Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-30 / 206. szám

2002. JŰUUS 30., KEDD BEMUTATKOZIK A P É CSI TUDOMÁNYEGYETEM 11. OLDAL Erasmus-ösztöndíj világprogram Most júliusban jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Unió létrehozta az Erasmus- ösztöndíj világprogramját, amely az amerikai Fullbright ösztöndíj versenytársaként a következő években több ezer harmadik világbeli hallgatót és oktatót, vonzhat az európai egyetemekre. Viviwie Reding, az Európai Bizott­ság ifjúsági és oktatási ügyekben il­letékes tagja sajtóértekezletén el­mondta, hogy az EU nemcsak az európai egyete­mek jó hírét és tekintélyét, ha­nem egész Eu­rópa versenyké­pességét és be­folyását is nö­velni akarja a vi­lágban a prog­rammal. A 2004-ben induló program nem váltja fel, ha­nem további lehetőségekkel erősíti a meglevő ösztöndíjas programo­kat. Egyben lehetővé teszi a tagál­lamok egyetemeinek, hogy bekap­csolódjanak egy európai szintű posztgraduális képzési programba, mert jelenleg az európai egyete­mekre kerülő évi 400 ezer, más or­szágból való diák háromnegyede néhány tagországban összponto­sul. A program során az egyetemek 250 posztgraduális tanfolyamot fog­nak kínálni az EU anyagi támogatá­sával. A támogatás elnyeréséhez és az „EU posztgraduális tanfolyam” minősítéséhez az kell, hogy leg­alább három ország egy-egy egyete­me vegyen részt benne, és az ösz­töndíjasnak a kétévi tanulmányi idő alatt legalább két egyetemen kell előadásokat hallgatnia. Az így el­nyert diplomákat minden EU- tagországban elismerik. Az ösztön­díj legmagasabb havi összege 1600 euró lesz, mert versenyezni kell az amerikai egyetemek magas ösztön­díjával. A program első négy éve áatt mintegy 4200 ösztöndíjat fog­nak odaítélni több mint kétezer hallgatónak, és több mint ezer, kül­ső országból származó egyetemi oktató fordulhat meg az európá egyetemeken. Ugyanakkor négy­ezer európá hallgatónak és 800 ok­tatónak kínálnak lehetőséget, hogy ösztöndíjjá külső országok egyete­mein folytassanak utótanulmányo­kat, illetve oktassanak egy időre. Tarmsy István, külügyi igazgató a pécsi egyetem EU világprogram részvételi esélyeiről a következőket mondja: - A PTE-nek szerteágazó kapcsolata van az Európá Unió egyetemeivel. Az eddigi Erasmus- program is kiváó áapot adott eh­hez. Szerintem jó eséllyel indulunk, hiszen kapcsolatánkon túl a világ- programban váó részvételhez nél­külözhetetlen másik két elem is megvan: a posztgraduáis képzése­ink, váamint a PhD-képzések, a doktoriskoláink is elég szépen fej­lődnek. Mivel legáább három egye­tem részvétele kell a támogatás el­nyeréséhez, mi kezdeményezően lépünk fel, ahogy eddig is tettünk. Várhatóan azonban minket is meg­keresnek majd stratégiá partnere­ink, mint például a Grazi Egyetem. A 2001-2002 tanévben egyéb­ként 227 pécsi egyetemistát tudott a PTE külföldre küldeni az eredeti Erasmus-program keretében. Ezek a diákok átlagosan 4-5 hónapos ösztöndíjat nyertek el. Az útirányok közül a német nyelvterület abszolút első helyen van, nagyon jelentős még az angol nyelvterület, ide értve a skandináv országokat is. Ezenkí­vül még Franciaország népszerű, és feljövőben van Portugália, Spanyol- ország és Olaszország. Pécsre 56 di­ák érkezett Erasmus-ösztöndíjjá, főleg németek, osztrákok, váamint olaszok, spanyolok, franciák. Nyári egyetem a magyar nyelvről és értékekről A Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Oktatási Köz­pontja ismét megszervezte a „Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem, Pécs” prog­ramját. A 2002-es Pécsi Nyári Egyetem 17 ország közel 80 diákjának részvételével zajlik majd. A hall­gatók a Tempus Közalapítvány és az Eötvös József Ösztöndíj Köz- alapítvány ösztöndíjának segítsé­gével, valamint egyéni jelentke­zés folyamányaként tanulnak a Nyári Egyetem keretei között. Legnagyobb hányaduk Európá­ból érkezik, közel ötven százalé­kuk az Erasmus csereprogram keretei között a következő tanév­ben, szemeszterben valamely magyarországi felsőoktatási in­tézmény hallgatója lesz. A „Magyar Nyelv és Kultúra, Nyári Egyetem, Pécs”’idén au­gusztus 4-én kezdődik és szep­tember 1-jén zárul. Az egy hónap alatt a hallgatók 120 tanóra segít­ségével, öt szinten, kis csopor­tokban sajátítják el a magyar nyelvet. A nyári egyetem programja magában foglal a nyelvi órákon kívüli kulturális stúdiumokat is, melyek betekintést engednek a jelenlegi magyar kulturális, gaz­dasági, politikai viszonyokba, va­lamint a magyar kultúra szellemi és tárgyi értékeibe, hagyományá­ba. A tanfolyamot fakultatív programok, kirándulások színe­sítik. ■ VI. Nemzetközi Kultűrhét és Diákfesztivál Az idei központi téma a nemi szerepvállalás lesz Az elmúlt években sikeres volt a fesztivál FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A világ harminc országá­ból háromszáz külföldi di­ákot várnak Pécsre az au­gusztus 9-én nyíló 6. nemzetközi kultúrhét és diákfesztivál tíznapos programjára. A rendez­vény a város lakói számá­ra is nyitott. Európa egyik legjelentősebb tematikus diákfesztiváljaként szá­mon tartott kulturális programsorozat idei köz­ponti témája a nemi sze­repvállalás. A különféle tudomány­ágak neves képviselőinek e témát érintő előadásai a nők és a férfiak szubkul­túrájának, művészetének, divatjának kérdéseivel foglalkoznak majd. A szervezők, a Pécsi Tudo­mányegyetem és a SIEN Nemzetközi Diákcseréért Alapítvány fő célja, hogy elősegítse a pécsiek köz­vetlen találkozását és is­merkedését a különböző kultúrákat képviselő kül­földiekkel. A nemzetközi rendez­vény hagyományos prog­ramja a diplomatanap, amelyet augusztus 13-án tartanak, s amelyre - a ko­rábbiakhoz hasonlóan - az idén is több mint húsz ország Magyarországra akkreditált képviselőit várják. A képzési minőség versenyképes Beszélgetés ár. Dobay Péterrel, a Közgazdaságtudományi Kar új dékánjával „Nemzetközileg minősített karrá kell válnunk, korszerű képzésekkel, erős kötődéssel az üzleti közösséghez ” - mondja dr. Dobay Péter egyetemi tanár, a PTE KTK néhány hete megválasztott új dékánja. Épp 30 éve, 1972-ben került vissza egye­temi oktatóként Pécsre, ahol 1948-ban született. A közgazdaságtan kandidátusa a közlekedési infor­matika területén.- Miért pályázta meg a dékáni posztot?- Alapvetően érdekel a felsőoktatás szervezése, az egyetem-menedzsment. A 80-as évek végétől több ilyen elemző munkában, új képzési formák bevezeté­sében, törvények előkészítésében vettem részt, rek­torhelyettesként dolgoztam, szenátusi, kari tanácsi tag voltam, nemzetközi csapatokban tevékenykedtem. Ezek a tapasztalatok megadják az embernek azt a kez­dőlökést, hogy elvállalja: egy szervezet élén közvetle­nül is alkalmazza azt, amit tanulmányozott.- Milyen programmal indul a munkának?- A folytonosság, a minőségi képzés fenntartásával a karnak néhány éven belül válaszolnia kell több kihí­vásra. A tömeges képzés mellett csak hatalmas óriási erőfeszítésekkel lehet a kellő színvonalat megtartani. Ráadásul erősek azok a hangok, amelyek gyakorlatia­sabb ismereteket követelnek, ez pedig nem igazán az egyetemi képzés feladata. Amíg azonban nem sikerül a magasabb képzési minőséget a finanszírozásban is érvényesítenünk, ezzel a kettősséggel együtt kell él­nünk. Az ún. felső szegmens képzésének erősítése­ként a graduális képzést, a felsőfokú továbbképzése­ket, a PhD-programokat kell korszerű ismeretekkel ki­szolgálnunk, amelyek iránt óriási az igény a gazdaság­ban dolgozók részéről. A képzési formák színes skálá­ja a pécsi kar jellegzetessége, s ezt erősítenünk kell, akár az alapképzés rovására. Már idén megkezdjük tanterveink szerkezeti és tartalmi vizsgálatát. Ki kell alakítanunk a képzéseinkben az új „szolgáltató stí­lust”. A belső tudás-menedzselés szintén erősítendő. Tanáraink, külföldi kapcsolataink, kutatási programja­ink, konferenciáink hasznosítható tudástőkét kell, hogy jelentsenek. Dél-Dunántúl állapota nem túl bizta­tó: az egyetem és a kar szerepe ennek megváltoztatá­sában meghatározó kell, hogy legyen.- Hogyan látja a KTK versenyképességé?- A KTK elismerten az élvonalba került a képzési minőséget és egyes kutatási irányokat tekintve. Véle­ményem szerint most a versenyképesség megőrzése, az integráció kihasználása, a regionális kötődés és a belső humán erőforrások mozgósítása, átrendezése le­het a következő időszak fókuszpontja. Rugalmasabb és válaszképes kart kell tovább építenünk, hiszen éle­sedő verseny folyik a képzési piacon.- Mivel kezdi a munkát?- Ezen a karon nincs krízishelyzet, de sürgősen át kell tekintenünk továbbképzéseink szervezését, mene­dzselését. Akár minőségi, akár gyengébb képzést ad egy egyetem, az állami finanszírozás lényegében ugyanaz. Ez nem előnyös számunkra: ezért kutatóink, oktatóink ma­gas szakmai színvonalát fize­tő képzéseken, tanácsadási munkával, pá­lyázatokon ke­resztül kell anyagi erővé transzformál­nunk. Ma a kar költségvetésé­nek mintegy fe­lét teszi ki a sa­ját bevétel: ez valóban a régió, az üzleti közös­ség szolgálata. Ugyanakkor szükségünk van minden helyi és külföldi forrásra is.- Mit hozhat a jövő a kar számára?- Remélem, dékáni működésem alatt kialakul egy olyan felsőfokú gazdasági képzési struktúra, ami vilá­gosan megkülönbözteti a fél-felsőfokú szakmai képzé­seket, az alapképzést, majd a gyakorlatiasabb és elmé­letibb szakirányokat. Egy ilyen helyzetben szívesen lámám a pécsi Közgazdaságtudományi Kart a kiemelt finanszírozású, magas minőségű képzést folytató in­tézmények listáján. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy meggyőző regionális kapcsolatrendszerre épülő alap- és továbbképzési struktúrát alakítsunk ki, s a ré­gió vállalkozásainak igényei, napi problémái megjelen­jenek a tanteremben, vendégoktatókkal, látogatások­kal, szakmai gyakorlatokkal. Igyekszem bővíteni mun­katársaimmal azt a külföldi partneregyüttest, amely­nek tagjai (egyetemek, tanszékek, magánszemélyek) állandó jelenlétükkel nemzetközivé teszik ezt a kart - a gazdaság minden területén, és ezt hallgatóinknak na­ponta érzékelniük kell. Az új tanévrend Őszi szemeszter: Tanévnyitó ünnepség: 2002. szeptember 9. Szorgalmi időszak: 2002. szeptember 2. - december 13. Őszi szünet: 2002. október 21. - 25. Vizsgaidőszak: 2002. december 16. - 2003. január 24. Utóvizsgák: 2003. január 27. - január 31. Tavaszi szemeszter: Szorgalmi időszak: 2003. február 3. - 2001. május 17. Tavaszi szünet: 2003. április 15. - április 18. Vizsgaidőszak: 2003. május 19. - június 27. Utóvizsgák: 2003. június 30. - július 4., il­letve szeptember 1-5. A karok a fentiektől eltérhetnek, oly mó­don, hogy a szemeszterek hossza egy hét­tel megrövidíthető, avagy meghosszabbít­ható. Ebben az esetben az illetékes kari ta­nács egyedileg határozza meg a félév kez­detének, illetve befejezésének dátumát. Az őszi szünet a Kari Tanács döntése alapján elhagyható. A tavaszi szünet időpontja a későbbiekben megállapítandó közoktatási szünettel megegyező időpontra tolódhat. Az egyetem borai 2002-ben A választáson egy 2001 -es évjáratú villányi chardonnay, egy 1999-es év járatú villányi cabernet sauvignon, vala­mint egy 1997-es villányi royal cuvée győzött. Immár harmadik alkalommal választotta meg borait a PTE. Három borvidékről - Villány, Szekszárd és Mecsekalja - tíz termelő tizenkilenc borral pá­lyázott. A pécsi Pezsgőház étte­remben rendezett választás so­rán három bor nyerte el a „A Pé­csi Tudományegyetem Bora, 2002” kitüntető címet. A térség pincészeteiből kikerült nemes borok az egyetem által válasz­tott zsűri előtt vizsgáztak. Itt dőlt el, hogy ebben az évben ki­nek a borai kerülnek el a világ bármely tájára, mint a PTE ne­vével fémjelzett ajándéktárgy, ezáltal méltó módon képviselve az egyetemet és a térséget. Fon­tos szempont volt az is, hogy az egyetemi bor - elérhető áron ­megvásárolható legyen az egye­tem oktatói és hallgatói számára is. Az egyetemi image és egy­ben a Dél-Dunántúl történelmi borvidékei jó hírének erősíté­séhez egyaránt kapcsolódó vá­lasztás jelentőségét érzékelteti a zsűri összetétele, és az is, hogy a bíráló testület az eddigihez ké­pest most volt a legnagyobb lét­számú. Három hallgató és egy oktató például pályázat útján került a döntnökök közé. Tagok voltak: Aknai Tamás (dékán, Művészeti Kar), Ásványi József (akkori főigazgató, Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolai Kar), Bellyei Árpád (PTE ÁOK egyete­mi tanára, klinikaigazgató), Bo­kor Béla (Baranya Megyei Köz­gyűlés alelnöke), Boldóczki Já­nos (egyetemi hallgató), Farkas Ferenc (dékán, Közgazdaságtu­dományi Kar akkori dékánja), Gábriel Róbert (Természettudo­mányi Kar dékánja), Gráf Fe­renc (Egészségügyi Főiskolai Kar gazdasági vezetője), Győrffy Zoltán (Egyetemi Mé­diaközpont vezetője), Horváth Béla (Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója), Húsz Mária (egyetemi docens, TTK FEEFI), Hübner Mátyás (rektorhe­lyettes), Ivancsics Imre (dékán, Állam- és Jogtudományi Kar ak­kori dékánja), Széli Norbert (Egyetemi Hallgatói Önkor­mányzat), Kircsi László (egyete­mi docens, Művészeti Kar), Lázár Gyula (rektorhelyettes, a zsűri elnöke), Papp Béla (Pécs alpolgármestere), Ragadics Ta­más (egyetemi hallgató), Rippl Béla (vendéglős, a Magyar Borakadémia tagja), Schneider Gábor (újságíró, Dunántúli Napló), Szabó Géza (egyetemi adjunktus, Természettudomá­nyi Kar), Szilágyi András (egye­temi hallgató, a Jogász Boregy­let elnöke). Fehérbor kategóriában a villá­nyi Új Alkotmány Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet villá­nyi chardonnay 2001 évjáratú bora; vörösbor kategóriában Müller János villányi cabernet sauvignon 1999 évjáratú bora; valamint prémium kategóriában Bock József 1997-es villányi royal cuvée-je lett 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Bora. A kiválasztott egyetemi bo­rok hivatalos, ünnepélyes be­mutatójára szeptember első fe­lében kerül sor. Ugyanekkor ad­ják át a győztes termelőknek a PTE elismerő oklevelét. Összehangolódás és jószomszédság Az elmúlt szemeszter végén a PTE szenátusa szándék- nyilatkozatba foglalta célja­it, törekvéseit arra vonatko­zóan, hogy miben és mikép­pen mélyíthetők el Dél-Du- nántúl két egyetemének kapcsolatai. „A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa kinyilvánítja azon óhaját, hogy a Dél-Dunántúl két meghatározó felsőoktatási intézménye, a Pécsi Tudo­mányegyetem és a Kaposvári Egyetem között jelenleg is meg­lévő jó kapcsolatok elmélyülje­nek és konkrét gazdasági, tudo­mányos és szervezeti együtt­működésben realizálódjanak. Ezen szándék alapja, hogy a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem nem kon­kurens szervezetet, hanem együttműködő partnert lát egy­másban. Az együttműködés el­sődleges célja a dél-dunántúli régió fejlődésének elősegítése a két nagy intézmény összehan­golt munkáján keresztül, de az intézmények teljes jogi önálló­ságának megtartása mellett. Mindezek érdekében a PTE szenátusa kész megállapodást kötni a Kaposvári Egyetem Ta­nácsával az alábbiak figyelem- bevételével: 1. A két egyetem összehan­golja a képzési struktúráját, a jövőben nem ,7ry\ W( indítanak olyan képzé­seket, ame­lyekkel egy­másnak ve- télytársat te­remthetné­nek, komplementaritásra töre­kedve. 2. Igény esetén az egyik in­tézményben már meglevő képzés(eke)t külön megállapo­dás alapján kihelyezik a másik intézményre. 3. A két egyetem törekedni fog új képzési formák indításá­ra. 4. A két intézmény össze­hangolja képzési-fejlesztési ter­veit. 5. Az intézmények össze­hangolják pályázati stratégiáju­kat, lehetőség szerint - a sike­res Phare Tükör-pályázathoz hasonlóan - közös pályázato­kat adnak be, azok menedzse­lésére közös szervezetet hoz­nak létre. 6. Tevékenységük összehan­golásának folytatására közös ál­landó együttműködési fórumot és közös oktatási, kutatási szer­vezeti egységeket hoznak lét­re.” ■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült Oldalszerkesztő: Dunai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents