Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-28 / 204. szám

2002. JULIUS 28. SZTÁROK ES SZTORIK Mónika pipázni készül Ha a magyar férfiakat valaki meg­kérdezné, hogy szeretnének-e a Vö­rös-tengerben angolnaszerű halként úszkálni, a válaszolók nagy többsé­ge vélhetőleg határozott nemmel fe­lelne. Ám ha hozzátennénk, hogy Mónikát, az RTL Klub népszerű kibe­szélő show-jának műsorvezetőjét nemrég a kérdéses helyszínen épp egy ilyen hal kis híján lesmárolta, minden bizonnyal sokak álláspontja hirtelen megváltozna. ■ Mónika a párjával és kislányával idén nyáron Jordániába utazott. Az egzotikus országot mostanság kezdik felfedezni a turisták, s ebben éppen­séggel mi, magyarok járunk az élen.- Sokfelé jártunk és rengeteg magyar szót hallottunk - mesélte Mónika. - Úgy látszik, a turizmus területén is a szemfüles nemzetek közé tartozunk, mivel Jordánia csak nemrég lett felkapott hely­szín. Már gondoltam is arra, hogy aki ajövőbeni divatos üdülőhelyek­re kíváncsi, csak figyelje meg, ho­vá utaznak a magyarok... Mónikáék gazdag programot ál­lítottak össze maguknak. Meglá­togattak egy középkori erődöt, ba­rangoltak a sziklába vésett város, Petra monumentális oszlopai kö­zött, s egy hajókirándulás erejéig még búvárkodtak is.- Na nem kell valami'komoly do­logra gondolni, kaptunk egy-egy pár békauszonyt, meg légzőpipát, s már­is csobbanhattunk - mondta Mónika. - Az egyiptomi partok mentén, a Fá­raó-sziget közelében horgonyoztunk le, ahol olyan gazdag a tenger élővilá­ga, hogy még a magamfajta „koca­búvár” is elboldogul. Csak bele kel­lett merítenem az arcom a vízbe, s máris ezer fajta színű és formájú hal­ban és egyéb furcsa teremtmények­ben gyönyörködhettem. Olyan szép Erdélyi Mónika Születési hely: Budapest Családi állapot elvált, egy 7 éves lánya van Iskola: a külkereskedelmi főiskolán külkereske­delmi üzemgazdászként végzett Pályája: 1998 szeptemberétől a Budapest Tv munkatársa, 1998 decemberétől a tv2 műsorve­zetője, majd hírszerkesztője, 2001 tavaszától az RTL Klub Mónika show című műsorának vezetője volt, hogy bár kék-lüa voltam és va­cogtam, de még mindig nem akartam visszamenni a fedélzetre. Mónikát ekkor érte a már fön­tebb említett lelki megrázkódtatás. Oldalt nézve taposta a vizet, s ami­kor előrepillantott, azt látta, hogy néhány centire az arcától egy an­golnaszerű hal bámul rá.- Először azt hittem, leharapja az orromat. Aztán kis híján össze- csókolóztunk - idézte fel a hal szá­mára valószínűleg közömbös, ám neki borzongató élményt a műsor­vezető. - Hirtelen azt sem tudtam, mit tegyek. Ám a hal szerencsére az utolsó pillanatban kitért. Mónikát Jordániában sem kerül­ték el a kalandok. Róla például több­ször is azt hitték, hogy arab.- A bőröm kicsit kreol, ezért min­denki libanoninak hitt, amit sokan azért furcsállták, mivel ott a nők csadorban fürdenek, én pedig a meg­szokott módon strandoltam. De az igazán megtévesztő látványt a kislá­nyom nyújtotta: ő ugyanis hasonlít rám, s még vettünk is neki egy teljes helyi népviseletet, amit persze rögtön hordani kezdett. Az még csak hagy- ján, hogy azután a játszótéren a helyi gyerekek hiába próbáltak vele szót érteni, de a bazárban is csak néztek, s láttam a szemükön, hogy nem értik: mit keres egy farmemadrágos nővel egy arab kislány? A nyaralás emlékezetes pillanata volt még a beduin táborban tett láto­gatás, amikor a műsorvezetőt és csa­ládját földben sült báránnyal kínál­ták. Mónika ugyan nem szereti ezt a fajta húst, de állítja: ez kivételesen vajpuha és mennyei ízű volt. Emlék­ként vettek egy tevét - no, persze csak kisméretűt és fából faragodat, valamint egy vízipipát.- Ez utóbbi egyelőre még csak dísz, de tervezzük a kipróbálását, vet­tünk hozzá dohányt is - mondta Mó­nika. - A nevezetes kísérletre valószí­nűleg egy baráti összejövetel alkal­mával kerül sor, mivel a vízipipának több csutorája is van. Biztos jópofa lesz, ahogy majd pöfékelünk... Ami pedig a show-t illeti: annak a nyár végén természetesen folyta­tódnia kell. A munka augusztus kö­zepén kezdődik, s a hónap utolsó napjaiban már láthatják is a nézők az első adást. D. T. HÍREK Szirtes és a fantom ■ Szirtes Tamásnak, a Madách Színház rendezőjének 16 éves vágya válik valóra: a teátrum megkapta a minden idők egyik leghíresebb zenés darabjának, Az Operaház fantomjának játszási jogát. Sir Andrew Lloyd Webber ráadásul hozzájárult a teljesen sza­bad feldolgozáshoz. Hajdan az Operaház is pályá­zott a produkcióra, ám akkor kikötés volt az eredeti műnek megfelelő díszlet, köztük egy különleges óriás csillár, ami magában horribilis költségűvé tet­te volna a színrevitelt. „Talán a még ma is futó Macs- kák és más Webber-művek sikere miatt kerültünk * kivételezett helyzetbe” - mondja a rendező. A császári pár köszöni Mártonnak... 1 ■ Marton László leghíresebb szobra Tokióban áll. A Kis királylányt még egy két évvel ezelőtti magyar kiállítás után hagyta kinn annak örömére, hogy a seregszemlét megnyitó Takamaro herceggel és fe­leségével jól elbeszélgettek a magyar történelem­ről és vallásról. A japán császári pár magyarorszá­gi látogatása alatt ragaszkodott a találkozáshoz, s egyúttal felkérték a mestert egy Japánban felállí­tandó köztéri szobor megalkotására. I 1 Mit üzen a rádió 900 adásban? | ■ Kilencszázadik adásához érkezett a Magyar Rádió történetének legrégebbi műsora, a Mit üzen a rádió?, amelynek szignálja 1926 májusában hangzott fel először. A Magyar Rádió volt az első a világon, amely a közönség leveleire élő szóval válaszolt. A műsort alkalmanként 200 ezren hallgatják. Je­lenlegi szerkesztője Barra Mária, s a nagy elődök ( sorában találjuk Kerényi Máriát, majd a jogász Szegő Tamást, akinek nevével halála után a műfaj képviselőinek újságírói díjat alapítottak. A Rajkók aranylemeze s A Rajkó zenekar nemrég tartotta 50. születés- napi koncertjét, s a Hungaroton az évforduló al­kalmából Csárdásrapszódia címen kiadta egy CD-re felvett anyagát, amely máris aranypél- - dányszámban fogyott. A legfiatalabbakkal együtt vgadtak az alapítók, Berki Béla, Lendvai Csócsi József, Szuki József. A Rajkókra egy nagy Operaházi koncert is vár, amelyet 26 ország tele­víziója közvetít. Ponyvafilm és történelem M A hétvégén felakasztották Eperjes Károlyt. Zlatkó Szara- csevics, a híres kézilabdabaj­nok alakította hóhérát, mint a betyáralvezér Milfait Ferkónak. Ezzel véget is ért a Veszprém­ben a Sobri Jóskáról szóló új magyar történelmi ponyvafilm felvételeinek java, az első 53 lel­kes nap. A hatrészes tévéfilm­nek már csak egy őszi csatajele­nete van hátra. Rendezője, Novák Emil minden le­hetséges forrás után járva azóta kutatta a hírhedt rablóvezér rejtélyes történetét. A produkciónak 101 kiosztott szerepe van. Sobrit Szarvas Attila, a Kecske­méti Katona József Színház fiatal tehetsége alakítja mellette olyan patinás nevek köszönnek a stáblistán, mint Törőcsik Mari, Zenthe Ferenc, Tordy Géza, vagy Bitskey Tibor. Sok emlékeztes történelmi alak, megformálója. Bitskey Tibor a filmben a halálos íté­letet is hozó Kopátsi főbírót játssza.- Milfaitot vallatom a bíróságon - mondja. - Izgalmas és majdnem humánus beszélgetés, „tudjuk, kik vagytok, miket csináltatok”, aztán Sobriról faggatom. Évek óta nem filmeztem, így nagyon örültem a felkérésnek. Ferrari Violetta nosztalgiái M - Bátor vállalkozás volt Huszti Péternek nő „ani- mátorának” vállalkoznia - állapította meg Ferrari Vi­oletta, a Madách Színház új darabjáról, az idős színé­szek otthonáról szóló Forgószínpad rendezéséről. - Bajza Viktória, aki Psota Irén öltöztetőnőjét játssza, mesélte, hogy bár a próbán mindenkinek más volt a „hasfájása”, Huszti rezzenéstelen viselte, csak estefe­lé kezdett pirosodni az arca. Ráadásul feleségétől, Pi­ros Ildikótól most otthon hallja, hogy legalább meg­tanulta, nem lehet a nőknek büntetlenül dirigálni... Ferrari Violettát is felkérték a Forgószínpad egy szerepére, ám ő már nem akar többé színpadra lép­ni. Ami nosztalgia elfogta, azt elsősorban Békés Ita­la játéka jelen­tette számára s Zenthe Feren­cé, a régi-régi filmpartneré a legendás 2x2 néha 5-ből. Ki­vel, mint az előadás férfi szereplőjé­vel, egyedül nem lehetett gond... ■ Huszonhat éves, három hete jelent meg a könyve - tiniknek szóló „trendi” írása -, az Apám beájulna, és már hatodik a könyv- Top 10-en. Hja, annak akinek ilyen jó neve van: Salinger... Ugyan ko­rábbi próbálkozásánál mondták neki egy kiadónál, hogy ezzel a névvel már írt valaki regényt. Az­óta is értesítik...- A mai fiatalok alig ismerik Salinger: apám beájulna Sálingért, úgy látszik egy gene­ráció olvasmánya volt a Zabhe­gyező - fűzi hozzá Salinger Ri- chárd. - A nevem is úgy lett, hogy apám poénnak szánta. Eredetileg Schallinger volt és mindig rosszul írták, emiatt nem kapta meg táv­iratait, meg színésznek lenni ilyen névvel... Hősnői 17 évesek a Balatontól Barcelonáig sok-sok fiúkapcsola­ton keresztül keresik a helyüket. Igazi korfigurák. A szlengben, s hogy utazóregény, még hasonlít is a Zabhegyezőre, csak éppen annyira maibb, „megaciki”, hogy egy tinilányos apa tényleg beájul tőle... Két rendező máris szíve­sen filmre vinné. Salinger min­denesetre készül a forgatókönyv­re, mert amúgy polihisztor, látja regényét képekben. A Viva zene­tévébe már meghívták, kerítsen köré irodalmi műsort, körülbelül olyan töltettel, lehet, hogy az iro­dalomóra rossz, de olvasni jó! írni pedig mindenképp. Richár- dunk egy magazinnál foglalko­zott utazás, szerelmi iskola rova­tokkal, most a magyar és ameri­kai iskolákat elemzi, mindene a dráma, Stég című darabja siker­rel futott az Egyetemi Színpadon, majd a Merlinben. Mikor rájött, mégsem él meg csak a drámából, ráállt a reklámszövegekre, né­hány filmes produkció gegman- je, társtulaj egy vitorláskölcsön­zőben, kiadójának, az Ulpius- háznak, melynek irodalmi ta­nácsadója, ám az év felfedezett­jével három regényre is szerző­dést kötöttek.- Már karácsonyra szeretnék az elsőt, de jó, hogy ha jövőre meg­lesz, pedig nem köt család, telje­sen független vagyok, szeretném én a hosszabb kapcsolatokat, ha működnének. Tartós kapcsolatra „beájulnának” tőlem.... (sipka) Faludy: feleségeim története Faludy és Fanny most nem mennek nászúira Különleges lakodalomba voltunk hivatalosak a héten - két verset író ember talált egymásra, Faludy György és Kovács Fanny, akik kö­zé a hatvannégy év korkülönbség se állhatott. A nem mindennapi eseménynek több ismert személy is tanúja volt, a lagzi jó hangulat­ban telt. A 91 éves költőt pihen- tetőül megkértük egy kis feleség­lajstromra, hiszen Fanny már a negyedik a sorban. IS - A nők fiatal koromban a sze­relmet, a lehetőségeket jelentették - vallotta a költő. - Nagyon von­zódtam a telt idomú lányok iránt, akik egy-egy mosollyal le tudtak venni a lábamról. Gyorsan meg- gyúló természet voltam, aki aztán sokáig lángolt. Sok szerelmes köl­teményem született akkoriban.- Önnél ezek szerint a nők központi szerepet játszottak?- Mindig! Vagy a nő, vagy a szerelem, vagy mind a kettő. Le­het, hogy szerencsés alkat va­gyok. Kellett, hogy más miatt szenvedjek ebben az életben, mint a szerelem miatt. A háború, az éhség, a büntetőtábor jutott ne­kem osztályrészül. Szinte vágyód­tam az irodalmi szenvedésre, mert a boldogságról nem lehet jó verset írni. Daniénál olvashatatlan unalom a mennyország, míg a po­kol leírása remekmű!- Nem spórolt a vaskos kife­jezésekkel. Fél évszázaddal ez­előtt hogyan engedhette meg ma­gának, hogy nevén nevezzen mindent a szerelemben.- Sokat kellett harcolnom azért. Elvetettem minden álsze­mérmet, ami akkoriban dívott Ma­gyarországon. Nem voltam trágár, mint Villon, pedig azzal vádoltak. Mindig erotikus és nem trágár verset szerettem volna írni. Néhá­nyat sikerült is, de az újságírók, az ítészek ezt nem tűrték. A közön­ség minden rétege sem. Persze jócskán akadtak kivételek, akik falták az én soraimat. A feleségem például sokat segített, de a többi nőrokonom is arra ösztökélt akko­riban, hogy írjak szerelmes verse­ket a tőlem megszokott szemte­lenséggel és kegyetlenséggel.- Hogyan emlékszik vissza a feleségeire?- Három feleségem volt, de az egyik nem számít, mert csupán az angol állampolgárságért vettem el, amolyan érdekházasságból. Az el­ső „igazit” nagyon szép nőnek tar­tották, olyannyira, hogy nem lehe­tett magára hagyni. Egyszer Pá­rizsban beugrottam egy üzletbe, ő pedig kint várakozott rám az ut­cán, mikor kiléptem, nyolc férfi vette körül. Én mindig is sovány, törékeny alkat voltam, különösen a francia emigrációban, hiszen sokszor nem volt mit enni. Ezt csak azért mondom, mert a felesé­gem azzal állt elő, hogy „pofozd fel ezeket az embereket!” Nyolc tagba szakadt férfit! Hát, lemond­tam erről a feladatról... Állandóan őrködni kellett rá, annyira feltűnő jelenség volt, és még riszálta is hozzá a fenekét. Csak azért éltünk együtt nyolc évig, mert az emig­ráció hét évig tartott és egy asz- szonyt mégsem lehet otthagyni egyedül egy idegen országban. A második feleségem, Zsuzsa igen kitűnő asszony volt; és re­mek újságíró. Sajnos tíz évi bol­dog házasság után a rák végzett vele. Őhozzá sok szerelmes ver­set írtam annak idején, sőt még a halálos ágyán is verseltem. A kö­zönségnek azonban mind a mai napig nem tudom kiadni, mert ez ■ olyan fájdalmas nekem. A har­madik igazi feleségem, Fanny pe­dig maga a csoda. Értelmes lány, a kedvességével, kitartásával ra­gadott meg. Miután semmi va- gyonom nincs, bebizonyította, hogy csak magamért szeret, hát nem szeretetre méltó? Az ifjú pár nem gondolhat a nászútra, mert a költő verseskö­tetén dolgozik. Szeptember végéig nyomdába kell adnia a kéziratot, addig új múzsájának (aki maga is költő) csupán egy feladata van: néha-néha homlokon csókolni... Temesi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents