Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-19 / 195. szám
10. OLDAL Ó BÁNYA BEMUTATKOZIK 2002. Júuus 19., PÉNTEK Óbánya, újdonságokkal Szászvár^ ““tf Vékény A polgármesteri iroda falán Gádor Emil festőművész „Óbányai utcarészlet” című munkája egyszerű, csendes kis falut ábrázol. Annál rendkívülibb a völgybe zárt község fekvése, a táj atmoszférája. Dani Ferenc, a „biciklis polgármester” a rendszer- váltáskor lett a gyönyörű község vezetője.- Az uránban voltam vájár, onnan mentem nyugdíjba 1996-ban - mondja Dani Ferenc. - Mindig kerékpárral mentem le a 6-osra, majd jöttem haza, úgy is ismertek, hogy én vagyok a biciklis polgármester. A hetvenes években kerültem a faluba, itt ismertem meg a feleségem; két lányom, egy fiam és négy unokám van. Amikor megválasztottak, úgy éreztem tudok tenni ezért a faluért. Szeretem a falut, szeretem az embereit, a hibáikkal együtt. Háromszor megválasztottak... A település életében nagyon fontos állomás volt, hogy az 1973-ban épült sala- kosutat 1975-ben szilárd burkolatú váltotta fel és megindulhatott a buszközlekedés. Ezzel kapott túlélési esélyt. Ez ma azt jelenti, hogy reggel 4 óra 30-kor Pécsre, 7 óra 15-kor Mecseknádasd-Bony- hádra, 12 óra 30-kor Bonyhádra indul innen busz, délután van iskolai és munkásjárat, és 22 óra 30-kor is bejön hozzánk egy busz. A hétvégén sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mindenesetre Ófaluval közösen egy vasárnap járatot is fizetünk a Volánnak. Aztán még 1986- ban megépült az egyetlen intézményünk, az Idősek Klubja is.- Amit a rendszerváltáskor célként kitűztem, az a lélekszám csökkenésének megállítása volt, és úgy éreztem, hogy elsősorban a turizmus felé kell fordulnunk, ennek vannak nálunk gyökerei. Az emberek zöme bányákban - Hidas, Vasas, Pécsi Urán - dolgozott korábban, amellett jó néhányan az erdészetben, Bony- hádon a Zománcgyárban, a Cipőgyárban - a gyár mecseknádasdi üzemében -, és többen az építőiparban. Szinte csak a Zománcgyár maradt nagyobb munkaadónak, és az építőipar - itt helyben a gyakorlatban is a turizmus maOani Ferenc polgármester séért, a víz élvezhetőségének javításáért igyekszik mindent megtenni a testületünk. Az összes ön- kormányzati tulajdonú ingatlanunkat felújítottuk; a hivatal épületét, az Idősek Napközijét, a ravatalozót, a tűzoltószertárat - emellett élni és működni is kellett. 1996-tól beléptünk a faluMagyaregregy L|9et Mecsek1 pölöske cKisbattyán radt a megélhetés fő lehetőségének. Közben megindultak a fejlesztések - társadalmi munkával kerítettük be a temetőt, a hétcsa- tomás kábelrendszerünk csillag- pontos, 24 csatornás lett; saját kutat fúrtunk a strandbüfé fölött, elkészült a község vízhálózata - most egy újabb vízbázis kiépítéoMagyarszék ÓBÁNYA Gésáenyés gondnoki rendszerbe, pályázati pénzből buszt vásároltunk. Falugondnokunk, Huszár András 5 óra 20-kor megy le Mecseknádas- dig, kisegíti a munkába járókat, majd az óvodásokat-iskolásokat; bevásárol, gyógyszert, ebédet hoz - gyakorlatilag egész nap forog a busszal, ami az idősek számára is komoly idő- és pénzmegtakarítás.- Óriási dolog volt számunkra, hogy Hidassal, Mecseknádasddal közösen kiépítettük a szennyvíz- hálózatot. Ezt úgy sikerült mégvalósítani 1994-1998 között, hogy a lakóknak egyetlen fillér hozzájárulást nem kellett fizetniük; és a vezetékek lefektetése után az utakat újraaszfaltoztuk. A gázvezeték a mecseknádasdi csonktól érkezne majd, most mérjük fel folyamatosan, hány család igényel gázt, milyen összeggel tudunk majd pályázni, és ez egy igénylőre vetítve, milyen kiadást jelent. Szeretnénk, ha ez 80-100 ezer forintnál megállna. Azt is büszkeséggel említhetem, hogy Óbánya volt az első kistelepülés, amely a környezet- és területfejlesztési miniszter által alapított Kós Kár- oly-díjat megkapta, amit 1992. december 16-án vehettünk át. Ez a kitüntetés közös munkánk - a településeink védelme és szépítése érdekében végzett kiemelkedő munka elismerése. A község vezetői A település polgármestere: Dani Ferenc (49 éves, vájár). Alpolgármester Deresné Pallér Gabriella (49, pedagógus). A képviselő- testület tagjai: Kovács Józsefné (55, nyugdíjas), Schlapp István (6.8, nyugdíjas), Jéhn Attila (29, vállalkozó), Szűcs Jánosáé (51, nyugdíjas). A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Kovács Józsefné. Képviselők: Deresné Pallér Gabriella és Szűcs Jánosáé. A község a Mecseknádasdi Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző ár. Balázs János. Önkormányzati intézmény az Öregek Napközi Otthona, vezetője He- gedűsné Wirth Anna. A Német Olvasókör Egyesület elnöke Éliás-Mezey Erzsébet. A község minden évben, október 20-hoz kötődően Szent Vendel-napi búcsút tart. obanya. dunantulinaplo. hu Az oldal az óbányai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Völgyek, strandok, vendégházak A bányák megszűnésével, a gyárak munkáslétszámának megcsappanásával még nagyobb jelentősége lett a turizmusnak a községben. Az egykori gazdálkodási formákról már csak vízimalmok tanúskodnak, és maga az erdő. A rendszerváltást követően Óbányán a megélhetés egyik fő forrásává az idegenforgalom vált. A Bányai, a Roll, a Hillmann, a Kovács családon át a Jéhn és a Mezei családig egyre többen foglalkoznak falusi vendégfogadással, van aki kempinget kínál. Az önkormányzat főként a nyitottság, a korszerű kommunikáció eszközeivel - telefonhálózat-fejlesztés, új telefonközpont, internet - járul ahhoz, hogy a pihenést, kikapcsolódást keresők számára európai színvonalú üdülőhellyé váljanak. Már 1930-ban ajánlották a kies völgyet a turistáknak, Szek- szárdnak, Bonyhádnak, Kalocsának, Szakmárnak még a tanácsrendszerből van itt nagyobb üdülője. Két strand is működött hajdan, most a Fölső Strand megnyitását latolgatják - ehhez az ÁNTSZ-előírások szerinti műszaki feltételeket kell majd megteremteni. A FALU TÖRTÉNELME A természeti adottságaiban rendkívüli falu nevét üveghutájáról - Alte Glashütte - kapta, amely a XVII-XVIII. század fordulóján épül fel a mai Óbánya területén, amit „nádaséi” hutaként emlegetnek a korabeli fonások. A települést is az itt dolgozó üvegesek hozták létre. A pécsi püspökség birtokában lévő hutát, az üvegkészítés jogát először Johan Gassteiger, majd testvére, F’hilip Gasstei- ger bérli. Innen települt át később a huta új helyére, amely Új bánya, Kis- újbánya néven vált ismertté, a régit Óbányának kezdték nevezni. Az óbányaiak a háziipar és az erdészet felé fordultak, és a XIX. századtól a környék szénbányáiban kezdtek dolgozni, amely biztosabb megélhetést nyújtott, mint a gyér szántók, az állattenyésztés és az erdő. A község ezzel a bányászathoz is kötődő múlttal érte meg a rendszerváltást és indult gyors fejlődésnek. Ma infrastrukturális adottságaiban is európai színvonalú vendéglátást , gyönyörű, megkímélt természeti környezetet kínál. . TELKEK, SZOLGÁLTATÁSOK: a 170 lelkes, talán 100 házból álló kistelepülésen bolt, presszó, strandbüfé egyaránt található, szolgáltatásokban nem szűkölködik, noha az itt élők - természetesen - sok szállal kötődnek a szomszédos Mecseknádasdhoz is. Az egyre keresettebb faluban nyolc házhelyet alakított ki az önkormányzat a kilencvenes évek elején. A 100 forintos négyzetméteráron kínált telkekért csak a pénz 60 százalékát kellett a fiatal letelepedőknek kifizetniük. Valamennyi elkelt már. A rendezési terv szerint az önkormányzatnak egyelőre nincsenek új telkei, erre magántulajdonú ingatlanok adhatnak később lehetőséget. A terv tartalmazza az Öreg-patak medrének rendbehozatalát is. ■ Vendégek San Mareinből Július 19-étől ötéves kapcsolatot ünnepelnek Elsők közt Végh József megyei kulturális referens segítségének köszönhetően 1997-ben írt alá szerződést San Maréin és Óbánya önkormányzata. A Graz melletti ezer lélekszám körül kis település, San Maréin és Óbánya kapcsolatát először családi látogatások, kialakuló baráti szálak alakították. A Wilhelm Madl polgármester, Rupert Wesch alpolgármester és Dani Ferenc polgármester által aláírt szándék- nyilatkozat is megfogalmazza, hogy a baráti kapcsolatokon túl a két község polgárainak személyes találkozóira minél több alkalmat igyekeznek teremteni, támogatják a kulturális együttműködés és tapasztalatcsere különböző formáit, „...a két partnerközség az emberi és kulturális kapcsolatok élénk ápolásával egy erős hidat szeretne ember és ember, valamint község és község között” - fogalmaz a szándéknyilatkozat. Ezek a családi kötődések most kezdenek gazdasági síkon is jelentkezni, gazdasági együttműködésben is megnyilvánulni. A háromnapos program keretében a testvérközségi kapcsolat ötéves évfordulóját is ünnepük, amely ma, július 19-én 19 órakor 33 San Marein-i vendég fogadásával veszi kezdetét. A holnapi nap szabad program lesz a családoknál, majd az ötéves jubüeumi ünnepségre 19 órától kerül sor a kultúrházban. Júüus 21-én 8 órakor közös szentmisén vesznek részt, majd 10 órától Ófaluba kirándulnak, az ebédre a Bagoly csárdában kerül sor. Múlt és jelen apró csodái A Mecsek geológiailag az or- A község külterületének 90 szág legösszetettebb tájegysége. Az Óbánya környékén talált állatmaradványok ezt a rendkívüli változatosságot példázzák. A kőzettanilag is sokszínű terület egyik értéke a kvarcbánya volt, amelyre az üveghuta, vagyis az Alte Klószhita illetve Alte Glashütte is települt. A Pannon-tenger üledékes rétegeiről kagylófélék, csigák, számos értékes halmaradvány tanúskodik itt, a Kelet-Mecsek erdőkkel körbeölelt völgyeiben. Ezek közt egy 1,5 méteres hal megkövesült nyoma - népies néven megkövesült istennyila - a legnevezetesebb, amelyre 1979- ben bukkantak, és a Paleontológiái Intézet szerint Jura-kori tengeri halról van szó, amely a lá- basfejűek családjához tartozott. százalékát erdő borítja, ahol több turistaút is találkozik, illetőleg metszi egymást. Az állatvilágát tekintve is gazdag völgyben találjuk az Öreg-patakot, kedvelt látnivalók a kis vízesések, a Csepegő-szikla, nevezetes a pisztrán- gos tó: a természetvédelmi szempontból is gondosan őrzött, szennyezetlen, érintetlen táj, ahol a környéken nem találjuk ipari létesítmények nyomát. A bakancsosokat Réka vára, a rendezett, gyönyörű falu elején sípálya várja; és mindamellett helytörténeti és fazekaskiállítás, erdei kulcsosházak, vendégházak, kemping mindazokat, akik innen, Óbányáról indulva szeretnék birtokba venni mindazt a természeti szépséget , melyet a Kelet-Mecsek csak nyújtani képes. % Egy múzeum, két tárlat A híres fazekas- és néprajzi kiállításon Kovács Józsefné, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a hagyományápoló Német Olvasókör Egyesület tagja kalauzol. Az önkormányzat által támogatott fazekaskiállítás anyaga adomány és helyi gyűjtés, zöme dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos kollekciójából való, aki 1997-ben adta a falunak mindazokat a munkákat, amelyeket még itt gyűjtött. Karcolt díszes edények, mintázatban dús tányérok, kancsók, korsók, sütő- és főzőedények színes választéka sorakozik a tárlaton, melyet a hagyományápoló Német Olvasókör Egyesület tagjai rendeztek be. A fazekas tradíciót elsők közt a Teimel, a Keszler, a Kovács és a Müller család képviselte, tudom meg Kovács JózsefnétőL Az elhunyt Teimel István, a népművészet mestere örökébe a fia, Teimel József lépett, míg Keszler Antal munkásságának Keszler István a méltó folytatója. Az olvasókör feladatai közt tartja számon a természetvédelmet és a helytörténeti anyagok gyűjtését is. Ótéves tevékenységüket a kiállítás néprajzi részlege példázza: a német népviseletet reprezentáló babát - sötétbarna kangán prusz- lik, tutyi, kötény - ügyes kezű óbányai asszony, Heim Pétemé öltöztette fel. A kollekcióból nem hiányoznak a konyhai használati tárgyak és a mezőgazdasági eszközök sem. Sőt egy asztalka roskadásig van rakva szebbnél szebb formájú és színű üvegekkel az egykori üvegművességet és persze egy kicsit a mai üvegművészetet is példázva. Az idén Kisújbányán, jövőre pedig itt, Óbányán lesz az üveghutások - üvegfúvók, üvegművészek - hagyományos találkozója. Kovács Józsefné: „a legrégebbi 1881-ból való darab”
