Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-31 / 207. szám
megaii oennunK a levegői A Mecsek tövében uralkodó légáramlatok Modell és fotó: Zubán Dániel Rafael; technikai segédletek: Kalmár Nagy András A pécsi levegő minősége az elmúlt évtizedek alatt jelentősen romlott, nagy gondot okoz a betegeknek és a betegellátásnak. Az allergiás, illetve asztmás megbetegedések nagyon felszaporodtak, a városban minden ötödik ember küszködik valamilyen légúti problémával. Sokat taglalt téma a város levegője, aminek a legfőbb oka az, hogy Pécs nagy része a Mecsek és a Baranyai-dombság közti sík területen helyezkedik el. Ebben a völgyszerű földrajzi környezetben könnyen megragad a levegő, a helyzetet rontja még, hogy városunkat átszeli a 6-os főút, és a közeli hőerőmű egy része még szén- tüzelésű. A hetvenes évek közepén kezdődtek el azok az építkezések, melyek során beépült a Mecsek keleti része, és ez a földrajzilag nem jelentős, néhány méteres szintkülönbség már elegendő ahhoz, hogy kevesebb széláramlat jusson el a belvárosig. A várost elérő uralkodó szélirány északnyugati, és a hegy legmagasabb pontjai (Zengő, Tubes, Jakab-hegy) között fekvő bemélyedések biztosítják az utat a friss levegő számára. A másik oldalon a hegyet megkerülő légmozgások állnak, melyek szívó hatást gyakorolnak a város keleti része felett elhelyezkedő légtömegekre. Sajnos a hőerőmű pont ebben a térségben helyezkedik el, és a káros gázok így részben visszafordulnak, majd a Mecsek oldalához csapódnak. Mindez a Tüdőszanatórium magasságában történik, közvetlenül ez alatt gyakran nagyon magas a kén-dioxid koncentráció. Az erősen szennyezett légtömeget a már említett északnyugati szelek erről a pontról visszafordítják, és a belváros felé terelik, ahonnan már nincs erejük to- vábbsodorni, így a légtömeg megreked. A képen jól látható továbbá, hogy a 6-os főút mellett a legnagyobb a levegő szennyezettsége, és szmog kialakulása esetén szélesebben tölti ki a völgyet; ezt nappal bárki szemügyre veheti: az Ifjúság útja és a Rózsadomb magassága fölé emelkedve, reggeli fényben élesen látszik a füstköd lebegő határa. A légminőséget Pécsett négy állandó mérőállomáson, illetve hordozható műszerrel is mérik. Tapasztalatok szerint a belvárosban és a hegyoldalon a legrosszabb a helyzet, míg az új Kertvárosban és a belvárostól távolabbi helyeken elfogadható a levegő minősége. A hegyoldalra a kén-dioxid-, míg a főútra a nitrogén-di- és -monoxid túltengés jellemző. Ezen utóbbi gázokból napsugárzás hatására ózon keletkezik, mely a földközelben erősen káros a szervezetre, ezt szintén mérik. Nagyon összetett a problémakör, hisz a nyugati világban bevezetett légkímélő hozzáállás hazánkban eddig még csak kezdetleges formában valósult meg, arról nem is beszélve, hogy itthon még mindig kiemelkedően magas a dohányzók száma. A kialakult betegségek és a szennyezettség mértéke között szoros a kapcsolat, az emberek pedig többnyire csak akkor fordulnak fül-orr-gégészhez vagy tüdő- gyógyászhoz, ha már megtörtént a baj. Potenciális veszélyeztetettek a gyermekek és a gyakran náthás emberek, asztma tekintetében az allergiások is, kiknek háromnegyede asztmássá is válik. Nagy számú népességet vizsgálva, tízéves időhatárokon belül az emberek ötödé lett asztmás. A négy fő károsító gáz (szén- monoxid, kén-dioxid, nitrogén- di- és -monoxid, ózon) mellett számtalan égéstermék kerül a levegőbe, melyek mérgezőek és rákkeltő hatásúak; ez leginkább a dízelautók és kamionok füstjére igaz. Gazdaságilag természetesen nem oldható meg minden hazánkban, de ha mindenki csak a saját környezetére és szokásaira szánna egy picivel több időt és energiát, sok minden megváltozhatna; ezt vallja minden tűzhöz közeli orvos, szakember és tanácsadó. Ami a kezeléshez szükséges gyógyszereket illeti, eddig kilencven százalékos támogatottságban részesültek a betegek, de ezt valószínűleg hetven százalékosra csökkentik mostanában, ami felveti még azt a problémát, hogy kevesebben tudják majd megfizetni az amúgy is méregdrága gyógyszereket (ez a változtatás háromszorosára növeli a betegek költségeit), ezzel pedig csak a súlyosbodó betegek száma nő majd, ami még nagyobb anyagi hátteret igényel. Ebben a helyi viszonylatban magánemberként is sokat tehetünk, ha csak szükség esetén használjuk személyautónkat, szabadidőnket ténylegesen a szabadban töltjük el, helyesen táplálkozunk és kevesebbet stresszelünk - mindezt szervezetünk és pénztárcánk is meghálálja hosszútávon. Z.D.R. Az első szmogriadó Az 1952-es londoni szmog volt az első komolyabb légszennyezettségi probléma, melynek statisztikai adatai a mai napig meghatározóak. A világ egyes nagyvárosaiban szmogriadó esetén a reggeli hírekben felszólítják a lakosságot, hogy aznap autó nélkül közlekedjenek akik tehetik, és gyerekeiket ne vigyék a városközpontba. Mérgező gázok A szén-monoxid elválaszthatatlanul kötődik a vérsejtekhez, így azokat az oxigénszállításra is képtelenné teszi. A kén-dioxid folyt, és mind az alsó légutakban, mind az orrban szűkülést és nehézlégzést okoz, az ózon pedig az orrnyálkahártyán negyven százalékban kötődik meg, allergiás tüneteket okozva (hirtelen orrfolyás, maró érzés orrban, torokban, légcsőben.) A dohányfüst leállítja a természetes orr-légcsőtisztu- lási folyamatokat, allergiásoknál fokozottan segíti további betegségek kialakulását. 20 Egészség
