Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-21 / 197. szám

2002. JULIUS 21. S 1994. március 16-án délután a Heves megyei Ivádon meggyilkol­tak és kiraboltak egy idősebb nőt, P. Rozáliát. A gyanú egy értelmi fogyatékos férfira, Pusoma Dénesre terelődött. A férfi eleinte tagad­ta tettét, ám a vallatás során egyre jobban összezavarodott, egy idő után már az álmait is beleszőtte az emlékeibe, sőt, a nyomozás so­rán előkerült egy rejtélyes kézzel írott beismerő vallomás is - csak épp három hónappal később. Pusoma Dénes egy év két hónapot töl­tött előzetes letartóztatásban, s ugyanennyit már a bírósági ítélet után. Ártatlansága úgy derült ki, hogy egy másik rab, D. Alex eldicse­kedett társainak P. Rozália megölésével, s azok beárulták őt. A do­logi károkért 400 ezer forintot, a leült két év négy hónapért kétmillió forintot kért kártérítésként. Az Igazságügyi Minisztérium azonban nem volt hajlandó fizetni. Pusoma Dénes 1997. július 31-én tízezer forintért eladta a putriját, néhány éjszakát a temetőben, apja sírján töltött, majd kiment az ivádi erdőbe és felakasztotta magát. RIPORT Mennyit ér egy élet? Röhög majd A Valami Amerika sike­re után Herendi Gábor hihetetlen merészségre vetemedett, viccet csinálna a magyar törté­nelemből. A mozi a hét vezérről szólna, akik végigbotladoznák a ma­gyar históriát a honfog­lalástól máig. Az ango­loknak ez meg se koty- tyanna, de mi tudunk-e nevetni magunkon? az egesz ország ■ Herendi Gábor pénzbe­szerző körúton van, cé­gekkel tárgyal, hogy új moziját leforgathassa. A Valami Amerika hihetet­len siker, eddig 420 ezren látták és már nullszaldós, vagyis visszahozta az árát. Az új mozival vi­szont veszélyes vizekre téved, a hét vezért bukdá- csoltatná végig a magyar történelmen.- Természetesen tu­dom, hogy nem mindenki röhögne - mondja a ren­dező. - Hiába tartjuk ma­gunkat humoros nemzet­nek, a történelmünkből eddig nem nagyon csinál­tunk viccet, ellenben az angolokkal, akiknek a Gyalog galopp csak az egyik filmjük ez ügyben. A forgatókönyvet már megírta Harmath Gábor barátom, s az sem vélet­len, hogy Magyar vándor lesz a címe. A fimben van némi szerepe Magyar Zol­tán olimpiai bajnok híres gyakorlatának, a Magyar vándornak, ezért tőle is engedélyt kértem. Herendi Gábor maga is érdekes figurája a magyar filmgyártásnak, hiszen reklámfilmeket gyártott, s az abból gyűjtött pénzt befektette első filmjébe. Két mozifilm között most is azzal keresi a kenyerét, sörreklámban például ver­hetetlen. A Soproni Ászok sikere után most Bajor Im­rével elkészítette a Pécsi Szalon reklámját. A Magyar vándor forga­tását csak jövőre kezdik, de már készülnek a jel­meztervek, sőt íródik a film zenéje is, de ez épp úgy hétpecsétes titok, mint a sze­replők kilé­te. Herendi csak annyit A hét vezér végig­botladozik majd csak gazdagodhat azzal, ha önkritikusan és akár öniróniával tudja szem­lélni múltját, hiszen a tör­ténelemben rejlő tanulsá­gokat így lehet hasznosí­tani a jövőben. A népek tarka táborában is csak így tudjuk kijelölni pon­tos helyün­ket. A ma­gyar nemze­ti sajátossá­voit haj Ian a magyar történelmen gok köre is dó elárulni, hogy az egyik vezér Szabó Győző, a Valami Amerika egyik főszereplője lesz. Szvák Gyula történész szerint a magyar közeg általában nem alkalmas saját történelme humoros vagy vicces interpretálá­sára. Különösen nem ak­kor, amikor a nemzeti ér­zelmeket ennyire felkor­bácsolta, és kisajátította a jobboldal. Én mégis azt hiszem, hogy egy nép bővülhetne: nem csak sírva vigadó, de kacagva búfeledő nép is lehetnénk. Réz András szerint a hatalomiparosok biztos rácsimpaszkodnak majd, s botránnyal, tiltakozás­sal próbálkoznak némi hasznot hajtani maguk­nak. „Kiderül majd, hogy képesek vagyunk-e ma­gunkon, történelmünk álpatetikus rémségein rö­högni. Az angoloknak ez régóta megy, ők sose mondanák a Monty Python csoportra, hogy nemzetgyalázó. Persze, a moziba járó fiataloktól sem idegen, hogy viho- rásszanak. Igaz, ők még emberből vannak, nem politikusból. Egyébként a történelemtanároknak is segít-het egy ilyen mozi, hiszen könyebben ráve- hetik majd a srácokat, hogy többet olvassanak a történelemről.” Lang Györgyi (Pa-dö- dő) mindent szeret, ami­ben van eredeti ötlet és hu­mor, s ha tehetné, már most befizetne az új He­rendi-mozira. „A nézők rö­högni fognak, a miépesek, fideszesek viszont övön aluli ütésnek érzik majd, hogy valaki ezen viccelő­dik. A magyaroknak van humoruk, csak bizonyos pártelnököknek nincs...” D. L. gatások felhasználását és befekte­tését illetően, s a Fehér Gyűrű az áldozat törvényes örökösei - két gyermeke és özvegye - képvisele­tét vállalta, míg a nagyszülők az ügyvédet keresték meg. Az egye­sület csatolta a hat hozzátartozó által aláírt nyílt levelet is, amely­ben kérik, hogy dr. Magyar György a nevükben ne nyilatkoz­zon, illetve tartsa tiszteletben a szabad ügyvédválasztás jogát. Az Erste Bank írásban vála­szolt kérdéseinkre, s ebben töb­bek között az állt, hogy a móri bankfiókban a törvényi előírások­nak megfelelő biztonsági beren­dezések voltak. „A keresetek be­adása nem érte váratlanul a ban­kot, és tiszta lelkiismerettel áll az eljárás elébe, hiszen a tragédiát a bank működési körén kívül eső, elháríthatatlan terrorjellegű táma­dás okozta, ezért jogi értelemben kártérítési felelősség az EBH-t nem terheli. Az Erste Bank vissza­utasít minden olyan megalapozat­lan állítást, amely szerint a bank nem járt el kellő gondossággal a bankfiókban dolgozók, illetve az ott megforduló személyek szemé­lyi biztonságának érdekében.” A banktól származó informá­ciók szerint a tragédia idején még nem volt kész a másik móri bank­fiók. Három nappal a történtek után átmeneti fiókot nyitottak, és felgyorsították a bankfiók építési munkálatait. A tragédiát követően az Erste Bank az áldozatok hozzátartozói mellé állt, és úgy döntött, hogy adományokkal támogatja őket. „Nagyon örülünk, hogy a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülettel tudtunk együttműködést kialakí­tani, amely az erőszakos támadá­sokban kárt szenvedett áldozatok hatékony jogi és vagyoni érdek- képviseletéhez szükséges legna­gyobb szaktudással rendelkezik. A Fehér Gyűrű gondoskodik az ál­dozatok hozzátartozóinak jogi ér­dekképviseletéről is.” - áll a pénz­intézet válaszában, amely végül kiemeli: a Fehér Gyűrűnél magán- személyek - Erdei Tamás, a Bank- szövetség elnöke, Varga Mihály volt pénzügyminiszter, László Csaba pénzügyminiszter, Kisbe- nedek Péter EBH-vezérigazgató - kezdeményezésére támogatói számla nyílt, amelyre bárki elhe­lyezheti adományát.- Az emberi élet minden eset­ben egyetlen és megismételhetet­len, éppen ezért az értéke pénz­ben nem kifejezhető. Legfeljebb kárpótolni lehet a családot az el­szenvedett veszteségekért - jelen­tette ki Rückné Tamás Éva, az Allianz Hungária Biztosító főosz­tályvezető-helyettese. A vagyoni kártérítés a pénzben jól kalkulál­ható anyagi veszteségekért jár: megnézik, az áldozatnak mi volt a foglalkozása, mennyit keresett, s hogy például mennyire vett részt a család házimunkájában. Sarko­san fogalmazva ez azt is jelenti, hogy egy munkanélküli élete biz­tosítási szakmai szempontból pénzben kifejezve kevesebbet ér, mint egy jól kereső üzletemberé. A nem vagyoni kártérítés azt a helyzetet kompenzálja, amely a családtag halálával bekövetke­zett. Ilyen például, hogy az öz­vegynek egyedül kell nevelnie a gyermekét, vagy hogy a szülők idősebb korukban nem számít­hatnak majd a gyermekük támo­gatására.- Találkoztam már 10 millió fo­rint fölötti kártérítéssel, de ha azt vesszük, hogy a járadékra a hoz­zátartozó olykor az élete végéig jogosult, akkor ez az összeg is el­érheti a több tízmilliót - jelentette ki a főosztályvezető-helyettes. Hozzátette: a több mint három évvel ezelőtti tragikus deutsch- landsbergi buszkatasztrófa 18 ha­lottja és 28 sebesültje után eddig már több mint 400 millió forintot fizettek ki. D. T. bekopogott, hogy majd ők ellát­ják az érdekvédői feladatot. Ám Magyar György szerint furcsa, hogy a szervezet azóta is lebe­széli a családokat arról, hogy jogi eszközökkel lépjenek fel a bank ellen.- Olyasmiket mondanak a hoz­zátartozóknak, hogy ha elkezdik firtatni a bank felelősségét, még annyit sem fognak kapni, mint amennyit most a pénzintézet fi­zetne, meg hogy ha rajtuk keresz­tül kapják meg a pénzt, akkor job­ban járnak, mert nem kell utána adózni - jelentette ki az ügyvéd. - Három hete alá is írattak velük egy papírt, miszerint mindenki hagyja őket békén. Valamiért a Fehér Gyűrű nem szeretné, ha az Erste Bank felelősségét jogi úton megállapítanák. Lapunk természetesen megke­reste a Fehér Gyűrűt is, ám ők csu­pán egy sajtóközleményt juttattak el szerkesztőségünkbe: „Az egye­sület jogászai az előzetes bank- biztonsági szakértői vélemények, a nyomozás adatai, valamint a hatályos jogszabályok alapján úgy ítélik meg, hogy a bank felelőssé­ge minden kétséget kizáróan je­lenleg nem állapítható meg, így a bankkal szemben kártérítést nem kezdeményeznek, megjegyezve, hogy az egyesület története során kilátástalan perekbe soha nem hajszolta bele ügyfeleit.” Hozzáte­szik: amennyiben jogilag védhető alap mutatkozik a bank akár rész­leges felelősségének megállapítá­sára, a Fehér Gyűrű lesz az első, amely a hozzátartozók képvisele­tében kártérítést kezdeményez. A közlemény szerint az egyesület azóta „szálka” dr. Magyar György szemében, amióta az egyik áldo­zat hozzátartozói között felmerült egy nézeteltérés a várható támo­Dunajszki-Oláh: kártérítés nélkül P Maguk a munkaadók nem szívesen nyilatkoznak ezekről az esetekről. Lapunk megkereste a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot, amelynek két munkatársát 1997 októberében Groznijban elrabolták. Dunajszki Gábor és Oláh István összesen 9 hónapot töltött fogságban, mire 1998. július 25-én kiszaba­dultak. Hazaérkezésük után Dunajszki kártérítést követelt a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattól, ám amikor erről érdeklődtünk Fekete Dánieltől, a MOSZ szóvivőjétől, a következő szűkszavú faxot kaptuk: „A szeretetszolgálat az elrabolt két munkatársának kártérítést fizetett. Az ügy lezárult.” Hogy pontosan mekkora összegű volt a kártérítés, arról a szervezet nem óhajtott nyilatkozni. Az egyik volt túsz, Oláh István szerint nem véletlenül: ők ugyanis csak a fogva tartásuk alatti átlagjövedelmüket kapták meg.- Biztosítottak volna egy rehabilitációs lehetőséget Németországban, de novemberben már nem volt igazán jó idő, ezért nem éltünk vele - jelentette ki. - Sokan azt hiszik, mindketten pereltük kártérítésért a szeretetszolgálatot, ám ez nem igaz: csak Dunajszki Gábor kollégám vitte az ügyét a Munkaügyi Bíró­ság elé, ám elég későn, ezért ezt első és másodfokon is elveszítette. Én már akkor is azt mondtam: az, hogy újra a családommal lehetek, számomra minden kártérítésnél többet ér. Óláh István szerint miután ők hazatértek, munkáltatójuknak az volt az érdeke, hogy minél hamarabb megszabaduljon tőlük. S ez nem is volt nehéz, mivel az átélt megpróbáltatások után sokáig egyikük sem volt döntésképes állapotban. Őt például a felesége sokáig nem merte boltba küldeni, ugyanis mindenből tízszeres mennyiséget vásárolt, mivel benne volt a félsz: nehogy megint éheznie kelljen. Május 9-én fegyveresek léptek be az Erste Bank móri fiókjába, s mindenkit, aki az épületben tartózkodott, lelőttek. Nyolc ember halt meg: hat a helyszínen, kettő pedig a kórházban. A bankrablás két áldozatának hozzátartozói a napokban keresetet nyújtottak be az Erste Bank ellen, mivel szerintük a pénzintézet nem tett meg min­dent az ott dolgozók és az ügyfelek biztonsága érdekében. A két család képviselője dr. Magyar György ügyvéd, aki szerint a kártéríté­sek összege egyenként meghaladja a 10 millió forintot - a pontos összeget később határozzák meg. A másik hat család a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülettel áll kapcsolatban, s az érdekképviselők és a jogi képviselet között nem igazán rózsás a viszony. Magyar György szerint az egyesület igyekszik lebeszélni a hozzátartozókat, hogy jogi úton érvényesítsék kártérítési igényüket a bankkal szemben. ■ Dr. Magyar György ügyvéd la­punknak elmondta: két hozzátar­tozói kört képvisel. Az egyik áldo­zat, egy 43 éves hölgy alkalmazott­ként dolgozott a bankban, az ő családja - két lánya, szülei, testvé­re és férje - a székesfehérvári Munkaügyi Bírósághoz nyújtottak be keresetet. Jogalapként a Munka törvénykönyve 174. paragrafusára hivatkoznak, miszerint a munka­hely nem tett meg mindent a tra­gédia elhárítása érdekében. A má­sik áldozat egy biztosítási ügynök volt, aki félalkal­mazotti, szerző­déses viszony­ban állt a pénz­intézettel, hi­szen a tragé­dia időpontjá­ban épp egy házaspár ingat lanhitelét intézte. Az ő szülei a Fővárosi Bírósághoz fordultak. A kártérítési igény pontos ösz- szegét még nem határozták meg. Ám dr. Magyar György szerint mindkét esetben 10 millió forint­nál nagyobb összegről van szó.- Más jogcímen kap kártérítést egy szülő és más jogcímen egy unoka - jelentette ki az ügyvéd. - Az összeg függ többek között az életkortól, a rokonsági foktól, a sa­ját jövedelmi viszonyoktól, az el­hunyt jövedelmi viszonyaitól és még sorolhatnám.- Az Erste Bank fiókját egy tejcsárda helyén alakították ki, minimális biztonsággal - mondta. - A pénzintézetnek volt már egy korszerűbb fiókja, de még ezt üzemeltette. A tragédia után már ki sem nyitottak, az új épületben folytatták a munkát. Az ügyvéd tudo­mása szerint a Fe­hér Gyűrű egye­sület a mészárlás után minden család­hoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents