Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-24 / 200. szám
2002. Július 24., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A KANYONOK FÖLDJÉN. A Föld egyik legizgalmasabb tájéka, a Grand Canyon már sok fotóst megihletett. Pákozdi József és Nagyváradi László kamerája segítségével mi is részesei lehetünk ennek a táj sugallta, különleges érzésnek, ha még a nyár folyamán ellátogatunk a Ter- mészettudományi Kiállítás épületébe (Pécs, Szabadság u. 2.).___________________________________________________fotó: t. l. Az ásatás örömei és bánatai Tíz esztendeje nincs úgynevezett tervásatás a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága területén. Leletek akkor kerülhetnek elő, ha valamely beruházás kivitelezésének megkezdésekor, költségének a törvény által megállapított 9 ezrelékes részéből az ásatásra lehetőség nyílik. Az alapvető gond voltaképpen az, hogy Magyarországon nem létezik múzeumi szakmai-finanszírozási normatíva. Amikor a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága elkészítette az elmúlt öt esztendő munkájáról szóló beszámolóját a megyei ön- kormányzat számára, többek között megállapítást nyert, hogy a sikerek ellenére akadnak működési nehézségeik is. Ezek elsősorban a múzeum kezelésében lévő ingatlanállomány Száz kötet Kossuth-díjas íróktól Az Alexandra Kiadó könyvszakmai nagyvállalkozása Az idei Ünnepi Könyvhéten indult és 2005-ig válik teljessé a pécsi Alexandra Könyvkiadó 100 kötetesre tervezett, Kossuth-díjas íróinkat bemutató új, exkluzív sorozata. A Kossuth-díj a magyar kulturális életben évtizedek óta fontos, közmegegyezésesen elfogadott fokmérője az értéknek, s egyben a legmagasabb rangú állami elismerés. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták át először, s odaítélése ma is jelentős esemény. Ez azzal együtt érvényes, hogy az ötvenes évek legelején vitatható szerzők és életművek is akadtak a díjazottak között. Megrendítő, hogy viszont például József Attilát csak posztumusz díjazhatták. Ott volt a korán díjazott nagyok sorában többek között Egry József festőművész és Füst Milán, a Nyugat nemzedékének legendás alakja. A rendszerváltás után időszak általános és kulturális politikájáról, értékviszonyairól és nem utolsósorban a művészetről- irodalomról vallott felfogásáról. A Kossuth-díjas írók sorozatban szereplők műveit és műrészleteit jeles irodalomtörténészek, a téma szakértői: Pomogáts Béla, Schein Gábor, Tarján Tamás, Tverdota György, Bertha Zoltán breviáriumszerűen válogatják.- A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve esztétikailag, az irodalomtörténeti értékelés szerint nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet - mondja a szerkesztő. - Minden kötet irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készül. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az iskoláknak, pedagógusoknak is segítséget nyújtunk a kötetekkel, hiszen kiválóan használható a tanításhoz, tanuláshoz. A sorozat kitüntethették ki a nagy emigránst, Márait. Indokoltnak és a könyvkereslet szempontjából is ígéretesnek látszik tehát a pécsi Alexandra Könyvkiadó kitűnő ötlete, hogy Kossuth-díjas íróinkat egy igényes válogatás alapján készült önálló sorozatban tegye elérhetővé. Székely Krisztina, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy az idei Ünnepi Könyvhétre Déry Tibor, Füst Milán, Illyés Gyula, József Attila és Nagy Lajos válogatott művei jelentek meg. Most készül Sarkadi Imre és Márai Sándor válogatott műveinek a kiadása. A sorozat megjelentetése kiadói szempontból nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok sorozata is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott A sorozat már megjelent könyvei Az olcsó szabadtéri színpadok leve Pécs Önkormányzata modellt állhatna a Türelem szobrához Pécs Önkormányzata 1998 májusában hosszú távú szerződést kötött a pesti Gresham Kft.-vei a tettyei és a Káptalan utcai szabadtéri színpad hasznosítására. A színpadok felújítása, átépítése volt a feltétel. A városnak egy fillérjébe sem kerülő megoldásról kiderült, hogy nem működik. Két év késedelem után az önkormányzatnál végre elszakadt a cérna. A Gresham Kft. nagy tervekkel, szimpatikus ígértekkel jött Pécsre. A 2011. április 30-ig szóló ingyenes bérlet fejében vállalta, hogy a színpadok üzemeltetése idején figyelembe veszi a város idegenforgalmának igényeit, olyan műfaji sajátosságok kialakítására törekszik, amely a külföldi és a hazai közönség figyelmét egyaránt felkeltik, művészileg színvonalas, igényes produkciókat szervez. A francia tőkéjű Gresham Kft. mögött mint ügyvezető Krémer Károly áll, aki a pécsi szerződés előtt nem sokkal korábban a Kis- pest-Honvédot szponzorálta, sőt edzője is volt. Az a bukás rossz ómennek is felfogható lett volna, de efféle „ajándék lóról” volt szó. Krémer Károlyt érzelmi kötődés vezérelte, hiszen Pécsett járt iskolába és itt is érettségizett. Az emlékek szerint eredetileg a Harmadik Színházat kívánta megvenni, de ismerőse, Bagossy László, az akkori Nyári Pécsi Szabadtéri Játékok igazgatója eltérítette ettől. Azt javasolta, hogy szerencsésebb lenne a szabadtéri színházakat megújítani. Európai nívójú zenés és táncelőadásokat álmodtak, és olyan szabadtéri színházi körülményeket, amelyekbe a világ legjobbjait is meg lehet majd hívni. Á pénzszűkében lévő önkormányzat számára azonban leginkább az a vállalás volt a fontos, hogy a kft. helyette átépíti a Káptalan utcai szabadtéri színpadot, és 2000. augusztus 20-án, a pécsi ezredfordulós ünnepi események keretében a legkorszerűbb építészeti és műszaki színvonalat képviselő állapotban adja át a közönségnek. Érdemes figyelni a dátumokra. A bérlő azt vállalta, hogy a tettyei színpadot 1999. május 1-jére felújítja. Új nézőteret és színpadot alakít ki, és megerősíti a palotarom falait. A felújítási munkákhoz szerződésszegés vonzatú határidők kapcsolódtak, amelyek mind eredménytelenül múltak el. Még a Káptalan utcai színpad engedélyezési és bontási tervét sem nyújtották be 1998. december 31-ig. A Gresham Kft. a késés és a határidő módosítási kérelmének indokaként 1999- ben azt hozta fel, hogy régészeti feltárás nélkül a tervet elkészíttetni nem tudta, az időjárás pedig akadályozta a régészeket a kutatás megkezdésében. Az ön- kormányzat a szerződésszegés megállapítása helyett hozzájárult a határidők átírásához. Az új változatban a tettyei színpadnak is 2000. augusztus 20-ra kellett volna elkészülnie, a Káptalan utca színpad esetében 1999. szeptember 1-jére változtatták a tervek benyújtásának határidejét, de az átépítésé az eredeti maradt. A program jól indult: a Káptalan utcai és a tettyei szabadtéri színpad terveit Bachman Zoltán elkészítette. De a folytatásról a haldokló Hamlettel együtt mondhatjuk: „a többi néma csend”. Látványos tűzijáték a Szent István-napi búcsú 1990-es nyári színházi előadásán a Káptalan utcában fotó: t. l. A kulturális bizottság 2000. szeptember 29-i ülésén a helyszíni vizsgálatok tapasztalatai alapján hivatalosan is megállapította, hogy a Gresham Kft. a szerződéses kötelezettségét nem teljesítette. Tárgyalások kezdődtek a kft. ügyvezetőjével. Krémer Károly 2001. március 27-én kelt levelében ismét vállalta: „a Káptalan utcai Szabadtéri Színpad rekonstrukciós munkáit rövidesen elkezdik és április végéig átadják”. Miután ez a határidő is bőségesen letelt, dr. Újvári Jenő alpolgármester kezdeményezte a szerződés felmondását, amit legutóbb a közgyűlés jóvá is hagyott.- Miért most, 2002 júniusában szakadt el a cérna az önkormányzatnál?- A polgármesteri hivatal időről időre levelet írt, érdeklődött a kft. szándékáról, felszólította a szerződés teljesítésére, de folyton csak ígéreteket kapott - mondja Újvári Jenő. - Türelmesek és meg- értőek voltunk, de az ügy már nem tűr tovább halasztást. Bebizonyosodott, hogy a Gresham Kft.-vei érdemi tárgyalást nem lehet folytatni, általa a szabadtéri színpadok felújításából nem lesz semmi. Feltehetően anyagi problémák miatt feneklett meg a szándék megvalósítása, de ezt nem voltak hajlandók beismerni.- Ezek után mi a szándék a szabadtéri színpadokkal?- Olyan frekventált, fontos területek, hogy rendezés nélkül - különösen, mivel hogy beletartoznak a világörökség pufferzónájába -, ilyen állapotban nem maradhatnak. A város nem nélkülözheti tovább ezeket a helyeket. A tervek rendelkezésre állnak, és a szellemi kapacitás is megvan a szabadtéri színpadok felújításához, működtetéséhez, de ez már az új önkormányzati testület feladata lesz. Dr. Toller László, az MSZP polgármesterjelöltje indulásának hivatalos bejelentésekor úgy nyilatkozott, hogy a Káptalan utcai és tettyei szabadtéri színpad helyre- állítása jövő évi indítással szerepel pártja önkormányzati programjában. Akárhogy is lesz, a következő ciklusban valamivel drágább megoldást kellene választania a képviselő-testületnek, mert a most felszámolni rendelt olcsónak túlságosan is híg a leve. DUNAI I. * ♦ i válás teljes, és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezreléke biztosítandó erre a célra. Alapvető probléma az, mondja Huszár Zoltán, hogy a múzeumokkal kapcsolatban Magyarországon nincs joghatályos szakmai-finanszírozási normatíva, ellentétben például az oktatás vagy az egészségügy területével, így tehát az sem meghatározott a régészet esetében, hogy X számú vagy alapterületű, régészeti szempontból védett területhez milyen nagyságrendű pénz rendelhető, vagy müyen létszámú régész, szakalkalmazott, restaurátor stb. foglalkoztatható. Azt tudomásul kell venni, hogy átalakult a világ, érvel Kárpáti Gábor régész, az osztály vezetője. Hiszen annak ellenére, hogy hosszú évek óta nem beszélhetünk tervásatásról, a pihenésre nincs mód, hiszen sok az építkezés és sok a feladat. E feladatok között megemlíthető a Székesegyház előtti ásatás, amely a vüág- örökségi feltárások része, a Sopianae tér, az Ágoston téri munkálatok, s az M6-os új nyomvonalában talált 72 lelőhely, amelyekre a régészeti terepbejárás folyamán bukkantak. Éppen most zajlik például a Nagy Lajos Gimnázium udvarán a tornacsarnok építése, amelynek kapcsán számos római lelet került elő: sírok, egy szentély épülete vagy legutóbb egy vasláda. Ez az újonnan kialakult rendszer véleménye szerint nem feltétlenül rosszabb, mint a régi, bár kétségtelenül több benne a véletlen- szerű elem, bonyolultabb, több kitartást és ügyeskedést igényel az eredmények felmutatásához. De az eredmények felmutathatók, és ez voltaképpen mindennél fontosabb. Gyermeksírokat is feltártak a Nagy Lajos Gimnázium udvarán folyó ásatáson fotó: t. l. sődleges leletkonzer- ______________________________cseri László na gy részének elavult infrastruktúrájából, annak költséges üzemeltetéséből adódnak, de egyes szakmai tevékenységből is következnek gondok, mondja Huszár Zoltán igazgató. A jelenleg joghatályos, 1997, évi CXL., a kulturális javak védelméről és a 2001-es LXIV., a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően jelentős mennyiségű hatósági, elsősorban a régészethez kapcsolódó feladatot kell elvégezni, amely a régészeti osztályra különösen komoly feladatokat ró. Az osztály munkájában a hatósági feladatellátás erőteljesen növekedett: 1998-ban 91,1999-ben 152,2000-ben már 350 szakhatósági állásfoglalást, véleményt készítettek. Túlnyomó részben a települések rendezési terveihez, út- vagy csatornaépítési feladataikhoz szükséges azon vizsgálatok eredamelyek arról szólnak, van-e régészeti lelőhely az érintett területen. Ugyanakkor az intézmény saját költség- vetéséből már tíz esztendeje nem tud úgynevezett tervásatásokat végezni. Az ásatási munkákat alapvetően a már említett törvény által előírt beruházói kötelezettségből adódó finanszírozás teszi lehetővé. A törvény ide vonatkozó passzusa lényegében arról szól, hogy a megelőző feltárás, dokumentálás, ellyamatos és rendszeres megjelenése 2005 végéig tart, összesen százkötetesre tervezzük. Az eddigi könyvesbolti tapasztalok kedvezőek, az olvasói fogadtatás igazolta a kiadó azon törekvését, hogy ezt az értékes irodalmi vonulatot is minél szélesebb közönség számára elérhetővé tegye. ____________________________________BEBESSI K
