Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-18 / 194. szám

2002. Július 18., csütörtök H I R D E T E S 11. OLDAL A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Környezetvédelmi Szakmai Nap Közelebb kerülve a szabályozási és műszaki problémák megoldásához A Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium között létrejött megállapodás alapján június végén Szekszárdon, a régi vármegyeháza dísztermében környezetvédelmi szak­mai nap várta az érdeklődőket. A szervezés a tanács mun­kaszervezete, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügy­nökség Kht. nevéhez fűződik. Az egy napos program elő­adásainak témakörei a környezeti értékek védelmét és a természetvédelmet érintették. példát mutatott be az alternatív szennyvíz- tisztításra Öntözéses nyárfaerdő - gyökérzó- nás szennyvíztisztítás Aparhant községben című előadásában. A szakmai nap zárásaként a Dél-Dunán­túli Regionális Fejlesztési Ügynökség két munkatársa, Horváth Csaba és Nagy Árpád projekt menedzserek számoltak be a jelen­leg előkészítés alatt levő, jelentős regionális hatással bíró, az INTERREG III. B - CADSES program keretében megvalósuló két projekt­ről, melyek a Megújuló energiaforrások há­lózata, valamint a Dráva medence neveket viselik. A regionális környezetvédelmi szakmai nap előadásait konzultáció és vita követte, mely segített feltárni azt, hogy mi okozza a tervezés, megvalósítás és szakhatósági sza­bályozás közt fellelhető súrlódásokat. A kö­zös gondolkodás révén a rendezvényen résztvevő szakemberek sokkal közelebb ke­rültek a szabályozási és műszaki problémák megoldásához. ____________________■ A r endezvény résztvevőit Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség igazgató-helyettese köszöntötte. Az elő­adások sorát Somfai Ágnes, a VÁT1 Stratégiai Tervezési Iroda munkatársa nyitotta. Össze­foglalójában hazánk Eli csaüakozását követő támogatási lehetőséget ismertette, részletesen bemutatva a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján a Regionális Operatív Program intézkedései által támogatott fejlesztési területeket. Kosztolányi György, a Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség Osztályvezető­je a környezet- és természetvédelem terüle­tén hazánkban jelenleg rendelkezésre álló támogatási forrásokról, a KAC által nyújtott Fejlesztési Tanács támogatásával készült. onális Vidékfejlesztési Iroda vezetője a vidék- fejlesztési célelőirányzat keretében elérhető támogatási lehetőségekről tartott tájékozta­tást, különös tekintettel a megújuló mezőgaz­dasági és erdőgazdasági eredetű energiahor­dozók komplex hasznosítására: úgy mint az ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok, a helyi szennyvízkezelés kiépíté­se, alternatív szennyvízkezelési eljárások, a vállalkozások célját szolgáló energia-ellátás fejlesztése. A pályázati lehetőségek, lehetséges for­rások bemutatását követően az előadások a környezetvédelmi problémák kezelésé­nek lehetséges technikai, technológiai módszereire kívántak rávilágítani. E témá­ban elsőként Kisgyörgy Rozália vezető-fő­tanácsos, a környezetvédelmi hivatal fő­osztályának munkatársa tartott előadást a kistelepülések szennyvízkezelési problé­máiról és a megoldásokról. Szűcs György, Aparhant polgármestere egy országosan is elismert referencát, élő „A szennyvízkezelés ilyen módon, hogy összegyűjtjük és ártal­matlanítjuk, évente a településnek 5-6 millió forintba kerül. Ebből '4 millió forint körüli összeg állami támogatásként lehívható, hisz a költségvetési törvényben száz forint/köbméteres támogatást igé­nyelhet az ezt szervező önkormányzat. Ennek a telepnek a beruházási költsége mindösszesen 40 millió forint volt. Ezt végül is társfinanszírozásban valósítottuk meg a helyben létrehozott víziközmű-társulattal. A 40 millió forintból 8 millió forint PHARE, 14 millió forint az FVM vidékfejlesztési célelőirányzat forrásából van, és 18 millió forint volt a víziközmű- hitel." (Részlet Szűcs György, Aparhant polgármesterének előadásából) Tanulmányút West-Lothian megyében Az államról és a civil társadalomról, Skóciában Az állam és a civil társada­lom kapcsolatai Magyaror­szágon. Ez a címe annak a második szakaszához érke­zett programnak, mely 2001. júniusában kezdődött, s a tervek szerint 2003. márciu­sáig tart. A programot az Egyesült Királyság Kormá­nyának Nemzetközi Fejlesz­tések Minisztériuma kezde­ményezte, a lebonyolítással a Charities Aid Foundation (CAF) Tanácsadó és Fejlesz­tő Ügynökséget bízta meg, célterületként pedig a dél­dunántúli régiót választotta. A bevezetőben említett második szakasz három területet érint, ezek a következők: szociálpoliti­ka, foglalkoztatáspolitika és kör­nyezetvédelem. Ä megvalósítás érdekében a közelmúltban jött létre egy konzorcium, amelynek tagjai között a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökségen kívül három civil szervezetet - a Dél-Dunántúli Regionális Forrás- központ Kht.-t (foglalkoztatáspo­litika), a Dombóvári Jóléti Szolgá­lat Alapítványt (szociálpolitika) és a Somogy Természetvédelmi Skócia, a rendezvény színhelye, a 35-ös szám jelzi West-Lothian megyét Pihenés és számvetés A Duna mindig több volt, mint Eu­rópa hatalmas folyója. Régóta jelké­pezi az országok, nemzetek közötti ■ baráti kapcsolatokat is. Ennek a gondolatnak a jegyében vált része­sévé a dél-dunántúli régió Dunával határos megyéje, Tolna megye az éppen napjainkban zajló Duna- menti Folklórfesztivál rendezésé­nek. Meggyőződésem szerint ez a tény a térség külkapcsolati rendsze­rének bővítéséhez is jótékonyan já­rul hozzá: barátok érkeznek a régió­ba az európai, sőt, távolabbi orszá­gokból, megismerkedve a hely adottságaival, lehetőségeivel, tárgyi és emberi értékeivel. A nyár tehát többek között ezt is hozta, azaz a megérdemelt pihenéshez kulturált, tartalmas kikapcsolódást nyújt. így van, így lehet ez ak­kor is, ha a régiót tekintve a kormányváltás utáni intézkedés - a minisztériumi képviselők visszahívása a fejlesztési tanácsból - sa­játságos viszonyokat teremtett. Továbbra is tart a fejlesztést koordináló grémiumban az új kép­viselők hiánya okozta patthelyzet. Mindez a szünet lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztési tanács volt és leendő tagjai, a régió együtt­működő partnerei átgondolják és értékeljék az elmúlt néhány esz­tendő fontosabb történéseit, s összegezzék a tapasztalatokat. Bizo­nyára jut néhány nap, hét a pihenés számára is, hogy azután szeptemberben újult erővel lássunk neki a fő tennivalóknak. A for­rások remélhetőleg megvannak, sőt meg is maradnak, illetve to­vább bővülnek. A dél-dunántúli régió számára fontos időszak kö­vetkezik: az Európai Uniós csatlakozás elérhető közelségbe kerül. Ehhez, azt ezt megelőző felkészüléshez, terveink megvalósulásá­hoz, s természetesen a megérdemelt nyaralással töltött nyári na­pokhoz kívánok sikereket, nyugalmat, családi boldogságot és kel­lemes kikapcsolódást valamennyiünknek. Partnerség a hatékonyság érdekében Külországi példákkal ismerkedhettek a résztvevők A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az RPP szervezésében a Part­nerségen alapuló projektek működtetése című műhely­találkozóra hívta meg a me­gyék, városok, kistérségek intézményeinek munkatár­sait a partnerségi együttmű­ködések életre hívása céljá­ból. A széleskörű regionális partner­ség és hatékony hálózati maga­tartás kulcsszerepet játszik a re­gionális és helyi gazdaság fej­lesztésének sikerében, a korláto­zottan rendelkezésre álló erőfor­rások célszerű felhasználásban. Magyarország csatlakozását kö­vetően a partnerség megléte elen­gedhetetlen lesz a strukturális alapokból rendelkezésre álló for­rások hatékony terítéséhez. Az RPP szakértői csoportja ehhez szükséges módszertani ismerete­ket adott át - mint például a cél­orientált projekttervezés vagy lo­gikai keret szemléletmód - a regi­onális és helyi szereplők számá­ra, segítendő őket a partnersé­gek létrehozásában. A sikeres projekt menedzs­ment és az úgynevezett log- frame képzés megtartása után az RPP szakértői team és az ügy­nökség levélben keresi meg a résztvevőket, s felajánlja támoga­tását az elképzelések, projektöt­letek EU által elismert módszer­nek megfelelő kidolgozásához. Amennyiben az érintettek már kész ötletekkel rendelkeznek, ak­kor támogatást kaphatnak a pro­jektek integrálásához, annak ér­dekében, hogy a strukturális alapok követelményeinek meg felelő, kész tervezetek szüléssé nek. A július 10-11-én Pécsett ren dezett kétnapos műhelytalálko zó célja a meghívottak - környe­zetvédelmi hatóságok, környe­zetvédelem terén működő privát cégek, illetve civil szervezetek - számára átfogó ismeretek nyúj­tása volt a fenntartható fejlődés koncepciójáról, az EU környe­zetvédelmi politikájáról, szabá­lyozási rendszeréről, követelmé­nyeiről, olasz és német gyakorla­ti példák bemutatásával. A ren­dezők a két nap folyamán 25 résztvevőt regisztráltak 19 intéz­mény képviseletében. A szemi­nárium hasznosnak értékelhető a visszajelzések alapján. A jól fel­készült, magas szintű szaktudás­sal rendelkező szakértők számos értékes és naprakész információ­val, jól használható ismerettel látták el a megjelenteket, akik fel­vetették a képzés folytatásának igényét is. __________________■ i Ho rvát-magyar együttműködés Konferencia a regionális szereplők részvételével A torta és szeletei Megyék közötti partnerség, hosszú távon Horvátországot és Magyaror­szágot egyebek mellett az a közös, határon átnyúló együttműködési program is összeköti, mely 2002 és 2006 között zajlik. Az idő, illetve az előkészítés előrehaladta egyeztető megbeszélést tett szükségessé az érintett köz­ponti és regionális szereplők részvételével. Ennek a rendez­vénynek július 9-én Nagyka­nizsa adott otthont. A földművelésügyi és vidékfejlesz­tési minisztériumhoz tartozó VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság szer­vezésében megtartott konferencián a horvát-magyar Közös Programo­zási Dokumentumnak, a határon átnyúló együttműködési progra­mok alapdokumentumának hely­zetelemző fejezetei, valamint a hor­vát-magyar együttműködés lehetsé­ges formái kerültek terítékre. Ezen äapokra épülnek azok a célkitűzé­sek, melyek eléréséért a csatlakozás előtti és utáni periódusban egyaránt munkálkodni kell. A legfőbb kér­dés, hogy a remélhetőleg rendelke­zésre álló támogatások mely célok­ra - a dokumentumban szereplő 4 prioritás: kömyezeti-és természet- védelmi, humán erőforrás, gazdasá­gi és kulturális együttműködés fej­lesztése - fordítódhatnak az elkö­vetkező években, milyen tevékeny­ségek valósulhatnak meg, lehetővé téve a maximális összhangot az EU megfelelő szabályozásával, egyben biztosítva az elért eredmények sike­rét és fenntarthatóságát is. A nagykanizsai program zárása­ként mind a horvát, mind pedig a magyar fél megerősítette együttmű­ködési szándékát. (48555) A közelmúltban Pécs adott ott­hont annak a térségi találko­zónak, melyet az MTA Regio­nális Kutatások Központjának főigazgatója kezdeményezett. A Baranya, Somogy és Tolna megyék országgyűlési képvi­selőit párbeszédre invitáló rendezvényen Kottái Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanács elnöke - maga is parlamenti honatya - egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt nem vehetett részt, ugyanak­kor élni kívánt az utólagos hozzászólás jogával. kezdte Koltai Tamás. - Eszerint „azért egymás riválisa a három dél­dunántúli megye, mert kis pénzek - 20,50,200 milliók - szétforgácsolt elosztásáról folyik a vita a regioná­lis területfejlesztési tanácsban. ” Itt némi pontosítás azért szükséges, hiszen már esztendők óta - a tü­körprogram keretében - közel két milliárd forintot tudunk támogatás formájában felhasználni. Ez az összeg évről-évre növekszik, az újabb és újabb lehetőségek megje­lenésével. Indítás előtt áll az az ORPHEUS-PHARE 2002/2003 ne­mális kihasználáshoz szükség van a kezdetben évi néhány milliárd fo­rintos összeg akár több tucat milli­árd forintra történő, fokozatos nö­veléséhez. A vitát illetően pedig hangsúlyoznám, hogy az elmúlt három év egyik legfontosabb jel­lemzőjeként a megyék partneri vi­szonyát lehetne megemlíteni. Ter­mészetesen ez a partnerség bizo­nyos területek számára, legalábbis a korábbi időszakhoz képest, egy­fajta visszalépésként élhető meg, míg mások számára ugyanez a fo­lyamat felzárkózást jelenthet. Ha szükséges, nevesítem is, mire gon­dolok. Baranya megye esetében a régión belüli esetleges centrum kí­vánalmat mérsékelni kellett, So­mogy és Tolna megyéket tekintve pedig az ide áramló források mennyisége az erősödés kellemes érzését keltheti. Mindez azonban nem befolyásolja a hosszú távú partnerség fenntarthatóságának alapelvét, az adottságok és lehető­ségek összefüggésében. Képlete­sen szólva: a tortából mindenki ak­kora szeletet vehet ki, amekkora a következő torta felosztásakor is bé­kés asztalhoz ülést biztosít. . Ugyancsak a pécsi találkozón hangzott el az a gondolat, óhaj, mely szerint a mostanihoz képest nagyságrendekkel jelentősebb pén­zeknek egy decentralizált ország régióiba érkezzenek. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. A magyar területfejlesztési rendszer­ben mostanra érkeztünk el ahhoz az időszakhoz, amikor elmondha­tó: a szakemberek felkészültsége, a regionális intézményrendszer, az államigazgatás a korábbihoz ké­pest jóval nagyobb térségi érdekű fejlesztések gesztorálását teszi le­hetővé. Tehát a szükséges dönté­sek meghozatalát az érintettek ál­tal, azaz a decentralizációt. ■ vű program, mely a már zajló tü­körprogramhoz rendel újabb milli- - A konferenciáról szóló tudósítá- árdokat. A regionális források fo­sokat olvasva megragadta a figyel- lyamatos gyarapodása nem a vélet- memet egy megjegyzés, mely a len műve: a regionális szempontok központ vezetőjétől, Horváth Gyű- hathatós érvényesítéséhez, az EU- la főigazgató úrtól származik - s csatlakozás utáni előnyök maxi­Í 1 ( I 1 val és egy konferencia megrende­zésével, illetve kiadványok készí­tésével és terjesztésével jutnak el az információk az érintett szerve­zetekhez és szakemberekhez. ______________________________■ szektor - az állami és a civil - si­keres együttműködését. A tanul­mányút tapasztalatai alapján több projekt kidolgozása válik le­hetővé a fent említett három terü­leten, majd ezek megvalósításá­Szervezetet (környezetvédelemi lehet találni. A projekt célja az ál lami szervezetek és a civil társa dalom kapcsolatának erősítése. Ezen célkitűzés megvalósítást érdekében június utolsó hetéber skóciai (Egyesült Királyság) ta nulmányúton vett részt a felsorol négy dél-dunántúli szervezet tu képviselője. A résztvevőket West- Lothian megye önkormányzaté látta vendégül: a meghívottak elő­adásokon, illetve intézményláto­gatások alkalmával tanulmányoz­hatták a civil szervezetek és a? önkormányzat összehangolt mű­ködését egy olyan országban^ ahol az önkéntes munkának ko­moly hagyománya van. A dél-du­nántúli csoport - egyebek melleti - felkeresett egy olyan közpon­tot, amely munkanélkülieknél nyújt komplex szolgáltatást. Ezen kívül a csapat tagjai jártak eg> olyan intézményben, mely idős­korúak számára biztosít napköz­beni ellátást. Ellátogattak a fiatal hajléktalanokat segítő szervezet­hez, a fogyatékkal élő emberei számára létrehozott Képességfej­lesztő Központba és még több olyan létesítménybe, amely mű­ködése jól reprezentálja a két pályázati lehetősé- gekről beszélt. Sári László, A Dél-Dunántúli Regi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents