Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-27 / 203. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. JÚUUS 27., SZOMBAT ;"'|H RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 26.) Borsodchem 5150 Ft Egis 11200 Ft ű Matáv 798 Ft Ű Mól 4 305 Ft OTP 1859 Ft Ű Richter 12 395 Ft ű TVK 3 795 Ft ű Zalakerámia 1400 Ft ű BUX: 6797,58 +1,18% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 22-26-IG 7?nn 7115,42 : 710(1 704323 ; » : 7000 0589,76 ; ! 6900 ! \l ! 6797,58 6800 6718,08; pont ‘ -í -í®* ;0 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,75 Cseh korona 8,04 Euró 245,24 Japán jen (100) 208,81 Lengyel zloty 59,89 Svájci frank 169,34 Szlovák korona 5,49 USA-dollár 245,12 __________Hírek__________ IMPORTSTOP. Az agrártárca korlátozó intézkedést vezetett be a német, dán, holland, belga, svéd és francia sertéshúsimportra, miután tiltott hormontartalmú takarmány került forgalomba Németországban és az Unió több tagországában. Az FVM közleménye szerint az érintett országokból csak olyan szállítmány hozható be, amelynél a hatósági állatorvos igazolja a fertőzésmentességet. EUROPRESS ELADÓ. Szlovákia privatizációs bevétele az idén várhatóan meghaladja a 170 milliárd szlovák koronát (3,8 milliárd euró). A legfontosabb privatizációs projekt az idén az SPP gázszolgáltató vállalat 49 százalékának értékesítése, amelytől 2,7 milliárd dollár bevételt remélnek. A tervek szerint szeptemberben lezárul három regionális energiaszolgáltató részleges privatizációja iS. MTI INTERNET. Belgiumban a háztartások 36,4 százalékának van internet-összeköttetése; a munkahelyeken ez az arány 93 százalékos. Az Európai Unió átlagában már a háztartások 37,7 százalékában tudnak a világhálón barangolni; a csúcsot Hollandia tartja a háztartások közel kétharmadának bekötött- ségével. Az EU-országok általános iskoláiban átlag 6,8 személyi számítógép jut 100 tanulóra, a dánoknál viszont a középiskolások kétharmadára jut már az iskolában számítógép, mti LEMONDOTT. Súlyos sport- balesete miatt lemondott a Postabank vezérigazgatója, Pál Árpád, aki egy nappal azt követően, hogy a hitelintézet vezérigazgatóvá nevezték ki szenvedett gerincsérülést. A Postabank igazgatósága hétfői rendkívüli ülésén foglalkozik a kialakult helyzettel és tesz javaslatot az új vezérigazgató személyére. Mn MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkanélküliségi ráta április-júniusban 5,6 százalék volt, annyi, mint egy éve. A munka- vállalási korú népesség 63,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon: foglalkoztatottak száma 3 millió 859 ezer, a munkanélküliek száma 230 ezer. mti ■ Olcsón kell autópályát építeni A kormány pénteki ülésén Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatást adott a gyorsforgalmiútfejlesztés 2002-2004 közötti feladatairól - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kormány ülését követően. Budapest A kabinet új, átlátható finanszírozási rendszert dolgoz ki, amely képes befogadni a 2004-től megnyíló európai uniós támogatásokat és az EIB és az EBRD hiteleit is. A szóvivő közölte: a gazdasági és közlekedési miniszter augusztus végén, szeptember elején a kormány elé terjeszt egy részletesebb ütemtervet, amely összhangban lesz az országos terület- fejlesztési tervvel is. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a következő kormányülésen is téma lesz a közútfejlesztési program, ám akkor már konkrét döntések várhatók. Az új kormány nagyobb hangsúlyt helyez az M0- ás körgyűrű és a hozzá kapcsolódó északi Duna-híd, valamint az M6-os út fejlesztésére. A következő hetekben felülvizsgálják a korábbi kormány 2015-ig szóló gyorsforgalmiút- fejlesztési koncepcióját, amelyben kiemelt szerepet kap az M5- ös autópálya továbbépítése és az egységes matricás rendszerbe történő bevonása. Emellett figyelmet kíván fordítani a kormány a mellékutak és a zsáktelepülésekhez vezető utak fejlesztésére is - tette hozzá a kormányszóvivő. Az Europress kérdésére közölte az útépítések sorrendjéről és időpontjáról később dönt a kabinet. Gál J. Zoltán megerősítette: a kormány célja, hogy a legolcsóbban, a leggyorsabban és a legátláthatóbb módon épüljenek autópályák Magyarországon. Mint mondta, a héten felbontott zárt meghívásos tenderek bebizonyították azt, hogy lehet olcsóbban is autópályát építeni a korábbiaknál, és kiderült, mennyi a valós költsége egy kilométer autópálya megépítésének. Kiemelte: a kormány eltökélt szándéka, hogy a jövőben csak közbeszerzési eljárás keretében épüljenek utak és autópályák Magyarországon. JEUttGYARtóAT: mitöpätya autópályává fejle&ztftstö autóút fc&sútttétózat egyé* etemelmfc fejlesztése meglévő út folyamatban fevő 2802-ben Induló 2B03-fean íotfutó 2004*2008 között tn&dö 2009-2012 közt Indtttó fetyamas*»« lévő H 2862*1»« Induló II <n«0VBfő*«tó Megújult az érdekegyeztetés Tegnap megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról a kormány, a munkavállalók és a munkaadók között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) hatáskörébe tartozik többek között a foglalkoztatást és jövedelmek alakulását befolyásoló tényezők megvitatása. Budapest Magyarország sorsdöntő időszak előtt áll, utoljára ezer évvel ezelőtt volt ilyen helyzetben az ország - mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök elmondta: mostantól adózási és költség- vetési kérdésekre is kiterjed az együttműködése a kormány a munkáltatók és munkavállalók között. - A kormány az érdek- egyeztetés új rendszerét párbeszédben kívánja kialakítani a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Közös törekvés az országos, ágazati, területi, regionális érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, hatékonyabb összekapcsolása. A háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az ÓÉT, amely foglalkozik a munka világával ösz- szefüggő valamennyi kérdéskörrel, beleértve a gazdaságot, járulék és költségvetési témaköröket, valamint a jogszabálytervezetek megvitatását is. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt két évben negyedévről negyedévre mérséklődött - tudtuk meg László Csaba pénzügy- minisztertől. A nemzetközi elemzők szerint azonban a világgazdasági dekonjunktúra már 2001 utolsó harmadában elérte mélypontját, de az idei év második felére felemelkedés várható. A pénzügyminiszter elmondta: a dezinfláció 2002-ben tovább folytatódik. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által együttesen kidolgozott makrogazdasági előrejelzés 2003-ban átlagosan 5 százalék, év végére pedig 4,5 százalékos inflációval számol. Az év eddig eltelt időszakában a kormányzat finanszírozási szükséglete növekvő volt. Az államháztartás hiánya június végéig elérte az éves előirányzat 99,1 százalékát, a központi költségvetés deficitje pedig annak 74 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya nő, az első öt hónapban a tavalyinál 831 millió euróval nagyobb, 14 milliárd euró hiány halmozódott fel. Az idegenforgalmi bevételek kilencvenes éveket jellemző kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan növekvő trendje megtört. A prognózisok szerint a tavalyi 2,2 százaléknál jóVal nagyobb, mintegy 3,5 százalékos GDP-ará- nyos hiány várható. PRIVACSEK ANDRÁS Fagykárenyhítés augusztusig A fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvények tulajdonosai július 20-ig jelenthették be kárigényüket. Az előleg folyósítására hárommilliárd forintot különített el az agrártárca. Némi vigaszt jelenthet a szőlősgazdák számára, hogy a szüretnél már nem kell bíbelődni az adminisztrációval. Budapest A téli és tavaszi fagyok miatt terméskiesést szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvény-tulajdonosok július 20-ig jelenthették be kárigényüket a megyei földművelésügyi hivataloknál. Azoknak is jelezni kellett igényüket, akik korábban a falugazdászok megkeresésére már megtették kárbejelentésüket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a szaktárca a kárigények bejelentését követően augusztus végéig folyósítja az előleget. Erre a célra 3 milliárd forintot különített el az agrárkormányzat. A teljes összeg kifizetése szeptemberben kezdődik és előreláthatóan novemberben fejeződik be. A kormány által jóváhagyott rendelet szerint hektáronként 30 ezer forint kárenyhítést kapnak azok a legfeljebb 100 hektárral rendelkező gazdák, akiknek az ültetvénye legalább ötven százalékban elfagyott. A támogatást csak a regisztrált szőlő- és gyümölcsültetvények után folyósítja az FVM. A falugazdászok felmérése szerint a téli és tavaszi fagyok miatt a 90 ezer hektárnyi szőlőültetvényből 45 ezer hektár, a 89 ezer hektáros gyümölcsösből pedig közel 70 ezer hektár károsodott az országban. Némi vigasz lehet a szőlősgazdák számára, hogy az idei szüret már sok könnyebbséget ígér, hiszen a szőlő kikerül a jövedéki törvény hatálya alól és a borászat adminisztrációja is egyszerűsödik, az ellenőrzés egy része a hegyközségekhez kerül. A szőlőtermelők többsége felesleges nyűgnek tartotta az igen bonyolult, úgynevezett szőlőpincekönyv vezetését is. A gazdák nyomására a pincekönyv vezetését tavaly már megszüntették. A szőlőművelők adminisztrációs kötelezettsége ugyan megmarad, de elmúlik az a fajta fenyegetettség, amelyet a szigorú jövedéki szabályozás jelentett számukra. _________________________IUJVÁRI) Mégis tárgyalna a Richter Budapest A gyógyszergyártók és az előző kormány között tavaly kötött, három évre szóló gyógyszerár-megállapodás bizonyos fokú módosítása elfogadható, de ez csak a felek közös megegyezésével valósítható meg - fejtette ki Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. A legnagyobb hazai gyógyszer- gyártó cég kész tárgyalóasztalhoz ülni az OEP képviselőivel annak érdekében, hogy feloldhatók legyenek a kormány és a gyártók közötti vitában megkövesedett álláspontok. A megállapodástól eltérően a 2002-ben esedékes áremelés januárra halasztását még elfogadható kompromisszumnak tartja a Richter vezetője. A vezérigazgató hozzátette: az mindenképpen indokolt, hogy a tavalyról esedékes árkompenzációt még az idén érvényesíthessék a gyártók. A megállapodás szerint ez utóbbi a tavalyi tervezett és tényleges infláció közötti különbség 70 százaléka, ami 2,1 százalékos termelői áremelést jelent a támogatott gyógyszerek esetében. Összességében mintegy 6 százalékos áremeléssel kalkuláltak a gyártók idén július 1-jétől, a kormány azonban nem hirdette ki az új árakat, helyette az ártárgyalások újrakezdését indítványozta. A gyógyszergyártó szövetségek hétfői közös tájékoztatójukon egységesen úgy vélekedtek, hogy a kormány szerződést szegett. A gyártók szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) új javaslatai nem a meglévő megállapodás módosítását, hanem egy új támogatási rendszer kialakítását célozzák, a cégek nem fogadták el az új tárgyalási feltételeket. Bogsch Erik közölte, hogy a ■ Magyarországi Gyógyszergyártól* Órszágos Szövetségéhez tartozó tagvállalatok a jövő héten egyeztetnek a kérdésről és várhatóan kész javaslatokat juttatnak el az OEP-hez. Bizonytalanságban a húsipar Tartja magát a szürke- és a feketegazdaság Budapest A rendszerváltás óta az egész élelmiszer-gazdaságot a kiszámíthatatlanság jellemzi, s ez a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt érezhető volt - mondja Farkas Imre, a Zalahús Rt. elnökvezérigazgatója, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) tiszteletbeli elnöke. Úgy véli: a beavatkozások többségében nem voltak szakszerűek. A szabályozás hol a mező- gazdasági termelők, hol a feldolgozók számára jelentett változást, s ha az egyiknek kedvezett, a másik kárvallott lett. A folyamat egyértelmű áldozata az állattenyésztés, amelynek teljesítménye a húsipar egészét kedvezőtlenül érintette és érinti napjainkban is. Az alapanyag-termelés évről évre változó teljesítménye végső soron az állatlétszám drasztikus csökkenéséhez vezetett. A rendszerváltás óta még sohasem volt olyan mélyen a sertés-, illetve szarvasmarhatenyésztés, mint ezekben az években. A sertéslétszám a korábbi 10- 12 millióról ötmillió körülire esett vissza. Kijelenthető, hogy a parasztság - legyen az családi, szövetkezeti, állami vagy társas üzemben dolgozó - sokkal köny- nyebben boldogulna és látná el a húsipart alapanyaggal, ha a termelés helyzetét legalább középtávra stabilizálnák. Az állattenyésztés súlyának sokkal nagyobbnak kellene lennie az agrárágazaton belül, mint amilyen jelenleg. Az okok közé tartozik, hogy eddig egyetlen kormánynak sem sikerült elérni, hogy a parasztság a földet jól használja ki, olyan állapotban tartsa, ami akár a környezetgazdálkodás, akár a turisztika számára is elfogadható - vélekedik Farkas Imre. Hiba, hogy az állattenyésztő telepek többségétől elkülönítették a földeket. Pedig ha a paraszt a földművelésből tud létezni, akkor iparágakat (húsipar, tejfeldolgozás, bőr-, konzervipar) képes éltetni, ellátva ezeket nyersanyaggal. Azt pedig már az iparra kellene bízni, hogy megtalálja a kész élelmiszerek, feldolgozott áruk jelenleginél nagyobb piacát. Arra a kérdésre, hogy az uniós belépést követően versenyképes lehet-e a magyar húsipar, a cégvezető így válaszolt: bízik benne, hogy az egységes szabályozás kedvező, kiszámíthatóbb lesz számunkra, a termelő várhatóan garantált árhoz jut, a feldolgozó- ipar pedig stabilabb piaci árral számolhat. Áruink nyugati fogadtatásáról állítja, hogy minőségükkel, választékukkal már jelenleg is megállják a helyüket. Az áru beözönlésétől nem tart, az uniós országok gyakorlata, hogy 90 százalékban önellátók, a hazai terméket helyezik előtérbe, ez ránk is vonatkozik majd, csak a választék miatt fogadunk egyes árukat. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 29. HÉT (FORINT) I. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 259,30 ú Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 259,12Ű 2. szövetkezeti átlagár: 258,40 ^ 3. egyéni vállalkozói átlagár: 262,05 ti II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 258 ű 2. E-Alföid (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 260 ű 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 260 ű 4. Központ (Budapest, Pest megye): 259 0 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 264 í> 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 254 ű 7. Ny-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala): 260 ír III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 324,57; U: 312,08; R: 287,01; O: 271,23; P: 257,48 ű ű ű ű ír Forrás: HÚSCÉH t l
