Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-22 / 198. szám

I 2002. Július 22., hétfő 7. OLDAL KULTÚRA -RIPORT SZATÍRKÁK A hatalom nagyhatalom. Kiment az UVB-re, s leégett. Tartótiszti levél a kedvenchez: „Ön Értéki szerelem fűzte őket össze. nagyon sokat jelenten nekem. ” Narancsbőrtől citromíz. A pásztor megállt a puszta szé­lén, s a tévéhíradó időpontja előtt Ikeabana: svéd mininövénykul- azt mondta: „Zivatartevékenység túsz. vélelmezhető.” Marafkó László Simply English - egyszerűen jó Az angol balladákat, dalokat játszó, előbb két, majd ma már háromfős együttes egyre ismer­tebb országszerte, egyre több meghívásnak kell eleget tenni­ük. Nevük szerint a formáció Simply English - és úgy tűnik, mind többen vélik úgy: egysze­rűen jók. Andy Rouse, a Pécsi Tudomány- egyetem Angol Tanszékének taná­ra olyan családban nőtt fel Angliá­ban, ahol apja énektanár, unoka­bátyja néptáncos, unokatestvére énekes volt, úgyhogy nem volt ne­héz megszeretnie és élete részévé tennie az angol népzenét. És itt hangsúlyozottan az angolról van szó, tehát se nem skót, se nem kel­ta, se nem ír - Simply English. Andy magyarországi bemutat­kozása eleinte a Szélkiáltó együttes koncertjein történt, amikoris dalai alá Fenyvesi Béla pengetett gitáron, hogy ne legyen olyan egyedül. Ké­sőbb ők ketten hozták létre a kü­lönálló zenekart 1995-ben. Legelső önálló szereplésükre élénken emlé­kezhetnek, mivel egy jeges októbe­ri napon egy angol áruházlánc első boltjának nyitására voltak hivatalo­sak Veszprémbe, ahol néhány fá- zós kofán kívül nem nagyon tapsolt nekik senki. Igaz, akkor még annak is örülni tudtak, hogy a FEMA- napon őket hívták meg Szandi előzenekaraként. Szerencsére ezek az idők már tényleg az „ősidők” homályába vesznek, hiszen manapság nem nagyon akad olyan valamirevaló folkfesztivál, ahol a Simply English - immár többnyire az Andy Rouse-Zajzon Tamás-Babarci Bul­csú felállásban - ne aratna szép si­kert. Az ismertség elérésében ter­mészetesen volt része annak is, hogy 1997-től három CD-jük, illetve kazettájuk jelent meg.- Mint mindig, ezúttal is a máso­dik kazetta volt a legfontosabb - szö­gezi le Andy Rouse -, hiszen ez mu­tatta meg, hogy egyrészt van ennyi dalunk, másrészt jelezte az együttes stabilitását, továbblépését is. Jelenleg nagyjából 70 angol dalt tartanak a repertoárukon, amelyek a heti egy próba mellett bármikor előadásra készek. Márpedig elő­adások jócskán akadnak, hiszen az utóbbi hónapokban megfordultak Diósgyőrtől (Kaláka Fesztivál) kezdve, Szombathelyen és Győrön át Zágrábig sokfelé. Természetesen a fő terep mégiscsak Pécs marad, így az egymást követő különböző pécsi fesztiválok vendégei augusz­tustól is láthatóak-hallhatóak lesz­nek Sellyén, valamint a Pécsi Na­pokon, illetve a Bordalfesztiválon is. _ És igazság szerint az se csak a lábjegyzetbe kívánkozik, hogy Andy Rouse a közeljövőben „A nyomtatott populáris költészet kenyérkeresői Angliában” cím­mel kívánja megvédeni vaskos Ph.D-értekezését a PTE-n. Konkurens néptánciskolák startolnak Két alapfokú alapítványi, illetve egyesü­leti művészeti iskola kezdi meg műkö­dését Pécsett szeptembertől. A néptánc szerintük nemcsak a gyerekek zenei és mozgáskultúráját fejleszti, de egyben személyiségformáló is. A néptánccal a gyermekekért Alapítvány intéz­ményt alapított Berze Nagy János Alapfokú Mű­vészeti Iskola néven. Az iskola célja, hogy nép- művészeti képzést nyújtson a gyermekek szá­mára a népzene, a néptánc és a kézművesség te­rületén. Az alapítvány engedélykérelmére Baranya Megye Közgyűlésének főjegyzője felvette az is­kolát a nem helyi önkormányzatok által fenn­tartott közoktatási intézmények jegyzékébe. A működési engedély kiadásához azonban tör­vényes kritérium, hogy a fenntartónak biztosí­tania kell az intézmény működtetésének felté­teleit. A legalapvetőbb ezek között, hogy le­gyen székhelye. Az alapítvány az intézmény székhelyét és hosszú távú működését Pécsett a Szivárvány Gyermekházban képzelte el termek bérlésével. Az alapítvány és a gyermekház között az utób­bi években jó szakmai együttműködés alakult ki, a termek bérbevételének nem volt akadálya. Viszont a Szivárvány Gyermekház tulajdono­sának, fenntartójának is hozzá kellett járulnia, hogy épületét intézményszékhelynek jelölhes­se meg kérelmében az alapítvány. Pécs Köz­gyűlése a legutóbbi ülésen kedvező döntést hozott. A Berze Nagy János Alapfokú Művészeti Iskolában - amennyiben megkapja a működési engedélyt - már szeptemberben megkezdődik a tanítás. Az alapítványi intézménynek azonban ugyanakkor startol a konkurenciája is. A Bara­nya Kulturális Egyesület a 2002/2003-as tanév első napjától Alapfokú Művészeti Iskola névvel, néptánc tanszakkal szintén oktatási (művésze­ti) intézményt kíván alapítani és indítani. Az egyesület koncepciója szerint a néptáncoktatás egyik lehetséges formája a művészeti iskolák néptánc tanszaka, amely normatív támogatás­ban részesített oktatási forma. A folklór külön­böző területei kivételes lehetőséget nyújtanak a gyermekek zenei és mozgáskultúrájának fej­lesztésére, személységük formálására. A művészeti iskola mindenki számára nyi­tott. Nem célja hivatásos táncosok képzése, de segíti a tehetségek pályára irányítását. A12 évre - 2 év előkészítő, 6 év alapfok, 4 év továbbkép­ző - bontott, központilag előírt tananyaga össze­állításakor figyelembe veszik a befogadó iskolák igényeit, tradícióit és profilját. Az alapfokú mű­vészeti iskolában ingyenes lesz az oktatás. Kezdődhet a tánc. Kezdődik a csillaghullás nyári szezonja Mindennap megfigyelhető órán­ként legalább kettő-három hulló­csillag, de vannak dúsabb idő­szakok is, amikor bolygónk Nap körüli keringése során keresztezi egy-egy meteorraj pályáját. Most kezdődik a csillaghullás legna­gyobb szezonja. A következő egy hónap alatt egyszerre hét meteor­raj produkcióját láthatjuk. Az Omikron Drakonidák július 16-án már túljutott a maximumán, de 24-éig érinti a Földet. Az Észa­ki Delta Aquaridák között járunk 14-e óta augusztus 25-ig, maximu­ma augusztus 12. táján lesz. Az Alfa Capricornidák július 15. és augusztus 10. között jelentkezik, maximuma július 30-án valószí­nű. Az Északi Iota Aquaridák júli­us 15-től augusztus 25-ig mutat­kozik augusztus 5-re várható ma­ximummal. A Déli Iota Aquaridák szintén július 15-től jelentkezik, de szeptember 20-ig, a várható maximuma augusztus 20-ra esik. Július 21-én érkezett a Déli Delta Aquaridák raj és egészen augusz­tus 29-ig eregeti a meteorokat, a csúcs július 29-én lesz. A leglátványosabbnak a Per- seidák ígérkezik, a legjelesebb nyári, és összességében legis­mertebb raj, amely július 23-tól augusztus 23-ig bombázza mete­orpetárdáival a Földet és a maxi­muma augusztus 11-12-én vár­ható. Jellemző, hogy amíg az Aquaridák legfeljebb óránként 40 felvillanást produkálnak, a Per- seidák elérheti a 300-at is. A megfigyelésre a hajnal táji időszak a legalkalmasabb: ilyen­kor a legsűrűbb a meteorfelvilla­nás. A „Parasztiakodalom” fénytányérjai A Parti Galériában nyílt meg Kotormán Norbert szobrász „Pa­rasztlakodalom” című kiállítása. Ezzel együtt még látható volt az a Pécsi Galériában megrendezett kiállítás is, amelyen Nyári Zsolt szobrásszal közösen mutattak be egy kőszobor-kompozíciót. A termékenység a művészetben nem erénytelenség. Vérbő asszo­ciációk is kínálkoznak erre Kotor­mán Norbert szobrász Parti Galé­riában megnyílt kiállítása kap­csán id. Pieter Bruegel „Parasztla­kodalom” című képére gondolva. Innen való a tárlattanulmány cí­me. A szűkszavúság, a tanul­mány jelleg a Széchenyi tér másik oldalán lévő Pécsi Galéria Pince­galériájában is érzékelhető volt. A hárommázsás kövekből álló, ho­mokba ágyazott kiállítás plaszti­kai élményét ugyancsak a látoga­tónak kellett kiteljesítenie magá­ban. Míg ott a tárgyak fizikális ér­telemben vett súlya a hang-„sú- lyos” elem, a Parti Galéria egyéni tárlatán a könnyedség dominál. A kövekből álló nő-kompozíció egy homokos tengerparti fövenyt idéz meg, a „Parasztlakodalom” pedig egy másfajta végtelenre, a művé­szet kozmikus jellegére utal. - Ez gyerekko­rom óta az egyik legkedve­sebb festmé­nyem - mondja a szobrász. - A művészet egy­fajta lényegi érintése bennem ez a kép. Ezt az érintettséget szeretném továbbad­ni ebben a kiállításban. Bruegel e képéből kiemelt két figura ételeket visz egy hordasz- talon, 10 tányérban. A világhírű festmény világhírű motívumai a két dimenzióban festészetileg megjelenített tányérok. - Az, amit ő tett itt a színnel és a kompozí­cióval, rejtett lényegi üzenetként ragadott meg engem. Most ezt az üzenetet szeretném továbbadni eggyel több dimenzióban. Nyolc aranyfényű, a Napra asszociáló korong és két fehér fényű, min­den szín megidézésére alkalmas korong szerepel itt a tányérok el­rendezésében. Felfüggesztett kéz jelzi az érintettséget éppen to­vábbadó kéz áldását, azzal, aho­gyan a teret és a benne jelenlévő­ket megérinti. EMBERT KERESEK címmel Szalay Miklós grafikusművész mun­kái várják az érdeklődőket a Pécsi Kisgalériában. A tárlat augusztus 11-ig látogatható. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Műtárgyvédelem: gyerekcipőben Magyarországon a múzeumok biztonságtechnikai védelme ki- sebb-nagyobb hiányosságok ellenére megoldott, a műtárgyvé­delem azonban még gyerekcipőben jár. Ez utóbbira történnek ugyan kísérletek, de a finanszírozásra nincs pénz. Baranyá­ban chipekben gondolkodnak. A magyar múzeumokból történő első komoly műkincslopások az 1980-as években történtek, ami­kor a Szépművészeti Múzeumba, majd később a Zsidó Múzeumba törtek be. Voltaképpen ettől kezd­ve irányul megkülönböztetett fi­gyelem a biztonság megteremté­sére. Magyarország a hazai mű­kincspiac megélénkülése óta kivi­teli, tranzit- és célország is a mű­kereskedelem szempontjából, de mindeközben a nemzetközi ille­gális műkincs-kereskedelem tere­péül is szolgál. Az utóbbi években például sok orosz és balkáni ere­detű ikon bukkant itt föl. Ami a műtárgylopásokat illeti, évente ál­talában 900-1100 esetet regisztrál­nak, de a lopások elsődleges cél­pontjai a magánlakások és a templomok. Tavaly 43 ilyen bűn­cselekményről szerzett tudomást a hatóság, a kár közel 500 millió forint volt. A rendőrség szerint körülbelül 100 millió forintot ér az a négy huszadik századi magyar fest­mény, amelyet ismeretlen tolva­jok július 1-jén hajnalban loptak el az óbudai Kiscelli Múzeum­ból. A rablóknak annak ellenére sikerült elvinniük a képeket, hogy a két évvel ezelőtt felszerelt korszerű biztonsági berendezés azonnal riasztotta a biztonsági őröket. S bár az épületek bizton­sági berendezései úgy-ahogy el­fogadhatóak, a közvetlen mű­tárgyvédelemmel nemigen fog­lalkozik senki, illetve néhány he­lyen kísérletképpen akadnak próbálkozások. Az országban el­sőként egy különleges festék se­gítségével védik például a mű­kincstolvajok ellen a szolnoki Damjanich és mezőtúri Túri Fazekasmúzeum kiállítási anya­gát. Egy szolno­ki biztonsági cég referencia- munkaként tett védetté mintegy kétszáz kiállítá­si tárgyat, to­vább növelve ezzel a már meglévő rend­szer biztonsá­gát. Az eljárás lényege, hogy a műtárgyakat egy, csak ultraviola fénysugarak segítségével látható felirattal - a tulajdonos múzeum nevével - jelölték meg. Az egy­szerűen kivitelezett jelölés időt­álló, a műtárgyban semmiféle kárt nem tesz, eltávolítása vi­szont csak roncsolással lehetsé­ges. Ugyanakkor a felirat látható­vá tételéhez elegendő a papír­pénzek ellenőrzéséhez használt UV-lámpa. Ezáltal egy rutinellen­őrzéssel is kimutatható, hogy a műtárgy kinek a tulajdona, azaz lopott-e, vagy sem. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága valamennyi múze­umépülete 24 órás védelmi rend­szerrel felszerelt, mondja Huszár Zoltán igazgató, de természete­sen, mint a Kiscelli Múzeum ese­te is mutatja, továbbá néhány, ál- lig fegyverben lévő őrrel védett nyugat-európai múzeumból törté­nő lopás, hogy tökéletes védelem nincs. Az épületek tűz- és vízkár elleni biztosítása megoldott, egy beázás után, melynek során régé­szeti tárgyak víz alá is kerültek, mindez működött is, a biztosító fizette a tisztítás költségeit. De műtárgybiztosítás nincs, mint ahogyan egyetlen magyar közgyűjteményben sem, hívja fel a figyelmet az igazgató. Ez olyan hatalmas összeget emésztene föl, amely finanszírozhatatlan, hi­szen a megyei múzeum tulajdo­nában pillanatnyilag 800 ezer műtárgy található. Az épület biz­tonsági rendszere egyébként már több betörőt is megfogott, tehát hatékonynak bizonyult. Arról vi­szont már tárgyaltak egy elektro­technikai céggel, hogy esetleg el lehetne látni a műtárgyakat chip- pel, amely lopás esetén riaszta­na. Minden ehhez hasonló meg­oldás azonban sok pénzbe kerül, a biztonságtechnikai berendezé­sek teljes költsége pedig a pénz­ügyi konstrukció miatt kizárólag csak pályázati pénzek elnyerésé­vel megoldható, eddig is így jár­tak el. Egyik hazai piacvezető bizton­ságtechnikai cég elnök-vezér­igazgatója, Zsolt László szerint az áruvédelmi rendszerekhez ha­sonló technikáról lehet szó a me­gyei múzeumhoz beérkezett ajánlat esetében, amely kizárólag nyitvatartási időben nyújthat vé­delmet, hiszen akkor riaszt, ami­kor a védelmi kapun áthalad a tárgy. A gond többnyire az a kü­lönböző riasztórendszerekkel, hogy bármilyen korszerű techni­káról is van szó, létezik reakció­idő, a biztonságtechnikai cégek általában 10 perces reakcióidőt vállalnak. Ez pedig olykor, mint a Kiscelli Múzeum esetében is, soknak bizonyulhat. A legna­gyobb probléma abból adódik, hogy az elmúlt évek gyakorlata szerint nem mindig a szakmai re­ferenciák alapján döntenek arról, melyik céggel építtetik ki a biz­tonsági rendszert, hanem politi­kai szempontok szerint. így for­dulhat elő immár többedik alka­lommal, hogy a videorendszer csak a legminimálisabb törvényi előírásoknak felel meg, pedig kellő hozzáértés segítségével akár olyan képek is rögzíthetőek lennének, amelyeken a tettesek felismerhetők. CSERI LÁSZLÓ i

Next

/
Thumbnails
Contents