Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-30 / 206. szám

6. OLDAL 2002. Július 30., kedd Szövetségesünk a nyilvánosság Választások négyszínű ajánlásokkal Az őszi helyhatósági válasz­tásokra háromnapos felkészí­tést rendezett Győrben az el­múlt hétvégén a Belügymi­nisztérium: a megyei főjegy­zők, a közigazgatási hivatal- vezetők és a városi jegyzők vettek részt a tréningen. A közös felkészítés módszerét most alkalmazták először - tudtuk meg Lászlómé dr. Kovács Ilonától, Baranya megye főjegyzőjétől, aki a választásokkal kapcsolatos előké­születekről adott tájékoztatót.- A felkészítésen felhívták a fi­gyelmünket arra, hogy a választás­ban közreműködő köztisztviselő­ket a tavaszi or­szággyűlési vá­lasztás eredmé­nyének megál­lapítása után most először érintette meg a politika, amikor nemcsak a vá­lasztási bizott­ságok választott tagjainak tevékenységét, hanem a jegyzők munkáját is kétségbe von­ták egyes politikai szervezetek. Most az a feladat, hogy még nyitot- tabbak legyünk, és mi publikáljunk minden jogszabályi rendelkezést a választásról. Az őszi választás sokkal nehe­zebbnek ígérkezik, mint a tavaszi volt - hangsúlyozza a főjegyző asz- szony arra utalva, hogy most sok­kal többrétűbb a feladat. Többféle választási típust kell megoldani, így az önkormányzati kislistást, az egyéni választókerületit, a polgár­mester-választást, a megyei köz­gyűlés tagjainak választását és a ki­sebbségi önkormányzatok válasz­tását is. Országos szinten a helyha­tósági választások 4 milliárd forint­nyi költségvetésből gazdálkodnak, ebből 830 millió forintot visz el a személyi kiadás. A szavazatszám­lál ó bizottsági tagok tiszteletdíja 4 ezerről 8 ezer forintra emelkedik, a köztisztviselők anyagi elismerése azonban változatlan marad.- A választási feladat indításáról pénteken tervezünk egy találkozót a jelölő szervezetekkel és a sajtó képviselővel. A sajtókapcsolatok nagyon fontosak:, úgy is mondhat­nánk, hogy szövetségesünk a nyil­vánosság. A jelölő szervezetekkel is a tavaszinál szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. A korábbi helyható­sági választáson 16, illetve 15 jelölő szervezet állított megyei listát Bara­nyában, de még ennél is sokkal több szervezet indult a helyi szinte­ken. Megtudtuk, hogy július 30-án megérkeznek a megyei választási irodához a központi választási hir­detmények. Az Országos Választási Iroda kiad egy szórólapot is, amit még augusztus elején eljuttatnak valamennyi választási irodához, hogy családonként mindenki hoz­zájusson egy olyan tájékoztatóhoz, amely a legfontosabb információ­kat tartalmazza. Augusztustól a közigazgatási hivatal megkezdi az értesítők gyártását, augusztus 14-ig be is fejezi. Augusztus 15. és 23. kö­zött az értesítőt és az ajánlószel­vényt el kell juttatni a választópol­gárokhoz. Az értesítés a névjegy­zékbe való felvételről is szól. Négy­féle ajánlószelvény várható, ezért azok különböző színűek lesznek: a polgármesteri rózsaszínű, a megyei közgyűlési fehér, a kisebbségi szür­ke, az önkormányzati képviselő-vá­lasztásé sárga. A választói névjegy­zéket augusztus 21. és 28. között közszemlére kell tenni, hogy az érintettek szükség esetén kifogást nyújthassanak be ellene.- Sókat foglalkoztatja a jelölő szervezeteket az összeférhetetlen­ségi szabály alkalmazása - mondja a főjegyző asszony. - Az önkor­mányzati képviselők jogállásáról szóló törvény ugyanis október 20- án, a választás napján lép hatályba. A törvény felsorolja azokat a tiszt­ségeket, munkaköröket, amelyek összeférhetetlenek a képviselőség­gel. Jelöltként azonban az is indul­hat, akinek a tisztsége az összefér­hetetlenség kategóriájába tartozik, de ha megválasztják, el kell dönte­nie, hogy melyik tisztséget választ­ja: az önkormányzati képviselősé- get-e, vagy például egy gazdasági társaságban betöltött funkciót. ■ Baranyai gyerek egy cseh lovagrend táborában A csehországi Szent Vencel Lovag­rend ebben az évben is meghívott közép-európai országokban állami gondoskodásban élő gyermekeket kéthetes nyári táborozásra. Július 15. és 28. között a Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Horvátországból és Németország­ból érkező gyermekek mellett Ma­gyarországról, Baranya megyéből a lakásotthonokban élő gyermekek közül 18-an vettek részt a nyári tá­borozáson. A gyermekek a színes programok keretében megismer­kedtek Prágával, túrákon, valamint sport- és ügyességi versenyeken vettek részt az észak-csehországi hegyekben, és nem utolsósorban az angol nyelv elsajátításában bőví­tették ismereteiket. A tábor megnyitóján a Baranya Megyei Önkormányzatot Püski Mátyás, a megyei közgyűlés szoci­ális, gyermek- és ifjúságvédelmi bi­zottságának elnöke képviselte. Régiós egészségügyi stratégia készül Júliusban Pécsett járt az új kormány egészségügyi minisztere. A tárca vezető­je, illetve a nagy egészségügyi intézmé­nyek fenntartói között konszenzus jött létre a fejlesztési stratégiáról. A népegészségügyi problémák megelőzése Ma­gyarországon című 2001 augusztusában megfo­galmazott célprogramon kívül 1999 és 2002 kö­zött az egészségügyi ellátást illetően más kon­cepció nem készült. Ennek ellenére a valamivel több, mint 400 ezer főt számláló Baranya me­gyében történtek előrelépések a megyei önkor­mányzati fenntartású egész­ségügyi szolgáltatók, kórhá­zak működésében. Már 1999- ben felvetődött egy megyei, il­letve regionális egészségügyi koncepció létrehozásának a gondolata.- Izgalmas folyamatoknak voltuk részesei az utóbbi négy évben Baranyában és a régió­ban az egészségügy terén. Ak­kori friss közgyűlési elnökként ezek alakulása hozzám is kötődik - mondja dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlé­si képviselő. - A mostani ciklus kezdetéig nem igazán alakultak ki a rendszeres konzultációk és egyeztetés a különböző fejlesztésekről, a kapaci­tások kialakítása nem volt összehangolt. 1999 nyarán az akkori egészségügyi miniszter asztalá­ra sikerült olyan szakmai véleményt letenni, a Dr. Kékes Ferenc kórházfenntartók részéről olyan stratégiai irányt felvázolni, hogy miként lehet egymás érdekeire is tekintettel a szolgáltatásokat fejleszteni, a betegellátás színvonalát javítani. Mint mondja, akkor gyorsan be kellett látni, hogy az egészségügyi ellátást célszerű regionális léptékben is tervezni. Ez akkor nem valósult meg az intézmények finanszírozási nehézségei, eladósodása miatt, illetve nem volt 40 millió fo­rint egy regionális fejlesztési program kidolgozá­sára. Eredményként említi, mindezen gondok közepette kialakult a közösnek mondható politi­kai szándék, hogy meg kell valósítani a regioná­lis koncepciót, mert ha ilyen nincs, akkor nem tudunk EU-forrásokat szerezni az egészségügyi fejlesztésekhez. Az egészségügy átalakítása, re­formja is megkerülhetetlennek látszott már 1999-ben is.- Dr. Csehák Judit egészségügyi miniszter jú­liusi pécsi látogatásakor ismét megfogalmazó­dott és sokoldalú jóváhagyást nyert az igény, hogy a dél-dunántúli régió a lehető legrövidebb időn belül kidolgozni szándékozik közös egész­ségügyi fejlesztési programját. Ehhez támogatást remélhetünk, illetve kapunk az egészségügyi tárcától, a regionális fejlesztés).tanácstól és a kór­házfenntartóktól. Afféle országos mintaprogram lesz, amely ekképpen elsőként kaphat európai uniós fejlesztési pénzeket. A Baranya Megyei Önkormányzat a szűkös esztendők után idén már jelentősnek mondható, 157 millió forintos gép- és műszerbeszerzéssel támogatta a Baranya Megyei Kórházat, önrészt biztosított a harkányi gyógyfürdőkórháznak a Széchenyi-terv 50 milliós pályázatához és kor­szerűsítette a Gyermekkórház épületeit, fűtés- rendszerét.- Ez a korábbiakhoz képest szép, de apróság azokhoz a nagyon jelentős beruházásokhoz, fej­lesztésekhez képest, amelyeket az elkövetkező AZ ELLÁTOTT FEKVŐBETEGEK SZÁMA A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEIBEN 1999. 2000. 2001. Baranya Megyei Kórház 23 457 24 500 25 050 Kerpel-F. Ödön Gyermekkórház 6 498 6 438 6 453 Baranya M. Gyógyfürdőkórház 3 956 3 958 3 989 INDÍT Közalapítvány­37 37 években kell véghezvinni. Például be kell fejezni a megyei kórház 6 éve tartó fejlesztési program­ját, végre kell hajtani a leromlott állapotú egyete­mi klinikák rekonstrukcióját, bővíteni kell az or­vosképzés oktatási feltételeit, az egészségügyi főiskolai képzést, és célszerű beindítani a gyógy­szerészképzést Pécsett. Ugyanakkor a régiót al­kotó többi megyei önkormányzattal és megyei jogú várossal is egyezségre kell jutni a közös ér­dekű fejlesztésekről. Elmondhatom, nagy kon­szenzus alakult ki az egészségügyi miniszter, il­letve az egyetern, a megye és Pécs vezetése ré­széről az előbbiekben vázolt teendők tekinteté­ben. Az összehangolás és program elkészítteté­sének feladatát én kaptam meg. Új, intenzív kor­szak áll előttünk, ha sikerül megfogalmazni a megyei és regionális egészségügyi stratégiát, m Lakásprogram a szegényeknek Az eddigi lakásépítési progra­mok a legszegényebb rétegek­ben nem voltak használha­tók. A baranyai kezdeménye­zés a nyomortelepek felszá­molására vonatkozik. Olyan folyamat tanúi lehetünk, hogy ismét vannak romatelepek, már leszakadt, vagy leszakadó­ban lévő településrészek. A me­gyei önkormányzat elkészítette erről a szegregációról szóló fel­mérést. Kiderült, hogy Baranya megyében nagyon sok olyan tele­pülés, vagy inkább településrész van, ahol nem 20-21. századi kö­rülmények között laknak az em­berek.- Nem is klasszikus értelem­ben vett romatelepekről van szó, hanem azokról a lakóövezetek­ről, lakóközösségekről, amelyek a többségi társadalomtól nem­csak szociálisan, hanem fizikai­lag is elkülönülnek - mondja Po­ros Béla alel- ! nők. - Azokon I a telepeken, te- I lepüléseken ta- l pasztaihatunk I ilyen lakásvi- I szó ny okát, * ahol jelentős számú cigány­ság él. A felmérés nyomán született baranyai kezdeményezés lénye­ge: a sokszor emlegetett szociá­lis lakásépítési program terjedjen ki az ilyen leszakadt, vagy lesza­kadásnak indult településrésze­ken élők problémáinak a kezelé­Kutyának sem való lakáskörülmények a települések peremén sére is. Azokat ugyanis csak a la­káspolitika eszközeivel lehet ren­dezni. Úgy lehet megszüntetni a nyomorúságos telepeket, hogy az ott élő emberek valahol másutt kapnak normális körülményeket biztosító lakást a településen. Az érintettek körére jellemző nagymértékű munkanélküliség miatt leginkább a szociális bérla­kásépítés jöhet szóba, vagyis köz­vetlenül az önkormányzat kapná a támogatást, nem a család. A programmal javítani lehetne a fa­luképeken, másrészt vannak olyan romladozó értékes házak is, amelyeket érdemes lenne fel­újítani, de a most bennük lakók­nak erre soha nem lesz pénzük. Az építkezések ugyanakkor vala­mennyi munkát biztosítanának a helyben élőknek. A kalkuláció szerint csak az Ormánságban leg­alább ezer lakás felépítésére, fel­újítására lenne szükség. A megyei önkormányzat meg­hívja az illetékes minisztériumok képviselőit, szociológusokat, építészeket szeptember elejére egy találkozóra.- Az a célunk ezzel, hogy a ja­vaslat kormányzati szándékig emelkedjen, hiszen nemcsak ba­ranyai jelenségről van szó, és ál­lami, anyagi segítség nélkül nem lehet megoldani a problémát - mondja a témafelelős alelnök. - Nem kötelező megyei feladat, de megpróbáljuk bemutatni a hely­zetet, beindítani a folyamatot. Azt szeretnénk, ha még ebben a kor­mányzati ciklusban elindulna va­lami. Sínkapcsolatok Magyar, horvát és osztrák szakem­berek tárgyaltak az elmúlt héten Pécsett a vasúti összeköttetés fej­lesztéséről. A hajdani kapcsolatok és élénk vasúti forgalom feltámasz­tásában a Steier tartomány és Graz kezdeményező a gazdasági von­záskörzet bővítése érdekében, de a dél-dunántúli régiónak is érdeke, hogy az európai gazdasági fejlődés egyik új központja, az Alpok térsé­ge a mainál jóval gyorsabban elér­hető legyen. E közös érdekre ala­pozva lehetőség van arra, hogy a főváros kiiktatásával hatékonyab­ban alakuljanak ki a nemzetközi térkapcsolatok. Magyarországon Graz elfogadható vasúti elérhető­ségéhez beruházások szüksége­sek. Az is felmerült, hogy a Bécs-Zágráb vonalhoz csatlakozva közvetlen vasúti kocsik mehetné­nek Pécsről az osztrák fővárosba. A tervek megvalósításának ak­kor lenne igazán jó esélye, ha sike­rülne európai alkorridomak elis­mertetni a Dél-Ukrajna-Moldova -Erdély-Dél-Alföld-Dél-Dunán- túl-Dél-Ausztria-Svájc-Kelet- Franciaország irányú újabb PEN korridort. A szándékok szerint az EU előnyben részesíti majd a vas­útvonalak fejlesztését. Célszerű te­hát kidolgozni a térség számára a terveket, hogy idejekorán kész programokkal lehessen pályázni. Készült a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával. Oldalszerkesztő: Dunai Imre Új iskola a gondoskodáshoz Baranya Közgyűlése 1998-ban dön­tött arról, hogy a Pécsváradon ellá­tott, fogyatékkal élő gyermekek szá­mára megfelelő körülményeket te­remt. A program most jut a megvaló­sulás első szakaszához. A megyei közgyűlés 2000. április végén ho­zott olyan döntést, hogy pécsváradi intéz­ménye, a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma fejlesztési beruházásához cím­zett támogatásért pályázik. A 10 százalék önrésszel kiegészítendő elnyert támogatás 528,7 millió forint. Ebből 2001-re 39,6, 2002-re 274,2, 2003-ra 214,9 millió forint jut. A beruházás kivitelezése idén tavasszal kezdődött meg. Az első ütem átadására szeptemberben kerül sor, amikor a tanulás­ban akadályozott általános iskolás tanulók és a speciális szakiskola tanulói kerülnek megfelelő nevelési-oktatási környezetbe. Július végére a generálkivitelező elké­szült a falazásokkal, a tetőszerkezettel, a bel­ső vakolással, jelenleg folyik a tetőfedés. Ugyancsak elkészültek a gépészeti és villamos alapszerelések az oktatá­si épületben. Mindezzel párhuzamosan folyik a leendő kollégium helyén álló épület bontása és a törmelék elszállítása a második és harmadik ütem terepének előké­szítéseként. A második ütemben készül el az új, 60 férőhelyes koe­dukált kollégium, a 100 adagos konyha, a 8 helyiségből álló foglalkoztató a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára, a 4 he­lyiségből álló műhely a képességfejlesztő szakiskolai oktatáshoz és a tornaszoba. Be­fejezésként a harmadik ütemben - 2003. május 16-ig - a meglévő igazgatási épület re­konstrukciója valósul meg. ■ A pécsváradi intézmény a fejlesztés ré­vén összesen 140-160 tanuló korszerű ellá­tására lesz alkalmas. Az utóbbi években az eredetileg lakás és élelmiszer-ipari üzem céljára létesült épületegyüttesben az intéz­mény száznál alig valamivel több tanulót tudott fogadni, és csak lányoknak nyújtott - 36 - kollégiumi helyet. Pécsvárad 32-35 ezer lakosú kistérségében prognosztizálha- tóan tartósan 140 eltérő tantervű oktatást igénylő tanuló oktatását-nevelését kell biz­tosítani.- A közgyűlés szinte egyöntetűen támo­gatta ennek a pályázatnak a beadását, noha akkor nehéz pénzügyi helyzetben volt az önkormányzat. Az oktatás területén megyei fenntartású intézmény esetében a rendszer- váltás óta ez a legnagyobb beruházás - mu­tat rá Bokor Béla alelnök. - Az a felismerés fogalmazódott meg ebben a fejlesztésben, hogy nemcsak az egészséges gyermekek oktatási feltételeiről kell gondoskodni, ha­nem azokéról is, akik tanulási, beilleszke­dési zavarokkal küszködnek. így van esély arra, hogy kevés gyerek marad az értelme­sen megélhető élet határain kívül. A fejlesz­tés költsége, illetve a megemelkedő műkö­dési költségek megtérülése a gyermekek és családjuk életfeladatainak eredményesebb teljesítésében, életminőségük javulásában mérhető. A folyamatban lévő bemházás le­hetővé teszi, hogy a megyei önkormányzat a kötelező feladatai körébe tartozó gyógy­pedagógiai nevelésről, oktatásról, szakszol­gálatokról a Pécsvárad kistérségéhez tarto­zó 23 településen megfelelő módon, sőt or­szágosan is példaszerű színvonalon tudjon gondoskodni. Azt remélem, hogy ez a prog­ram folytatódhat a megyében egy-két meg­újuló közoktatási szakintézménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents