kultúr- házban, de ugyanitt bérbe adott helyiséget, hogy gyógyszertár és fodrászat működhessen. Úgy kö­tötték be a vezetékes gázt, hogy a falu a hozzájárulás tekintélyes összegét (85 ezer forint) átvállalta. Testvérfalu-kapcsolat született a horvátországi Turanováccal és az erdélyi Körtvélyfájával. A két éve kiépített kábeltelevíziós rendszert várhatóan bővítik. ■ Somogyhatvan SOMODYAPÁTr Merenyeo Szulimáfr • Mozsgó 0 j Somogyviszló o Wpr--­Ai mas­keresztúr Patanniílnci Csertő .. , 9 Nyugot­Zsjbőt JSSL A KÖZSÉG GAZDÁI: A polgár mester: Mezei Nándor (55 éves) nyugdíjas. Alpolgármester: Hó­bor Sándor (62) pedagógus. Kép­viselők: Kis Péter (46) válalkozó, Kis-Márton István (47) vállalko­zó, Gönczör Zoltán Ferenc (44) osztályvezető. A falugondnok: Juhász Gyula (30) sofőr és vízve­zeték-szerelő. A cigány kisebbsé­gi önkormányzat vezetője: Söré- nyi Ferenc (61) nyugdíjas. ■ Góliát-program Az általános művelődési központ iskolájában a teleház 12 géppel mű­ködik, de hamarosan újabb ötöt vesznek. Vezető Keszegné Molnár Szilvia informatika szakos. Elérhe­tőség: altisk-sapati@freemail.hu. Működik egy művészeti iskola tánctagozattal, irányítója: Kapron- czai József. Félszáz gyerek vesz részt a labdarúgó Bozsik- és Góliát- program bajnokságain, szakedző­jük: Fekete Róbert. A birkózó-szak­osztálynak 20 diáktagja van. A 10 ezer kötetes könyvtárban számító­gép tartja nyilván az állományt. Könyvtáros Oláh Ilona Az ÁMK- vezetés testvérkapcsolatot alakított ki Erdélyben a gemyeszegi általá­nos iskolával. Somogyapátiban működik egy kistérségi társulás, amely Szigetvárról és környékéről 19 oktatási intézményt fog össze Perirttfalvi József iskolaigazgató irá­nyításával. _________ ■ somogyapati. dunantulinaplo. hu Az oldal a somogyapáti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült'. Oldalszerkesztő: Csuti János A FALU TÖRTÉNELME Apáti formában először 1332 és 1337 között említet­ték az okiratok. Értelme, hogy az apáté a terület. Ré­gészeti szempontból ismertek a határból az újkőkor korai és középső szakaszában élt ún. vonaldiszes ke­rámia népének emlékei. Más határrészben a Lengyeli kultúra közösségeinek tárgyi maradványait, sőt telepét fedezték fel. Szántóvető gazdák például csiszolt szür­ke színű kőeszközöket találtak a Poklosi erdő közelében. Valószínű, hogy azon a részen, ahol a két patak találkozik a község déli aljában, a mai temető közelében, szintén őskori település terült el. A felszínen fel­bukkanó kerámiadarabok legalábbis ezt sejtetik. A néphit és a helytörté­net vizsgálódói szerint a mai falu korábban Adorján-pusztától délre, a pa­takpart felé húzódott. Ezt a helyet néhány idős ember Töröktemetőként említi még napjainkban is. Míg ahol jelenleg létezik a település, ott év­századokon át temetkeztek. Kis-Márton József taskói idős őslakó hely­színi bejárásai és földműves tapasztalatai alapján bizton állítja, hogy a Hi- deg^völgyben, majd a bodonyosi Kis-kútnál is laktak a középkori apáti­ak. Adatközlőnk a Hideg-völgyben ráadásul egy temető nyomairól is tud. A zászlóanya és a múltkutató Barczikay Lászlóné Rudolf Jolán büszke a millenniumi lobogó át­adásakor kapott zászlóanya címre. Ő vezeti a falukrónikát. Feljegyzi a közéleti eseménye­ket is. Szinte azonnal tudja, hol született baba. Járta a határt, így ismeri a kiszántott régészeti le­leteket, az ős- és középkori falu­nyomokat is. Kis-Márton József Adorján történelmének és nép­rajzának értője. Régóta keresi a kapcsolatot gróf Ederseim Gyu­lai Ilonával, Horthy István özve­gyével. A puszta a Horthyak tu- lajdona volt egykor. ______■ AZ ONKORMANYZAT A CIVIL SZERVEZETEKKEL és az általános művelődési központtal együttmű­ködve tornatermet és mindenki által használható teleházat alakított ki egy régi épületben. E helyen mű­ködik a Somogyapátiért Kulturális Egyesület második éve. Az alapító elnök: Simonies Józsefné, elnök: Mezei Nándomé. Ugyanitt, ha kivitelezéshez lesz elegendő pénz, a későbbiekben edzőterem is lesz, ahol az országos bajnokságokon szépen szereplő ifjú birkózók gyakorolhatnak a Szigetváron élő alapító edző, Vida Gyula irányításával. A legjobb versenyzők között többségben vannak a somogyhatvaniak. Ez a sportcsoport egykor Somogyhatvanban alakult.__________________________________ ■ Hangulatos népi porták Takarosak és hangulatosak az újjáalakított porták. Lakói az átépítések sefrán igyekeztek megőrizni az egykori népi épí­tészeti jegyeket. Szabad maradt a bolthajtásos oszlopokkal megerősített gang, ahol pedig beüvegezték a tornácokat, ott erős színekkel kiemelik a bolt­íveket. Említhetnénk Forró Zsolt vállalkozó kedvű virágke­reskedőt, aki szeretné a község első vendégszobáját kialakíta­ni. Ezenkívül Dióspusztán is gondolkodnak egy hasonló célú szoba létesítésén egy hajdan­volt sváb házban. A faluban sok helyen látni szép kovácsoltvas kerítést és kaput, melyeket évti­zedekkel ezelőtt egy csertői ko­vácsmester alkotott. A Kiss-ház másfél száz éves, a Bo/rár-telket az utca felől magas és erős tég­laoszlopok védik. A Brajda- portán pedig a hajdani népi stí­lusban építettek új pincét, vala- mint disznóólát. ■ A KÖZSÉGHEZ KÉT PEREMTELEPÜLÉS TARTOZIK. Adorján, más néven Taskó területén valaha egy erődített középkori apátság állt, amelyhez nagy helység tartozott. Taskó múltjának nagy értője Kis Márton József. Tőle tudjuk, hogy az egykori Horthy-birtokon leszállt a repülőjével a legelőben Horthy István. A pusztán 1943-ban sommás­ként dolgozott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács későbbi elnöke. Képün­kön Bányász István látható, a baranyai Dél-Zselic egyik kedves juhá­sza. A majd 100 lakosú Dióspuszta, ahol Demjén Ferenc énekes él im- már 10. esztendeje, 1999-ben csatlakozott Somogyapátihoz.________■ A FALUBAN A LAKOSSÁG 90 SZÁZALÉKA KATOLIKUS. Temp lomuk egy alacsony toronyhoz kötődik. A parkkertben három ko­pott, de szép szobor sorakozik. Az imahely gondnoka Kiss Péter. Az egyházi temetőt szépen gondozza a község. A reformátusok ha­ranglába a szentendrei szabadtéri skanzenbe került. Megmaradt azonban a harang, faoszlopok közé erősítve az egyik udvaron. A ha- rangozó Kiss Tibor. ____________________________________________■ HÍ RESEK a magántulajdonban lévő halastavak. Szép látványt nyújt a mélykék vízfelület, ahogy az adorjáni és a somogy- viszlói magaslatokról letekin­tünk. Az egyik haltenyésztőtó mellett többszintes piros és sár- ga színű új épület áll. ■ A húsvéti tojás uborkalevele Már csak ketten festenek színes to­jásokat húsvét alkalmával az ősi, vagyis a dél-zselici eljárást követ­ve. Barczikay Lászlóné Rudolf Jo­lán nagymamájától, Szabó Máriá­tól, míg Litár Éva, a helyi takarék- szövetkezet elnöke ugyancsak őseitől, vagyis Zsunics Józsefné- től, Kovács Józsefnétől és Litár Pálnétól tanulta a fogásokat. Tő­lük tudták meg, hogy milyen ere­deti díszítő motívumokat használ­janak fel a pingálás során. Hajdani díszítőelemnek számít például a gereblye (helyi szóval: grábla), a kötél, a haj, a dobkötél, az uborka­levél, valamint a borona. ■ i > Letelepülők érkeznek Az elmúlt egy évtized alatt csak­nem 100-zal nőtt a lélekszám, ami komoly népességgyarapodásnak számít Baranya dél-zselici térsé­gében. Mindez köszönhető an­nak, hogy Szigetvár szomszédsá­gában terül el a helység, de vonz­erőt jelent az épp tízesztendős la­kótelepi Pirkadat utca és a Nefe­lejcs köz. Napjainkban 575-en lak­nak a községben és a hozzá tarto­zó külterületi Dióspusztán, vala­mint Adorjánban. A 8-10 évvel ez­előtti lélekszám 487 volt, míg 1970-ben 478,1930-ban pedig 360. A cigányok aránya magas, pilla­natnyilag 137 fő. A szociális segé­lyezettek száma 38. Közhasznú munkát például 1999-ben 56-an végeztek. A település legidősebb állampolgára Wekler Józsefné, aki 90 éves. Az itt élők többségének ősei Észak-Somogyból, főként Somogyudvarheiyről és Felsőmo- csoládról vándoroltak be. Somo- gyországi eredetükre napjainkban is jó páran büszkék. Régi, tán kö­zépkori eredetű famíliák: Bar- czikay, Buzási, Form, Kis és Vas. A hódoltság alatt elhalhatott a hely­ség, bár az 1554. évi török adó- lajstrom három házat említett. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents